Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-09 / 235. szám

A szovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozói a nagykanizsai Vörös Csillag-termelőszövetkezetben a küldöttség | 3 cso­portra oszlott. Egyiik csoport a tszr tagok •kíséretében az állattenyésztést' nézi, másik a konvhakertésze- tet. A Vörös Csillag büszke a konyhakertészetre: kora tavas z- szal, mikor még a környéken semmi 'lines, innen már friss zöldséget visznek a piacra. Paradicsomot, paprikát, uborkát, káposztát messze környékre in­nen visznek először. Sok hasznot hoz ez a kertészet! A küldő Kék megádnak egy tab. la szélén. — nézegetik a szép ká. posztafejöket — Hogyan szedik a káposztát? «— kérdezik a tsz agronómusától. A válasz tetszik: a tsz-ben f a káposztát nem sorban, egymás után, hanem mindig a legna­gyobbakat szedik, s igy a kiseb. bek tovább fejlődnek. A tsz-ben egy holdon Í00—15Ö mázsa ká. poszta termett. í A SZOMSZÉDOS TÁBLÁN J Tisza József, a pal'íni gépállomás traktoristája végzi az őszi szán­tást. Kivsár elv-társ. a portavai kerület ordzsonovi gépállomásá­nak igazgatója, Spák elvtárs. a belukovoji gépállomás traktor­brigádjának vezetője nyomban a traktornál vannak. Egy perc múlva már úgy beszélgetnek Ti­szai elvtárssai, mintha Otthon, a aaját földjükön, a saját gépállo­másuk egyik traktor istájával beszélgetnének, akivel minden nap találkoznak. A szántás se­kély — ezt látja mind a két ven­dég az első pillanatban. Ott­hon. a saját traktoris'tájuknál nem néznék ezt el. Itt azonban úgy segítenek hogy Tiszai elv­társ szinte nem is veszi észre: maga jön rá, hogy okosabb mé­lyen szántani. — Ilyen mélységet bír a gép, vagy ennyi van előírva? — kér­dezi Kivsár elvtárs. — Bírna ez többet is — mond. ija Tiszai elvtárs.- Hogyan ellenőrzik a mély­séget? — érdeklődnek tovább a vendégek. Kiderül: a mélységet azért nem ellenőrzik, mert nincs mér­ce a gépnél. Tiszai elvtárs maga mondja: — Pedig az igazán nem nehéz, hogy mérce legyen a gépnél- És ha ellenőrizzük a mélységet, mi­nőségi munkát tudunk végezni. Tiszai elvtárs egyedül dolgo­zik, ez nyomban M-fünik Kivsár elvtársnak. Elmondja: — Nálunk minden géphez egy segédvezetőt is tesznek, aki az egész évi gyakorlat után télen Iskolára megy és onnan már, mint kés: vezető kerül vissza, így biztosítjuk, hogy minél több ember sajátítsa el a gép kezelését, hogy a gépeket is jóbban kihasz­náljuk. | MEGNÉZI a GÉPET | meri minden porcikájá't. — A gép olyan, mint az ember — mondja —, ha nem ápoljuk megfelelően, idő előtt, tönkre­megy. Ügyelni kell ilyen, aprósá­gokra is: legyen a ventilátor, szíjon védő, ne csepeghessen a szíjra az olaj, mert árt neki. Ezen kis munkával könnyű segíteni: csak védőt kell felszerelni, Kivsár elv-társ behatóan érdek­lődik a gépállomáson folyó raun, kaverseny iránt. Tiszai elvtárs elmondja, hogy Sós Páltól verse­nyez — s a versenyt Sós Pál nyerte. Kivsár elvtárs. megcsó- váüja a fejét: — Nem szabad engedni. Úgy kell dolgozni, hogy ne csak a gépállomás, hanem a járás, a me gye. legjobb traktoristája legyen. Tiszai elvtárs mosolyog, Kiv­sár elvtársra néz. Nézésében, mo. sólyában ott van a fogadalom: igy lesz! nyújtja kezét. Tiszai elvtárs mentege­tőzve nvutajtjja: olajos a keze. Kivsár elvtárs nevetve nyugtatja meg: az ö keze is olajos szokott lenni. A küldöttség tovább megy, nézik a tsz repcevetéséi. Mind­járt feltűnik a talaj egyenlőtlen­sége. Spak elvtárs juegjegvzi: — A vetésnek egyenletesnek kell lennie, nem szabad .,mk-ba. rázdát“ hagyni. Keresztbe, vagy hosszába-kerésztbe kell lcultivá- torozni, akkor egxtenlet.es lesz a talaj. | ITT TALÁLKOZNAK | SÓ£ Pa!" lal, apa­lini gépállomás másik trakio- ristájával, akiről az imént beszélt Tiszai, elvtárs, Kivsár elvtárs ér­deklődik: ■— milyen teljesiményt ér el? — Napi hat-hét hold — mond­ja Sós Pál —, tegnap hat holdat szántottam fél. — Ki szabja meg, hogy milyen mélyen szántson? — kérdezi Kiv. sár elvtárs. — A Vörös Csillag tsz brigád ve. zetoje — hangzik n válasz. Kivsár elvtárs a brigádvezétő- höz fordul: ~ A brigádvezető felel a ter­mésért. A jó termés alapja a jó szántás. Ahol a gépállomás nem végez megfelelő munkát, ne ve­gye át, végeztessék el velük újra. Maresenko elvtárs beszélgetése a Vörös Csillag vesetőivel Mig a két csoport a tsz föld­jeit és istállóit járja, az irodában megbeszélés folyik. A tsz elnöke, Táhczos elvtgrs, s az intézőbi­zottság néhány tagja Maresenko elvtárssal, a Sztálinoi kerület me­zőgazdasági igazgatóságálak fő­mérnökével, a küldöttség vezető­jével beszélget. Mindenki előtt papír, ceruza. Maresenko elvtárs kérdez, s ma­ga is jegyzi a hallottakat. — Hány család, hány jag van a tsz.ben? Mennyi a munkaké­pes tagok létszáma? Tánczos elvtárs mindenre vála­szol. Maresenko elvtárs látható­an elégedett a feleletekkel. Meg is jegyzi: •— Fontos, hogy az elnök is. merje a murücaképes tagok lét­számát, hogy a munkatervek el­készítésénél ezzel számolni tud­jon. Tudja, hogy hány férfi, hány nő, milyen munkák elvég­zésére képesek• A gyengébbeknek könyebb munkát kell adni. Maresenko elvtárs megkérdezi: mekkora a tsz földterülete? Hol. dankint. mit termelnek? Tánczos elvtárs elmondja: 108 holdon bú­zát termelnek, 51 holdon rozsot, 48 holdon árpát, 25 holdon ku­koricát, 20 holdon zabot, 5 hol­don cukorrépát. 15 holdon ve­gyes takarmányt. 280 hold rét, 13 holdon termelnek lóherét, és igy tovább. Maresenko elvtárs jegyzi a válaszokat. Megelége­déssel bólint, amikor Tánczos elvtárs elmondja, hogy az idén nyolcas vetésforgót készítenek. Villjamsz-rendszerrel és 120 hol­don vörös lóhert vetnek. Az állattenyésztésről érdeklő­dik Maresenko elv társ. Tánczos elvtárs büszkén sorolja a szamo­kat: 50 tehén. 23 anyaser.tés, to­vábbi 20 tenyésztésre, 30 hizó, 102 választási malac. 23 ló, baromfi, tenyészet... Sokoldalúan fejlett tegyen a szövetkezet Maresenko elvtárs elégedetten mosolyog:. —• Az első termelőszövetkezet, ahol baromfitenvészektől találko­zunk. _ Mindjárt behatóan érdek­lődik is a baromfiakról, s szem- mekáthatóan örömmel írja fel: ■f ezer volt, mo3t adott el a isz ezret, mos: van 260 réce, ezer tvuk, 740 naposcsibe. — Még csak egy hiányosság van — mondja mosolyogva — méh nincs. — 53 méhcsaládunk van! — vágja ki Tánczos elvtárs. A nagy nevetés közben hozzáteszi: Még nyulat is tenyésztünk! —■ Nagyon helyes — mondja Maresenko elvtárs —. 150—2Ö0 kaptár méh legyen. Fontos, hogy a szövetkezet sokoldalúan fejlett legyen. Ha szárazság, vagy előre nem látott okok micvtt o búza, a kukorica nem hozza meg a kívánt eredményt, a fagok rosszul jár. nak• Ha a szövetkezet sokolda. luan fejlett, a kiesést be lehet hozni másutt. Tánczos eGvtárs mindjárt ol Is meséli a szövetkezet szép terve­it: malma van a szövetkezetnek, most tej. és húsfeldolgozó üze­met akarnak létesíteni. Maresenko elvtárs a termés- eredmények felől kérdez. Mikor a burgonya kerül szóba, megkér­dezi: van-e a csoportnak nyári vetésű burgonyája? — Az idén kísérleteztünk vele először, két holdon — mondja Tánczos elvtárs, — szebb, minit a másik. Jövőre az egész idei termést elvetjük, jól járunk vele. — Az időjárás kedvező a nyári vetésű burgonyához — mondja Maresenko elvtárs — vessenek minél többet. Tánczos elvtárs jó gazda — pontosan tud mindent Aztán ;a is* munkaszervezete kerül szóba. A vezetőségi tagok felelnek-e egy-egy üzemegység munkájáért? — Áz idén álíliitottuk fél az üzemegységeket — felöli Tán­czos elvtárs —- eddig még nem osztottuk be a vezetőség tagjait. —- Tegyék felelőssé őkel — ta­nácsoltja Maresenko elvtárs. Nálunk az igazgatóság tagjai egy-egy üzemegységért felelősek, egy vezetőségi tag pedig az épít­kezésekért. Maresenko elvtárs a jövede­lemelosztásról érdeklődik. A sző vetkezetben a munkaegység ará­nyában osztják szét a jövedelmet — ez igy helyes. Aztán a szövetkezet és a gép­állomás viszonya kerül szóba. Maresenko elvtárs megkérdezi: a .traktorvezetők a szövetkezet tag­jai? Tánczos elvtárs elmondja: a traktorvezetőket, de a gépkeze­lőket is a gépállomás adja. — Ez nem helyes — mondja Maresenko elvtárs — igy a trak­toristák nem érdekeltek a jó /<T. mésben. nem érzik, hogy maguk, nak dolgoznak, Ha rossz a mun­ka, a szövetkezet baja, ők azért megkapják a fizetésüket. Tánczos elvtárs maga is tudja, hogy igy nem előnyös a szövet­kezetnek. S mindjárt megszüle­tik a terv: az idén a szövetkezet gépeket kér csak a gépállomás­tól, a vezetőket maga adja, s ad gépkezelőket is melléjük, hogy tanuljanak. Maresenko elvtárs őszinte örömmel dicséri meg a Vörös Csillag vezetőit a beszélgetés után: pontos válasz) adtak nHn- denre. jól ismerik a szövetkezet minden kérdését. így helyes, a jó gazdának mindenről pontosan köd tudnia. Aztán Maresenko elvtárs el­mond ja: milyen a kapcsolat a Szovjetunióban a gépállomás és a kolhoz között• — A sztálinoi kerületben egy- egy kolhoz 2—6000 hektár föld­területtel rendelkezik. Gépek nél. kid, a gépállomás mumkája nélkül elképzelhetetlen a termelés. A gépállomás szánt, vet. fogasol, kultivál, arat, végez mindenfajta betakarítást. A burgonyát speciá­lis vetőgéppel vetik, de gép veti a kukoricát cukorrépá: is. Az aratáat csaknem egészében kombájnnal végzik, csaik Oft nem, ahol a kombájn a föld fekvése miatt nem tud dolgozni. A cu­korrépát is kombájn szedi, egy­ben (tisztítja is. Á napraforgó- szedés is kombájnnal történik, a kölest is kombájn takarítja be. A különböző füfajtákat kaszáló- gépekkel aratják,_ ha magnak szánják, kombájnnal. A szalma- betakaritás is kombájnnal törté­nik. A kombájn 10 tonnás bálák­ba préseli a szalmát, utána gép gyűjti össze a bálákat. Géppel végzik a silózást is. A gépállomás azonban más munkákat is végez: erdősít a kolhozok földjei Isis­ről. mesterséges tavakat ás, gépesítik az öntözési- Ezen túl a gcpálomáson belül külön osztály fogídkoztk az állat, tenyésztés gépesítésével. Géppel végzik a fejest, géppel szállítják be a takarmánytól/, istállóba és géppel ^ szállítják cl a trágyát. A juh nyírás: is a gépállomás végzi- spe­ciális gépekkel, A juhnyiró- gép hasonló a fodrászok által használt hajnyiróhoz. 12 ilyen nyírógépet kapcsolnak egy mo­torra, s ez naponta 3—35Ó juhot nyír meg. Nyáron, amikor a legtöbb a mimika, a kolhoz nagyságához mérten 1—2 traktorosbrigád dol­gozik a kolhozban. Egy brigád hoz 6—8 lánctalpas traktor tar­tozik. A brigádvezetők, iraktoristák. gépkezelők & kolhoz tjgjai, a kolhozból kapják a fizetést, igy érdekeltek abban, hogy a kolhoz jó termést takarítson be. ment nem -mindegy, hogy 3. vagy 6 kiló búzát kap egy.munkaegy­ségre. A kolhoznak meg van a terve egész esztendőre. Tudja, miből mennyit kell vetni, milyen mun­kákat kell a gépállomásnak el­végeznie. A tervvel a gépállomás­hoz fordul. A gépállomás a te rülejhez tartozó valamennyi kolhoztól megkapja a tervét, eze­ket összesítik, elkészítik a gép­állomás előzetes tervét. Ezt a tervet a gépállomás tanácsa vi­tatja meg. A gépállomás taná­csának tagja, minden kothozel- nök. A tervről a kolhozelnök, a gépállomás igazgatója beszá­mol, a kolhoz közgyűlésén. A szerződés akkor lép életbe, ha azt' a kolhoz közgyűlése jóvá­hagyja. Ekkor a szerződést három pél­dányban elkészítik, egy a kolhoz­ban marad, egy a gépállomáson, egyet pedig a járási tanács me­zőgazdasági osztályának külde­nek. a tervet a járási tanács hagyja jóvá. A szerződésben, f&ltüntelik: milyen munkákat végez cl a gépállomás a kolhozban, mi- lym legyen 3 szántás minősé­ge, mi ?z előirányzott termés. Ezek biztosítása a gépállomás f«T adatj. A szerződésben sze­repel azonban a kolhoz köte­lezettsége is; hogyan biztosít­ja a vetőmagot, melyik földet hogyan, mikor, mivel trá­gyázza, stb. Egy-egy idény befejezése után a gépállomás igazgatója és a kol­hozéinak a kolhoz közgyűlésen beszámol arról: hogyan tettek eleget a szerződésben vállalt kö­telezettségeknek. A koOhoztköz. gyűlés előtt nagyon kellemetlen a terv nem teljesítéséről beszá­molni. A közgyűlésen a főagro- nómus, a brigád vezetők, a mun- kacsapafvezétők, a tagok megbí­rálják a végzett munkát, ezen túl pedig a járási mezőgazdasá-1 gi osztály főagronómusa is ellen­őrzi a tervek teljesitéiét, minő- ségi&eg is. A végzett jó vagy rossz munka eredményeivel nemcsak a járás­ban, hanem a megyében is foglal­koznak. foglalkozik vele a párt- bizottság is ★ A tsz megtekintése után a kül­döttség és a szövetkezet tagjai a szomszédos községek íennelőcso. portjai, gépállomásai, és egyéni­leg dolgozó n arasz tok részvéte­lével értekezletet .tartottak. Az értek? zielen rész Ivettek vi­Kedd. 1951. okf. 9. 3 ni a küldöttség tagjai ölelik cső-1 tolják az apróságokat, s azok boldogan bújnak meg a szovjet emberek karjaiban» Nyikoljcva Szíojeiova, a sztálingrádi kerü­lői Bolsevik kolhozának brigád­vezetője, idősebb, sovány asszony meghaló1,tan fogja egyik kezével egy kis magyar lány kezét, má­sik kezében a malomkeréknyi vö­rös rózsacsokrot, amit a kislány adott. Látszik, legszívesebben könnyezne örömében. A tömegben egy szép egyenru­hás ipari tanulóiamj ágaskodik, bámulja a virágokat. — Papírból vannak? — kérde. zi a mellettié állóktól. — Hogyan lennének papírból? — néz rá meg illető due egy fiatal parasztasszony, a tsz egyik tagja, — Hátha csikorgó fagy lenne is, nem a legszebb virágokat hoz. nánk ciciük? zelebb jutni, hogy csak a szemé, vei is megsimogassa Sztálin elv■ társ legjobb munkásait. Minden, ki szeretne cscűi kicsit hozzájuk érni, mindenki szeretné odaadni a virágolt, amit a szovjet embe­reknek hozott. A város nevében FerencZi Sza­bó Béla elvtárs, a városi pártbi­zottság titkára fogadja a vendé, geket, a iermeíőszövetkezet ne­vében Beké elvtárs, a tsz párttit. kára. Aztán pöttömnyi kislány áll MarcsenliO elvtárs, a küldött­ség vezetője elé. Alig látszik ki a virágcsokor mögül, amit szo­rongat. Marcsenko elvlárs felkap­ja a kislányt, megcsókolja, de akkor már egy sereg apróság áll a küldöttség előd: a termelőszö. vetkezet gyerekei. Az ö szép, boldog életüknek útját egyenge­tik moát azok, akik a Szovjet. ntiinhril irifteV szüleiknek serrife­A szovjet mezőgazdaság élen­járó dolgozóinak küldöttsége du­nántúli csoportja vasárnap a nagykanizsai Vörös Csillag tér. ihcíőszövetkezelet lát°gdbta meg, A város ünnepi díszben várta a vendégeket. Az utcákat már kora reggel éneklő csoportok járták, gyülekeznek az üzemek dolgozói, az iskolások, hogy valamennyien olt legyenek, amikor fogadják a kedves vendégeket:, az ásvány­olaj-technikum hallgatót felvették fehér köpenyeiket, úgy vonulnak a diszkapu felé. A küldötteket hozó autóbusz éljenző, virágokkal, zászlókkal in­tegető tömeg között halad. A Vörös Csillag tsz előtt szinte mozdulni sem lehet, ugy szoron­ganak mindenütt az emberek. A küldöttség körül egy pillanat alatt lelkes, éljenző ember gyűrű kénzödik, mindenki szeretne kö­A brigádvessető felelős a termésért! Ä küldöttség tagjai a konyhakertészetben, a szántásnál

Next

/
Thumbnails
Contents