Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-27 / 251. szám

PART ES PART EP 17 ES 'Falusi pártszervezeteink szerepe a szocializmus építésében Miért nem kötnek szállítási szerződést Zalakéren? Pártunk II. Kongresszusa javas­latára Népköztársaságunk Minisz­tertanácsa felemelte ötéves tervün­ket . Ezzel a tervvel rakjuk le ha­zánkban a szocializmus alapjait. Äz ötéves terv megvalósítása ko­moly feladatokat állít pártunk és egész dolgozó népünk elé. Az ipar gyorsütemü fejlesztése, a mező­gazdaság szocialista átszervezése erősebbé teszi hazánkat az impe­rialista betolakodók ellen és előse­gíti békeharcunk erősödését is. Feladataink sikeres végrehajtásá­ban igen nagy jelentősége van a Szovjetunió baráti segítségének, gazdag tapasztalatai átadásának. Ötéves tervünk végrehajtásában, a szocializmus építésében döntő szerepe van pártszerveze cinknek, amelyek eddig elért eredményeink­nek elősegítő! voltak. A szocializmus építésében előttünk álló feladatok eredményes megvalósítása szüksé­gessé teszi azt, hogy pártszerveze­teink ismerjék saját terüle ükét. Eddigi munkánkban egyes párt- szervezeteink nem ismerték azt a kerületet. amelyik hozzájuk tar­tozott. Nem látták meg a?- előfor­duló hibákat, hiányosságokat és azok okait. Sikereink láttán az ellenség fokozottabb mértékben igyekszik kifejteni romboló mun­káját. Az ellenség leleplezéséhez szükséges, hogy pártszervezeteink ismerjék területüket. Ha pártszer­vezeteink vezetőségi tagjainak kapcsolata van a dolgozókkal, ha nem zárkóznak el a falu életétől, akkor megismerik a dolgozók problémáit és tudnak segíteni azok megoldásában, A mezőgazdaság szocialista át­szervezésében pártszerveze einkre vár az a feladat, hogy átsegítsék dolgozó parasztságunkat a felemel­kedésüket, boldogabb és szcbb éle- itüket jelentő új életbe- Dolgozó ■parasz ságunk látja a nagyüzemi' mezőgazdaság jelentőségét, de nem iehetünk megelégedve az eddig elért eredményeinkkel. Ismerjük ímeg a helyi adottságokat, hogy pártunk parasztpolitikájának meg­felelően tudjuk megvalósítani a a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését, a falu felemelkedését. Szocialista építésünk megköve­teli azt, hogy növeljük a mezőgaz­daságunk terméshozamát, minél többet és jobbat termeljünk a me­zőgazdaságban is. Ezért pártszerve­zeteink legyenek szervezői, irányí- Itói a falunak. A kommunisták munkamódsze­réhez tartozik a szervezettség és tervszerűség. Ha feladatainkat szervezetten. tervszerűen hajtjuk végre, nem lesz kapkodás a mun­kában. A szocializmus építéséhez, eddi­gi eredményeinkhez döntően hoz­zájárult a tervszerűség. A kommu­nistáknak ez a módszere jut kife­jezésre az ötéves tervben, fontos­ságának megfelelően szabja meg a feladatokat. Nem elég, ha csak tervünkben érvényesül ez a mun­kamódszer, ennek kell érvénye­sülni a végrehajtásban is. Párt- szervezeteinkre vár ennek a ko­moly feladatnak a megvalósítása: irányítsák, szervezzék és ellenőriz­zék a munkát. Ahol pártszerveze­teink tervszerűen dolgoznak, ott megvan az eredmény, ott van gazdája a falunak. Nem elég azon­ban szervezni és irányítani a falut, hanem pártszervezeteinknek moz­gósítani kell az egész falu dolgozó népét a feladatok megvalósítá­sára, A szocializmus építésében előt­tünk álló feladatokat nem képes a párt egyedül végrehajtani, ezért az irányító és szervezőmunka mel­lett fontos a dolgozók tömegeinek mozgósítása a feladatok végrehaj­tására. A párton kívül vannak tö­megszervezeteink. amelyek össze­kötik a pártot a dolgozók töme­geivel. Pártszervezeteink kapcsol­ják egybe ezeknek a tömeg,szerve'- zeleknek a munkáját. Vigyék harcba őket a szocializmus építé­sére. Ez a kapcsolat olyan legyen, amelyben érvényesül a párt veze­tőszerepe. A szocializmus felépítéséhez, a feladatok mielőbbi megvalósításá­hoz szükség van a párttagok. a kommunisták példamutatására. Ahol érvényesül a kommunisták példamutatása, odaadó, önfeláldo­zó munkája, ott jól fejlődik ter­melőszövetkezeti mozgalmunk, tel­jesítik a lerménybeadási kötele* zetitséget, helyesen hajtják végre a párt és kormányhatározatokat, Ahol a párttagok nem mutatnak példát a dolgozóknak, ott lema­radnak a tervek teljesítésében, a feladatok megvalósításában és hát­ráltatják ötéves tervünk megvaló­sítását. Ezeknek a nagy és komoly fel­adatoknak a végrehajtásához erős pártszervezetekre van szükség. Pártszervezeteink megerősítéséhez döntő mértékben hozzájárul a ve­zetőségek újjáválasztása. A veze­tőségek újjáválasztásával pártszer­vezeteink vezetőcégei friss, fiatal káderekkel erősödnek meg. Ahhoz, hogy valóban a párttagok legjobb­jai kerüljenek be a vezetőségekbe, szükség van arra. hogy a vezető- ségválasztásokon biztosítsuk a leg­szélesebb pártdémokráciát, a bírá­lat és önbírálat használatát, amely éles fegyver a kommunisták kézé ben. Ha vezetőségeink újjáválasz. tását sikeresen oldjuk meg, akkoi elmondhatjuk azt. hogy pártunl sikeresen oldja meg az előtte állc feladatokat. Szabó Erzsébet A Zalabér szomszédságában le­vő községekben megy a szállítási szerződéskötés. Egyre több má­zsa kukoricát és burgonyát köt­nek le a dolgozó parasztok, mert termett nekik bőven. Zalabéren azonban még senki sein kötött szállítás’, szerződést. Vájjon mi- f ért, nincs kukorica? HASZNÁLT FÉNYKÉPEZŐGÉPEKET készpénzért VÁSÁROLNAK AZ <$£fiSgE> BOLTOK. ZALAEGERSZEG, Sas-utca 2. NAGYKANIZSA, Sztáliirut 6. KESZTHELY. KossuUi-u. 31. Kukorica van. bt is termett minden dolgozó parasztnak bő. ven. A tanács eunóke azonnal tisztázni akarja a helyzetet. — Nálunk annyi a hizlalási szerződéskötés a sertésre és szarvasmarhára, hogy még sehol itt a környéken. — Ezt bizonyít­A VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS hírei Magyarszerdahely község párt­szervezete jól készítette elő a ve. zetőségujjávárasz.ó taggyűlést. Minden párttag megjelent az ér. ekezle en és a bírálataikkal Se­gítették. hogy a; pártszervezet ve­zetőségébe olyenok kerüljenek, akik eddigi munkájukkal bebizo­nyították. hogy méltók a meg- [isz etetésre. A titkári beszámo. lóban fl.ihozlák az eredményeket és a hibáka". is. Elmondták a hozzászólásokban, hogy o párt- titkár elvtárs és s vezetőség nem foglalkoztak rendszeresen a nép­nevelőkkel ér a pár.bizalmiakkal. Nem szabik meg részükre a1 fel-' adatokat é9 igy aztán nem tudlak olyan munkát végezni, melyét el­várt tőlük a párt. A párt'ilkár elv-ára beszámolójában elmon­dotta'. hogy e község eddig a ku­koricából 52, a burgonyából 105 százalékban teljesítette be­adást. Ugyanakkor megbirál'a a termény-forgalmi vállalatot, mert nem szállítja ie az eddig beadóit kukoricát és igy nem tud­ják a dolgozó parasztok teljesíte­ni a kötelezettségüket, mert hely hiányában c felvásárló nem tudja átvenni g terményeket. Pórszombat község pártszerv,e. setének a vezetöségujjávalasztó taggyűlése lelkes hangulatban folyt le A tagság megbírálta a vezetőséget, mert az elmúlt év fo­lyamán nem foglalkoztak a tagok, kai és a pár tonkivüliekkel. Kér lék az uj pártvezetőséget, hogy ezután több gondot, fordítsanak az egyéni foglalkozásra és be. .szélgessene}c velük minél több szőr. Az uj vezetőségbe nem vá­lasztották be a földművesszövet, kezet ügyvezetőjét, mert az el­múlt évben nagyon hanyagul vé. Egymásután megsemmisülnek a Tito-flotta hajói AMIKOR HÉT ÉVVEL ezelőtt a Szovjet Hadsereg csapatai felszabadító iák Jugoszláviát a náci hordák megszállása alól, az Adriai-tenger partja fölötti sziklákon hatalmas örömtüzek gyultak. Az emberek már arról beszél ek, hogy a kék viz part­ján. a közeli szigeteken hatal­mas üdülőtelepek épülnek majd s nyáron a dolgozók százezrei gyönyörködnek Jugoszlávia egv’k természeti kincsében, az Adriában. Az áruló módon uralomra ke­rült szennyes titois'a bandának és imperia’ista gazdáinak ter­veiben azonban egészen más szerep várt az Adriára. A nagy kék viz számukra a háborús elő­készületek egyik fontos eszkö­zé' jelentette. A tenger partján és a szigeteken megindult ugyan néhány építkezés. Egyrészt a Mtoista főkolomposok számára épültek pazar nyaralók, más- részf a szigeteken már akkor szögesdróttal körülvett barak­kok. szörnyű haláHáborok épül­tek a iugosz’áv nép legjobbjai számára. DE MINDEZ- CSAK A KEZ­DET volt. A nyaralókba sorra érkezek az amerikai és angol „vendégek*, a haláltáborok pe­dig rövidesen megteltek azok­kal. akik az Adria partját a dolgozók százezreinek nyaraló­jává akarták varázsolni, A ten­geren pedig megjelentek a Ju gosztáviábó’ rabol' nyersanya­gokat, vagv nyugatról szárma­zó fegyvereket szállító hajók. Egyre gyakrabban tűntek fe" a kereskedelmi hajók mellett pán­célozó t hadihajók is. Jugoszlávia kikötőibe befész­kelték magukat az imperialis­ták. E'őször kereskedőimé majd később katonai „szakértőket* küldtek, hogy szervezzék és er lenőrizzék a jugoszláv 'enger forgalmát és a flotta hadgya­korlatait. Ez év szeptemberé­ben azután végkép — nyíltan is — megpecsételődött a jugo­szláv tenger sorsa. A Liverpool nevű angol cirkáló fedélzetén SzplUbe „látogató'!“ Edelsten tengernagy, a brit földköziten­geri flotta parancsnoka, aki a itoista banditákkal megállapo­dott abban, hogy a jövőben a földközitengeri flotta hadicir- ■’kálói teljesen szabadon közle­kedhetnek Jugoszlávia vizein és kikötőiben. A MEGÁLLAPODÁS, — ilV- ve ci/Z imperialista parancs tel­jesítése — nyomán Tüoék még nagyobb ü'embon folytatják a tenger partián már régebben megkezdett építkezéseket. Rend­behozzák a régi kikötőket ős gyorsított ütemben építik az u.1 hadikikötőket és tengeralattjáró bázisokat Különösen Vela Lu­kéban, Rijekán, Grúzéban és Plocsán folynak ilyen építke­zések. Ploesa kikötőiében és a Pihenik—Split közötti narfsza- ’••a.szon bnnk‘rokát épitenek a ken o-eiraWt iárók és vízi repülő. -1 > n p k sz á pi ár a. A iugnsz’áv nép ánuói az or ~zág kereskedelmi flottáiét is átadták az amerikai-angol im- perialisVtknak. Mind gyakrab­ja a tanács irodájában ülő egyik dolgozó paraszt is. Ez az érve azon ban nem a leg­jobban sikerült Németh eivtárs- nak. Gyorsan más dolgot hoz fel. — Nem is a mi feladatunk ez, hanem a szövetkezeté — mond. ja —, de amióta ‘leváltották a régi ügyvezetőt, nem megy ott semmi, hiába dolgoznak annyian- - Minden jobban ment, mig Bajor József volt az ügyvezető —, bi­zonyltja a tanács titkára, aki gyorsan mentségére sielt az el­nöknek. — Ebben az időben leüt azzá a szövetkezet, ami ma, hogy a környéken a leggazdagabb — folytatta a tanács elnöke. Ki volt Bajor József és miért védi a tanács elnöke? Mindenki tudja ezt Zalabéren. Bajor József a múlt rendszer hűséges kiszolgálója volt. mint kakastölúas csendőr- De ó. a. ta­nács elnökének és titkárának vé­leménye szerint. nem „olyan4 csendőr volt mint a többi. — Csak irodán dolgozott már abban az időben is — mondják. Csendőr és csendőr között, ki ismer más különbséget miatt, hogy az egyik szijjkorbáccsal verte az adó miatt a dolgozó pa­rasztot, a másik puskatussal fo­to noolta a főjegyző ur e.é- Elfe­ledkezett volna erről Németh elv,társ ? Van a faluban még jó néhány Bajor József, akik nem csend­őrök. hanem őrnagyok, százado­sok voltak, mint Nagy Antal. Uj. falusi István. De nem marad el a faluból az sem, akit „jó embernek'1 ne­veznek, a ku'.ák. Igaz ebből csal; egy van és ,.ncm vét a légynek sem.“ a csendőrökkel, katona­fis étekkel együtt vét a község dolgozó parasztsága ellen, az egész dolgozó nép ellen, amikor terjesztik a híreket és agitálnak a szállítási szerződés elten. Ki­nek a hangja volt az. amikor a tanács elnöke a sok hizlalásról beszélt, meg a jószágról és hogy nem termett kukorica, mert ki­csi a határ, kevés földje van egy-egy embernek? A pártszervezet titkára. Tor­ma .József elvtárs sem harcol következetesen az ellenség ellen. Véleménye sokban megegyezik a tanács elnökével- ő is ismer né­hány olyan őrnagy ural és csend­őrt. akik ..jó emberek“, dolgozni is járnak. A szövetkezet is ak­kor lett erős, amíg a csendőr ve­zette. ban használják fel Tito hajóit, is arra, hogy hadianyagot és ágy ütötte! éket szállítsa,nak azok­ba az ázsiai kikötőkbe, amelyek közel -fekszenek a vie nami cs maláji hadszíntérhez. A JUGOSZLÁV TENGER azonban ugyanolyan nehezen válik a háborús uszítok agresz- sziv céljainak engedelmes szol­gájává, mint a szárazföld. A jugoszláv tengerészek, hajóépí­tő munkások és kikötőmunká­sok nem hajlandók teljesíteni az imperialis ák parancsát és súlyos csapásokat mérnek Tito kereskedelmi és hadiflottájára. Csupán az elmúlt hónapokban több nagy, fegyverrel és sztra- 'cgiai nyersanyaggal megrakó't tengerjáró bajó veszett oda a tenger sós hullámaiba. A .Par­tizán“, a „Sabac* és a „Kosz- máj* nevű nagy tengerjárók teljesen leégtek. Ugyancsak megsemmisült a „Dubrovnik*, a „Knin“, a „Sztarigrad*, vala­mint még néhánv kisebb és na- -"obb hajó. A kikötők közelé­ben egymás után gyulladnak ki. vagy süllyednek el a ven- <a'óha jók és motoros-vitorlások A kikötőkben az uszódokkok emelőcíaruk és raktárak sorra használhatatlanná válnak. A hajóiavitókban hónapokig vesz­tegelnek a javításra váró hajók, anélkül, hogy a munkások hoz­zájuk. nvulnának. A háború a psztVik. akik há­borús eze’et vetettek az Adrián. } Vvan vihart aratnak, ami vé- I gül az ő halál-bárkájukat z ta Imáid pozdoriává. Helytálló-e a véleményük? A földmüvesszövdtkezet most is becsülettel végzi munkáját. Dol­gozói vaűamennyien járnak népne­velő munkára, mint ezt maga a tanács elnöke elmondta, de a pártszervezet és a tanács segít­sége nélkül, az ellenség kímélet­len leleplezése nélkül nem tud­nak eredményt elérni. Keresse a hibákat a tanács azokba1!, aki­ket ők „jó embereknek“ tarta­nak. akik azon fáradoznak, hogy a dolgozó parasztokat szembe állítsák a nép államának törvé­nyével, hogy megnehezítsék, gán­csolják a. tanács munkáját is­A pártszervezet töltse be fel­adatát a községben és a tanáccsal együtt kíméletlenül' leplezze le a nép 'ellenségeit, akik hátra bab­jak az egész községet a begyűj­tési terv teljesítésében, a szállí­tási szerződések kötésében, hogy megfosszák a dolgozó pa­rasztokat mindazoktól a kedvez­ményektől. amit a dolgozó nép állama biztosit számukra. nélkülözhetetlen az agilációs munkában Szombat, 1951. okt. 27. gezte a munkáját, mint pártveze. tcségi leg. ★ A nagykanizsai járási pártbi­zottság elhanyagolta « szepetceki pártszervezetei való foglalkozást. Eredmény: s pártszervezet veze­tősége nem is tudott arról, hogy mikor lesz vezetőségujjávátaszó taggyűlés, igy nem íud’.ek felké­szülni rá, ★ A becsehélyi surdapuszlai Rákosi termelőszövetkezeti cso­port pártszervezete a vezetőség- újjáválasztó taggyűlésre méltóan készült fel. A tagság bátran meg­bírálta a titkári beszámolót, meri az nem foglalkozott a tömegszer. vezetek munkájával. A javasolt elvtársakat egyhangúlag válasz­tották meg a pártszervezet veze. tőségébe, mert jól ismerték azok munkáját és már régóta figyelték. hogy kik lesznek méltók erre a megtiszteltetésre. A taggyűlés ha- túrosait javaslatokat hozott, me­lyekben foglalkoztak a pártépités oktatás és a népnevelőmunkc kérdésével A vezetőségváhsstás. ra is úgy készültek fel, hogy c következő taggyűlésen 2 tagot éi 2 tagjelöltet vesznek fel a póri szervezetbe. Megfogadták, hogi az oktatásról senki sem morzsoló­dik le és Becsehe[y ,az elsők kö­zött lesz a begyűjtésben. ★ Magyarföld községben nem ré gén ©lakúit a- párt-szervezet. Az. óta a község. a tszcs hatalma változáson ment keresztül, a párt szervezet segítségével mindéi munkájukat idejében elvégezték A vezetőségujjáválasztó íeggyü lésre is nagy lelkesedéssel ké szültek és az olt, elhangzott birá latok és az uj vezetőség megvá la-sztása még nagyobb lendülete »4 H ^ f evil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents