Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-07 / 234. szám
SEMJÉNH4Z4 ŐRT ÁLL 4 BEKEN... A “községet Erdősiának hinták, mig az egész határt Somján uraság meg nem vásárolta. Az uraság aztán földet, embert egyaránt szolgaságba hajtott. Sömjénfölde lett az egész határból. A neve is azt mondta. Somjéné a föld, a többi névtelené meg a munka. Amikor aztán egész élétén át henyélő Somján uraság további pihenésre tért a temetőbe, a határban megvetették a lábukat a mai semjénházaiak ükapái. Feloszlott a nagybirtok, de a kisparcelldk fölé odatelepült a bank, a kis házak ablakai alá a csendőr. Gyűlöletet szítottak testvérek között — mert más nyelven szóltak dalaik. ' ,, , Aztán _ néhány esztendeje — katonák jöttek, akiknek vöröseslilán volt a sapkájukon. Futottak előlük a bankárok. csendőrök, ők pedig megfogták és egymásbakulcsolták az elnyomott népek kezeit. Azóta ejtik ki olyan büszkén itt is a köszöntést: Szabadság! Azóta az emberek, a falu szüntelenül változnak. Minden nappal erősebbek. Csak a falu neve maradt meg Semjcnházá. nak — emlékeztetőül öregnek, fiatalnak arra, ami elmúlt, cs ahogy néhány kilométerre, túl a Murán, még ma is van. Odaát testvérek, rokonok, ismerősök vannak Tito embertipró igájában Itt megbecsült dolgozók, a nép államának egyenlő értékű tagjai. Semjénháza dolgozói ezért őrizik mindennapos munkájukkal, forintjaikkal a békét, a szabadságot. Versenyben Molnárival — a még szebb életért Már több éves szokássá vált, hogy Semjénháza Molnárival áll párosversenyben. így volt ez a begyűjtésben, s folyik a versengés most, a kölcsönjegyzés idején is. A semjénházaiak élenjártak mindkét alkalommal. Matola Rémus elvtárs, a párt- titkár jogosan büszkélkedik uép- m eveiéivel: — Párttagságunk kislétszámu, igv nálunk még fokozottabban szükség van az élenjáró dolgozók bevonására. A begyűjtés idején volt alkalmunk megismerni őkét, így most a II. Békekölcsön jegy - zésére a legjobbakat tudtuk kiválogatni. Nem is maradt el az eredmény. Az elmúlt évben a község 7o00 forint kölcsönt jegyzett, az idén eddig 17.500 forintot. A népnevelők munkája azonban nemcsak forintokat jelen- ö-kt. a jegyzés ideje aöafct még jobban összeforrt a község dolgozó népe. Ahogy siettek a kölcsön jegyzésével, amilyen sziveden adták, azt mutatja, hogy a béke egyformán szívügye párttagnak s pártönkivüli. dolgozónak a faluban. A kölcsönjegyzés kora reggelén összegyűltek a népnevelők. Ez a reggel eldöntötte mar a jegyzés sorsát a faluban. A 32 népnevelő még azokban a percekben versenyre hívta ki a molnáriakat a jegyzésben. De versenyre hívták ki egymást is. — Semjénháza nemcsak a megyének. hanem az országnak is határszéli községe. Rajtunk a megye, az ország szeme. Nekünk sokszorosan kell a kölcsönjegy. zesbfn példát mutatnunk: a jegyzéssel választ keli adnunk a naponta megismétlődő titoisfca merényletekre. A jegyzéssel mutathatjuk meg igazán, hogy mi dél. szlávok is résztví-szünk az or. szág békéért folyó harcában — mondta Matola Rémus párt- titkár. A 32 népnevelő lelkesedése magával ragadta az egész községet. Már az első napon 7800 forintot adtak kölcsön a semjénházaiak a hazának. Ifka Jstván 3 holdas dolgozó paraszt 150 forintja. Dalos Katalin háztartásbeli családja 600 forintja, Kása József szövetkezeti boltkeze.ő 60ö forintja, Novák Rémus 3 holdas dolgozó paraszt 150 forintja az elsők között iró- dcdt a jegyzési Ívre. Magyar István dolgozó paraszt különösen nagy gondban volt. Az utolsó kölcsön sorsolásán 10 ezer forinttal húzták ki a kötvényét. Ekkora nyereményre nem gondolt, amikor kőiesöaadíta forintjait a mujt őszön. — Azért adom — mondta —, hogy nyugodt életünk legyen, dolgozhassunk. Mos't, amikor 10 ezer forinttal sorsolták ki a kötvényemet láttam be igazán, hogy az állam nem ismer határt akkor, amikor a dolgozó nép sorsának jobbáré teléről van szó. Amikor a 8 ezer forintot megkaptam, ezer forintöt már félretettem: kölcsönadom annak a ..gazdának“, aki ilyen jól kezeli a mi forintjainkat. Andrasek József másfélholdas dolgozó paraszt szereti rendbe CX LujXcMr Koutco^oX/ Ahogy folyt a jegyzés, a népnevelők esténként összegyűltek a tanácson. Sok olyan mondanivalójuk volt egymásnak, amit más. nap használhatlak a népnevelő- munkában. Nem sajnálták a fáradtságot — a késlekedőket többször is felkeresitek. Amit'fámond- 'itak a dolgozóknak, amn ' kívül legnagyobb hatást; ért el Andra. sek József kötvénye, amit mindig magánál hordott. Viasics György, 3 holdas dolgozó paraszt elsőnek jegyzett kölcsönt a í'a- lubain. — Tavaly 50 forintot jegyez- lem, most 150 forin'ot jegyzek — fordult a népnevelőkhöz. — De ezenkívül versenyre hívlak valamennyieteket a jegyzésben, a jegyzésgyü jtésben s íz őszi mun. kákb n. meg az adófizetésben isViasics György- szavait tettekké is váltotta. A gabonabesdásb ,n 400 százalékot ért el. Kukoricából 120 százalékot, burgonyából 106 százalékot. Az adóját elsőnek fizette ki a községben— A vetéssel meg a héten végzek — mondja. — Úgy is lesz. Az ő szavában senki,sem kételkedik. — Nekem is Vah tervem- Le- dő’t a házi m. rrtóst a; hátsó derékban huzzuk meg’magunkat, de nem sokáig?*- Utcafrontos ház t építünk, két Szobásat, konyhával, folyosóval Hvfc n vagyunk, keli a hely ennyi emberhez. A tégla már ott á’l az udv romon- Táv? Ív vettem Az idén megvettem a cserepet is. Most már csak 5—6 niázs: cementre v«n szükségem- Az! meg a C-jegyes be dás után veszem meg. Aztán fcs még mmdig kevés lesz a költség, erre tar« togatom a tinót, meg a csikót is. De a ház megleszNehézségek? Viasics György azoktól sem fél- A kölcsönjegyzés elején maga választotta azokat a helyeket & h,iuban, ahol nehezebben adnak. Kitartó ember ő, ahol már ketten vannak együtt, nem vesztegeti idejét hiába. Mindig v?n mit mondanii az ország építkezéseiről, életünkről. Amikor 150 forintot jegyzett Viasics György, az ő tervénél milliószorta hatalmasabb terv megvaJősitásá ru, ludta, hogy a nagy tervben bent van az ő kicsi terve is- Azt is tudja, hogy az a nagy Terv biztosítja a békét. ?.h. hoz. hogy megépíthesse hátuk számára az uj házat. Vörös Gábor tanító alig néhány hete van a faluban. Most került ki az iskoláiból, egyenesen S e. m j é n- h á z á r a, Tft tanít ja az apró délszláv gyerekeket, az írásra, olvasásra, a számolásra. Arra is hogy szeressék ezt a hazát, mehr számukra is építi a boldog jövőt. Amikor befejeződik a Utnilás, Vörös Gábor a népnevelőkkel együtt járja a házakat, segiji a begyűjtést, a kölcsönjegyzést — a semjénházaiak versenyét. Velük érez attól a naptól kezdve, hogy közéjük került. A példamutatás számára is az első feladat volt, mielőtt egy házba is benyitott volna. Vörös Gábor gyakorló éves tanító — 400 foriikot, egy havi fizetését adta kötcsön az . államnak. Tisztelik a falu dolgozó pa. rasztjai, szeretik a népnevelők is: gyermeket, felnőttet nevel az uj élet feladatainak uégrehaj. tására-. A F o Ld mű vess z 5 v etikezet boltjában főleg •esténként növekedik meg a fo-rgalom. Ilyenkor már mindenki hazaér a munkából. Az asszonyok ruhaanyagot vásárolnak. Jut rá pénz, hiszen a legtöbb házból időszaki munkára is járnak a férfiak — jól keresnek. A bolt 7 ezer forintos tőkével iaduit. Az elmúlt hónapokban már 40 ezer forintos forgalom jelzi a község vásárlóerejének növekedését. Az idén több jutott minden házban a ruhára és cipőre. Ezt mulatja, hogy az elmúlt év októberében 24 ezer forint adót fizettek be. a többivel hátralékban voltak. Most ok;"óbor elején pedig már 43-600 forintot fizettek be adóba a semjénházaiak. Ez az év mindenben gyarapodást hozott. A 8 uj ház, az állatállomány növekedése mindjobban emelkedő jólétre mutat. A békés építő munka eredménye ez. Ezért igyekeztek a semjénházaiak a begyűjtéssel. a kölcsön jegyzéssel, hogy a terv következő éve még gazdagabb észtéodő legyein. ★ Titoék semilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy a dolgozó parasztság ellenállását elfojtsák. A falusi munkaerők 50 százalékát erőszakkal mozgósították különböző munkáik elvégzésére. Ezenkívül 700 ezer dolgozó parasztot hívtak be a hadseregbe, 200 ezret kényszermunkára hurcoltak. N És ezt a kizsákmányolt, kifosztolt parasztságát akarják Titoék arra „lelkesíteni“, hogy a. még mull évbe.r kibocsajtótt „országép i'feési kölcsönnek“ csúfolt államkölcsön jegyzésében részt vegyen! A megérdemelt választ megkapták. A legtöbb vidéken még a mai napig is az előirányzott ösz. szeg 5—10 százalékát jegyezték. Novoszéla körzet 55 falujának dolgozó parasztja: például még egyetlen dinárt sem ajá leoltják fel. ★ Titoék. aljas terveik érdekében legteklelonebb terrorral fosztják meg a dolgozó parasztot utolsó szem gabonájától is. Sokszor fordulnak a félrevezetés alja?, de átlátszó fegyveréhez. Akkor, amikor a búzát a tavalyinál 70 százalékkal magasabb áron vásárolták meg, a, közszükségleti cikkek aráit 100—120 százalékkal emelték fel. A dolgozók ellenállása már abban is megmutatkozott, hogy a vetési tervet vidé'kenkirt mindössze 13—20 százalékra teijesitbibék. A dolgozó parasztok szabotálják a különböző adók fizetésé; is, mert tisztában vannak azzal, hogy ezek az összegek nem a mezőgazdaság fejlődését, hanem a fegyverkezés fokozását szolgálják. Äz adók behajtására alakult bizottságok 15—20 napot is eltöltenek egy faluban — eredménytelenül. ★ A jugoszláv forradalmi emigránsok lapjának adatai szerint'a dolgozó parasztok mind többen elveszítik földjeiket és a kulik- ~ág pedig egyre gazdagodik- 72 ezer kuTáknak két éa félszer több földje van, mini hafszázhuszon- kilencezer szegény parasztnak. A falusi 'szöv-ilkezetek a kulákok kezében vannak,'akik ezeknek a .»szövetkezeteknek“ -az Sutján zi’ákmányo-.'ják ki a parasztságot. A Murán innen A jegyzés napjai a béke ünnepnapjaivá lettek i faluban. Mind szebb eredmények születtek. Embres László 800, Kropf Pál 600, M to'ek László 2 holdas uj. gazda 600 forintot jegyeztek- Dal- ios Vince nyugdíjas 100 forintról 200 forintra emelte jegyzett ösz- szegét. A vezetők péid-mutatásában Mezőid] István 8 holdas dolgozó par'szf járt az élen. — Tavaly 1100 forintot jegyeztem. Uj házat építettünk, tehenet vet unk- Nemsokára uj bútorra ’S telik. Az elmúlt sorsoláson 800 formtet nyertünk Ezért jegyzek most 1500 forint köcsönt. 0Ty n áll niB’k adom. ?mejyik gondját viselj a dolgozóknak s nekem isic Matola Rozáliát nem keresték fel a népnevelők. Napszámos, helyette e'eget tesz z f Tu — gon. dolták Matola Rozália azonban másként vélekedett. — Megsértenek, ha kihagynak- s a túlsó parton Én is jegyzek 100 forintot — mondta. Csak úgy jegyezz Rózái, hí gondolod, hogy ki is tudod fizetni — szóltak hozzá a tanácson. Matola Rozália röviden válaszolt: — Dolgozom meg van a keresetem és tagjelölt vagyok. ★ A begyűjtésben, most a kői" csönjegyzésben is a megye élen járó községe lett Semjénháza- A tcnács dicscségtáblája ms f tja. hogy Semjénháza kenyérgabona beadási kötelezettségét 138 százslékr» teljes1 tette. A község eredményéből minden dolgozó paraszt kivette a részét Meződi István 8 ho’das közénnaraszt ki’ lenced in gával él. Mégis minden feleslegét időben bevitte a ter- ményr ktárba- —- A békéért, meg a gyerekekért! — ez vezeteti ben, nőnket a beadásban — mondja Meződ! István. — Tikarmánygu- henábó! 126 százalékéi, szénából 100 száz lékra íeljesite'tük kötelezettségünketSzabad, boldog fiatalok dala száll át a határon... Itt a Hiúra partjától nem messze emelkednek a falu házai, 180 ház — 1032 délszláv lakó él bennük. Bátran néznek az idegen 6zeméb0, amikor azt mondják: Mi délszlávok vagyunk. Á nép országában megszűnt az elnyomás, a nemzetségek lebecsülése. Itit nincsenek külön horvátok, magyarok — csak dolgozók vannak. Erről beszél a tanács termében álló vörös selyenrlpbogó is Nagy nap volt az, amikor a község íiaf%liai eb hozták ezt a zászlót a faluba! „A MDP Megyei Pártbizottságának zászlója a megye legjobb kuk hírcsoportjának *. Horvá't, és magyar nyelvi? dalaikkal érdemelték ki a megye legjobb kultúAcso- portja címet, A zalaegerszegi kultúrolthon\an saját nyelvükön énekelt dalaik már nem az eln|o- rootlíak, hanem a szabad emberek dalai voT'ik. Arról a hősi munkáról szóltak ezek a dalok, míy- lyel a nép építj országát arról, amiről ma mirjen békeszeretö nép énekel szerte a világon. Esténként ma is messze elszáll a dal a Mura partja felé, ahol sötéten magaslanak a füzesek. Ezek a dalok viszik el Titoékhoz egy életerős nép hangját. Ezek a dalok töltik el reménykedéssel azokat, akiket kényszermunkára hajtanak az imperialisták hű kiszolgálói. A kultúra fegyver a dolgozók kezében — jól forgatják ezt a fegyver: a semjénházai fiatalok. A faluban még nincsen állandó helye a kub túrmunkának, de a Terv második évében Semjén- házán is megépül az új kultúrotthon Ott lesz helye a könyvtárnak, a rádiónak is. A terv gyújtja ki a villanyfényt is nemsokára a házakban. Néhány éve még Molnáriba kellett járni a postára, telefonálni -is. Ma mindkettőt helyben intézhetik el ők is. Épül a falu— erősödik az ország. Semjénháza pedig'őrt áll a határszélén;' tudni a hazafiját. Amikor 100 forintot jegyzett, fizetett is. A kötvényét boldogan mutatja min. denkinek. — így nincs gondom a fizetéssel, az állam meg máris használhatja a pénzemet. KÉT VILÁG Amit a Terv adott...
