Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

Bírálat és önbirálat A becsebelvi dolgozók & vezet'őségválasz'ás előkészí­tését, a vezetőségek biszámoló- ját, a beszámoló megvitatását, szóval az ujjáválasztás idő szakét' a pártszerii bírálat és önbirálat kell, hagy jellemezze. Láttuk azt, hogy a bírálat és önbirálat a párttagok alapvető . jogai közé tartozik, és világos az is: min­den párttagnak lelkiismereti kö- tekisség.c'j hogy ezt é jogét Őáa* koroilja. A kommunista 'kritika és önkritika biztosítja a legjob­ban a párttagok, a párlíunikcio- náriusak és az egész párt fejlő­dését. A kritika és önkritika nélkül nem tárhatjuk fel liibáiu- fkat és igy nem is küszöbölhet­jük ki őket, nem küzdhetünk ■éberen a kapitalista múlt csöke- vényei, az elavult és káros mun­kamódszerek. a pártsz erüttea magatartás, az ellenséges maga- iOaröás ellen. Amikor a vezet'ő- ségválasztásnál a párttagok és a pártonkivüli dolgozók széleskör­űen .alkalmazzák .a bírálat és ön- bírálat, fegyverét, ezzel a legna­gyobb segítséget nyújtják a párfc- ivezdt ősegeiknek. Természetesen nem minden bírálati és önbirálat szolgálja a párt épáítését. Van gáncsos- Ikodó, romboló szándékú, elten- iségea bírálat is. Milyennek kell lenni a párt-szerű bírálatnak és önbirálatnak? Először is: a kritika . legyen bátor és alapos. Ne csak - felüle­tesen mutasson rá a hibákra, hanem gyökerénél ragadj a meg őket. Ne csak a pártszervezet fogyatékosságairól beszólásig ha­nem világítson rá az okokra és okozókra is. Legyen bátor és alapos abban az értelemben is, hogy ne szépítse a hibákat, 'akárki is követte el azokat. Ne 'hallgassuk el, ne szépítsük és ne próbáljuk „enyhítő körülmé­nyekkel“ mentegetni ,a saját hi­báinkat sem. De ne essünk abba a túlzásba sem, hogy minden el­képzelhető hibát a -nyakunklba veszünk, mert ezzel tulajdon-, k éppen csali a valóban meglévőt fogyaitékosságaiiakat takarjuk el Amikor bírálatot gyakorolunk, n.e legyünk tekinlteitel arra, hogy ’barátról, rokonról van-e szó, vagy idegenről, ne a megbiráöt elvtára személyét, hanem a hiba nagyságát nézzük. A bírálót nem szabad személyes ellentétnek vagy rokonszenvnek vezetnie, hanem a közös ügy, a nép és a párt ügye iránti hűségnek. Az ilyen bírálattal szolgálunk leg­jobban a pártnak és a megbírált ,elvtárának is. Sztálin elv,társ .'arra tanít, hogy nőm a hibák c’keníése, nem a szőrmentén való kritika segíti a kádereket, ha­nem a nyílt, őszinte bírálat: „Aki kádereink önérzetét, hi­báik elkenése utján akarja kí­mélni, az .tönkreteszi mind a ká­dereket, mind a káderek önér­zettét., mert hibáik elikenésével megköninyiti uj, 'talán komolyabb hibák megismétlődését, amelyek bizonyára a káderek teljes ku­darcát idézik elő..,“ Ugyanakkor a bírálat tegyen előremutató. Jelölje meg a hi­bák kijavításáiak módiját, .egy­szóval tegyen ép i tő jellegű. Ne elégedjünk inéig a hibák egystaerii felsorolásával, hanem igyekez­zünk javaslatokat kidolgozni ki­küszöbölésükre. Ez nem könnyű dolog: az szükséges hozzá, hogy a. oroblémákban, a pántszerve­zet éleéébcin alaposan eLinélyed- jfmk, magunk is tevékenyen l ószlvegvünk a munkában és; minél több gyakorlati fapas'zt'a- :ato.t gyü-jtfsfmk. A bírálatnak és nbirái ataia/k értékes bolsevik módja — a lettekkel gyakorolt bí­rálat cs önbirálat: miikor a dolgozóik szakítva a ■ "gi munkamódszereikkel, <tet­■ :kk.'í mutaitják meg az uj, he- ' \ csebb u-üat. Sztálin elvtárs mi mondja: „A szocialista ver-enyben a tö­megek gyakorlati forradalmi ön­2 biiálata jut kifejezésre, mely a 'dolgoizók millióinak alkotó kez­deni éin yezésére táimas akodik. ‘ ‘ A munkások, amikor szocialis­ta versenyben dolgoznak, terme­lési eredményeikkel, mondanak bírálatot a kapitalista, munká­imé díszerelgről, a kényelmességről, hau y ags á gr ól, szerve zelle ns é g r ől — a maguk régebbi munkájáról1 iis- Tettekkel mutatják meg, hogy milyen az uj szocialista munka- enkölcs. Fentebb szóltunk arról, hogy milyen nagy szerepe van a tettekkel gyakorolt, brr álaknak és öabiráiait'riak a vezetőség vá- 'iafiztás előkészítésében. Nagyon 'fontos, hogy a pártszervezetek, a pártcsoportok és az egyes párt­tagok megvitassák és értékeljék egész évi munkájukat é>s javas­latokat dolgozzanak jká a hibák ikiiküsz öbölésére. De legalább 'olyan fontos az is, hogy fokozott aktivitással, a folyó feladattak jobb megoldásáviaí már az ujjá- válas'Ztás előtt hozzákezdjenek a 'párt’munJka megjavításához, szín- vonaláraik emeléséhez. 1 Igazában nem is ér semmit az !az önbirálat, amelyet nem kövek nek tették. Rákosi elvtárs ,a If­ik o nig rose z u s on m eg állapít ó.tita: i „Egyre gyakrabban t aráiko- zuuk olyan párttagokkal, aki ön­kritikát gyakorol s .utána válto­zz altiamul folytatja hibáit. Az ön- birálaitot könnyen veszi, aféte olcsó bűnbocsánati elkerüMiétdt- úem velejárójának, sőt gyakran jogosltványinak arra, hogy hely­telen pántszer üti en viselkedését ifottytassia.“ Az önbirálat azonban nem olyan mint a gyónás, amellyel bárki föloldoztaithatija minden- fé’Je bűnéit. Az önbiirála't csak első lépés — nélkülözhetetlen lépés, de egymagában még nem elég. Meg kell tenni a második, még fontosabb lépési — a hibát ki kell javitjamii. Bírálat is akkor hasznos iga­zán, ha meigszávléli az, akinek szól. Nem is kommunista ,az, aki nemi fogadja örömmel, ha meg­mutatják hibáit. Pedig szép számmal akadnak olyanok, akik nem elvtársi segítségeit látnak a bírálatban, hanem „«tekintélyü­ket“ fél#: tőle. Még. mindig elő­fordul >az is, hogy ” egyik-másik pártíunkoionárius oem tüii a bí­rálatot. Nem egyszer megtörté­nik, hogy a jogos kritikát fe­gyelmi büntetéssel, a munkából való elbocsátással, vagy éppen a pártból való (kizárással! torol­ják meg. Rákosi elvtárs 1950. február 10-i beszédében kemé­ny, en megbélyegezte <az ilyen pártszerütten, írem kommunista eljárásit. Előfordul ,a,z is, hogy ,a .megbüntététlt kritizál ónak utó­lag nagy kegyesen elengedi a büntirtiést'. Ez azonban .nem elég: teljes elégtételt kell szolgáltatni iTeki és felelősségre kell vonni azt, aki önkényesen és párteUc- nes módon megsértette ,a párt- deim cukráéi á'fc. Aki a bírálatot elnyomja, a*z a pártóletet fojtja el. Nincs és nem te lehet éle ven, egészséges Szellem abban a pártszervezet- bei .1, lahoS a tagságra szájkosarat r aknáik; ahol a kommunisták n,em tekinlíhe.ták a pártszervezet min­den problémáját a maguk gond­jának, amin nekik ifeeJÍ ségi.teni- ők. a bírálatot és önbiráíliatolt ’cöőrebaiadásunlk érdekében ,tá­mogatni kell. Ezért a mi pár- ltunk nem is fátkölja cl m'uunká- jának gyengeségét, ellenkczőóeg: a vezetés ég v ála szt á sf is a lkaimul használjuk fel arra, hogy a ,pár- fonJkivüli dolgozókat segítségül hi vj uk fogyaték os ságain.k feüf1?- 'désére és ki javítás ára. A dolgozó tömegek bírála­tának a párt rendkívül nagy jelentőséget tulajdo­nit. ’A szocialista építés nagy mun­káját. u párt vezetése alatt a dol­gozók milliói hajtják végre. Ezek a millllók az építő munká­ban gazdag tapasztala'.okát sze­reznék, meglátják és leküzdik a nehézségek et. Élte lő ri zni 1 u d j ák a felülről jövő utasítások helyes­ségét és jó kezdeményezéseik­kel komoly segítséget tudnak ad­ni a szocialista építés ügyéinek. ..Az alulról jövő birállatra, az aluliról jövő ellenőrzésre többek között azért van szükség, hogy a ’ millió,s 'tömegeknek ez a tapasz­tala ne vesszen kárba, hogy azt Vegyék számba és ültessék é\ az életbe'1 — mondotta Sztálin elv- jtárs. A doügozóik észrevételeinek és javaslatainak felhasználása a ve­zetőség választás jó előkészülésé­nek és sikeres végrehajtásának egyik fontos feltétele. A párt azon van. hogy a pártonkivüli dolgozók minél hathatósabban ‘•támogassák; építő birálabúkkal ezt a nagy munkát. 1 Persze nem szabad azt várni, hogy az alulról jövő bíróiét min­den szempontból hibátlan és ki­fogástalan lesz. ’ Helyes bírálat gyakorlásához politikai érettség - kell, ezzel a legtöbb pártonkivüli dolgozó, de számos párttag sem rendelkezik- A kommunisták ál­láspontja azonban még sem az, hogy a dolgozók tanulják meg !előbj> a marxizmus-leninizmust !és csak azután bíráljanak. For­dítva: mi azt akarjuk, hogy ép- ipen bírálat gyakorlása közben és .ennek segítségével fejlődjék a dolgozó tömegek és a párttag­ság öntuctaca. Ezért nem is *á- ímasztunk !túlzott követelménye­ikéit az /alulról jövő birálaftal iszemben. Sztálin elvtárs azt (mondja: S...ha ia birálavbain csak. öt’-'tiz tezázálék igazság van is, az ilyen bírálatot is üdvözölni kell, fi­gyelmesen kell meghallgatni és egészséges magvát tekintetbe kell venni. Ellenkező esetben... betapasztanánk a száját a szov­jetek ügyéhez hű emberék szá­zainál: és ezreinek, akik még nem eléggé gyakorlottak bíráló munkájukban, de akiknek ajká­ról maga az igazság ©zól.“ A bírálat és önbirálat széles­körű alkalmazása erő siti a dolgozókban az osztály éberség, az ellenséggel szembeni harcos helytállás szellemét és felfedi in;unkájuk hiányosságain. Ezzel megvéd attól, hogy elhizakodobt- ság és önelégültség,- legyen úrrá rajtnak, arra ösztönöz, hogy bei jes <=rővel fogjunk hibáink kija­vításához és az utat is megmu­tatja ehhez. Ugyanekkor a bírálat és önbirálat al­kalmazása a vezetőségvá­lasztást hatalmas politikai iskolává teszi, amely megnöveli .a kommoniaták és a pártonkivüli dolgozók poli­tikai öntudatát. Sztálin elvtárs igy válaszol ar­ra a kérdésre, hogy miit várunk az önkritika jelszavától: „Legalább is két eredményt várunk tőbe. Először azt, hogy fokozni fogja a munkás osztály éberségét, jobban rá irányítja a munkás os zfály figyelmét íogya- itiékoaságainkra, megkönnyíti ezeknek a fogyatékosságoknak 'kiküszöbölését... másodszor azb ■hogy emelni fogjia a munkásosz­tály politikai műveltségének száirvonalát, kifejleszti a munkás- osztályban azt az érzést, hogy ő az ország gazdája ‘és megköny- f ny.ip a munkásosztálynak, hogy! megtanuJja iaz országot igazgat-1 mi,“ h leleplezték a nép ellenségeit Csütörtök reggel a becschelyi népnevelők harcba indultak, hogy munkájukkal elősegítsék megyénk begyüjésí tervének teljesítését Előző esté a pártszervezet titkára megadta számukra az elvi segitsé get, hogy érveikkel meggyőzhessék azokat, akik még nem teljesíted ték kötelességüket. Livrickí elvtár* elmondta, hogy még van burgonya a községben, igy teljesilhetö a kÖ' telezettség. Nem olyant kérünk ami nincs, mert ez helytelen lenne. A falu dolgozói már eddig is nagy feladatokat oldottak meg. Ki­vették részüket az aratásból, a II békekölcsönjegyzésböl. Ezeket a feladatokat eleinte úgy tekintet­tük, hogy nem tudjuk megvalósí­tani. Az eredmények bebizonyítot­ták, hogy kemény helytállással eleget tettünk özeknek a felada­toknak. Most amikor a falu eddigi eredménye kukoricából 105, bur­gonyából 73 százalék, nem eléged­hetünk meg teljesítményünkkel; Harcot indítunk a spekulálók el­len. Erre a szóra felállt Hegyi Gá­bor; — Ha én tudtam teljesiteni á beadásomat 200 százalékra, akkor miért nem tudja Bogdán István 9 holdas dolgozó, akihez a népneve­lők is eljártak. Felszólalásában versenyre hívta a népnevelőket a beadás teljesítésében és az érte' kezleten még 50 kiló burgonya t ajánlott fel. Ehhez a versenyhez csatlakozott Simon András 4 holdas paraszt: — Aki idáig nem tett eleget a begyűjtési törvénynek, azt meg kell büntetni. A. népnevelők munkája eredmé­nyes volt. Már az első napon a pártszervezet ée a tanács jól meg­szervezték munkájukat, Livrickí elv'árs segítette őket politikai munkával a tanács pedig kiírta azokat, akik még spekulálnak. Az első napon a kukorica 120, a bur­gonya 80 százalékra növekedett. A népnevelők nemcsak a két ter­mény beadását szorgalmazták ha­nem a tojás és a baromfié ií. A népnevelők felfigyel ek arra is, hogy égy-két gazda udvarán sok a földkupac, A legtöbb helyen hiányzott a vermelési engedély. A népnevelők nem feledkeztek meg Pappékról, a kulákokról sem. Amikor megkérdezték, hogy mi van a földrakás alatt, gúnyosan felelte: — Répa, meg két zsák burgonya. A népnevelők nem hittek a ku­lak Szavának. Joggal, mer" a ke­rékrépa alatt 15 zsák burgonya volt elrejtve. A kulák nemcsak ezzel akarta gyengíteni népgazda­ságunkat és szabotálni- a beadást, hanem a rég behordott, szójababo sem csépelte ki. Hagyta rothadni. Amikor felszólították, hogy csé­pelje el. nagyjából, ki is csépelte, de a babot a trágvatelepre szórta. A népnevelők megakadályozták, a többit nem tudta elpocsékolni. A dolgozók véleménye egybehangzó: — Hiába spekulált, a nép éber és leleplezte. Tettéér*- felelni fog. így kell elbánni azokkal, akik el­rejtik teriményeikét — mondotta Horváth József dolgozó paraszt. A becsehelyi becsületes .dolgozók okul'ak a szégyenből és nem akar­nak tovább szégyenkezni a kulákok miatt, hanem segítik őket lelep lezni, hogy aljas tetteikért meg' érdemelt bünte'ésben . részesülje­nek. (P- l ) A VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS hírei A borsfái „Haladás11 III. Upusu tszcs vezetőségválasztó taggyűlé­sén a párttagsáa élesen niegbF rálta a csoport elnökét, mert nem foglalkozott kellően a szcs életével, tűrte a kétlaki qazdál- kodást. Megbírálták a tamácsel- nököt Lakatos elvtársat, aki nem segítette a tszcs fejlődését és amint Herczeg Sándor elv­társ mondotta: Aki egyénileg gazdálkodó, nem is mutathat példát a falu dolgozó paraszt­jainak. Zöldesében a vezetuséfjválasztó taggyűlésen <t párttagok a pártépi. tés kérdésével foglalkoztak. Ehnon dobták, hogy az oktatást az el­múlt év folyamán cl hanyagolták és ebből adódik az, hogy nem tudtak minden feladatot végre­hajtani. Most sem szervezte meg a vezetőség megfelelően az oktatást, ezéét a taggyűlésen ha- lórozatat hoztak, hogy az okta­tásban valamennyien résztvesz- nek, a fala leyjobb dolgozó pa- rasátjail is politikai oktatásban részcaitilc. A zalacsányi Erdögondnokság pártszervezetének vezetösógvá- lasztó taggyűlésére a zalaszent qróti járási pártbizottság két eívtársat küldött ki- Az elvtár­sak a pártszervezet helyiségé­nek a díszítésével foglalkoztak. Nem nézték meg, hogy a párt- titkár elvtárs a beszámolóiát hogyan készítette el? A járási pártbizottságtól kiküldött olv- társak feladata: cerölséoadás a pártszervezet titkárának a be­számoló elkészítéséhez és ugyan­akkor tapasztalataikkal gazda­gítanák a vezetöségválasztó tag­gyűléseket. Pártliirek 19-én. hétfőn esve 7 órai kez­det-el a Városi Pártbizottság nagytermében „Időszerű nemzet­közi kérdések“ címmel előadás lesz, központi előadóval. Az a’ap- szervezetek titkárai. veze őségi tagjai, tömegízervezetek veze­tői, bizalmiak, népnevelők jelen­jenek meg. Azok .a párttagok és pártonki­vüli dolgozók, akik a vezet ősóg- választiáet előkészítő nagy mun­kában és a beszámoló nrcgvliiafá- sában. a munka megbírál ás álban, •a hibák feltárásában és kiküszö­bölésében tevékenyen rész-tvesz. 'iek, felismerik, hogy milyen 'fon.tois részük van a párt mun­kájában. Megtanulják, hogy ne járjanak gondolkodás nélkül a megs'zokot'l: utón, hanoin bíráló •szemmel nézzék a maguk éji a mások munkáját, hogy sohase elé­gedjenek meg azzal, amit sike­rült elérniük, hanem állandóan kutassanak újabb és tökéletesebb munkamódszerek után. Megtanul­ják azt, hogyan kell emberekről cs munkáról véleményt alkot- uiok, elfogultság és előítélet nélkül’ sohasem személyes indulattól vezetve, hanem mindig a közös­ség érdekek tartva szemelő#. Megtanulják, hogy hogyan kell a helyi kérdéseket, az általános párt és állami íeladaitokkal Leg­szorosabb kap c?o latban meg­oldani. Megtanulják, hogy a párt kérdéseibe! felélősséggeL, pár tsz e r ü f egye 1 m e ze 11 s é ggeí dömteenek. hogy határozott an védjék a maguk álláspontját, de ingadozás' nélkül és legjobb ké­pen'égéi-k szériát halts ák végre a többség határozatát akkor is, ha az nem egyezik a véleményük­kel. ^ Megtanulják, hogy a dol­gozók ügyéért, a párt ügyéért, a szoofewizmus és a béke ügyéért minden kicsinyes, egyéni szem­pontot háétérbeszoriitva. minden nehézséget leküzdve, lelkesen, fel elő/ -'s égi el j esen. ál d o za tkészen dolgozzanak. Megtanulja -, hogy keményei és ingadozás nélkül szánjanak szembe minden ellen­séggel, aki fejlődésünk útjába j áll. _ Mindaz azl jelenti, hogy a bi-1 rálát és önbirálat gyakorlása közben párttagok és pártonhivü. liek politikailag egy fejje! meg­nőnek. olyan értékes politikai .tapasztalatokat szereznek, ame­lyek /számos párttagot egy fok­kal .alkalmasabbá tesznek vezető tisztség beföl'éscr:. A pár'onki- vüli dolgozók legjobbjait pedig egy lépéssel közelebb hozzák ah­hoz. hogy pártunk tagjelöltjeivé lehessenek. így a vezetőségeik újjá választása, a szocializmus építésének és a béke védelmé ick táborát uj, önHidaros, tevékeny és éber harcosokkal erősítik.. nélkülözhetetlen az agifdeló« munkában Vasárnap, 195!. tiov. 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents