Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
Unger Jőzsefné tanácstag engedély nélkül szállította kukoricáját — nem méltó a dolgozó nép bizalmára A nagykanizsai járás az ősziek begyűjtésében első helyen áll a megyében. Ezt ez eredményt- a népnevelők jó munkája mellett, nem kis részben köszönhetjük annak, hogy dolgozó parasztságunk egyre önludatosabbá válik, egyre jobban érzi, hogy, a szocializmus épitéséért a munkásosztállyal együtt ő is felelős. Azokat az átmeneti hiányosságokat. amelyek a közellál ásnál mutatkoznak, az idei jó terméssel rövidesen megszüntetjük. Ehhez azonban feltétlenül szükségünk van dolgozó parasztságunk segíts égére. Dolgozó parasztságunk érzi a beadás fontosságát s túlnyomó részben példamutatóan tesznek eleget beu adási kötelezettségüknek. Akadnak azonban dolgozó parasztjaink között olyanok is, akik nem látják, miért' érdeke dolgozó népünknek, igy nekik is a kötelezettségük mielőbbi teljesítése. Az ilyen helyeken a népnevelőkre nagy feladat hárul. Ott, ahol felvilágosításra van szükség, nagyon sokat jelent' a kommunisták, ® tanácstagok és a pártonkivüiiek példamutatása. Erről azonban vajmi keveset tudhat Unger Józsefné. szépét- neki lakos. Neki nem az volti az első dolga, hogy elegét tegyen az állam iránti kötelezettségének. Ellenkezőleg. Unger Józsefné engedély nélkül értékesilette kukoricáját. Cselekedetét még súlyosbítja az a tény, hogy tagja- a járási és a megyei tanácsnak is. Amikor Ungernét a dolgozók bizalma a tanácsba küldte, gondolt-e arra., hogy ez a megtiszteltetés kötelezettséggel jár? Gondol-'-e arra, hogy a tanács ■tagjának, amellett, hogy felvilágosító munkával segíti pártunkat, kormányzatunkat céljaik elérésében, személyes példamutatásával is az élen kell járnia? Amikor Ungerné kukoricája* engedély nélkül értékesítette, gondolt-e arra, hogy ezzel az ellenség szekerét toló cselekedettel milyen megvetést vált ki maga. iránt azokból, akik eléggé tisztán látnak ahhoz, hegy bűnös teltét méltóképpen eli'-éljék. Neki tudnia kellett volna kötelességét. Mint tanácstagnak tudnia kellett volna, mit jelent a dolgozó parasztság felé az ő rossz példamutatásai. Unger Józsefné azonban eziti nem tudta — nem akarta tudni Harcot kellett volna indítania, f’élvilágosi'tó munkával küzdenie a teljesít ég sikeréért s éppen ő volt! az, aki gátat emelt az eredmények elé. Unger Józsefné még azt a mentséget, azt a kifogást sem hozhatja fel védelmére, hogy anyagilag rosszul áll és igy akart magán segíteni. Férje táv- irda-munkás, aki műnk -a h e 1 y é n rendszeresen kapja a fizetésé*'. Nyilvánvaló, hogy Ungernét nem érdekelte a község, nem érdekelte a nagykanizsai járás becsülete. A nagykanizsai járás a megyében az első helyen áll. Vájjon eszébe jutott-e Unger Józsefnének, hogy ezt' a szép eredményi, hogyan érte el a járás? Az eredményről neki, mint a járási tanács tagjának tudnia kellett. Nyilván azt is tudta, hogy az eredmény eléréséhez- a népnevelők szívós munkájára volt szükség, de ő ezzel nem törődött. Gondolta, úgyis elegen akadnak, akik kötelezettségükét nemcsak telje-sitik, hanem túl is szárnyalják, igy aztán az & mennyiség nem fog hiányozni, amit ő engedély nélkül a piacra visz. Ungerné a nagykanizsai járás begyűjtését hátráltatta. Jogos lehal a dolgozók felháborodása és joggal vetődik fel a kérdés, Unger Józsefné méltó-e arra, hegy a megyei és a járási tanácsnál a dolgozó népet képviselje? Ungerné vizet prédikál-' és bort ivott — tehát nem méltó a dolgozó nép bizalmára. As ősziek begyűjtéséért harcolnak Kát ócfán Vps- és lémpitö hónap Kormányzatunk november 10- töl december 10-ig vas- és fcni- gyüjtő hónapot tart. Minden dolgozónak hazafias becsületbeli kötelessége, hogy a gyűjtésben résztvégyen és a háztartásban nem használható összegyűlt fémet, vasat, papirt, rongyot, üveget, tollat, bőrt, szőrt, csontot, gumit iparunk rendelkezésére bocsássa. ^ Az összegyűjtött hulladékot mmden községben a hclvi fölei - ■műves-szövetkezetek átveszik és megfelelő áron készpénzben kifizetik. Amerre csak a szem ellát, gyönyörű búza- és rozsvetések díszítik Kúlócfa határát. Az őszi növények helyén már frissen felszántott földsávok nyúlnak' be a zöld vetések közé. Kálócfa községben már a befejezés felé közeledik az őszi mélyszántás. A még meglévő csekély felszántalltan területet egy-két nap alatt elvégzik. Szép eredmények mutatkoznak o. ter- ménybegyüjtésnél is. Búzából 133, rozsból 106 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. / "s?i kapásnövény éknél egy kis lemaradás mutatkozik: kukoricából 88, burgonyából 87, napraforgóból 91 százalékra teljesítet ék beadási kötelezettségüket. Vannak -öntudatos dolgozó parasztok, kik beadásukat hazafias kötelességüknek tekintik és tudjákhogy ezt százszorosán vissza fogják kapni, községük több ruhát és cipőt kap és ami mindnyájuk érdeke: a békét védik meg Papp Lajos párttag és népnevelő beszolgáU'atási kötelezett_ ségét 210 'százalékkal teljesítette, Gombás Imre és Gombás Lajos beadásukat túlteljesítették és népnevelő munkát végeznek Példájukat követve, a község több dolgozója is eleget tett termény- beadási kötelezettségének. Ezek a dolgozók elit élik a spekulánsokat: a nép és a béke ellenségeinek tekintik azokat, akik nem teljesítik beadási kötelezettségüket. Antal Józsefné kulákasszony 163 kiló burgonya 93 kiló zab és 37 kiló kukorica beadásáruik nem telt eleget, békekölcsönt sem jegyzett. Ebből tisztán látlak a, község dolgozói a béke és <?, nép ellenségét. Jól tudják, aki nem teljesifi kötelezettségét, az ellene van saját fejlődésüknek. községük beadási tervének és ezen keresztül az ötéves tervnek. A pártszervezet és a tanács most az őszi kapásnövények beadása teljesítéséért indult harcba hogy a község terve teljesít és ériéi adjon v(íjászt azoknak. akik akadályozzák a begyűjtés maradéktalan végrehajtását. Miklósfán Nincs a nagykanizsai járásban még egy község, mely any- □yira ki tudná használni a szabadpiac nyújtotta lehetőségeket, mint Miklósfa. Nem messze alig pár kilométerre esik Nagykanizsától, hol a piacon szabadon értékesíthetnék árujukat- De Miklósfa méu nem szerezte meg a szabadpiaci jogot- Lemaradtak a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésében. Visszahúzták az egész megyét beszolgáltatási eredményükkel. November hónaptól azonban nagy lendületet vett Miklósién is a beszolgáltatás- Elhatározták, nem maradnak a megye hátráltatói és eleget tesznek hazafias kötelességüknek. Beadják felesleges terményeiket. Pár napi jó munka eredményeképpen, november 8-án ^szolgáltatásukat a tanács kimutatása szerint a következőképpen teljesítették: kukorica 120, napraforgó 100, burgo—99, széna 120, tojás 73 és baromfi 33 százalék* A beszolgáltatás növekedése, amelyet pár nap alatt értek el, komoly eredmény. De érhetnéL nek el még szebb, még nagyobb eredményeket is, de egyesek még mindig a saját érdekeiket tartják szem előtt és spekulálnának. Giavák Lajos 13 holdas közémiaraszt 13 mázsa kukoricával, 329 kiló burgonyával, 200 kiló napraforgóval és egyéb terménnyel tartozik a dolgozó nép államának. Reizner István 6 holdas gazda csak egy tehenet jelentett be, s közben hármat tartott. De a tejbeadási kötelezettségét még egv tehén után sem teljesítette. De ugyanígy tartoznak még özv- Kucsebár Ádámné, özv- Szollár Jánosné is, akik szintén nem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. Az ö hanyagságuk miatt nincs többek között még mindig szabadpiaca Miklósfának. Indítsanak harcot Miklósfa dolgozó paraszt jai a b«“—*";fés sikeréért! Ha iól dolgoznak, meolesz az eredmény is, szabadpiacon, szabad forgalomban értékesíthetik felesleges árujukat. As express levél. amelyet a feladó a zalaegerszegi vasútállomáson vasárnap es te a postaládába helyezett, azon ritkaságok közé tartozik, amely Ive), érdemes bővebben foglal kozni- Ur^anís ennek a levél pék a továbbítása Zalaegerszegről Szombathelyre ISO forintba került és mégis 12 órás késéssel érkezett. A példátlanul magas -istakölisécet nem a levél súlya, hanem a 12 órás késés okoz?®. Már harmsdízben megfeledkeznek arról a vasúti postások, hogy azt, amit a vasútállomáson elhelyezett postaié dara kiírták, be i? kell tarta- nlrk. A postaládán az áll, hogy a leveleket minden mozgóposta indulása előtt 15 perccel kiszedikJelen esetben nem íev történt, mert másnap reggel Szombathelyről telefonon felhívták a feladót, hogy a levél nem érkezett meg- A feladó nyomban hívta a postát. A postán azt a választ adták, hr— óífel csak az állomási postaládából szedik ki a leveleket a mozgóposta indulása elett 15 A szóbapfornó levél azonban a beszélgetés idefép éo^en a vasútállomás postaládáié been pihent Amikor a poéta fgmffUe ezt megtudta, sajnálattal közölte, hoop snulesztás történt és biztosította a feladót lensürrösebb intézkedéséről. emely abból állt volna, hogy a 14 óra 30 perces vonatta] utbainditja Szombathelyre a levelet. A levelet a feladó visszakérte és 14 óra 28 perckor meg is Kapta. A címzett ekkor már harmadszor kérte a levelet, miután nagyon fontod anyagot tartalmazott és késése legkevesebb 25 ezer dolgozót érintett volna- A feladó mit tehetett mást. egy taxival átküldte a levelet Szombathelyre. A taxi diját, 180 forintot kifizette. A feladó most már csak két dologra kíváncsi. Az enyik: ml j kor állapítják meg» hogy ki kö ! vette ol a mulasztást, ki e fele I8s? Másik pedig: mikor fizeti vissza a posta a 180 forintos express dijat? Mert ez egy kicsit mégis csak sokHasznosítsuk a szovjet tapasztalatokat: Jövedelemelosztás a végzett munka arányában Ä kolhozok életében mindenkor nagy eseménynek számít az évi termés és a pénzbeli jövedelem elosztása. A kolhozparasztok első és legfőbb gondja természetesen az államiránti kötelezettsége: a gabonabeadási terv teljesítése, utána következik a gépállomás évi munkájáért járó természetbeni tartozás kifizetése, a jövő évi vetőmag és a jószágállomány számára elegendő takarmány biztosítása, tartalékalap és társadalmi alap létesítése, A termésnek és a pénzbeli jövedelemnek elosztására kerülő részét a szocialista alapelvek szerint osztják el egymásközöt't a kolhozparasztok, amely így hangzik: „Mindenkinek munkája alapján A kolhoz jövedelméből tehát minden kolhoztag a maga munkaegységei szerint, vagyis az általa évközben elvégzett munkája mennyisége és minősége' arányában részesül. „A kolhozok — mondja Sztálin elvtárs — bevezették a munkaegységet. De mi a munkaegység? A munkaegység szempontjából férfi és nő — válogatás nélkül mindenki egyenlő. Aki több munkaegységét szerzett, az többet is kap‘‘. A munkaegységek alapján történő jövedelemelosztás a munka mégszervezésének egyik legfontosabb alapelve a kolhozokban. A jövedelem elosztásánál az elért munkaegységek száma mellett a munka eredményeit is figyelembe veszik. A Bolsevik Párt és a szovjet kormány 1941. évi határozata alapján a kolhoztagok prémiumot is kapnak a mezőgazdasági növények terméseredményeinek fokozásáért, az állatállomány terven felüli növeléséért és termelékenységének emeléséért. A prémium összegét ugyancsak az elért munkaegységek alapján számítják ki. A prémium bevezetésével a munkaegység hívebben tükrözi vissza a végzett munka minőségét, annak eredményességét. Az a brigád, amely magasabb terméseredményeket ér el, magasabb díjazásban, az a brigád pedig, amely alacsonyabb terméseredményeket ér el, alacsonyabb díjazásban részesül. Az állattenyésztés területén dolgozó kolhoztagok munkájának díjazását a feladatukat képező fejes, gvapjunyírás, állatncvelés, marhahízlalás és állatgondozás eredményeitől függően állapítják még. A kolhozelnökök, brigádvezetők és gazdaságvezetők munkájának díjazása is közvetlenül az elért terméstől, az állattenyésztés fejlesztésének s a pénzbeli kolhoz- jövedelmek növelésének eredményeitől függ. A teljesítménybérezés, az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján fizetendő munkabér szocialista álapelvének legelőnyösebb megvalósítási formája, A mezőgazdasági munkákat egyéni és kis csoportnormák alapján végzik. Az egyéni normák alapján végzett munka csak abban az esetben lehetséges, ha külön ki lehet számítani mindenegyes kolhoztag teljesítményét. A kis csoportnormák alapján végzett munkát abban az ese'ben alkalmazzák, ha a termelés körülményei lehetetlenné teszik a kolhoztagok egyéni teljesítményének kiszámítását. Az egyéni kis csopor - normák alapján végzett munka következetes megvalósítása felszámolja a munkához való közömbös viszonyt és az egyCnlösdit a fizetésben. A munkateljesítmény helyes elszámolása csak úgy lehetséges, ha :ól állapították meg a normt ka' és az egyes munkák átszűrni'1 ási arányszámát A normák és az egyos munkák átszámítási arányszámai, amelyek alapján az elér munkaegységek számát kiszámítják a teljesítményből, lehetővé teszik, hogy megállapítsák minden egyes kolhoztag napi feladatának mértékét, hogy milyen arányban veitek részt az egyes kolhoztagok a termelésben és hogy milyen arányban részesülnek a kolhoz jövedelméből. Minden kolhoz a szervezeti szabályzatnak megfelelően figyelembe veszi a teljesíthető normák megállapításánál az igásállatok és a gépek teljesítőképességét, valamint a talaj állapotát, ahol a kolhoztagok dolgoznak. A normákat és az átszámítási arányszámokat a kolhozvezetőség állapítja meg és a kolhoz-közgyűlés hagyja jóvá. A normák és átszámítási arányszámok megállapításához a Bolsevik Párt és a szovjet állam által ajánlott iránynor-* mákat és irányát számítási arányszámokat veszik alapul. Az összes mezőgazdasági munkákat kilenc csoportra osztották. A felosztásnál az egyes munkák bonyolultságából és fontosságából indultak ki. A termelés alapját képező elemi munkák a harmadik csoportba tartoznak. Ezeknél a munkáknál a norma teljesítése égy munkaegységet jelent. A leggyakoribb és általában közepesen nehéz munkákat számítják ide, amelyek ném igényelnek szakképzettséget, mint például a gabonatisztítás, trágyázás, vízhordás a mezei munkálatok idején stb. A kézierővel végzett könnyű munkákat az alacsonyabb csoportokba sorolják s ezeknél a norma teljesítése1 esetén 1.0—075 munkaegységet számítanak fel. A nehezebb és szakképzettséget igénylő munkákat ezzel szemben a magasabb csoportokba sorolják s itt a norma teljesítésé 1.25—2.5 munka- egységet jelent. Ilyen körülmények között a kolhoztag egy munkanap alatt több munkaegységet is elérhet. A munka díjazásának és megszervezésének megállapított rendszere előírja a munka elvégzéséhez szükséges munkaegységek tervszerű felhasználását és elszámolását. A kolhozvezetőségek az évi termelési terv összeállításával egyidejűén a brigádok számára a munkaegység- felhasználás tervét is összeállítják. A munkaegységekét szigorúan csak a kidolgozott tervnek megfelelően lehet felhasználni. A munkaegység ellenértékének’ rendszeres növelése s a kolhoztagok jövedelmeinek emelése törvényszerű jelenség a kolhozrendszerben. A csernyigovi terület „Zsovtyen" kolhozában a kolhoz- tagok tavaly 6 kiló gabonát és 10 rubelt kaptak munkaegységenként. Nyikolaj Pinyko kolhoztag családja munkaegységei után 117 mázsa gabonát és 19.800 rubelt kapott. Szkrogyelisz kolhoztag családja (Lettország, valmijeri körzet, „Le- nin-’-kolhoz), amelynek négy munkaképes családtagja van, csak gabonából mintegy 7 tonnát kapott. A moszkvai terület uhiomi körzetének „Harmadik Ötéves Terv" kolhozában a kolhoztagok 15 kiló burgonyát, 6 kiló zöldségei, 30 deka húst és 10 rubelt kaptak munkaegységenként. Az 1949. évben a szovjet* kolhozparasztok jövedelme az 1940. évi jövedelemhez viszonyítva már 30 százalékkal emelkedett. Idén is tovább folyik a szovjet parasztság jövedelmének növekedése. A munka helyes megszervezése és helyes 'díjazása biztosítja a szovjet kolhozparasztság alko'ó aktivitásának növekedését a szocialista mezőgazdaság állandó fejlesztéséért folytatott sikeres harcában. *<*•/« »iitriw/, •«niti/nMl PÁRTÉP1TÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában
