Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-16 / 293. szám

ÉS SZAMOK sinket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Mar. tőkés országokban van/’ PÉLDAKÉPÜNK: .4 munka A Szovjetunióban 19ŐG végén a munkások és aik3 mazottak szá ma 39,200,000 volt, 7,7000o0-el itöbb, min. 1940 ben. A dolgozók száma 1951-ben tovább ernelke deft A szocializmus hazájában nem­csak a dolgozók száma növeke­dett, hanem ezzel együtt a mun ka termelékenysége is és állan­dóan javul a munka minősége. A Szov etunió iparában fcu-'a.lmas arányokban kifej.ódöfc a terme­lés élmunkásainak és az ujíiók raak tevékenysége, 1949 ben és 1950-ben a Szovjetunió iparában több mint 1 millió találmányt és újítási javaslatot vezettek bt- Példaképen vegvük a kuanyecki „Sztálin kombmá Of*‘. amely 1950 folyamán az uj ötletekkel 11 mi.- Jiö rubeLt bakarít out, meg. 1951 első felében ebbtn a kombinát­ban 2,042 javaslatot nyújtói tak be, amelyből 1944 et elfogadtak és 790-oit már meg i-g va lósko1' - tak Ezek az újítások 6.243.000 rubel megtakarítást jeentenek. A szocialista ipar fejlődésének dön ő előfeltétel^ a munka ter­melőkén ységénei; álla idő növeke­dése. A Szovje-umó iparában a háboruuáni években a munka •termelékenysége évenként 12—15 százalékkal növeked.ft. 1950-ben a termelékenység az ipar egér­ben 1940 hez képest 37 száza ék­ka! emelkedet". az építkezésbe« pedig 23 százalékkal volf nagyobb a munka termelékenysége, M ezfigazda sá%i helyzetkeo Á fasiszta orv-fáma dás áltál okozo-f hallatlan rombolások és az 1946-osi év rerdkivüli száraz­sága eienére a szocialista mező- gazdaság nemcsak utolérte, ha­nem jel en éken yen túl is szár­nyalta a háboruelőtti színvona­lait. A gabonafélék ve/ésferüle'e az öt év alatt 20 százalékkal evmíkede t. az I960, évi gabona QS-sabe gyűjt és 345 millió púddal haladta meg a báboruelö*ti szín­vonalat, és 7.6 milliárd púdert ért el A gyapotbegyüj+éi; ugyancsak meghaladta a háboruelőtti szín­vonalat, és pedig 39 százalékkal, a bu*'g'<nyabeia.karilás p.dig 21 százalékkal. A kobozok hcíszo'n állat álló mánva jelenjékenven -óbb. mim a háború előtt volt. saarvasmar bábán 40, juhban és kecskében 63, sertésben 49 százalék az emel­kedés a baromfiá lomány a két szeresére nönt­őt év alatt a mezőgazdaság 536 000 (15 ’óerőre át számi or l) traktort- 93.000 (ebből 39,000 a magán járó) gabonák ombáj ot, 34i1m3ü tr.ik‘oreké, 254.000 trak­toros kultívá*or: és nagymennyi­ségű egyéb talajművelő-, vető- és aratógépeket kapott. Drágulás es árcsökkenés 1947 márciusa és 1951 márciusa közöft a Szovjet:unióban 'négy­szer csökken.ették 3 tö-megszük- ség eti cikkek árát Ezzel tovább növekedett a ru­bel vásárlóereje ég egyben jelen­tősen emelkedett a szovjet dol­gozók reálbére. A szovjet mun­kások és alkalmazottak jöve­delme már !94y-bi.sn 24 százalék­kal, a parasz.ok jövedelme több miit 30 száza ékkai emelkedett a háboruelőtti színvonalhoz vi­szonyt va 1950 ben a munkások és alkal­mazottak reálbére és a parasz­tok jövedelme -ovább emelkedet* és az 1940 évihez viszonyiva 62 százalékos növekedés, mutat. Háború es behe 1348 ókfőber 20-án Szfálm elv- társ kezdemé ivezésére elfogad' ák a nagy természe átalakít ás i ter­vet amelynek során 5320 kilo­méter hosszúságban 8 nagy ál­lami erdősávot lé esitenek. Ez a zöld gáp amelynek t ellep k ése már évek óta folyik, utjá’t állja majd a sivaagok felől jövő szá­raz szeleknek m-goittalmazaa a kolhozok és szovhozok termő­földjeit az apállyal szemben, Hatalmas eredméuyeke; ért el a Szovjetunió az ország villamo- si'ásásnak fejlesztése terén. Eb­ben az esztendőben 104 milliárd kilowa i óra vilLarnosenergiát fej­lesztenek ami több. mint Anglia és Franciaország villamosenergia- rermelésó együttvéve, A gépgyár* ás össztermelés^ a mu> évhez viszony!tv© 21 száza­lékkal emelkedeüt A gépipar l95l.ben több mint 400 újfajta gépet gyárt, A vasúti, folyami és tengeri közlekedési abbén az évbei ll százalékkal növekedett* ez a ll százalék majdnem egyenlő Angii© és Franciaország vasú fainak évi összes! • efct teherforgalmával A Szovjetunió nagyarányú épí­tési programo* valósit meg. Az állami beruházások összege az idén -óbb min} két és félszerese a háborút megelőző 1940-es év beruházásainak. A nagv hidrotechnikai építke­zések közül, -jme!vekhez fogha- fók. a méretek és az építkezés üteme tekiwefeben. sehoí más­hol a világom ninc'jenek, a Volga doni viziuöat 1952-ben már üzem. behelyezi!',-, Ez a viziuc egységes közlekedési rendszerbe foglalja a Szovjetunió európai részének va- la mennyi ten gerét. MÉRLEG Más íölrMAn —■> xná-irtiaic doh goztam — emlékezik Shltil Jó- zsef lenliszombathelyi 10 hol­das ujgazda- Hn— mi az a cse- íédsons, most tudom igazán meg* órfeai —- m&raláztatás, kizsák­mányolás éhezés. Éven át dol­goztam. de mégsem volt elég. Munkámért soha »»»ki nem di­csért meg. Anaál többet hajt©! íak: dolgn^ni. És mit kapjunk ezért a keserves mun­káért? Csak honv meg­menekültflnk azok sorsé*él. akik mcckaré’köl éhezve rótták az országutakat. Dideregve húzód» funk meo az urfól kapott tö meolakásban- MTnd kevesebben lét ünk oseié^fk. b',"v az urnák kevesebbet keilten fizetni — de annál többet kellett dolgoznunk gyerekkorom óta ott dolgoztam, n. ur gyarapodott — nekem ha nem volt semmim, csak a család, meg a gond-.. Most 10 hold földem van, szft- badsáuom, sem hajt senki a munkára, mégis dolgozom- Ju tóit már szekérre, állatokra a keresetből. És amiről nagyapám, apám a magam is évtizedeken át álmodoztam, ma már való’ sáp: házat építettem. öt év alatt három emberöltő vágva! való­sul’ak meg> Jut ruházkodásra iái­igazi, ömbérhez méltó szabad­ságot kaptam a nagy Sztálin tői, a párttól és Rákosi elvtárs­iéi. Ezért teltem eleget beadási köt-elezettvé^emnek 100 gz^za’é kon felül Adómat 1$ rendeztem- Ha a cselédsorsra gondolok, ér zem, hogy uj életemet milyen nehéz meghálálni, mer* amit faG t««n? a« kávé». • ­Koronczi János levelező lesz... Korttticai János zalaístvándí dolgozó paraszttal fjoszéloattink. Ötveres, ráncos arcú «mbar. Ki­próbált, sokat tsnftsg’alt. Most örömmel beszél, mert lólétben él. Koronczi János megbecsült tapir a társadalomnak. A zalaistvéndi dolgozó parasztság bízik benne mert megválasztották tanácstag­nak és jó! végzi munkáját is- — A Hortby-rendszerben Há- mos! Jenő mulomtuloidonosuál dolgoztam, inint kocsis- Hukzoő három éve*. Ezalatt az idő alatf mindé« reorel 3 órakor kelje»* munkába áilnom, euész név zsá Voltam, esőben, hóban .viharban mennem ke’iett és kivétel nélkül mindig 9—10 éra volt, m’fcor le feküdtem- Családom között na­ivon kevés Időt tölthettem el- A fizetésem a-* annyi volt. boev -ern iutott többre a kenvéroél. Egy évre iS mázsa kenvéroabo »ét 80 pengőt és wanonra eov Mter teiet kentem, á mikor kér tem. bogv Savttsanak men. oommbío azzal nta^'o^ el Hámosl ,.or‘ r ha nem tetsr’k tmacöifvak más he’vet «he» többet ad«»k. mert hova mentem volna, az ar az ttiíndpnöü e-tgyforrna volt. ; 1945 bea Srömmsl fogadtam a Vörös Hadsereget- Meghozták számunkra a szabadságot és £ boldog életet- A földosztáskor 2 hold földet és eov szarvasmar hát kaptam. Azóta nap — mini nap javult az életem- Néni de­mokráciánk lehetőséget adott Jpegeraber Séfemre. hogy boldogan és gond nélkül éljek- Három családom van- Bav gyermekem a pápbedsereo tag. ja, a másik fiam hivatalban yao a lányomat ipaaimuakás vette feleségül, a Gam vagongyárban dolgoznak, Ha hazajöunek a ave- reksk, boldogan beszélünk éle­tünkről, ■— Mint tanácstag Is élen f áriam a iferiaéisybeadásfeass.­A Jő példa hatásos volt, mert itt ü&alsisfvándott nincsen ©Ima tudás a beadásban’' = Valamikor a rádiót csal? más házában láttam- Ma nekem Is van. Abból hallgattam Rákosi elvtárs beszédét, ügy éreztem- tálkor Rákosi slvtárs beszélt, hogy míhozzánk, istyándíaMini? szólt- Én akkor njra Megiogadlaiii; hogy még jobban dolgozom, hl szén Rákosi elvtárs figyeli a munkánkat és Időben mér csa tjási az ellenségre. A mait rendszerben nekünk -íselédsknek nőm volt jogunk mén fizetésünket sem követel­nünk. Egy §£avnnk sem voll. Ma a sajtót a dolgozó nép fiai ’rják és ml dolgozó parasztok^ Ezért én megfogadom, hogy min depről írok, ami közsénüukbejt törtémik. Elmondom én az ered­ményeket és a hibákat is­Sinei ?wii iakargafntsisk mert különben, lio'—ot? tudjuk a hibákat kijavitaui? Boldog öröm sugárzik szerré A ráncok Is e'S«4i»in''»>iak nx arcán a megeTénede*teéptől: g Is ^elfestonu tan?a »I éíetürkof ép!--- tő ors^^rtuknak. — írok —■ mondja kézfogás közben — a legjobb levelező le. szefc, EGY FÉLKARÚ MUNKÁS a Szövi ©inni óban Trosecslkin szt<ahánovista esz tergályos a Nagy Honvédő Há ború rakkiantja így irta meg éie tét a gyári újságban: A bábomban elvesztettem jobb karomat és jobb sr-.merne:. Bár a -íizovjet törvényak értelmébe i rokkantságom első napjától nyugdijat kapok, mégis fájdal­mas voll a gondolat, hogy nem dolgozom. A szovjet ember számára a munka több. miait pénzszerzési ".eh’.' őség, a muika, boldogság Amikor dolgozun>k, akkor érez zük hogy teij&sértékü emberek vagyunk Háború előtt az volt a vá gyám. hogy e^torsályos legyek d'„ ho.gyan dolgozzam az észter ga padnái. amikor hiányzik a jnbbkarom? Már pedig dolgozni akarjam! Megértő elvtársak siettek a< segl'iségemre. Kézi szorító helyett lábszoritót szer-1 fék az eszterga padra. Amikor először érez em hogy az én akaratom irányítja- a gépe{ és aztán Iá‘Vám. hogya.i készülnek el esymásu'án a sár garéra alkatrészek, végtelen bo'3 dogság öntött -l Ma már sz ahánovísia észter gátyos vagyok és régen elfelejtet tem azokat a borús go-ndo.l©*okaf amelyek sokáig beárnyékolják él-e temet. A szovjet állam segítségére siete: t nagyon sok sorstársam Oak, akik a rokkantak számára lé‘'esifet* tanműhJyekben elsajá ti'tják azt ami* el tudnak végez ni. Különleges tervező iroda foglakozik a rokkantak munkáéi megkővnyifb segédmunkatsskö zök szerkesztésével, Már nem gondolok rokkantsá gomrab Teljesérfékü embemeli ■5mm magam, boldog vagyok... Hí e’e’sziBvoüa! ifidre A SZOCIALIZMUS HAZÁJÁBAN á Szovjetunióban a lakosság több iparcikket és élelmiszert kap, mist 1950 ben — szövetből 24, kötszövött áittból 35, lábbe­liből 12. hus„ és hentesáruból 20, haltermékekből 8, növéíiyi zsiradékból 35, állati zsiradék,» bél 8, cukorból 24, teából 38 szá­zalékkal többet, kényelmi cik­kekből pedig: kerékpárból majd nein &é'szer annyit, rá dió vevőké­szülékből 25. érából 11, féayké- tűzőgépekből 39, varrógépekből 28, bútorból 44 százalékkal töb­bet Iparunk már kezdi a ieiml ziós készülékek, hűtőszekrények, mosógépek ás egyéb háztartást gépek tömeges termelését­HELYTÁLLÁS Tóth Imre dolgozó paraszt a te. h -nei* legeltette a még mindig ra­gyogó zöld pázsiton. Nyugodtan, a jól végzett munka tudatában megelégedetten szemlélte a zöl delő vetéseket és a frissen szán ott földeket. Jó munkát végzett a község dolgozó pr-r «Asngo <• ben az évben. Ameddig a szem ellát, mindemitt kezük munkája ■van, A legeld hat ár szél.felöli részét vi­zesárok szeli keresztül. Tóth Imre szeme át tévedt a határon tűire és percekig gondolkodva nézte a sí- áno műveletlen, lehalt földeket Nem folyik oft a munka — vabigá bam nyögnek a dolgozók Tito or. szágában — mndoikodík féthan. gosm. — Ma jd a munkában meg erősödött hatalmas, izmos testé vei, kemény léptekkel megindul az állatai után. Amint megy az árok felé, hirte­len megtorpan A kihalt mozdu- kutlanságban mozgó alak látszott. A mozgás azonban pillanatok alatt megszűnt, Tóth Imre pár percig figyelte még a határt, az* 'án, hogy nem látott semmit, le. ült az árok portjára, Nitelt vagy ■negyedóra, amikor egy ember nyugtalanul tekint. gefve, sietett az árok felé. Egy­két perc alatt oda is ért s meg­lepetve látja a parton nyugodtan aldögélöt.. Hnvd-hovd szomszéd? — kérdi Tó h Imre. — Az nyugtala IMtafttP, fÉRi, M-r # 1 r nul, idegesen feleli: •— Szijjártóháza felé igyekszem Látja, hogy aZ árkon nem lehet keresztül jönni. — Mondja csak, hot (G-lálom meg az átjárói? — Amott von ni. nem messze — mondta Tóth Imre. Párszáz méLerre lehet látni a bürüt, melyen a falu dolgozó pa­rasztjai közlekednek a kaszálóik hoz. Megindultak a bürü felé. Az idegen a túlsó oldalon — Tóth Imre pedig az innensőn Az idegen egyre jobban szaporázta 'épteit, igyekezett, hogy elhagyja a követőjét. Dt Tóth Imrét nem tehet o^ya-n könnyen lerázni. Ha talmaß lépteivel állandóan az ide génnél párhuzamosan ment az át járó felé Közben egy-egy szót is váltottak. Tóth Imre Icezdte, •“* Mondja csak, mi szél vetette magái mifelénk? Az idegen nem tudott felelni erre a kérdésre, hisz nyilván valö hogy csakis a határon túlról jöhe­tett,. Közbm ö2 'ét járóhoz érkeztek. As idegen gyorsan megköszönte a segítsége* ? indulni akart éppen Szijjártóháza községgel ellenkező irányban. Tóth Imre most már ecry pi’lanatra sem hr hozott. Két­ségtelen hogy az idegén a haló run keresztül szökött az orszár *erü elére. Nem tétovázik, hanem ott te. rem sä idegen mellett. Vinné az őrsre. As idegen vonakodik, fm í•„«*«* *■ «r meet « ? I őrsre bemenni Tóth Imre csak úgy egyszerűen megfogja és maga elé lódítja as: ügynököt. Az először védekezni akar, de megismerkedik a dolgozó nép erejével Tóth Imre öklén kereszt tül. Most máz egy szót sem mer szólni. Pénzt kínál. De Tófh Imre nem kér a judás-pénzbof- Megragadta -az ügynököt s az ha­marosan a határőrs ablakaiból nézhetett át a hattáron túlra, Tóth Imre nem vár köszön?.. 'ef. Két keze rendet tett a határ­ban aratásban, szántásban, veér­tésben — most a „gyomlálásba is. Guruló köayvesboií megyéökbeö As Őszi könyvvásár után ismét megjelenik a könyvek legjava falvainkbap, hogy dolgozó pa rasztságuraknak alka'.ma legyen kiválasztani és 'megismerni aso ka® a könyveket, melys&ej a hosszú téli estéken dlvasg&t. A guruló könyvesbolt egész napo tölt minden faluban s kuS’urmű sorral, könvvankéttal ismertetik a dolgozó parasztsággal a szovjet és a magyar irodalom műveit, köztük a legújabb kiadású köny­veket December 16 án Pórszombatra, l7-éi Kálócfára éu Kozmadomb- iára, 18-án Kerkakutasra. 19 én Kerkafalvára 20 án Szén gvörgy völgyre. 21-én Nemeshépre 22-ér* Csesztregre, 23-án Szijjártó házára látogat el: a guruló fcftey- ▼esfeoftL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents