Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-21 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.' A lefcnyei párlérfekezlet betöltötte hivatását Az alsónemesapáti uj vezetőség harca a begyűjtésért AZ MDP ZALiUlEGTEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Vll. évfolyam 271. szám. Jtfra 50 fillér 1951. november 21. Szerda Békebizottságaiuk feladata A magyar békemozgalom első szervezett formája 1950 lovászán alakult ki. A párt utmula tása nyomán a párisi és a prá gai békekongresszusokat követő­en megalakuljak az első békevé­delmi bizottságok megyénkben is. Az első konkrét feladatot stockholmi felhívás végrehajtása adta számunkra, -amikor me gyénk felnőtt lakossága egyeni- berként ir:a alá az atomfegyver betiltását követelő határozatot Békebizottságaink jól oldották meg pi koreai nép segítségére szer. vezetít gyűjtést is. Világviszony­latban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az amerikai imperia­lizmus háborús törekvései egy re mélyülő konfliktusok mag vá: hurik el, m|g a burzsoá kor­mányok körébén is. E háborús törekvések elleni harcbaszállás egyik megnyilvánulása volt az, hogy megyénk dolgozó népe át­érezve a hősi koreai nép szenve­dését és a tábori kórház-felszere­léssel és a szeretetcsomagok tízezreivel fejezte ki együttér­zését. Bekapcsolódtak békebizoth s ágaink a békekölcsönjegyzésbe és népnevelő, felvilágosító mun­kával segítették eredményein­ket. Megyénkben jelenleg 567 fcékebizottság működik s az ezek­ben dolgozó párlonkivüliek arányszáma 70 százalék. Béke- bizottságaink hatalmas segítsé­get. merítettek Sztálin elvlárs nyilatkozatából, amely hosszú időre irányt szab a békéért fo­lyó harcnak. Bc-kebizoltsági tagnak lenni nagy megtiszteltetés, de egyben felelősséget is jelent. A dolgozó tömegek elvárják minden egyes békebizotfsági tagtól, hogy oda_ ladóan és bátran harcoljon a nép legszentebb ügyéért, a békéért. Legyen példa minden békebi- ■Eokság előtt a szíj árt óházai és a kisfakosi békebizottság, akik fáradságot nem ismerve dolgoz­tak az őszi mezőgazdasági mun­kák és a begyűjtés mielőbbi be­fejezéséért. Magyar József a bé- kebizoltság elnöke olvasókörö két szervezett, ahol a nemzetközi helyzetet, a felemelt ötéves ter­vet ismertetik. Vállalják, hogy taz olvasókörön részivevők lét­számát 6-ról 50 főre fogják fel emelni. Ahol hivatása magaslatán áll a békebizottsági 'titkár, áíérzi feladatának súlyát, ennek meg felelő a munkája, ott jól dolgo­zik a békebizottság és eredmé­nyes a dolgozók békeharca. Az eredményhez elsősorban az kell, hogy a békebizottsági titkár és tagok példát mutassanak. Áll­jon előttünk Tibol István kisko- máromi békebizot'tsági tag példa, ja. aki beszolgáltatását 690 szá­zalékban teljesítette és ez őszi .mezőgazdasági munkák elvégzé­sében is élenjárt. A békebizotiság csak akkor tud eredményesen dolgozni ha a pártszervezet ellátja őket fel­adatokkal, ha a munkájukat a pártszervezet és a tanács segiti. A kanizsai járási pártbizottság ágit prop. titkára nem ér rá a békebizo tságok munkájával fog­lalkozni mert (röplabda) európai bajnokságra készül. A járási tanácsok részéről a legnagyobb segítséget a zalaeger­szegi járási tanácstól kapják a községi békebizottságok, mag?. q tanács elnöke is ellátja felada­tokkal a községi békebizotjiságo- SCftt. t Ennek a harcnak, amely kifej leszti ez uj, modern, gondolkodó a nép és államunk iránt mélysé gegen hü és odaadó embereket — különösen nagy jelentősége van falun. Jó békebizottsági tag csak az lehet. aki leleplezi az ellensé­geit, az örökösen p3naszkodókat, saját példájával mutatja meg, ho. gyan lehet és hogyan kell dől gozni, harcolni népünk boldog jövőjéért: a békéért. Nem lehet jó békebizotisági tag az, eki ku- lák befolyás a lőtt áll. Dr Czoma Anlalné zala-szeritiváni tanítónő azt mondja: ,,tegyenek különb­séget kulák és kulák közölt’ A falu békeharcosainak nem­csak a falusi kizsákmányolok, a kulákok ellen kell harcolniok, hanem a letűnt kapitalista uralom befolyásainak maradványai ellen is. A békebizotisági tagok lelkiis­meretesen és példaadó módon teljesítsék minden kötelességü­ket a nép állama iránt. Legyenek elsők a beadásban, idejében mű­veljék meg a földelt, bátran és kezdeményezőén alkalmazzák & földművelés és állattenyésztés uj korszerű módszereit. Példát adja­nak arra. hogyan kell teljesíteni mindazt, amit a népi állam megkövetel dolgozóitól a munká­ban és kötelességteljesitésben A békemozgalomnak komoly feladatai vannak egész népünk hazafias nevelése és az eddig passzív elemek mozgósítása te­rén is. Tudatosítania kell min­denegyes dolgozó előtt, hogy az ő legkisebb mindennapi apró- cseprő ügye is szorosan összefügg a világbéke megőrzésével. Egyre szaporodik azokmk aj mindeddig az imperialista pro­paganda által befolyásolt jóhi­szemű embereknek a tábora, | akik kiábrándulva és aggódva né­zik az imperialis'-ák háborús készülődéseit. Ezek még sokszor nem ismerik fel az imperializ­mus elleni aktiv harc szükségét és lehelőségét' és gyakran abba a szialmaszálbs kapaszkodnak, hogy lehetséges lesz a „semle. gesség“ az imperialisták állal előkészített háborúba, hogy a há­ború elkerüléséhez elég egysze­rűen a békét kívánni, pacifistá­nak lenni. Ezeknek az elemek­nek ,.semlegessége’“ azt mutatja, hogy az imperialisták cinikus háborús politikája és kudarcaik következtében az általuk befolyá­solt rétegekben is megrendült a bizalom a háborús uszítok iránt. A jóhiszemű pacifistáktól azon­ban meg kell különböztetni azo­kat a képmutató és álszent pa­cifista jelszavakat, melyek mögé az imperialisták sóját háborús szándékaikat akarják elrejteni A kommunisták, a következetes békeharcosok, nem pacifisták és a háború kérdésé: nemcsak ér­zelmi szempontokból vizsgálják. Az igazi szocialisták. & kommu­nisták mindig az elnyomottak partjára állnak, következéskép­pen nem lehelnek ellenségei az olyan háborúknak, amelyeknek célja a harc az elnyomás- ellen. Vonjuk be az aktiv békeharc­ba azoknak c férfiaknak és nők­nek táborát, akik még nem értik meg ez imperialista háborúk sa­játosságát és azt hiszik, hogy a semlegesség politikájával el le­het kerülni a háború pusztító ha. tásaii'. Hiba vojna lebecsülni a Jobb kenyeret adunk a dolgosok asztalára — ígérték meg a nagykanizsai kenyérgyár dolgosói a termelési értekezleten Az utóbbi hetekben sorozatos panaszok merültek fel a nagyka­nizsai kenyérgyárral kapcsolat­ban, hogy nem látja cl megfele­lően cs nem biztosítja zökkenő­mentesen Nagykanizsa dolgozói­nak. kenyérellátását. A kenyérgyár alig pár hónapja működik, de ezalatt & pár hónap alatt jelen ős fejlődésen ment kérész ül. Havonta nő a gyárban foglalkoztatott dolgozók száma. Ahogy fejlődött a gyár. úgy fej­lődőit a termelés is. Mind több kenyere: és süteményt készitet- tek A kenyérgyárnak jelenleg hét üzeme van. különálló helyen. Mindegyik üzem más és más J elszereléssel dolgozik. Egyik üzem nagyobb és korszerűbben van felszerelve, mint a másik Ez ez állapot két­ség. elen nagyban megnehezíti a kenyérgyár munkáját. De nem ez az egyedüli oka a munka aka­dozásának egyes üzemekben. A IV. számú üzemben egészen eddig nem mént rendesen a mun­ka. Most uj szekképze'-t dolgozó­kat állítottak be. akik minden követelménynek jobban megfelel lek, mint a régiek. A VI. számú üzem kenyerétől mindenki félt. Ha a városban hiba volt a kenyérrel, szinte min­den esetben a VI. számú tizem­ből került ki. Most aztán bebi­zonyosodott. hogy lehet ott is jó munkát végezni, csak akarni kell és a dolgozóknak szivükön kell viselni az üzemben készít élt kenyér minőségét. A VII. számú üzemben baj van a munkafegyelemmel. Egyik csoport a másikra akarja hárítani a felelősséget. Ezért nem megy úgy a munka, mint kelle­ne. A kenyérgyár vezetősége terv- bevétle, hogy kibővítik az I. szá­mú üzemet és bevezetik a szak­mai oktatást. Ezeken az intézke­déseken keresztül akarják meg­szüntetni a még napjainkban is meglévő hibát, hogy ahány az üzem, annyiféle a kenyér. Bein­dítanak egy nyolcadik üzemet is, melynek beállításával biztosítani kívánják a kenyérellátás jobb megszervezését. Ezenkívül uj termelési módszerre térnek át, mellyel megszüntetik a kenyérel­látásban megmutatkozó zavaro­kat. — Ha a mennyiségben előfor­duló „hibákról1’ beszélünk, a hiba nem a kenyérgyárban és a dolgozóiban van, — mondotta Varga elvtárs, a kenyérgyár fő­könyvelője —, hanem magában a vásárló közönségben, a dolgo­zókban. akik az ellenségre hall- ganek. így előfordult, hogy egyes napokon 30—40 százalék­kal több volt a fogyasztás, mint rendesen. A most lefolyt termelési érte­kezleten felolvasták azoknak a dolgozóknak a neveik kik a ke­nyérgyár tulajdonát képsző dol­gokat sajátítottak el és ezért pénzbüntetésre ítélték őket Egyes dolgozók kenyereit vagy süteményt vittek e] az üzem te niletérő]. De volt közö-tük olyan is. ki a vállalat lisztjéből készí­tett kalácsot és azt hszavifcte. Az első hozzászóló Horváth István kaJríárs felszólalásában elmondotta, hogy már régóta harcolnak az éjjeli, valamint a vasárnapi munka megszán elésé­ért. Kéri, amennyiben mód és lehetőség van rá, változtassanak ezen. Mint hibát megemli'i; savarja a munkát a sok áthelyezés. Mire megszokja a dolgozó mun­kahelyét, áthelyezik egy másik üzembe. Ez a bérelszámolók mun­káját is zavarja. Több gondot fordítsanak a takarításra.. Tart­sák tisztán a takari'ónők a hely­séget. ne a péknek kelljen elvé­gezni a takarítónő munkáját is. Egri Alfréd kér társ hiányolta, hogy a kenyérgyárban nincs ver­seny. A dolgozók azonban megvá­laszoltak: a kenyérgyárban eddig is volt verseny, csak éppen Egri kartárs nem veti részt benne. Egri kartárs elfogadja a bírálatot s rögtön versenyre hívja Ka- zinczki kar társat. Kazinezki kar- ;árs azonban nem fogadja el a kihívást. — Nem tudom elfogadni — mondjá — mert az én üzemem­ben mások az adottságok. — Ka­zinezki kartárs felszólalásából látni, nem 'tudja, hogy állnak & munkaversennyel a kenyérgyár­ban. Ö nem tudja, hogy figye­lembeveszik a helyi adottságokat is a verseny kiértékelésnél. He­lyette Kovács Ferenc fogadja el Egri kart ár s versenykihívását. Mészáros kax'társ a tisztaságról beszélt. — Az első köveielmény az. hogy ne egy munkaruhánk és sapkánk, hanem kétlő legyen. — A veze őség megígéri, hogy még a hét folyamán biztosítják az uj munkaruhákat. Gere Tibor kartárs javasolja: — Ne meglévő üzemót bővítse­nek, hanem as uj kenyér-kombinát építését sürgessék. —Kovács elv­társim keményen megbírálna Szá­lai kartársa', mert nem megfele­lő hangon beszél társaival. — Azt hangoztatja, minek avat­kozom o munkájába? — mondói ta Kovács elvtársnő. — Hát hogyne avatkoznék bele, mikor ő nem végzi el a feladatát. — Min­denki feleletét vár Kovács elv­társnő felszólalására, de Szalai elvtárs nem tartotta érdemesnek válaszolni rá. Hallgatásával elis­merte Kovács elvtársnő kritiká­ját. Horváth István, a kenyérgyár igazgatója válaszában a követke­zőket mondotta: — Sokszor a népbolt is hibás a kenyérellátás körüli zavarokban A IX. népbolt reggel rendelt 200 kiló kenyeret. Később átszóltak, bogy csak 100 kiló kel]. Még egy hivás uán csak 50 kiló kellett. Délután kérték a másik 50 kilót is. Ebből látszik, hogy félnek a kenyeret- tartani, attól félnek, hogy nem fogy el Mikor aztán látják, hogy keveset rendeltek, jön a kapkodás. — A süteménykihordók elő­ször a magánszektorhoz vitték az árut, mert o'-'t százalékot kap­nak. A felelősség ebben Kóbor elvtársat illeti neki kellene ve­zetni és irányítani a kihordókat. A munkánkban a legfőbb hiba mindezek mellett — az, hogy még nem alakult meg a pártszervezet. A városi pár bizottság adjon le­hetőséget a pártszervezet meg­alakulásához, melynek működése nagyban segítené a munkánkat. A nagykanizsai kenyérgyár tér. melési értekezlete beíol'-öite fel­adatát. mert felszínre kerültek a hibák és a dolgozók bátran fel­ve te' iék problémáikat. Ez a ter­melési értekezlet is hozzájárult ahhoz, hogy a kenyérgyár dolgo­zói a közeljövőben már elegendő és megfelelő minőségű kenyérrel lássák el Nagykanizsa dolgozóit. (RIGÓ JÁNOS) Segítsük bőriparunk 5 éves tervét,J Dolgozó parasztságunk ma már sokkal több bőrnemü/t vásá­rol, mint az elmúlt években. A nagyobb kereslet íkövetikezJtóben bőriparunkat is fejleszti nép­gazdaságunk, hogy elláthassa dolgozóinkat elegendő, jó minő­ségű bőráruval. Ez,f a megriövekodefct nyers­anya g s z üks égleí be t csak ugv tud­juk ki elégi terű. ha minél több 'hazai bőrt használunk fel. Ezérf határozta el kormá­nyunk, hogy fokozottabb meny- ínyiségben vásárolja fel a sertés­bőrt. amiért magas árat fizet s juitalomcikkckei biztosit a dol­gozó parasztság részére (bors, rizs. cipőtaip, stb.). Dolgozó parasztságunk legyen a bőripar 5 éves tervének támo­gatója! Ne hagyja elveszni a sertésbőrt! Alaptalan az a hie­delem, hogy csak a bőrös szalon­na áll el. Ellenkezőleg a lefejtett, bürő szalonnát jobban átjárja 3 só is, a füst is, tehát jobban konzerválódik. Takarítsuk meg a sertésbőrt, segítsük vele bőriparunkat, mely mind több és jobb minőségű lá.b- balit biztosit számunkra! békérevágyó. az imperializmus ellen még nem tudatosan küzdő tömegek bekapcsolódásának ]e- heíőségét. A következetes béke­harcosok feladata, hogy tuda­•ossá tegyék ezekben a tömegek­ben az ösztönös békevágyet. Ez a feladat^ hárul megyénk béke­mozgalmára is. Minden lehető­sége megvan, annak, hogy, meg­nagyobbítsuk a béke híveinek óborát és bevonjuk az aktiv bé­keharcba megyéik széles töme­gét. C«eh Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents