Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-09 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.'

Rákosi Mátyás elvtárs távirata az 50 éves Ghcorghiu Dcj elvtárskoz

Forró lelkesedéssel ünuepelte az ország, a megye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóját

AZ MDF XVLtnCGli;i PÁRTBIZOTTSÁeÍNAH NAPILAPJA

VII. évfolyam 261. szám.

Ära 50 fillér

1951. november 9. Péntek

2

fl béketábor sokkal erősebb a háború táboránál

L. P. Berija elv társ beszéde a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmából Moszkvában rendezett ünnepi ülésen

Moszkva. (TASzSz) November 6-án Moszkvában a Nagy Színházban tartótjai a moszkvai városi szovjet a Nagy Októberi Szcciali-a Forradalom 34-ik évfordulója alkalmából! a párt és társadalmi szervezetek, valamin' a Szovjet Hadsereg képviselőivel együtt rendezett ünnepi ülését.

A Nagy Szinház épülete ünnepi díszbe öliözö'-t. Az illés résztvevői — a fővárosi üzemek munkásai, 'tudósok, művészek, >ai Szovjet Hadsereg harcosai — viharos tapssal fogadták G. M M-sjenkovnak. L.

P. Berijának, K. j. Vorosilovnak, H- I. Mikojannak. L. P. Bulgai- nyinnak, L. M. Ksganovicsnak, A. N. Andrjevnek, N. Sz. HruS- csovnak, M. N. Svernyiknek. M. A. Szuszjovnak. P. K. Ponoma- renkonak és M. F. Skirjafevnak, a Bolsevik Pari és a szovjet kormány vezetőinek megjelenését.

Az ülés megnyitásának bejelentése után felcsendül a Szovjetunió himnusza, majd viharos taps közepette egyhangúan a diszelnöks-égbe vátaszlják az Sz(b)P KB politikai irodáját, élén I. V. Sztálin elvi'árssal. a, szovjet nép és az egész haladó emberiség vezérével.

Az ünnepi beszédét L P, Borija elvtárs, a Szovjetunió mi- n isz t.er tianá cs ántefc el nö kh el y e 11 e - se mondot'-a. Berijai elvtárs vázolta ezt a felfelé ívelő utat. amelyet a Szovjetunió népei előbb Lenin, mojd Sztálin vezetésével megtellek ez Októberi Forradalom óta eltelt 34 év alatt és részletesen beszámolt <a> nagy szovjet haza1 jelenlegi belpolitikai helyzetéről.

A Szovjetunió külpolitikájának alapja a béke eszméje

— Országunk békés építésének hatalmas lendülele ékesszólóan bizonyítja a Szovjetunió külpolitikájának békés jellegét- és leleplezi a rágalmazókat*, akik kormányunk agresszív szándékairól fecsegnek — mondotta ezu'-án.

— A szovjet állam békés politikáját ez Októberi Szocialista Forradalom szülte. A szovjet hatolom. ‘öbb mint 30 esztendős története bizonyítja, hogy az Októberi Forradalom az élkor ás for- radrilma, ez uj kommunista -társad atom tervszerű építésének forradalma. Az ellenségeink álr ;al ránk kényszeri tett háborúk csak akadályozták nagy ügyünket.

— Sztálin elvtárs. a párt XIV. kongresszusán elmondott beszámolójában teljesen világosan

szögezte le a szovjet kormány külpolitikáját: ,.Kormányunk politikájának. külpolitikájának alapja e béke eszméje. Harc a békéért, harc sz újabb háború ellen, leleplezni mindazokat eu lépéseket, amelyeket egy újabb háború előkészítése érdekében tesznek .. . ez a» mi feladatunk’'.

— Nem volt olyan nemzetközi konferencia, vagy megbeszélés a Szovjetunió részvételével. amelyen a szovjet1 kormány képviselői ne it erjesztettek volna! elő épi- íő javaslatokat a nemzetközi konfliktusok megelőzésére és a béke. valamint a biztonság cilá- támiaisztt'ására. Ezirányu erőfeszítéseink azonban, az esetek többségében egész sor burzsoá állam vezeLő köreinek egyenes, ellenállásába! ütköztek

Az Egyesült Államok helyreállítja a háború két tűzfészkét Nyugat«Némctországban és Japánban

— A népek akkor, amikor az agresszív fasiszta tömböt kelleti szétzúzni, abbén a reményben váItatták az óriási áldozatokat és nélkülözéseket, hogy a győzelem után biztosítják békés fejlődésük feit-é'-eleit. Sztálin elvtárs még a második világháború tüzében felhívta a figyelmet arra, hogy nem elegendő a- háborút megnyerni. hanem a népek közötti szilárd és tartós békét is biztosítani kell. A csatamezőkön még ki sem hült ez áldozatok millióinak vére, amikor az angol-am-eriked imperialisták máris uj háború tervezésébe kezdtek.

— Az Amerikai Egyesült: Államok nyit'.an helyreállítja ai háború két tűzfészkét — nyugaton Németország övezetében és keleten Japán övezetében. A józan é:z ellenére a német milítarizmus hely reáHi'-ásóban o legtevékenyebben részt vesznek Francia- ország jelenlegi vezetői, amely ország népe egy emberöltő alatt már ké’.szer szenvedte el a nemet agresszió minden szörnyűségét.

— Nemrégiben az emerikai- •. ngol tömb kierőszriko'»a az úgynevezett japán békeszerződést. ~ö' az USA ezenfelül Japánnal k:.torai egyezményt js kötet", és ezzel nyíltan - japán mii:turizmus íepivma ztáiának útjára lépet'. ,

— A világ közvéleményét felháborodással töltötte el az & tény, hogy a japán békeszerződés megkö'éséből kizárták a nagy kínai nép ét _ amely mindenkinél többet szenvedett a japán agressziótól.

A Iiős koreai nép győzni fog

Az amerikai tömb agresszív politikáját 1 eg szembetűnőbben az Egyesülií Államok koreai katonai intervenciója leplezi le. Az USA képviselői meghiúsították: a Szovjetuniónak és más békeszerető államoknak az amerikaiak koreai agressziójának megszűnte: ését szolgáló minden javaslata.'', most pedig minden módon húzzák a keszoni tárgy alá sokai.

— Meggyőződésünk, hogy sí bátor koreai nép méltó kiutat talál az amerikaiak átal provokált véres konfliktusból és ezzel ismét megmutatja! a világnak, hogy harcolni és győzni akaró népet pem 'ehet rabságba dönteni.

— Az USA konokul a háború eszközévé akarja váitoztbrtni az Egyesült Nemzetek Szerveze'ét. Az ENSz az USA nyomására odaadta zászlaját ez amerikaiak koreai agressziójának fedezésére, m-'jd a népek régóta fennálló jogait megsértve, agresszornak nyilvánította a Kínai Népköz, ársa- *ágo:t. A világ becsületes embereinek feltétlenül igazságosaknak keli tortsmiok Sztálin elv'-árs szavait, hogy ,.a dolog lényegét tekintve, az ENSz most nem a.ny- nvira világszervezet, mint az

amerikaiak szolgálatára áldó szervezet, az amerikai agresz- szorok szükségleteinek megfelelően működő szervezet'.“

— Amerikában burjánzik a plu'tokrácta és a rendőrural-om, de Truman elnök arcátlanul mégis arról merészel beszélni, hogy a Szovjetunióban ..nincs demokráciák. Pedig mindenki tudja. hogy éppen a' Szovjetunióban a rendőruralmat é? a pl utó lírádat már régen eltörölték és a hatalom a demoszé, a népé.

A Szovjetunió békepolitikája legyőzhetetlen erőre támaszkodik

— Ilyen körülmények között a Szovjetunió, amely hű politikájához, fáradhatatlanul harcol a háború elhárításáért és a béke megőrzéséért1. A Szovjetunió ez ENSz minden közgyűlésén, a Biztonsági Tanács ülésein, a Külügyminiszterek Tanácsának ülésszakain minden eszközzel leleplezi a háborús uszítok terveit és konkrét javas lei okai '-esz a béke biztosítása érdekében, onzeU lenül védelmezi a népek jogait és szuverenitását. Mindenki előtt' ismeretes a Szovjetuniónak az utóbbi időben ez öt nagyhatalom békeegyezményének megkötéséről, a1 nagyhatalmak fegyveres lérőípeki egy év atatli egyharmadával való csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról, a német békeszerződés mielőbbi megkötéséről,, ezzel kapcsola'osan valamennyi megszálló csapat kivonásáról és <ai demokratikus össznémet kormány megteremtéséről előterjesztett javaslatai. A Szovjaunió Legfelső Tanácsa 1951 március

12-én békevédelmi törvényt fogadóit el. E törvény alapján a, háborús propagandát folytat okait közönséges bűnözőként bíróság elé á-litják.

— Külpolitikánk a szovjet állam haisilmára támaszkodik- Csupán naiv politikusok hihetik, hogy a> Szovjetunió külpolitikájának békés jellege azt jelenti, hogy nem bízunk erőinkben. A szovjet emberek többizben megmutatták a világnak, hogy meg tudják védeni hazájuké;:.

— Állhatatosan harcolunk a békéért,, nemcsak azért, mert nekünk nem kell a háború halnom ezért is, mert a szovjet nép, amely Lenin-Szlálin zászlaja alap- a legigazságosabb 'társadalmi render teremtette még, ez emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekménynek,, az egész világ egyszerű embereire nehezedő legnagyobb csapásnak tekint e háborút. Ha azonban az imperialista; rablók népünk békeszeret etet gyengeségnek értelmezik. akkor még súlyosabb kudarc vár rájuk, mini amilyet a szovjet állam elleni korábbi katonai kalandokban vallottak.-- A háborús előkészületeke', az amerikai imperialismk irányítják, ennek ellenére az USA politikusai szüntelenül álljtótagos békés szándékaikról fecsegnek. Ök. mint Önök látják, nem. ellenzik a béke „megőrzését“, ezon- ban olyan „feji; ó-elek“ mellet!, amelyeket; az Egyesült. Államok diktál. És milyenek ezek a „föltételek“? A népek mondjanak le politikai szuverénitásukról és gazdasági önállóságukról, kulturális és egyéb érdekeikről; és váljanak az ujsüte ü amerikai birodalom alarjtvalóivá- Ezfc nevezik a béke „megőrzésének!'’ Valóban az amerikai imperializmus vezér- kolomposai miért is kockáztait- nák meg .?i háborút, ha fenyegetés és zsarolás írtján is sikerülne a népekéi parancsuknak alávetni?

Az eg-ész világon növekednek a béke és a demokrácia erői

— Tudják meg a háborús hisztériától megrémült uraik, hogy ha megtámadják országukkal, a szovjet nép olyan fogadtatásban tudja majd részesíteni őket. hogy egyszer és mindenkorra elveszi kedvüket szocialista ha. zánk szabadsága és függetíens-é- 'ge elleni esztelen merényletektől.

— TIa már valakinek félni kell

•az uj világháború követkiezimé- ‘nyehői — mondotta a továbbtak- 'ban Berija elvtárs —. ugv min- dendkeOőtit Amerika cs más burzsoá országok 'kapit alisi álnak

'kell félniük tőié, mert az uj há_ ’ború felvéti a népek előtt á kapitalista rendszer árlalmassá- gánafc kérdését, amely rendszer bem ellhet meg háború nélkül és felvéti a at a kérdést, hogy ezt te véres rendszert egy másik rendszerrel', a szocialista rendszerrel kell helyettesíteni, úgy. ahogy ez Oroszországban történt az első világháború után, ugv, ahogy ez európai és az ázsiai népi demokratikus országokban történt a második világháború után.

— Első 'látszatra úgy tanhet fel, hogy az imperializmus lábéis. Vietnam népe hősiesen harco! felszabadulásáért, harcolnak a Fülöpszigetek, Burma és Maláj- föld népei, Indonézia i.iépc nem debte még le a fegyvert, a Közc’- és Közép.Kelet országaiban

lÉSizak- és Délafrikábain növeksze •ne/k az ellenállás erői az imp< rializniussal szemben. a meg irázíkódlta'tás veszéllyé állandón 'fenyegeti a vezető imperial is

■országok, niindcn,ekeiöl| az Egv eült Al'lamoik gazdasági életi Ilyen képet mutat az imperial; omis és a háború tábora.

— Más helyzetet látunk a d

mokrácia és a béke táborába . Ez a '.tábor, amely ment minden belső -allien, tétitől., napról-na]. •

növakszik és erősödik. Az ájnpe* >rial.isite ' tábor országaival eile itétiben, amelyok kölcsönösen elkeseredett konkur.renciát folyt at. na/k és kénytelenek is folytatni, a demoikraitiikus tábor országai a szoros együttműködés és kölcsönös segiitt'ségjnyújtás ölapján fej. lösztik gazdaisági életüket. Ily. módon a demokrácia és a szocializmus tábora mind erkölcsi és politikai, mindpedig gazdasági tekintetben egységes és megbonthatatlan erőt jelen)-. Ermdk a táboriak erejét még fokozza, hogy a népek szabadságának és fügyetlenségének igaz ügyét védelmezi. Bz pedig azt jeleníti, hogy ha az imperir.&sfa tábor főkolomposai mégis megkoakáz- tátják ,a háború kirobban tását, akkor kétségtelen, hogy a hahóira miagánalk az imperializmus, inak bukásával végződök.

A kommunista pártok a bekell a re élén

—■ A békéért folyó harc kezdeményezői és irányitói valiameny- ínyi országban a ikommunísta ]Dárit ok. a kommunista pártok a •doógo’zók létérdekeiért, a béke 'védelmében és a népek függetlenségéért vívott- harcban famish» tolt rétit en hetet lenségülkiké; és önfeláldozással kivi viták a széles •nópíöme-gek bizalmát — mondofl ta Berija elvtárs. majd beszé. elét így fejezte be:

— A szovjet nép tudatában van erejének és útja helyességének. Megingathatatlan nyugalommal és a jövőbe vetélt hittel 'folytatja ' nagy alkotómunkáját, a világ sem ilyen ereje sem itarltóz-taithatja fel a szovjet nép diadalmas haladásét a konmiu- nizmus végleges győzelme felé.

Az ünnepi ütés résztvevői a beszéd ilh aing zása után üdvözlőfá- viratot intézték I. V. Sztálin eévlárshoz, a sízovjet nép és az egész haladó emberiség vez 'hez.

A nagy évforduló alkalmából Moszkvában káprázatos katonai díszszemle és felvonulás volt a Vörös-téren. Tíz órakor, a Kreml harangjainak zúgása és ezerlagu zenekar hangjai melleit kezdi meg a szemlét Malinovszkij marsall, majd utána ünnepi beszédet mondoii.lt, hangsúlyozva, hogy -a szovjet fegyveres erői éberen őrködnek hazájuk békéje íelött- A beszéd után a felvonulást a régi hagyományok szerint y Frunze nevet viselő gyalogsági akadémia diszszázadai nyitják meg, majd a légiparádét vezénylő V. i. Sztálin repülőgárda altábornagy gépe .jelenik meg. a Történelmi Muzeum feledi. Ezután cevmás után vonulnak fel a hadimérnök hallgatók, a haditengerészeit alakulatai, a. motorosok, tüzérek, harckocsik. a katonai alakulatok után Moszkva dolgozói vonulnak fel százezres tömegben, s a menetel a sportolók zárják be.

Az évforduló alkalmából a Sz o v.j etunió hadügyminisztere, Vasziljevszkij marsall, s a haditengerészeti miniszter N. Ivuznyccov alit engem agy napi-parancsot adott ki. A Nagy Oktő, béri Szocialista Forradalom 34, évfordulóját Moszkvában húsz tüzérségi diszössztüz köszönt ötté. Moszkva 23 főútvonalán és terén népünnepély volt. valamennyi színházában ünnepi előadást tar* t,öltök.

Káprázatos katonai díszszemle Moszkvában

ra az agresszív erők hátáéin as egyesülése. Természetesen ezekét i az erőkeit nem szabad lebecsülni.

A -bőket óbor azonban sokkal erő- ■ •sebb a háború tábor árnál.

— Az imperializmus hátorszá- : gának gyengesége megmutaáko- ‘ ziik a gyarmatok és a függő '■ országokban folyó nemzed Elis-zá- ' badltó mozgalom folkozódásában |'