Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-16 / 293. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJE!EK.' Tények és számok A Mezőgazdasági és E r d Ő gazda ,s ág i Dolgosok Ssaksservesetéröl 4Z MDP SBAI-iAPHEGVEI PARTBIZOITSAWÍNIAK NAPILAPJA ... .................................................................... m\ iiii—m i m romul iwiiihwmmmmhmmbhmhmhmuimmbbwbummmi Vl l. évfolyam 293. szám. t ra SQ fillér 1951 december 16. Vasárnap Szocialista épitőmunkánk hatalmas programúi ja A2 egész ország érdeklődése a parlament felé fordul, ahol, az országgyűlés; most tárgyalja az 1952. évi állama költségvetést. De nemcsak úti figyeljük a jövő évi alkotómunkánk oagy távlatait, jelző számokat — sokat monda- inaik a szám adatok kifelé is barátnak és e'i&nségnek egyaránt. A költségvetésnek nemcsak meny- nyiségi, hanem minőségi szempontból is sok mondanivalója van. A két tényező persze szorosam összefügg. Mi a jövő észtén dobén 42 milliárd 099.7 millió forintot veszünk be, szemben az 1951. óv: 29 és félmilliárd forint- ital. Ebben az évben a költség- vetési felesleg 200 millió forint körül jár, a terv szerint jövőre 285.5 millióra fog rúgná. Csaknem 50 százalékkal megnövekednek llát állami bevételeink, ezzel együtt kiadásaink is. Ami a puszta számoknál többet mond: honnan származnak a bevétetek, mire fordítja az állam a kiadása, kait. A bevétel zöme abból ered. hogy nálunk szocialista állam van, amelynek birtokában vannak az üzemek, bányák, s más gazdasági javak. Idei költségvetésünk azért, zárul .felesleggel, azért győ. kí államunk a hatalmas terv,kiadásokat, mert gyármari vormelé- siirik az év első tíz hónapjában 29.1 százalékkal emelkedett s az egy főre cső 'termelés egy év alatt 16.5 százalékot nőtt; mert fejlődik mezőgazdaságunk, amelynek szocialista szektora ma mái’ az ország szántóterületének csaknem egynegyedét foglalja [magában. Mi jellemzi kiadásainkat? AZ, hogy az összkiadások 61.5 százalékát népgazdaságunk fejlesztésére, 19.4 százalékát dolgozó népünk kulturális és szociális igényelnek kielégítésére, 14 százalékát pedig béke védelmi in. tézkedésekre irányoztuk élő. A kiadásoknak több mint 80 százaléka közvetlenül, mim gazdasági, kulturális és szociális be- imházás férői vissza jövőre a dolgozókhoz. A mi költségvetésünk megnövekedőit számai azt mutatják: szüntelenül erősödünk A költségvetés egyes tetőiéi, a köztük lévő arány arra jellemző, hogy országunk lankadatlanul kitart a szocializmust építő, a do’gozók ügyét szolgáló, a békét védő po- öi bikája mellett. Ezért és csak ezért gyarapodhatunk tervszerűen, ez a legbiztosabb aranyalapja költségvetésünknek, amelyet dolgozó népünk szíva’cl-lelek kel támogat. Bat mondja a ‘költs ég vetés mi~ rólunk, olyan államról, ahol a hatalom a munkásosztály, a dolgozó nép kezében vau. Népünk ellenségei^ négy-öt évvel ezelőtt ■azt próbálták bizonygatni, hogy a hároméves tervet — amelynek összberuházásaira eredé1 heg 6.3 milliárd forirhot terveztünk — nem tudjuk végrehajtani Önerőnkből. azaz amerikai kölcsön nélkül. Most ped’g egyetlen én alatt ennek többszöröséi ruház, ízűik he népgazdaságunkba. Belső és külső ellenségeink már akkor is éy most is másmilyen költeég- A et'ésí fogadnának szívesen. Olyan h min;: Angliáé, ahol közei félmilliárd font hiánv mutatkozik. olyant, mint Ausztriáé, ahol főbb min1“- 1 milliárd schiföne de ficitre számítanak és sorolhat, nánk valamennyi tőkés országot, amelyeket a marshal! izálás, a fo- teo»ott fegyverkezés a csőd, széfé. re taszít. De nem jobb a helyzet magában a/z Egyesült Államokban sem Szó se róla, növekedést mutat az USA költségvetésének kiadási oszlopa is — a kiadások hárömn egyed részét az emberiség elleni gyilkos háború hlőkészitésére íordi jíáik. Nálunk mintegy 20 százalékot irány zunk elő kulturális és .szociális célokra — az Egyesült Államokban e tótel a költségvetés 4 százalékára rúg. Ugyanekkor az USA ban 1952-re 4.2 milliárd dolláros költségvetési deficitre számítanak. Pedig volna honnan fedezni a terheket. A demagóg Truman a közeimül iban arról fecsegett hogy a fegyverkezés — amelyre a jövő évben az ideinél o0 milliárd dollárral költenek többet — terheit „egyenlő áldozatok“ alapján kell min den kim ük viselni. Miféle „egyenlő áldozatok“-ról lehet szó, ahol a tőkések profitja a koreai háború kezdete ója megsokszorozódott, ám az adókulcs nem hogy progresszív volna, ellenkezőleg a szegényeket sújtja. Truman nemrégiben bejelentette, hogy jövőre legalább tíz milliárd dollárral emelik az adókat, ami nem egyebet jelent, mint hogy tovább csökkentik a bére- krt, szorítanak a munkásokat gyötrő .adóprésen, a kisemberekeit agyomnyomjáik. A kiadások csillagászati számai a fegyverkezés révén átvándorolnak a -őké- sefe zsebébe és páncélszekrényébe. A fegyverkezés terhét a dolgozók viselik. line, ilyen az „egyenlő áldozatok“ trumarn elve. Ilyen a helyzet a „gazdag“ Egyesült Államokban, ahol a lakosság 20 százalékát kitevő módos rétegei ilgyananyít részelnek a nemzeti' jövedelemből, mint a fennmaradó I 80 százalék. j A mi kölfcégvétésünlí valóban az igazságos közteherviselés elve alapján számi:ja ki bevételi tételeit. A mi országunkban, ahol a dolgozóknak egyenlő jogaik vannak. igazságosan ki kell venniük részüket a közteherviselésből. A jogok kötelességen alapulnak. Joga van minden dolgozónak a munkához, a művelődéshez, a pihenéshez. — azáltal van joga, hagy kötelességeit teljesíti. Eztk a kötelességek: a fér vele teljesi tése, terménybeadás, adófizetés, takarékosság — és éb. rség mindazokkal szemben, akik csak él- vezni akarják országunk erősödé sét, de élősdiként szívnák a haza vérét. A költségvetés: hatalmas munkaprogramul, amely abból kiindulva, hogy eddigi terveinket te^- jvsittí'.ttük, számbaveszii lehetőségeinket és megszabja feladatainkat. E lehetőségek között a főszerepet az játssza, hogy urai vagyunk önmagunknak, meg tudjuk mozgatni belső erőforrásainkat. Az já'.ssza, hogy bará‘nnk. segítőink és tanítóm ester ünk a nagy szovjet nép. amelynek példáját követjük a népgazdaságban, a kultúra terén és költségvetésünk megtervezésekor is. A mi, költségvetésünk azért reális és megvalósítható, nnrt dolgozó •népünk magáénak vallja azokat a célokat, amelyeket a költség- vetés tpz elébe És meg is valósija azokat páhunk vezetésével, nem kímélve erőfeszítést áldoza ‘o>t — mert 'még'an uhuk, hogy olyan nagv céloVa/. mint a béke és a szocializmus, csak kemény harcok árán lehet győzelmesen «térni. A Mátyás* Népköztársaság kormánya büszke arra, hogy dolgozó népünk akaratához Iiivesi ebben az esztendőben is a béke legyőzhetetlen táborát erősítette Dobi István beszámolója az országgyűlésben a minisztertanács munkájáról Az országgyül és szombati ülé sét Dögéi Imre elvtárs, az or szággyüíés elnöke' nyi'.ofía meg Megjelent az ülésen & magy r nép szeretett vezére, Rákosi Má“ • A kormány működéséhez iránytűként szolgált o Magyar Dolgozók Pártja ez év február havában tartott kongresszusa, amely világosén megmutatta népi demokratikus országunk fejlődésének útját, a népünk előtt álló feladatokat, s e feladatok megvalósításán,sík módját is — kezdte beszédét Dobi István. Ezután elmondotta, hogy a minisztertanács mindenekei őt' ötéves nagy országépitő tervünk végrehajtására fordított állandó figyelmet. — Nehéziparunk — folytatta — nagy arányokban növekedett az elmúlt esztendőben. A kohó és gépipari minisztérium alá tartozó vállalatoknál ez év október 31_ig^ közel ezerkétszáz millió forintnyi beruházást eszközöltünk Ez az összeg öz év végéig jelentékenyen emelkedni fog. Ennek az évnek a termelési értéke október 31-ia 38 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendő eredményeit. Az egy főre eső terme’és ne- ditj ez év október havában kezel 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Elmondotta, hogy nehéziparunk a felszabadulás óta bevezeti- uj gyártmányok egész sorúd m: már tömegesen állítja elő. Ehhez elsősorban ezok 3 nagy értékű tapasztalatok ségiteMek hozzá bennünket, amelyeket bőven bocsátott rendelkezésünkre a Szovjetunió. Ugyanakkor bizonysága' ez mérnökeink, technikus: ink. munkásaink alkotókészségének és leleményességének is. Ezután rámutatott, hogy a termelés emelkedésében fékezően hatnak az olyan jelenségek, mint a béralap túllépése, s a munkafegyelem terén mutatkozó lazaságok. Egérében véve azonban elmond hatjuk, hogy nehéziparunk dől Dobi István a további:kbsn a mezőgazdaság .kérdéseiről beszélt. — A mezőgazdaságban gazdag termést tak-ärith:-ttunk be az idén. A holdanként! átlagos hozaim a főbb terményeknél mindenütt magasabb volt, mint amekkorával tepvünk számolt. Árpából 22 .százalékkal, zabból 37 százalékkal, kukoricából és cukorrépából mintegy 60 száza, lékkai maga-; bb a termésátlag, mint az előző évben, — Mindebben nem csupán a- kedvező időjárás h-tása mu tatkozik^ meg, hanem a dolgozó parasztság odaadó, becsületes-, Vas ©Ívtárs akit terem belépőékor nagy tapssal fogadtak. Az 'lésen Dobi István, a minrzter. nács elnöke számolt be a mi niszterfanáes munkájáról. gozói örvendetesen jó teljesít mémyl nyújtottak, — A nehézipar természetesen nem tudta voln-a teljesíteni feladatát, ha nem biztosítottuk vök na részére -a szükséges -a'.apanya- gokait. Ez nagy feladatot rótt' a bánya- és energiaügyi minisztérium ha‘ás körébe tartozó iparágakra, hiszen az elmúlt eszien. dohöz képest 26 százalékkal kel. lett emelniük termelésüket Bár a szén ermelés tervének teljesi'élében ©íz év folyamán időle gesen lemaradások - jelen: kéztek, végeredményben a termelés október végéig, a múlt évihez ké psst 15 százalékos emelkedést ért el. — A szükséges nyersanyagok, alapanyagok egy részét külkereskedelmi szerveink, biztositot ák; 1951-ben külkereskedelmi forgalmunk döntő része már a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, -a népi demokrá dákkal és a Német Demokra tikus Köztársasággal bonyo’Ió. dotl le. — Az ipar és a bányászat felien dülése ugyanakkor az építkezési ‘evékenység- nagyarányú növekedésével is együtt járt. Átlagban minden negyedik, ötödik napon egy égy^ uj gyárüzem épületét adtuk át rendeTe ésének, nem is szólva .a tudomány, az oktatás, -a népművelődé®.. az egészségvédelem uj házairól. —- Az ipar. a bányászat, az építkezés ilyen örvende'es felvirágzására nem kerülhetett volna sor, ha nem kanjuk meq mindenhez a Szovjetunió állandó segítségétMi néhány esztendő, sok eset b:n c"ak néhány hónap leforgása alatt juthá'unk bir‘okába ázóknek * termelési módszerek nek, amelyeket az élenjáró szovjet emberek évtizedek harcaiban kovácsoltak ki. szorg'.lm-ais munkája is, de jelentkezik a dús eredményekben annak a ténynek a hatása is, hogy a; munkásosztály, a párt és © kormány, az ország gazdasági erőforrásainak tekintélyes hányadát rendszeresen a dolgozó na rasztság támoratására fordította, Ut■ Jók én itt az iránymutatás nak, a t-anác'cdá'nak. az •nnjrgban és eszközb'-n nyújtott segítségnek arra a sok módjára Is. amely a dolgozó psrasz'ság munkája számára szilárd alapot teremtett. A mini-szterf apáes «5»%« mutatott', hogy eddig mintegy 2250 traktort, 131 kombájnt. 837 cséplőgépet, 1079 kévekö ő arató- gépet és más mezőgazdasági gépeket lapott a falu és 72.000 kát. holdon létesült öntö zó kultúra A Szovjetunió élenjáró agrártudományának vivmányait fejhasználva, egész sor uj agrotechnikai eljárás meghonosítását is javasoltuk. — Az eredményekből az is nyilvánvaló, hogy a dolgozó parasztság tulnyo iuó többsége áldozatkésze» dolgozik. Be találkozunk még jócskán hiányossággal is az. állampolgári fegyelem terénA kulákok mindent megtesznek, hogy a nép államának törvényeik kijá'sszák és ezáltal a dolgozók megélhetésé: megnehezítsék. És akadnak dolgozó parasztok is akiket sikerül befolyásuk ial'á vonniok. Ezek megfelédkezrul' arról, mivel tartoznak annak a hazának amely oly sok évszázad uLán most először biztosította ré szűkre a szabad' és embersége? életet. Mindenkinek meg' kell ér- ‘elide azt, • hogy mi valamennyi "örvényünket kötelezőnek feiciuut jüík és az állam egyetlen polgára nak sem biz-zuk a tetszésére, ine- viket fogadja el közülük, s me lyiket utask'ja el. A mi államunk hatalma éu- pen olyan’! erővel ruházza fel a begyűjtésről szóló törvényt, mint annakidején a földreformot, vagy azokat a térvényeket, ame Ivek számtalan kedvezménvt é? segítséget biztosítanak a. falunak. — Ezért, üdvözöljük az állam' fegyelemnek, a törvények psz'■Leletének azt a közszelemét mely falvainikban mind fokozódó mér ékben hódit térj. . amely meg- bélyegzi a kölelességmulasztékar akik csak szégyen*■ hoznak í'a’u- jukra és az egész dolgozó parasztságra. A mesroidás: a íia^iirzeiPÉ ‘•zoefaiisla m exőg a zd a «á jg — Nem tagadhatjuk el azt sem, hogy mezőgazdaságunk je- . lenüegi állapotában nem tud megfelelni azoknak a követeimén vek nek amelyek a gyorsan szapo rodó gyárak nyersanyag-szükség letét ek és a városi lakosság éleí- ímszerigéiyeiiH: kielégítése te rén várnak rá. Ennek az az alap ve*-ő oka hogy mezőgazdaságunk háromnegyed részében még kis paraszti birtokosokból áll, amelyek nem teszik lehetővé.a gépek alkalmazását, a fejlett agrotech nikát. — A megoldást csakis a szocia lizmus térhódítása, a aagyűzetni a termelőszövetkezeti gazdálkodás rendszerének elterjedése hoz hatja meg. Ez a megoldás találkozik a dolgozó parasztság érdekei- weh mert hiszen biztosit fa anyaai és kulturális felemelkedésétDobi István rámulatolt, hogy z közclimuüt hefeik alatf gyore?tn. Miuden 1=^ n»|>on <*g"y"egy ujj gyatra! adunk át rendellelésének • m Idvözőljük a !örrény!is%!e1r!nok azt a közszelleitiél, amely falraliiklian fokozódó tért hódít
