Zala, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-12-30 / 279. szám
VILÁG PR0LE1 ÁRJAI EGYESÜLJETEK.! Aláírták a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1952. évi kereskedelmi megállapodását Zala megye as országban elsőnek befejcsíe a mélyszántást \11. évfolyam 279. szám. AZ NDP MLAMÜ€l¥E;i PÁRTBIKOTTSÁeÁWAK napilapja Ipa 50 fillér 1951. november 30. Pén ek HR A zárszámadást ismertető közgyűlések sikeréért Önálló termelőszövetkezetóink 0-s iTI. tipusu temelőcsoportja- i'ink túlnyomó többsége elkészi (ette már évi zárszámadását. Több helyen meghatották a zárszámadást ismertető közgyűlése, iker, csoportéjrtekezleteke: is. Az eddig elkészült zárszámadásé- és az eddig megtartóit cso- por,értekezletek azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink az idői. még jobban vizsgáztak, mint aiz elinm'Jt esztendőben. Ter- mc^redményeink jóval nagyob- bak. mint az egyénileg dolgozó parasztoké, közös vagyonuk jelentősen gyarpodott s ahol a vezetők és a bagóik egyaránt szorgalmasan dolgoztak, bft az állammal szemben fennálló köbe. lezettségük teljesítése és a -tartalékolás után igen szép termé- ü'Zetbeni és pénzbeli részesedés j u t o 11 mu n kaegys é gonk ént. Azt is bizonyítják az eddigi p;pusztaiatok, hogy a t-ermelő- esoportok vezetőinek cgyrésze nem értette meg, milyen fontos politikai, harci feladat az elmúlt gazdasági év eredményeivel, tapasztalataival való számvetés Nem értették meg, hogy a zárszámadás az egész tagság ügye, ■s a zárszámadást ismertető közgyűlés csak akkor járhat megfelelő feredmé mvel, ha az elnöki beszámoló a zárszámadás t ökrében megmutatja a tagságiak. hol kell javítani ahhoz, hogy jövőre még inkább növeé- he.'.sék a közös vagyont, s még !Gbb természetbeni ös pénzbeli részesedést oszthassanak szét kinek-kinek munkaegységei után. Azokban a (erm.eiőcsoportokban, ahol a zárszámadás elkészL •lését csak irodai-munkának tekintették, az elnöki beszámoló dkaJmával pedig csak éppen felolvasták a zárszámadás adatait, természetesen nem járhatott kellő eredménnyel az évi számvetés. Az ilyen helyeken nem igen jutottak többre a csoport- értcfcezktek-en ,a munkaegységekre jutó részesedés körüli vitáknál. Ahol viszont a vezető- vég törekedett arra, hogy a távok közös ügyüknek érezzék az évi számvetést, s az elnök olyan beszámolót tartott, amely a csoport életéből vett .gyakorlati példákkal bizonyította, bogy a tagok egyéni boldogulása a közös akarattal szorgalmasan végétet munkától, a szövetkezeti vagyon megbecsülésétől, állandó gyarapításától, attól logg, hogy minden tag magáénak érezze a csoportot s-a gazda fehilősségé- vel dolgozzék a maga munka te- riiietén. ott a zárszámadást ismertető csoportériekezlet jelentősen erősítette a 'termelőcsoportot•ló példa erre az egeraracsai Győzelem tszcs közgyűlése. Ez a 'közgyűlés, amelyet megfelelően (dőkeszitettek s amelyen az - Inöki beszámoló is helyesen rá. mutatott a zárszámadás adatain keresztül, a. szövetkezet évköz- Jr-n elért eredményeinek és hibáinak okaira, betöltötte feladatát. Példamutatóan elegr? tellek beadási kő lenézettségüknek, kifizették a gépállomásnak járó dijat, hiánytalanul visszafizet* lék esedékes kölcsöneíket. A aalaszemítibalázsi Kossuth tsz.es tagjai bizonyságot 'tettek a közgyűlésen arról, hogy a inasukénak érzik ,y ■szövetkrzetet. Szi vese a t artalékoltak, mert ■tudják, hogy ez viszi előbbre gazdálkodásukat és ez teszi lehetővé, hogy jövőre még jobb eredményeket érjenek el és még több jusson egy-egy munkaegységre is. Vannak azonban olyan terme- lőcsoportek, (amelyeknek tagsága — elsősorban a vezetők hibájából — nem látja még, hogy az állaim iránt való kőit el ességek teljesítése, a tartalékolás, a közös vagyon nő valósé az ő boldogulásukat segíti elő. Az ilyen csoportokban — mint például a Zataapáfci Sztálin tszcs —, igen helytelenül csak azt nézik a tagok, hogy mi né. többet szétosz- szanafe a munkaegységekre, még «likőr ás, ha ez a kötelezettségek teljesítésének, a közös vagyon nö vetésének rovására megy. Azok a pe r me lő c s o p o r [0 k, amelyek még a zárszámadást ismertető csopor térte kéziét e előtt vannak, vizsgálják meg még- egyszer és nagyon gondosan, hogy jól mérték-e fel a készleteket a leltározásnál, számbavef ■ték-e az állammal, a gépállomással, az állami vállalatokkal szemben fennálló összes kötelezettségeiket. gondoskodtak-e arról, hogy megfelelő frartaléko- lással biztosítsák gazdaságuk további erősödését, fejlesztését, s ahol hibát találnak, javítsanak rajiba. A zárszámadást készítő munfcabizoteság minden tagja azzal a tudattal végezz* feíe- lő-sségtidjes munkáját, hogy tőle is ngy mértékben függ a cso- porténtekezlet •eredményessége, s az, hogy az évi számvetés valóba.! a termelőcsoport erősítését jelentse. A csoportok, termelőszövetkezetek elnökei, akik ismertetik a zárszámadást és beszámolójuk ban számot vtenck szövetkezetük, csoportjuk .egész évi munkájává], ugv készüljenek a beszámolóra, hogy a csopoi'térte- kezleten minden tag megértse: egyéni jólétének növekedése elválaszthatatlan a szövetkezet, a csoport erősödésétől, a közös gazdaság erősödéso pedig az egyes (tagok munkájától függ. Az elnöki beszámoló akkor jó, ha rávilágít arra, hogy milyen hibákat, mulasztásokat követett el a vezetőség, hol jártak d helyesen, hol oldották meg jól feladataikat. Az idei termésátlagokon, az álla>tenyésztésben, az építkezésben s a szövetkezeti gazdálkodás egyéb területein eléri; eredményeken mérhető le igazán, és mérje is le az elnöki beszámoló, hogy hogyan dolgozott a vezetőség g milyen lelkiismeretesen vettek részt a tagok a közös munkában. M i n de n tcrmelőcsopo rtb a.n vannak vezető beosztásúak és az •egyszerű tagok közöltt is olyanok, akik példamutatóan teljesít ették kötelességüket- De akadnak mindenütt olyanok i.s, akik elhanyagolják munkájukat, a kapálások, az aratás, az őszi betakarítási munkák idején hanyagul dolgoztak vagy el se jártak dolgozni a szövetkeze the, hanem máshova mentek. Mind a példamutató, mind a hanyagul dolgozó tagokkal foglalkozzon név szerint az elnöki beszámoló Mondja meg az elnök, milyen kárt okoztak a csoportnak é" külön-külön minden szorgalma san dolgozó tagnak is azok, akik Aliéi segítik — ahol hátráltatják a begyűjtés sikerét Amikor Miklósfa községet ki- zánták a szabadpiaci forgalomból leváltották .y tanácselnököt, aki -együtt siránkozott a késlekedőkkel és spekulánsokkal. Azokkal, akik a siránkozás leple alatt kihasználták a nagykanizsai piac lehetőségeit s terményeiket, a beadási kötelezettség teljesítése nélkül eladták Az uj tanácselnök néni sajnálta a fáradságot — amj megmutatkozik a begyűjtés eredményének emelkedésén. A kapásnövények begyűjtésében máris jelentős eredményeket érteik «1. Kivetették a káhtérülést a késlekedőkre, azok behajtásáról is gondoskodtak. A község dolgozó parasztjai nemcsak helyeselték, hanem követelték is a községi fanácstól a törvényes rendelkezések végmehaj- t ását. * T ók s zenitmár ionban Ska p i cs József plébános n-.-m teljesítette beadási kötelezettségét — de arra nagy gondot fordított, hogy a hivőle/1 ől 13 mázsa csövesku- koricát és 270 kiló morzsolt kukoricát gyűjtsön össze- — A község dolgozó parasztjainak az a véleménye, hogy jogtalanul gyűjtötte össze a plébános a ku. koncát. De ugyanez a véleménye minden dolgozónak, akik eleget tdttek begyűjtési kötelezcittsé- g üknek ★ Tóth József bordái kulák 6 •mázsa -burgonyára kére vertnelési engedélyt. A községi tanács az engedélyt megadta, dé gondoltak arra, hogy a Termelésit ellenőrizzék. A kulák nem hazudtolta meg magú:; 20 mázsa burgonyát vermelt el. Terményét elkobozták. ★ A borsfái községi tanács tagjai közül nem egy halogatja a köteilezeittség teljesítését. Gyura István, Bili ege István, Hári Id- van tanácstagok talán nem hallottak volna eddig a példamutatásról? Nem hinnénk, mert a borsfái tanácstagok közül példáL vehetnének Bedő Ferencről, aki élen jár a beadásban és semmiféle terményből sincsen hátraléka. ★ A beadási köteBezötfség példamutató teljesítéséért burgonyából P us'Z t am agya r ó d, Gelsesziget, Kacorlak, Rigyác. Zalakaros, Als ón e.m e s apáti Kém e nd oil ár, Pókaszepebk, Bezeréd és Zala vág kapták meg a szabadpiaci jogot. S zc me s1 ter m én yb őt: Fü z vöd gy, Hosszuvőlgy és Sand községek szabadultak fel. * Reszneken jelentősen emelkedik a ^begyűjtés eredménye. Jól használják fel a szemlélt e'tő agi- tációit a községben. Az úttörők és pedagógusok közös munkával •készített plakátjai bírálnak, dicsérnek a községben — az eredmény nem is maradt eb A k erfcak utasi fő ldinü vess zö vetk e. zet kirakata és a szemlélt etö ági - táció jó példáját mutatja. Jók még a Cseszltreg, Rcdics, Résznek, Páka községek szövetkezei kirakatai is. ~k A feketevágásokkal kapcsok) san a bíróságok gyorsabban és szigorú ítéleteket hozzanak. Nem értjük, hogy Dél József zalaegerszegi kulákot, aki szintén feketevágó, miért mentette fel & bíróság? * A csonka hegyháti tanácselnök miért aem hajtja végre a törvényes rendelkezéseket? Választ kérünk! * Gáborjánházán is fölismerték a szemlél tető agitáció erejét. A beadásban élenjárók kapujára a/ úttörők béke-galambot ragasztanak és mötasizóval köszöntik a gazdákat. Csiasztüskéik dicsérnek, bírálnak. ★ Gutorfölde dolgozó parasztjai versenyre hívták a lenti járás összes községét, párosversenyre pedig Lenitikápolna községet. Vállalták, hogy Sztálin elvtárs' születésnapjáéra a burgonyáin.- adást magasan túlteljesítik. Teljesítsük tejbeadási kötelezettségünket! Minden tehéníarfó részére a tejbeadási kötelezettséget kor. mányzavunk rendelettel szabályozta, melynek teljesítése államunk és dolgozó népünkkel szemben kötelesség- Dolgozó népünk tejellátásának biztosítása fontos, nemzetgazdasági feladat, melyet mindenkinek teljesítenie ke]J, ka a szocializmust építeni akarja. De nemcsak közellátási feladat, hanem harc az ellenséggel szemben a béke megvédése érdekében- A tej beadásával is országunkat erősítjük, a békét védjük. Az állam iránti kötelesség, a béke megvédése, a dolgozók tejelíatása minden tehéntartó gazdától megköveteli, hoav telies mértékben terven ©least tejbeadási kötelezettségének is, A spekulánsokra, a feketézőkre, a kupecokra, a szaboíájókra, a ,ptef fee rém szolgáltatókra pedig kormányzatunk lesújt, megbünteti. mert dolgozó néniink nem tűrheti, hoav ezek szándékosan gátolják országunk, a szó c'alizmus építését. Fontos föladat hogy kíméletlenül leleplezzük az ellenséaet. A Meavei Birósáa a szabotálok ellen a következő Déleteket hozta: 1- Hajdú József Illés, bala<onmagyaródi 36 holdas kulák 505 liter tej beszolgáltatásának el- mulasztása miatt 7 havi börtön1', 3 évi kezügyektől való eltiltást, Í000 forint pénzbüntetést és 1 darab tehénelkobzást kapott- 2- Varga József 14 holdas resznefei dolgozó paraszt 554 liter tej beadását mulasztotta el, amiért 4 havi börtönbüntetést és 300 forint pénzbüntetést kapott- 3. Gáspár Ferenc 5 holdas baki dolgozó paraszt 683 liter tejet nem adott be, amiért 4 havi börtönbüntetést és 300 forint pénzbüntetést kapott. 4. Kotnyek Boldizsár miklósfai középparaszt 200 forint pénzbüntetést és 3 havi börtönt kapott. 5- Bolló Antal Zalaistvándi közénnaraszf 3 havi börtönbüntetést és 500 forint uénzbüptetést kar,ott- 6- Hemri Endre zalaistvápdi közénparaszt 3 havi börtönbüntetést és 500 torint pénzbüntetést kapott. 7- Horváth Gvötov borsfái kulák 8 havi börtönbüntetést. 1000 forint pérzbirsáoot és 1000 forint vagyonelkobzást karóit. Valamennyinek ezeken kivül méa a be pem szolráltefolt loimennm séq után kártérítést kell fizetni. Dolgozók a beadási kötelezettség tel jesiíéséről Tóth János 14 holdas pölöske fői középparaszt beadási kötelezettségét 100 százalékon felüt teljesítette- Tóth János mint ta nácstag, minden munkában, a beszolgáltatásban is élenjárt. — Ki járjon elő jó példával, ha nem én , mondotta dolgozó paraszt- társainak, kik az ö példája nyomán színién teljesítették beadási kötelezettségüket. — Egész évben iayekeztem jó munkát végezni s most ho—- szén eredményt értem el, első dolgom voF, hogy beadási kötelezettségemet teliesitsem- Az azonban, hogy én teljesítem, kevés- így kell cselekednie mir den dolgozó parasztnak, akkor segítsük igazán a béke ügyét. Csizmadia Józsefné 12 hol das gelsei középp araszt — Szinte naponta állandóan do bolták, hogy vannak gazdák kik még nem teljesítették beadási kötelezettségüket, ők is telje. sithefték volna a beadást kötelezettségüket, lia akarták voby. Az ö földjük is Ugyanúgy tg miett, mint a miénk. Ezért ne húzzák, halogassák a beszolgá: tatást, hanem minél élőbb tegyenek eleget kötelezettségű k- ncjkmiatt nem tudták elégszer aiveg- kápálni a répái, a kukoricát, elkéstek az aratással, a gyapot- szedéssel. Mázsákban, forintokban ki lebet s/amltarti hogy meinnyivei több lenne a közös va.gypn és menyivel több jutna teV-egy munkaegységre is, 3ia a zsoport minden tagja úgy dolgozott volna, mint az élenjárók, a szíwel-Iélekkel dolgozó, bccsii. lete;: tagok. Ha az elnök beszámolója ilyen példákat tartalmaz, ha a zárszámadás ismertetését nemcsak a számok egyszerű felei vasasnak tekinti, hanem mindig .megmutatja azt is, hogy mi van a számok mögött, akkor eredményes lesz a zárszámadást ismer tető csoportiértekezlet. Akkor lesz hozzászólás a csoporiértekezleten, születnek életrevaló javaslatok, hangzanak cl hasznos bírálatok s az évi számvetés valóban eléri n-iagy jelentőségű harci, politikai célját, egységesebbé kovácsolja a termelőszövetkezet tagságát erősíti a tagok felelősségérzetét aiz egész közösség iránt, előbbre viszi térni elősző vetkezefeinkét a további egészséges fejlődés útjára...
