Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-14 / 240. szám

Megkezdődött a Színház- és Filmművészeti Szövetség konferenciája Ivulturforradalmunk újabb je­lentős állomásához érkezett. Meg kezd ék tanácskozásaikat a ma­gyar színészek, rendezők, az ope ha. a film és rádió művészei. A Magyar Színház és «Filmművésze, ti Szövetség II. konferenciája megtárgyalja az ezen & területen elért eredményeket, a, mutatkozó hibákat és azok kiküszöbölésének módját. Pártunk korszakalkotó kulturpro grammja nyomán Az első nap tanácskozásán megjelent Révai József elvtárs, népművelési miniszter Jánosi Ferenc elvtárs. a népművelési miniszter első helyettese, Mihály, fi Ernő népművelési miniszter- helyettes, Lukács György elv társ Kossuth-dijas, a Béke Vi- Jágtanács tagja. Az elnökség megválasztása után Somlay Artúr kétszeres Kos- sutth-dijas, a Magyar Népköz'ár- saság kiváló művésze nyitotta meg a konferenciát. — Köszön«, tét mondok minden pályatársam­nak, akik a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusán elhang­zott korszakalkotó kul'turpro- grammban a számunkra kijelölt utón haladnak — mondotta főb­bek közö't. Ezután Nádasdy Kálmán Kos. 'suth-dijas rendező tartott referá­tumot a dramaturgia főbb kérdé­seiről. Bevezetőben n drámai mű­vészet jelentőségéről beszélt. — Drámairodalmunk megújhodását a párt lelkesítette és segítette — mondotta. — A pártosság győzel­me természetesen nem volt köny. nyii győzelem. Éppen ezért meg kell hajtanunk drámai művé­szet zászlaját a bátor kezdemé­nyezők előft. A sematizmus ellen Nádasdy Kálmán ezután a se­matizmus elleni küzdelem kérdé­seiről szólt, majd áttért a zenés műfajok helyzetének ismertetésé­re. — Operaházunk legfontosabb feladata a formalista régi rende­zések kicserélése volt — mondot­ta. — Az elmúlt évben alakult meg az Operaház első dramatur­giája- Munkájának eredményét, az uj magyar operairodalom el­ső gyümölcseit már a jövő évben látni fogjuk- — Nádasdy Kálmán ezután méltatta az uj magyar filmeket, a továbbiakban pedig a dramaturgia szerepéről, a dra­maturgok és írók kapcsolatáról beszél4'. Hangsúlyozta, hogy a dr®- mrturgia területén össze kell gyűjteni és népszerűsíteni kell a haiiadó dramaturgiai hagyomá­nyokat. ezenkívül dramaturgiai olvasókönyvet kell kiadni ez írók sdinészek, rendezők számára. Küzdeni kell a nyelvi sablon, a nyelvi sematizmus ellen is. Élő­szóban is fel keli támasztani a nagy magyar lírát! — A fiatal magyar színház és filmművészet elkezdett a maga lábán járni — és az igaz utón iár. a jövő u'ján a kulturforra. dalom utján — állapította meg Nádasdy Kálmán, majd beszédé­nek befejezéséül az Írókhoz szólt: az iró a mi kenyerünk és vizünk — mondotta. — Az ő műve mun­kánk legelső feltétele, életlehe- ‘ őségünk- Irodalmunk két nagy korszaka a Urai és elbeszélőkor, szak mellett teremtse most meg 3 harmadikat. a magyar film- és dráma korszakát! A szovjet tapasztalatok gyümölcsei Kovács András, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmdrama­turgiájának munka'ársa szólt hoz­zá elsőnek a referátumhoz. — A magyar filmforgatókönyv írás fejlődésével foglalkozva rámuta­tott, hogy a szovjet film és a szovjet irodalom tapasz alatai rö. vid idő alatt jelentős eredmények eléréséhez segítettek bennünket a téren. — Háy Gyula Kossu'h. díjas iró. az írószövetség drámai szak osztályán ak tevékenységéről számolt be, Kemény György, az UKörő Színház dram-lurgia. a dramaturgiai munkaközösségek munkájának fontosságát hangsú­lyozta. Gyárfás Miklós a Szín­ház- és Filmművészet felelős szer­kesztője a vigjátékirás kérdései­ről beszélt. Venter Sándorné, ,sz ujfehér’ói gépállomás kul'urfelelQse üdvö­zölte a konferenciát, majd Vladi. mir Adarmek. a. csehszlovák szín­házi dolgozók üdvözletét tolmá­csolta. Felszólalt még Kertész Sándor a Pécsi Nemzed Színház rendezője és Földes Mihály iró és dramaturg­fl jugoszláv parasztság harcol Tito fasiszta rendszere ellen Irta: Rados Zsivkovics, jugoszláv politikai menekült A Szovjetunió Filmművészeti Minisztériumának kollégiuma 1951 nyarán készítet/« elő az 1952-es játékfilmek forgatókönyveinek ter­vét. A kollégium megállapítása sze­rint megkönnyíti a munkát, hogy egyes forgatókönyvek már elké­szültek s egyes filmeket már for­gatnak is. Ezek közé tartozik a V. Visnyevszkij: „Felejthetetlen 1919" című darabjáról készülő film, mély­nek rendelését Csiaureli vállal'a, a G. Alekszandrov által rendezett ,Dicsőség a népnek!" című Glin. káról szóló film és az „Usakov tengernagy", melynek forgatóköny­vét A. Stein írta s rendezését M. Romm vállalta. Számos új forgatókönyv is ké­szül. G. Nyíkolajcva és A. Filimo­nov most dolgozik az „Aratás" című regényből készült forgató­könyvön. mely megtartotta a re­gény főhőseit, de a cselekményt áttette napjainkba és összekötötte a kolhozfalura váró új feladatok­kal. Ezt a filméit Pudovkin fogja rendezni. A „Nagy család“ forgatókönyvé­nek szerzője Azsajev. A film kö­zéppontjában a szovjet munkások gazdag lelkiélete és kimeríthetet­len alkotóenergiája áll. A „Nagy család" rendezője A, Sztolper. I. Kotyenko és I. Pirjev rende­zők „Hazánk térségei" című for­gatókönyve a sztálini természet- átalakító tervekkel foglalkozik. A film cselekménye a szalszki sztyeppén játszódik, ahol nagy­arányú öntözési munkálatok foly­nak. M. Volpin és N. Erdman ,,Tá­voli határőrségen" címen izgalmas filmet készít a szovjet ha'árőrök­ről, akik hősies harcokat vívnak a Szovjetunióba befurakodni igyekvő külföldi kémekkel. I.enin és Sztálin hűséges mun­katársának, a forradalom lánglelkű katonájának, Dzerzsinszkijnek éle­téről ír forgatókönyvet N. Pogo- nyin. A „Dzerzsinszkijv filmet N. Kalatozov fogja rendezni. G. Grebnyer az „Alekszandr Szuvorov“ című film forgatóköny­vében ismerteti Szuvorov sztraté- giai művészetét és emberi nagysá­gát, egvben bemutatja nagyszerű fegyvertársait, az izmaili roham résztvevőit: Kutuzovoit, Platovo', tisztekét és közkatonákat. A fil­met V. PeJrov rendezi, — - Mind­ezek a forgatókönyvek a „Mosz- film" stúdiója részére készülnek. A Gorkij stúdióban készül Sz. Geraszimov és L. Ljubasevszkij „Puskin"-ról írt filmje, melynek rendezését Sz, Geraszimov vál­lalta. Igen érdekesek a „Lenfilm’- stúdió számára készülő forga'ó- könyvek. Itt forgatják majd B. Gsirszkov: „Győztesek‘‘ című film­jét, melynek forgatókönyve a Volga-Don csatorna építőiről s a munkájukat elősegítő leningrádi nagyüzem kollektívájáról szól. A filmet F. Ermlér rendezi. A nagy orosz zeneszerző életét viszi film­re G. Rosalj és A, Abramova „Rimszkij-Korszakov“ című filmje, melyet G. Rosalj rendez, A Kievi Filmstúdió a szovjet kereskedelmi flotta életéről készí­tett forgatókönyvet s tervbevet'e Liszenko életének s az ukrán par­tizánok hőstetteinek megfilmesíté­sét. B. Kerbabajev és V. Katajev „A puszták meghódítói" címen írrak forgatókönyvet a Turkmén főcsa­torna építőiről az Ashabadi Stú­dió számára. A jugoszláviai fasiszta rendőr rendszer az ország egyik legfon­tosabb problémáját, a parasztkér. dést a külföldi és a belföldi töke érdekeivel összhangban Igyekezel .„megoldani*- A Tito klikk szán dékosan halogatta a földr^for mot. úgyhogy 1947-ben két év vei az ország felsz3bdulása után még 115 ezer földbirtokos kezé­ben volt a megművelhető föld e rülef 40 százaléka. A „földreform* végrehajtása után 438 ezer hek­tár azaz az egész földterületnek csupán 5.5 százaléka jutoh a sze­gényparasztság birtokába, amim azt magb Kardelj is kijelentet te. A * it o isták beismerései sze­rint Jugoszláviában a földreform és a telepítések után az ország 629 ezer kis gazda­sága (legfeljebb 2 hektár föd de') a vetésterületnek mind­össze 7 százalékát teszik ki. Ugv-mkkor a 77 ezeT kulák- gazda.qág a vetésterület 181 százalékát mííveM meg. Ezek a számok megcáfol hatatl iá­mul, bizonyítják, hogy 0 Tito- klikk parasztpolitikája a kulá- koknak. a fasisz'fe rendszer íalusj támaszainak megerősítését tűzte ki céljául. A Tito_fasiszták számos föld- birtokostól egyetlen b'rázdá; sem vettek el azml, hogy ezek „nem a nép ellenségei", vagy „átneve’őd- tek“. vagy „önként fognak közre­működni a szocializmus építésé­ben“- A „földreform* „végrehaj á- s-kor* -a 'itoisták számos nagybir­tokot állami gazdasággá alakítot­tak át amelyek „ Tito-b?nd fő­nökeinek tulajdonába mentek át és éppen olyan ember'e]énül zsák- mán volniak ki közel 100 ezer dol­gozó par-sztot, mint e háború Qlntt. Ezekben o gazdaságokban a dolgozó parasztok napszáma alig éri el a 60—70 dinárt. Ha aztán -> kizsákmányolt par-sz' ok jogos köve'eléseikkel lépnek föl. ,, ti JOisták a legemberfe’enebbb +er- ”orraj fojtják beléjük a szót anifóit azt a „Beija“-gazd-Ságban ;s tették ahol közel 600 dolgozó parasztot bör'önöztek be. A btoistq törvények nemcsak nem tiltják, hanem még támo- g-riák is q munkaerő kizsákmá­nyolását. A Vajdaság kulákj-inál ielenleg több mint 30 ezer béres dolgozik. A rendkívül nehéz gazdasági köridiriónvek „ svakor? kény syermunkg követezőében 1945 és 1948 között v^id-sáeT k^s- p^rasztoknak mintegy 20 szá- ya^ékq kénytekn volt földjét cVidni o kn ákoknpk, A dolgozó parasztság fokozott ri zsákmányolása érdekében léte-. iitjitték a tiitoiaták az ugyneve- íefit „szövetkezeteket" is, ame- yékbe csupán a kuilákok léptek )e önként, A Vajdaságban pé'l- láid a kulákok 50 százaléka 14.672 kulák közül 7122 kukák) nár 1949-ben belépett ezekbe az í 1 s zö vet k e z e l ekbe, u gya nalk ko r Qf'kO-'KoD q r?DilitnirÁ Y\í*r*íí sTlnkn 9'k — GOMBASZÖGI ELLA, a Madách Színház művésznője pénteken váratlanul elhunyt. Te­metése kedden délután lesz Buda. pesten. — BRADLEY TÁBORNOK An­karába érkezett, hogy katonai tár­gyalásokat folytasson a török kor­mánnyal Törökország bekapcsolá­sáról az agresszív északatlan'i tömbbe. DÉLI-DÉLNYUGATI SZÉL. Várható időjárás: Felhőátvonu­lások, egy-két helyen lehet eső. Mérsékelt keleti-délkeleti, a Du­nántúlon már déli-délnyugatira átforduló szél. Helyenként éjsza­kái lágy, reggeli kőd. A nappali hőmérséklet alijf változik. Vasárnap. 1951. oki. 14. —. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSA SÁG és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői között folytatott tárgyalások eredménye­ként a két ország között kultúr- egyezményt kötöttek Pckingben. — AZ ELRABOLT csehszlovák gyorsvonatot október 10. én. a csehszlovák kü’ügyminlszíérium soroz.tcs. határozott fellépéseire, visszaszolgáltatták a csehszlovák államvasutaknak. — AZ EGYIPTOMI KÉRDÉS­BEN az iraki nemzeti demokrata párt és a népi egység frontja ne. vü páid vezetői teljes támogató sukről biztosították Naha- pása egyiptomi minrsziterelnököt. — A MUNKANÉLKÜLISÉG egyre fokozódik az USA ban — <■ haditermelés kibővítése ellenére í.n — ismerte be USA munka­ügyi minisztere. Csupán Detroit- ban egy hónap alatt 24 ezerrel nőit a munkanélküliek száma. mindössze 21 százaiéiba. Ezekben a hírhedt ..szövöttkezesekben" a tagok napi javadalmazása 11—• 20 dinár, a „Norszka‘‘-körzcjbeU szövetkezetiben pedig 10 dinár. A szövetkjzietii bevételeknek mint­egy 50 százaléka földbérlet és fizetések címén a veze'ő álláso. kát bel öltő kulákok zsebébe ván­dorol. A beszolgáltarási elő­irányzatok feljesi’ése után a szö_ v.ékezetek dolgozói számára alig marad meg a bevétel 15 száza­léka. Természetesen ilyen em­bertelen kizsákmányolás melleik a dolgozó parasztok tömngesen hagyják otít a táitoiste álszövet- kezctieket, mint az leguMbb Bo- szánszka, Krajina, Brekuje. Szi'rugova, Kusica cs Mirkovács falvakban történt A Títo-f-siszták egvre súlyo­sabb ?dókká: sújtják a dolgo­zó parasztságot. 1950-ben az idők összege 20 mii- lárd dinárral halad'a meg az előző évit. 195t-b:n az adók az előző évinek több minit három­szorosára emelkedtek. A belgrádi fasiszta banda az utolsó bebevő falatot is elragadja a dolgozó parasztságtól azon a címen, hogy az a városi dolgo­zók számára szükséges, s udvari­akkor az összeharácsolt élelmi­szerek jelen ős részét a kapita­lista államaidba exportálja. A dolgozó parasztság már azért seni vásárolhat ipari termékeket, mert nincs mit eladni. Ugyanak­kor a kulákok hatalmas termény­feleslegekkel rendelkeznek és 1950-ben például 2 milliárd di­nár értékű iparcikket vásárol­tak. 1949- ben a titojstáfc az év! kö-tségvelés 33 százalékát. 1950- bon 50 százalékát, 1951- ben pedig 70 százalékát fordí- totiták háborús készülődéseik­Ezt a hatalmas terhet, valamint a külföldi kölcsönök és ,,hitelek" terheit a munkásosztály mellett elsősorban a dolgozó parasztság, nak kell viselnie. 1950-ben a ti­toisták a dolgozók rovására 10 millió dinárról 30 millió dinárra emelték az egyházi adót. így „oldották meg" a Tito-fa­siszták a parasztkérdést, az or­szág dolgozó parasztsága szoros szövetségben a munkásosztállyal elszánt ellenállást tanúsít ezzel az áruló és rabló politikával szemben. 1950-ben a dolgozó pa­rasztság ellenállása következité- b;tn a mezőgazdaság mindössze 60.8 százalékra teljesítette terme­lési tervét. A termelés összér­téke, 1949-hez viszonyítva, 27-3 százalékra esett vissza. Szerbiá« ban az őszi vetési tervet nem egész 40 százalékra, a hús és zsiradékbeszolgáltatást alig 18 százalékra telj eskették ás aa adónak csak 16 százalékát fizet­ték be. Szlovéniában a burgo- nyabrszolgáltatiást 16 százalékra. Horvátországban a jószágbeszoL g áltat ást 21 százalékra teljesitett ték. A munkaerői*:oborzási ter­vet az ország valamennyi részé­ben alig néhány százalékra tud­ják teljesíteni. Egyre gyakoribb a nyi*t össze­cs-pás ;s a do'gozó par;sztság és a titoisVi rendőrség között. mint például Baniijeban. Kordon­ban. és Cazín körzetében történt, A Krajevo.Skup vasútvonalon egy alagutat. a Szíefac-Nis vas­útvonal mentén egy lőszerraktárt röpítettek a levegőbe. Prizren- ben megöltek egv UDB-százados.t és egy ,nnátsiiik UDR-'fsztet hét nappal később pedig Vucsitcni- ben egy bomba 10 tit'oüstá veze­tőit sebesiteft meg. Egyre széhsebb méreteket ölt ez á harc, 'amelyet a do!góró parasztság szoros szövetségben a mit ikásosztállyal folytat mind­addig, amíg végső győzelmet nem aratnak a belgrádi fasiszta banda fölöt/í. Uj szovjet filmek forgatókönyvei AMERIKAI „FILMKULTÚRA« A Bostonban megjelenő „Christian Scáfcce Monitor" minden csütörtöki számában be szokott számolni az elmúlt hét amerikai filmtermeléséről. Felsorolja a filmek címét és egy inon daitban jellemzi őket. Az amerikkai lap klerikális körökkel áll kapcsolatban és ezért a látszat kedvéért tanácsosabbnak látja, ha kissé elhatárolja magát a hollywoodi szeméttől• Mindenesetre jellemző, hogy még ez a reakciós lap is milyen hangon ir az ame­rikai filmgyártás termékeiről. Idézzünk minden kommentár nél­kül néhány filmcímet és ismertetést, amelyek bepillantást enged­nek az amerikai „filmkultúrába": létről. „Tulvilági lény" — egy Mars­lakó földi látogatásának képte­len trükkökkel tarkított szörnyű története. „Ember az X-balygóról“ — ál­tudományos. igénytelen történe­te cske arról, hogy ellenség pró­bál ránk tömi a világűrből. „Vadak dobjaií" — egy csendes­óceáni sziget fiatal, amerikai ne­velésű uralkodója kleplezi a vö­rösök összceskiivését és ráveszi népét, hogy fogadja cl az USA védnökségét. „New Yorkban rejlőzik a gyil­kos" — egy tömegéket megfer­tőző ragály drámai ábrázolása. -..Ez a kis felsorolás eléggé meg. mutatja, hogy az amerikai „film­kultúra" bűncselekmények, gyil­kosságok, g óng s z te r tő rt énetek rémmeséit viszi filmre. Ez az a mindennapi szellemi méregadag, amit az amerikai népnek hsad­nak „A nagy ékszertolvaj" — szo­kásos melodráma, erőszakkal és gyük o sságg a 1 f üszerezve. „A revolvercső előtt“ — egy gengszter bonyolult szökési kísér­lete a börtönből. „Az alvilágban" — hihetetlen történet egy becstelen riporter­ről és egy gyilkosság gyanújába keveredett leányról. ,,A rabló" — piszkos történeti, tele erotikával és gyilkossággal. „Huligán" — nyomasztó törté- •nct egy gengszter sorozatos gaz­tetteiről, akit végül is megölnek. „M“ — betegesen gyászos tör­ténet egy őrült gyilkosról. Doktor Göbbels esztelen sze­relmi kalandjai" — a nácik és p r o pa g an d amin is z tér ük háta 1 o in­ra jutásának története, szeren­csétlen szerelmének epizódjaival fűszerezve. „Tizennégy óra" — bonyolult lélektani történet egy ifjú éni- : bérről, aki azzal fenyegetőzik, hogy leugrik a tizenötödik eme-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents