Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

AML érdemtelenek a dolgozó nép bizalmára Axaikor a tanácsok mega'.a kultak, dolgozó népünk azokat jelölte a városok, a községek tanácsainak étére, akiknek is­merte múltját, ismerte munka ját. N gy dologról, a városok, a köziégtk dolgozóinak sorsá­ról, arro1 vol- szó, kik ’egyenek azok, akikhez ügyes-bajos dol­gaik in éz és ében fordu hatnak A dolgozó, nép fontolóra vet te, kik .esznek azok, akik ér deir.esek érié a bizalomra, ak • ugv irányítják a község élete n.i.okiját, iiopy azzal előseg hessék a szóéiul izmus épi eső A tanács választások óta mái több mini: egy év teli el ez atot15 az idő alatt meggyőződhe­tett dolgozó népünk arról, kik azok. akiket jól vá’asztott és kik azok. akik visszaéltek bi­zalmukkal. Mert akadtak ilye­nek is, érdemtelenek, akik nem mél'ók a nép bizalmára- A türjei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára is ezek kö­zé tartozik. Szabotálta a törvényes rendelkezéseket. A* begyűjtési rendeleteket nem haj’otta végre- Késedelmi pói~ lékot nem vetett ki. pénzbeli kártérítéseket sem számított íd. Ennyivel azonban nem elége­dett meg. Esze ágában sem vol’, bogy a legkevesebb segít­séget is nyújtsa a nyilván tarkó­nak. Mikor a.z ő hibáit vetették fel, a kiküldötteknek azt mond­ta: • . , — Vigyék á“ a másik község­be, ott majd végrehajtja a Ven­deleteket- Ha ott meg tudta volna csinálni, miért nem {et’e itt is? Persze erre majd ő ma­ga adja meg a választ a fele­lősségre vonásnál, ami nyilván nem késik soká- A begyűjtéssel egyáltalán nem foglalkozott­feketén- Ö, akinek jó példával kellett volna elölfárnia. akinek harcolnia kellett volna azok el­len, akik megfeledkeznek ma­gukról — miratta a legrosz- szabb, tanácselnökhöz egyálta ián nem méltó példát a köz­zé» dolgozóinak. A dolaozók visszahívták küldetéséből — a rendőrségi eljárás megindult el­lene­(T. E-) A TERMÉSZETTUDOMÁNYI ELflADÁSSOROZATBŐL: Az élet keletkezése A mi kis falunkban a dolgozók többsége megértette a be­gyűjtés fontosságát, de vannak olyan dolgozó parasztok is, akik nem teszik magáikévá ezt a kom oly kötelezettséget. Azok a dolgozó parasztok. akik beadták fölösleges terményü­ket, tudták, hogy a mi falunk mennyi mindent kapót,t a terv tői: kulturot hont_ amelyben az emberek művelődni járnak, rá­diót, villanyt. mely fényt árasz t. házainkban. Azt is tudták, hogy honvédségünk felszerelése sok pénzbe kerül. Édesapám pontosam bead a a fölösleges terményét, m ért tudta azt hogy a beadott, ter­ménnyel országunk gazdagodik. Azt is tuelja édesapám, hogy or­szágunkban sok gyár épül és ah hoz a dolgozó parasztok támoga­tása is szükséges. FelvilágosUotiam édesapámé l. hogy adja be a fölösleges ter­ményét, mert nem tudhatja hog y Nagykanizsán nem nekem épül e az iskola, ahol én is tova bb tanulok Édesapám tudja, kc9V fölösleges termésével a m u.nkások ellátását biztosit ja. Ne­kem nem is esne olyan jól a Ica lács, ha tudnám, hogy a csepeli munkások nélkülöznek. Minél iö bb felesleges termést adnak be a dolgozó parasztok, annál gazda gabb lesz országunk. Igen sok nyers jny. gra v.:i szükségünk, hogy az ötéves terv megvalósuljon, hogy Sztá’inváro s felépüljön, hogy Tiszafák és Inafo villanyt termeljen, hogy a földalatti gyorsvasut megépül­jön és a mi kis falunkban is ki gyűljön a fény. Most rajtunk áll a sor, ezért fontos a begyűjtés. Pajtásaim­mal azon leszünk, hegy minél si keresebb légy éri falunkban a bér menybe gyűjtés mert mi tudjuk, hogy igy lesz biztos számunkra a jövő és a béke EBEDÉI ISTVÁN ált. isk VIII. o. tanuló Zalaszentlörinc. Rád is szükség van! Az a kifogást hozta fel5 hogy imrhai-eve 1 ekci kell ké­szítenie és nagyon lefoglalja az a munka, ame’yet az anyakönyv vezetésnél végez. A burgonya clvermelésére kiadott rendelke­zést is késedelmesen hirdette ki- A részben kivetett kártérítések helyszín1 transzferálását sem végezte el. A megyei kiküldőt tek végezték el helyette­Nevezet1 tanácstitkár ezelőtt körjegyző volt, még előbb horthysta főhadnagy. A felesége testvére jelenleg ts körözött nyilas. Kapcsolatot tart fenn egy Ausztriában élő gyárossal, és jugoszláviai roko jvaival is. Eddig bárom fegyel­mi bünte’óse volt a rendelkezé­sek végrehajtása elmulasztása miatt­Munkája, magatartása vilá­gosan igazolja, hogy ez a ta- nácstrkár ellensége a dolgozó népnek, tehát el kei.] távolítani a tanácsból­* A zalacsébi tanácstitkárnál is hasonló o. helyzet. A kapásnövé­nyekre nem készite'te el a kése élelmi pótlék kivetéséi A pénz­beli izárlérilést is csak a tej- és a tojásra alkalmazta. Megfeledke_ ze>t. arról, hogy ugyanígy kellett volna eljárnia azoknál is. akik gabonából és baromfiból nem tel­jesítették beadási kötelezettségű két. A kuláhoh beadását egyáltalán nem szorgalmazta. Ezért tör énhelett meg, hogy idős Mészáros Imre küldic, özvegy Her czeg Károlyné és özvegy Erdei Józsefné egyáltalán nem adtak be kapásnövényt s késedelmi pótlé kot még sem vetett ki rájuk. A múlt óin héitralékokról sincs ki. mutatás2 és azt nem is szorgal­mazta. Amit keresett, elérte, állásá­ból felfüggeszt e'ték. A zalaszentyróti tanács elnö­ke 5 mázsa kukoricát vásárolt Ólomsullyal nehezedett Ba­logh László munkásra a munka­nélküliség átka . Ebben az évben már harmad­szor le t munkanélküli. Ma ren­geteg sorstársával találkozott 1931-et írtak s a munkanélküliek száma állandóan szaporodott. I Ma sem evett semmit. A park fáinak leveleit rágta, s .az éhség | kíméletlenül marcangolta. Fülé­ben még ott csengtek a munka közvetítő iroda élőit ácsorgók panaszos kiáltásai: — „most en­gem engedjenek, nekem adjanak munkát, három éhező kisgyerme­kem van s beteg feleségem, kö­nyörüljenek rajtam“ — ilyen és ehhez hasonló kiáltások hang zottak el. Az elcsigázott emberhad végső kimerültségében tehetetlenül át­kozta az akkori társadalom igaz­ságtalanságát. Sok keserűséggel teli. nehéz idő múlt cl, nagyot változott a világ A „Balogh Lászlókat“ és társait hívja ma a gyár, az üzem, az ál­lami gazdaság, a bánya. M\a meg szűnt a munkanélküliség, a múlt áikos örökségét felszámolja a dol­gozó nép állama. Messzemenő gondoskodással fá­radoznak az ország vezetői azon, hogy minél több dolgozó megért­se és kövesse a munka, (l becsű let és a dicsőség hivó szavát. Reád is szükáéii vau, vár té­ged is a bánya, a gyár, az erur. és az állami gazdaság* Vedd ki te is a zészad d bé­ke nemes harcából, az ország építéséből és lé«y büszke arra, hogy olyan hazában élsz. «mely felszámolta a iminkanótküüsó- get­Hogy miért toboroznak téged is, miért várják a te szorgalmas munkádat is? Azért, mert min­den egyes munkáskéz, minden izmos kar előbbre viszi a béke- harcunkaí, a fejlődésünket s mindnyájunk felemelkedését Hozzásegít a Te munkád is ah­hoz, hogy megvádjük hazánkat, békétépitö szocialista országun­kat. Meovédjük mindazt, amit el szeretnének venni tőlünk azok. akik a mnnkanélküliséu- nél és menak-íV áfásnál, a ki zsákmányolásnál egyebet n&m nyújtottak Ha ui munkahelyeden esetleg nem találod azonnal meg helye­det, nem Iá*od meg a munkád szépségeit, ne veszítsd el türel­medet, ne csüggedj, hanem Te is járulj hozzá, hogy nj környe­zeted úgy alakuljon, olyan le­gyen, amelyben szívesen élsz és dolgozol s akkor nem hiába to­borzott Téged is a bánya, az üzem és az állami oazdasáq. Gyere te is, vegyél részt a ne­mes küzdelemben, dolgozz, har­colj a békéért, mindnyájunk fel. emelkedéséért, a kulturált, a szocialista hazáért! Népnevelők figyelmébe! Népnevelőink ismertessék a dolgozó parasztsággal az 5 éves terv építkezéseit, további célki­tűzéseit. Feltétlenül beszéljenek ® községben elért eredmények­ről s arról, amit a terv a kö­zeljövőben megvalósít náluk- Beszéljenek a béketábor erejé­ről s arról. Iioov a békét meg­védeni csak akkor tudjuk, ha minden erőnket (munkáikat, kötelezettségeink teljesítését is) a soronTévö feladatokra összpon­tosítjuk­A beadásban élenjárókat nép. szeriisitsék, a késlekedőket és a terv teljesítésének akadályo zóií pedig ítéljék el a dolgozó parasztokkal együtt. Mondják el azt is, mivel akadályozzák a késleikedők a terv teljesítését, miért a béke ellenségei? Aki nem teljesiti kötelezettségét, mulasztásával akadályozza az egész község helytállását, meg­fosztja őket a kedvezményektől- Ezek a nép ellenségei. Az elkövetkező napok legye­nek tanúbizonyságai dolgozó pa­rasztságunk szabadságszereteté- nek, békeakaratának s az egész megye helytállásának a begyűj­tési terv gyers, maradéktalan teljesítésében. Útmutatást nyújt a mTndennopT párfmunkéban Évszázadok, sőt évezredek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel a tu­domány. De nemcsak a tudomány, mindenfajta vallás, bölcsészeit rendszer. Már évezredek óta két kiengeszte heíetlenüi ellentétes vi­lágnézet csatázik ebben a kérdés­ben: az idealizmus és a materializ­mus világnézeté. Az idealisták sze­rint az étö és élettelen egy eszmé­lek, szellemnek kisugárzása. Az nyag él'etö ereje a szellem. A latérial isták álláspontja homlok- ■gyenest ellenkező. A. ma‘eriaUs- ták szerint az egész világ anyagi természetű, nem a szellem szülte az anyagot hanem az anyag leg- magasabbfokú fejlődésének ered­ményeként jött létre a szellem az emberi gondolkodás formájában. A dialektikus materializmus szerint az élet az anyag létezésének kü­lönleges formája. Ha körülnézünk a földön, észre­vesszük. hogy növények, állatok, házalt, sziklák, s?b. vannak körü­löttünk, Egyesekre azt mondjuk, hogy élnek, másokra azt. hogy élettelenek. Vájjon tudiuk-e me­lyik él és melyik nem? Hogy erre a kérdésre helyes választ kapjunk, az élőlényekkel foglalkozó tudo­mányhoz, a biológiához kell for­dulnunk. Minden élő és élétkelen. anyag elemekből áll. A kettő közt az a különbség, hogy az élő anyag a hat életjelenség mindegyikét mu­tatja. Az élet elen anyag esetleg egyéf-egvét utánozhat. Az élőlények kapcsolatban van­nak a környezettel és ehhez képe­sek alkalmazkodni, anyago1 vesz­nek fel és anyagot adnak vissza, vagyis- táplálkoznak. Az élőlények további tulajdonsága, hogy mozog­nak és a külvilág ingereit felfog­ják, vagyis ingerlékenyek. Az élő­lények növekednek és szaporod­nak. mikor is önmagukhoz hasonló élőlényeket hoznak létre, tehát Öröklények is. Végül minden élő­lény egyszer elöregszik, elpusztul. Ez az ir'olsó élet jelenség á halál. Az élőlényeknek van niég egy na­gyon fontos tulajdonsága, a válto­zékonyság*, az a tulajdonság, hogy képes a megváltozott környezethez alkalmazkodni, vagyis megváltozni Ezzel át is tekintettük az életje fenségeket. Ezen keresztül megkap tűk a kulcsot ahhoz, hogy egy lé­péssel közelebb kerüljünk az élet keletkezésének megértéséhez. Az élet keletkezése nagyon fon '*os kérdés. A régi uralkodó ősz -tálvok me.gfizefett áltudósai és az egyház évezredeken keresztül azt szerették volna bizonyítani, hogy az éle1 törvényszerűségei megis. merhetef lenek. Üldöznék azokat akik a haladást képviselték. Az igazságot azonban csak ideig-óráig lehet eltitkolni. A mai fejlett szov­jet tudomány bebizonyította, hogy az élet keletkezése igenis megma rfvarázható, bebizonyítható. Hogy egy lépéssel 'tovább men­jünk az élet keletkezésének meg­magyarázásában, ismerni keli az élővilág fejlődésének történőét. Az ember életében száz év nagy idő. azonban a termé-zet életében még tízezer év is csak röpke pil­lanat, Módunk van azonban arra, hogy ennél hosszabb időre is visz- szaoillantsunk földünk tör éneiében. A föld kérge valóságos temető. Az elhalt élő szervezetek teteme bele­kerül a földbe. Ásafesoknál nap­fényre került, 4alált maradványok­ból sok következtetést tudunk le­vonni. Minél régebbi rétegbe hato­lunk le a föld kérgében, annál ré­gebben élt állat- és növényfaj ák maradványát találjuk meg. Darwin Károly hatalmas anyagot gyűjtött az elmúlt korok, élővilágából és le­ír.'a az élő világ fejlődésének tör­ténetét. Megállapította, hogy azok növény- és állatfajok, melyek ma élnek, valaha nem éllek, vi­szont sok millió évvel ezelőtt olyan fajták is éltek, melyek már ki­pusztultak. Darwin azt is kimutat­ta. hogy minél régebbi korokba nyúlunk vissza, annál kezdeJege­sebb, tökéletlenebb élőlényeket ha­lálunk Darwin tanításából megis­merjük. Hogy az egész élővilág tör­ténetének törvényé a fejlődés. Ezzel szemben nézzünk meg né­hány névtant, melyek az élet kelet­kezéséről szólnak. Ilyen volt az önnemzés elmélete. Egyesek mé<> ma is úgy képzelik, hogy a férgek önm3guktól keletkeznek a szemét­ben vagy rothadt húsban. Az igaz ság az, hogy az élösdiek peteikel rakják oda, melyek szabadUzemmel nem látha'ók. Másik ilyen áltudo­mányos tanítás szerint a földre n világűrön keresztül egy csillagról érkezett valamilyen egyszerű élő­lény-, mely azután. elszaporodott. Bebizonyosodott, hogy a világür- bén állandó gyilkos erejű sugárzás van, melyet egy élőlény sem bü­ki. Az élet eredetét tudományosan Lenin. Sztálin elvtársak tani ásain elindulva, a szovjet tudósok bizo­nyították be. Közülük is legátfo- góbban Operin akadémikus foglal kozott ezzel a kérdéssel. Az élet kialakulásának története A földön nem volt mindig élet. Ehhez azonban azt is hozzátehet­jük, hogy a főid Sem volt öröktől, hanem a naptól vált le. Az élő, szerves anyagok alapeleme C, 0, H, N a napban és a belőle kivál földön is megvannak. A szén ve- gyülete a legfontosabb az élőanvag szempontjából. ezért vizsgáljuk meg, hogyan keletkeztek a szénből az első vegyületék? Az izzó földet forró vízgőz bo­rította. A szén a cseppfolyós fé­mekkel karbidokat alkotott. A kar- bid a vízgőzzel vegyült és a leg­egyszerűbb C, H-ból álló vegyiile- tek, a szénhidrogének keletkeztek. Ez már szerves vegyület, melyhez csatlakozott később az oxigén. Az akkori légkörben nemcsak vízgőz, hanem ammonia-gáz is volt, mely nitrogént tartalmaz. A föld felüle­tén keletkezett első szerves vegyii letek ammóniával ’találkoztak és uj bonyolult sze'rves anyagok kelet­keztek, most már négy elemből, a C, H, O, N-ből. Amikor a föld 100 celzius alá hült a vízgőz lecsapó­dott és az ősóceánok keletkezek A lecsapódó pára magával ragad'a a levegőben lévő szerves anyago­kat is. Tehát az őstengerek már keletkezésük pillanatától szerves anyagokat tartalmaztak Az anyag fejlődése, mely az élőlények kelet­kezéséhez vezetett el, folytatódott az őstengerek vízében. Hosszú év­ezredeken kérész'ül ezek a szerves I vegyületek elbomlottak, egyesül- ‘ek és sokezer éves változás ered­ményeképpen fehérje keletkezett. Láthatjuk tehát, hogy az egy­szerű fehérjék kialakulásához se. milyeo különleges természetfeletti erőre nem volt szükség. Ez a fehér­je az ősóceán vízében oldva volt. Lassan, ahogy bonyolultabb fehér­jék keletkeztek, megtörtént az, hogy cseppek alakjában elkülönül­tek. Ez már nem voí! teljesen ho­mogén, hanem bizonyos szerkeze­te volt. Ennek n fehérjének, mint más fehérjének is, az a tulajdon­sága, hogy más anyagokat felve­hetnek. leadhatnak, mivel elektro­mos töltésüek. Ez pedig hasonlít az anyagcseréhez. Majd kettévált, mely a Szapo­rodáshoz hasonlít így lassan az összes életjelenségeket mutatta ez az egy csepp, most már élő fehér je. Ezen élő fehérjék további fej­lődését a természetes kiválasztó­dás vitte előre magasabbrendü élő­lényekig, Az ilyen élő fehérjék nagyrésze elpusztult, azonban egv részük ho2záídomult az új körül­ményekhez, Ugv fejlődött, hogy a levegő széndioxid tartalmát hasz­nálta fel a szerves anyagok felépí ésére. Ezekből fejlődtek ki a nö­vények. Más élőlények továbbra is szerves anyagokkal táplálkoztak. Ezekből fejlődték ki az állatok. Mindebből látjuk, hogy az életet nem teremhették, hanem a föld kialakulása után, mikor a meg­felelő körülmények ís kialakultak, az anyag fejlődése következtében zükségszerüen alakult ki az élet. Göndöcs István. Olvasd 0 Vasárnap, 1951. nov. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents