Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-16 / 241. szám

Gero Ernő elvtárs beszéde az országos vas iohaszati erietez'eten Sztálin elyfárs nyilafkorata bizakodással tölti el a népeket Ulan Bator. A mongol lapok vesgy számban közük a munká­sok. par.-jsz-ok (álla Meny ész ők) és értelmiségiek leveleit I. V. Sztá­lin nyilatkozatáról. A Csojbalszam marsairól e].ne- vezétiti ulanbafori kombiná'bsn meg-artott röpgyülésen Norgim, a. gyár egyik munkása kijelentette: „Hála a Szovjetuniónak. a béke erői újabb hatalmas fegyvert kaptak az égés? világ békéjéért folyta-ott küzdelemben. A wagy Sztálin szavai még jobban rneg- szi'árditotiók mindnyájunkban e> béke győzelmébe vetett hite-.’* Peking. A Sicsecsisi című fo­lyóirat októberi száma ,,Sz álin elv’árs nagyjelentőségű nyij/ai-ko. za^a az atomfegyverről“ című ve_ zércikkében a többi közöli! eze­ket írja: Sztálin elvtárs legutóbbi nyiltsjL kozata megsemmisítő csapást- mér az angol.ámerikai 'agresszív tömbnek az atombomba felhasz­nálásával való fenyegetésre, meg­féiemlitésre és zsarolásra irányu- ’ó terveire. Phetijan. A Mincsju Csonnen vezércikkében rámu-at: . Sz álin generalisszimusz nyilatkozata megsemmisítő csapást mért az atomháború megszállót1' jaira é? kalandor terveire. A koreai nép mé'ységes hálái érez a négy Szovjetunió és I. V. Sztálin ge­neralisszimusz iránt, aki szilár­dan és következetesen harcol ez emberiség megmen éséért. Prága. A Pravda cimü bra'tisla- vad szlovák lap cikket közöl . ,fi- gyelmezetés az agresszorok felé — felhívás & békeharc fokozásá­ra“ címmel. Sztálin szavai biza­kodással és erejük tudatával töl­tik el iái békéérr- küzdő néptöme­geket és fokozol* harcra mozgó­sítják őket az agresszív angol­amerikai tömb háborús tervei ellen. Szófia. Az Öt ecsesz ven front cimü lap szerkesz-öségi cikket közöl „Az amerikai aíomzsarolás teljes kudarca“ címmel. A n-gy Sztálin nyilatkozata — hangzik a cikk — meggyőzte az egész vilá got íz amerikaiak a omzsorolá- sának 'cké'ees kudarcáról. Az Egyesült Államok atombomba _ monopóliumáról szóló legenda megsemmisült mint a szappan buborék. Berlin Sztáün elvtárs nyila - koza-ts! az áomf egy vérről tovább­ra is élénk visszhangot kelt a Német Demokratikus Köz ársac ságban. A Neues Deutschland ok­tóber 13-án ezt írja: A sz álini békepolitika hősi harcra mozgó­sítja a népeket az egész világ artós békéjéért. Otfiawa. A Canadian Tribune cimü Itep vezércikkében hangsú­lyozza, hogy I. V, Sztálin bölcs szavait az atomfegyver eltiltásá­ra vonatkozólag minden kor­mánynak és népnek támogatnia kell. A kohó- és gépipari miniszté­rium országos kohászati ér-tekez. letet tartott. amelyen «zámos párt és gazdasági vezető funk­cionárius jelent meg- Részt ve ■* és felszólalt a konferencián Gerő Ernő elvtárs is. Bevezetőbei utalt arra. hogy a fejszabadulás óta hatalmas beruházásokat esz­közöltünk és nagy fejlődést ér­tünk el a vaskohászat vonalán Azonban az ipar általános fej­lesztésévé' szemben a vaskohá­szat elmaradt. Pedig ha a rendet kezesünkre álló fe szerelést jól kjhaszmá juk. jól szervezzük a termelést, heiyes. premiumos bérrend­szert alkalmazunk, úgy a ter­ve; túl is teljesíthetjük. A következőikben utalt arra, hogy a i'ég; tapasztalt műszaki káderok mellé egyre több uj fia­tal káder nőtt fel. azonban mint hogy még nem igazi szakemberek az uj munikásigazga'ók, még so kan inkább üb-titkárra hasonlí­tani- ,k. mint igazi igazgatóra- A régi műszaki káderekkel kapcso­latban megállapította: néhol nem mernek parancsolna. Természe­tesen meg kell vitatni a kérdé­seket, de a felelős veze1 őkne*k kell dönteni. — Mitől félnek — 'tette fel a kérdést Gerő elv- társ- — Ha a párt és az állam meg­bízik bennük ha odaállította őket felelős munkára, ne fél­jenek semmitől. Ha becsületesen dolgoznak, ha megkövetelik a munkát és emi­att valaki a dolgozók közül meg­haragszik rájuk, a minisztérium, az állam, a párt teljes súlyával I mögöttük lesz. — A következők­ben a főkönyvelők fontos szere­péről szólott, megállapítva. hog\ e fontos szerep mellett is hang­súlyozni kell. az igazgató első helyettese a főmérnök. Gerő elvtárs ezután a bérezés rő'l beszélt. Olymódon kell meg változtatnunk a kohászáéiban a bérrendszert, hogy a bér ösztön zőbb legyen. A kohászat terüle­tén progresszív prémiumot ve­zetünk be. Ezt a rendszert tér mészetesen kiterjesztjük a mű­szaki értelmiségre is A közellá’ás kérdésével kapcsa, latban ezeket mondotta Gerő elvtárs. — Mi, kommunisták hozzászok. tünk ahhoz, hogy a kérdésekről teljes nyíltsággal beszéljünk. Ke­nyeret tudunk eleget adni. Cuk­rot. liszté*, főzelékfélét is tudunk eleget adni. De húsban és zsír ban egyelőre még vannak nehéz­ségeink. Jegyre számottevő mennyiséget adunk, de kétségte­lenül vannak bizonyos nehézsé­gek. Miért? Azért, mert néhány Koreai hadijelentés A néphadsereg egységei, szoros együ tműködésbfn a kínai népi önkéntesekkel, valamennyi arcvo na’on továbbra is visszaverik az amerikai-angol beava-kozók és a üszinmanisták csapatainak elke seredet! támadásait, közben em­berben és hadianyagban nagy vesz eségeket okoznak az ellen­ségnek. — Ok*óber 14-én ]elő tek 3 ellenséges repül őgépet. Ridjiway beismerte a 12-i provokációt A két fél összekötő tisztjei ki­vizsgálták az •amerikai ka onai repülőgépek által 12-én a semle­ges öveze. el'en elkövetett súlyos incidenst, a vizsgálat megállapí­tó la, hegy az amerikai repülő­gépek világos nappal hajtották végre a támadás-, tehát nem le­hel azzal indokolni, hogy vélet­len műve volt. A vasárnapi találkozáson a ko­reai és kínai küldöttek isméi ja­vasolták, két napra halasszák el a, •találkozó , hogy a másik fél küldöttsége alaposan tanulmá­nyozni tudja javaslatukat a kő fé! küldőt cinek tárgyalásáról hegy ez október 12-i incidenst minél előbb kivizsgálhassák. Tokiói Reu!er.j&;en és szerint Ridgwcy tábornok 14,én cs'e be- ismerie, hogy a 12-i incidens, c.a ENSz repülőgépei követték el. évei keresztül szárazság volf nálunk, komoly t ak ármány Irá­nyú ik vök és ennek következté­ben az állatállomány, amelv szó pen fejlődő t, ismé* visszaesett. Most ujabban ismé* fejlődik. Olajunk már van és mind jobb lesz. De abból a kukoricából, amelyet most törünk le, csak bi­zonyos idő múlva lesz hús és zsir. Idén jó a kukorica, és ár- palermésünk. általában a takar mányhelvzi.t megjavult. A hizla­lás, az állat‘enyésztés fejlődött. Ez év végére sertésá'omá- nyunk eléri az eddigi legna­gyobb sz mvonal t és foVo? to- san reffldbpjávünk 3 többi te- rü'e'en is. A helyze* tehát kétségtelenül javulni fog m n- dent ak0veb’i«v bogy megja­vul ion­Ennek ellenére még néhány hó lapon keresztül szám ölni kel hús- és zsirelláfás-' nehézségekkel — és a nehézségek ellenére tel­jesíteni kell a tervet. Ami a kereskedelmi apparátusban mu­tatkozó hibáka* illeti — mer* ilve.nek is vannak és nem is cse­kélyek. — ezeke* igyekszünk ki­javítani. A következőkben szovjet mű­szaki tapasztalatok fe'használá- sáiak hatalmas ie’enlőségérő1 be­szél* aláhúzva hogy kawValis;*a országok között é!kéozelhe*e-*len az olvan viszony liogv egv tőkés nagvhajalom egv kisebb országot segítene nehézipara meg*erengé­sében. — Teljesen uit'pusu vi­szony az — mondotta —, ami a kommunizmus* építő Szovjetunió és a szociaÜzmus alaniab lera­kó Magyarország között ki­alakult. Ezt a segítséget magvon meg kel? becsü'nünk. Ehhez petFg bo-rzát^rtoztu az is bogv va­lóban megszervezzük a szov­jet műsz ki tap-»sz*alefok al- kalm-’zását a gyakorlatban. Ezután a munkaversenv kérdő., ssiről szólva megá'lapkoiHa: gvakran taIá1 kozunk elbürokrali. zál't „verseun vei“, amelyről ak. tarengetget gyártanak ame’yek nagy vállalásokról adnak hint — csak éppen a jerv*ől elmaradnak. Az ilven verseny egy 'tojáshéja sem ér. A versenynek mindenekelőtt a meg’évő felszere és mara- dékt lan k>‘h szná'ásárn. a jó munkaszervezésre, a terv tel­jesítésére kell irányulnia. Végül Gerö elvtárs az értekez­letnek tolmácsolta Rákosi elv- *árs üdvöz'etét, maid föl hi v to vaskohászainkat: „teljesítsék a magvar nép javára, népgazdasá­gunk felvirágozta* ására Rákosi elvtársnak tett Ígéretet.“ November 1-e rendeM munkanap A minisz ertanács halározs'o: hozott november 1-e rendes mun­kanappá nyilvánításáról. Az aőső-, közép, -éi felsőfokú tanintéze-ek- ben a 'anitás (előadás) ezen e- na­pon szünetel. — 72 IRÁNI POLITIKAI FO­GOLY. akik főbb hónap óta íté­let nélkül börtönben vannak éh­ségsztrájkot kezdett, követe’ve: vagy engedjék őket szabadon, vagy emeljenek vádat ellenük és álli'sák őket biróság elé­★ — COLLINS, az USA száraz­földi haderőinek vezérkari főnö­ke Belgrádba érkezett, ahol meg- vitatta Titovaf „Jugoszlávia kap­csolatát az ARant; Egyezménnyel“. * — KELETFÖLDKÖZI TEN. GERI tömb megszervezéséber., való részvé clr-e jegyzékben szób- 'etta fel a libanoni surféi és ira­ki kormányt sz USA. Anglia, Franciaország és Törökország. MÉRSÉKELT SZÉL Várható időjárás: Fe’Tiőá'vonu. ’ások. de va'ó?zinü’eg még eső nélkül. Mér fékeit keleti-délkeleti szél. A hőmérséklet nem vált«, zik. A Sziaiház • és Filmművésze!i Szövetség konferenciájának má­sodik napi tanácskozásait Gábor Miklós nyitotta meg. Megjelen­tek a tanácskozáson Rémi Jó­zsef elvtárs, népművelési minisz­ter, Horváth Márton elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első he­lyettese, Erdei Sándor népműve íési miniszterhelyettes. A referá­tumot Ladányi Ferenc, a Magyar Népköztársaság érdemes művé­sze tartotta a színészi alkotó­munka kérdéseiről. A ssiness ne játsszék, a Ssiness éljen Vissza pillán tás* vetett ia ma­gyar színjátszás hőskorára, majd így folytatta: — A fordulat éve után pántunk segítsége: a szinhá. zak államosítása terén teremtet lék meg az el ófel tételét annak hogy a szovjet példa: a szociális, ta-realista színdarab döntő han­golt kapjon színpadjainkon. A szovjei példa nyomán uj szint kaptak haladó hagyományaink is. A szovjet darabok mérföldes lép­tekkel vitték előre a vidéki sziaházak ügyét is. Ha azonban a színészi alkotómunka szempont­jából vizsgáljuk a dolgokat, meg kell ál'lapitanunk, hogy színész- társadalmunk átlaga nem fejlő­dött úgy az elmúlt hat év alatt, mint ahogy a nagy eredmények melleit mindé aki számára lehel, séges lett volna. Színészeink nem tettek meg mindent ideoló­giai és szak,mai ismereteik el­mélyítésén?. Ezért nem tudnak mit kezdeni .az úgynevezett po­zitív hősökkel. Az uj ember megalkotásához régi élményanya goi használtak fel, tehát a figu­ra már nem lehet hiteles. Ezután arról a segítségről be. szélit, amelyet a szovjet művé szék és a szovjet film nyújtottak számunkra, majd arról számolt be hogyan mélyíti el a színészi al ko,tőmunka tudatosságát Sz.ta- traiszlavszkij rendszere. Szlanisz- lavszkij hisz a művészeit igaz hi. itatásában. Szerinte a színdarab nem kiagyalt történet, hanem „élet a színpadon“. Azért dol­gozta -ki elméletét, hogy megva Iősi:thassa művészetének ezt magasztos figuráját. Ezután a sablonról, mint az átélt színészi alkotás legvadabb kerékkötőjéről beszélt. — A sablon legveszedelmesebb fonná ja az illusztrálás, mert ez az át­élés szempontjából a Jegmegté. vesZfőbb, A színész az átélést csfílc illusztrálja, érzelmi életé­nek részvétele nélkül csak ját. szik, de az ilyen színész nem ■M'‘. A sablonos színjátszás elle­ni harcunknak óriási kultúrpoli­tikai jelentősége van — folytat ta — Konferenciánkon ugyan olyan súllyal fel kell vetnünk, ahogy néhány hónappal ezelőtt az irókongresszuson a sematiz. mus el-kni harcát felvetették. Ré­vai elvitársnak ezzel kapcsolat­ban elhangzott majdnem minden megállapitása transzponálható a > színjátszás területére is. Szita aiszlavszkij elmélete harc a szi nész színpadi viselkedésének egy ségéért és folyamé tosságáért, harc az egész előadás egységéért és folyamat osságáér-, o> valónak e. színpadra, való közvetlen újraal­kotásáért. Ezután a színházi dolgozók „szuperfőfictadatáról“ beszélt. Ennek tartalma: a népet szolgál­ni, termékennyen segíteni öt esz­ményei megvalósításában. Ennek előfeltétele, hogy a színész a szocializmust építő ország igaz polgára jegyien, s a kommunista erkölcs elvein; necsak a színpa­don hangoztassa, hanem a maga privát életében is alkalmazza. Végül a rendezők munkájával foglalkozott, végül kijelentette, hogy a színészeknek a békehar­cos irodalom itőmegek fejé való közeit Hitesében töreikedlniök kell a minőségre, mert ezt követeli tőlük a. nép szeretető és pártunk Számos felszólalás után Irina Rachitteanu -a román színészek és filmművészek, Gocso Gocsev a bolgár művészek üdvözletét tol mácsolta. Fejszólalt még Jerzy ToeplUz lengyel művész, aki is mer-tette a lengyel színház, és filmművészeti konferenciák ta­nulságait. A tanácskozás Ladányi Ferenc válaszával ért véget. A szocialista realizmus az egyetlen járható ut A konferencia harmadik nap­ján Gellert Endre Kossu.h.dijas rendező számolt be a rendezői al­kotó munkáról, — A rendezőnek ismernie kell a nép gondolatvilá­gát, akaratát. vágyát, ízlését. Munkájával kell a népe: szolgál­nia-, utat kéj] mutatnia. Ezután ne szegyei jen. tanulni a nézőtől. Vegye észre a nép megnöveltedet jókedvé:, nevetni akarását. Ne féljen a humortól. A közérthető­séget ne tévesszük össze a lapos­sággal. szürkeséggel és sivárság­gal — mondo-ta — Ezért © szín­házon kívül is meg kell találnia' a kapcsolatot uj közönségünkké], aj hogy bírálatával és tanácsával is 1 segíthesse munkánkat. Ezután beszélt az iró és rendező közös .munkájáról, majd megá’-üai- pi.otta, hogy & felszabadulás u-án a szocialista-realista színház ki­alakításának legfőbb akadálya a kozmopoütizmusban, sovinizmus­ban, formalizmusban és natura­lizmusban jelentkező.!. S mig a színészek és rendezők politikai és emberi fejlődése kigyógyi oít ben­nünket a kozmopoiiíizmusból, so­vinizmusból, eddig a formalizmus és naturalizmus még kisért ben­nünket. Befejezőben arról beszélt hegy (i szociálist.a realizmus az egyetlen járható uf. fiz igazság és jövő útja. Ezután Bán Frigyes Kossuth, díjas rendező a filmről és film. rendezésről beszélt. Kiemelte az á’damosi.ás jelentőségé , mtjd a Rákosi és Révai elv'áriaktól, va amint Pudovkin, szovjet film­művész ől kapott segítség nagy jelen-őségét hangozhatta. — Új filmjeink uj közönséget kapjak. Ez a dolgozó nép, amely az élet igazságaira. a saját problémáit megoldó útmutatásokra kiváncsi — hang őzt aua befejezésül. Ezután Csen Csi Tou. a Kínai Népköztársaság művészeinek ne­vében köszöntötte a konferenciát. Számos felszólaló után • Révai József elv árs emé-kede t szósás. í’a, akinek felszólalását holnapi számunkban közöljük. Távirat ! Rákosi dvtarshoz és a Béke V ilagianacshos A konferenciai résztvevői táv­iratot küldtek Rákosi elv társhoz. Kiemelkedik a távira-ban, hogy a Szovje unió. & győzelmes Szovjet Hadsereg szétverte évszázados béklyóinkat, s ennek nyomában megindult az ut a gazdasági és kulturális felemelkedésünk felé is. A népünkkel vájó fejlődés ha. •almiais lehetőségeket riyi olt meg és hatalmas faládáitokat rótt ránk. , Tudatában vagyunk an. nak hogy e szent kötelességünk­nek csak úgy tudunk eleget tenni, ha tanulunk. Ha tanulunk a párt­tól, ha tanulunk a Szovjetunió művészetétől, ha tanulunk a nép­től, ... ha mélyen szivünkbe zár_ juk Lenin. Sztálin tanításait, és követjük az utat. amelyet népünk és vele az emberiség haladásáért Rákosi elvtárs mutat nekünk. Megfogadjuk Rákosi elvtársnak hogy szivünk minden vérével, agyunk minden gondolatával, al­kotó munkánk minden pillanatá­val népünket szolgáljuk“ — írják a távira ban többek között. Ezenkívül távirato: küldték o Szovjetunió Művészeti Szövetsé­gének, megköszönve azt a_ gya­korlati segítséget, amely es o fel- szabadulás óta adtak a niagyar művészeknek. Végül a Béke Világtanácshoz intéztek távira-ol. amelyben töb­bek közö t ezeket írják: ,,Mi mű­vészek azért szolgáljuk, c népünk és hitünk szerint a világ minden népének óhaját. a békét, mert né­pünk fejlődni akar, gazdaságában éppúgy, mint kultúrájában. Mi sem színpadról, sem film vász­náról nem uszítunk más népek ellen. Ellenkezőleg: alkotásaink­kal éppen a világ népeinek test­véri összefogására az emberi jo­gokra, a haladásra, az emberi al­kotómunkára és annak hőseire hívjuk fel népünk figyelmei..1 A távirtok fe]olvasása után Keleti Márton Kossu h díjas filmrendező zftrla bo .a konferen­ciát, ' A színészi és rendezői alkotómunka, az irók és rendezők közös munkája kérdéseiről tárgyalt a színház- és filmművészeti konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents