Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét! Jegyezz Békekölcsönt 1 A szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatása a zalaapáti állami gazdaságban A szovjet mezőgazdasági kül­döttség dunántúli csoportja zaló. c.qerszegi fogadtatás után a zala­apáti állami gazdaságba látoga­tott elm Diadalkapuk, lelkes tö­megek és az úttörők köszöntése fogadja a küldöttséget, amerre elhalad. Ez a lelkesedés még ha. tárlalanabbá válik, amikor a za­laapáti állami gazdaság előtt megáll az autobus? és kilépnek a forró sZreteUelt vár vendégek. Itt von az állami gazdaság vala- menngi dolgozója. első so. rákban az úttörők állnak, akik virágcsokrokkal árasztják el pionírok boldog hazájából jött vendégeket. A járási pártbizottság titkára és Szikisi János elvtárs, a ga daság vezetője üdvözli a vendé, geket. ,A dolgozók ismerjék a terveket, hogy azt teljesíteni is tudják“ A küidü'*eég első útja az álla­mi gazdaság sentiéstií lep éré ve­zet. Az üzemegység dolgozói lel­kes izgalommal várták már ezt a percet, amikor a szovjet emhe. rckkel találikozhatnak, akik az­ért jöttek, hogy c(egiitséget nyújt­sanak tanácsaikkal, ááadják gaz­dag tapasztalataikat, hogy még eredményesebbé tegyék a gaz­dálkodást. A vendégek először a külső részen néznek szét, ahol most is folyik az építkezés, uj ólakat építenek a sertések $'zá- mára. Megnézik az állatállo­mányt: a ragyogó hófehérre me­szelt ólakban 1800 anyakoca van malacaival. Az egyik ilyen ól­nál. 80 .anyakoca mellett dolgo­zik másodmagával Horváth Fe­renc, a gazdaság legjobb serítés- gondozó munkása. Kovács Lajos, a kárpátukrajna.bercgszászi En­gels ko boz elnökének kérdésére elmondja, hogy 40 anyakocát gondoz egy ember. Együtt nézik meg az ólakat, amelyikben nyu­godtan hevernek a mangalica és •angol keresztezett anyakocák. Valamennyi alatt szépen fejlett malacok vannak. Kovács elvtárs az cllési átlag után érdeklődik. — Két éves állattenyésztési tervünk szerint ennek a fajtának az átlag szaporulata 6 darab, de mi ezt iulteljesitettük, — mondja Horváth Ferenc. Kovács elvtárs dicséri a rövid idő alatt elért eredményt. — Mi a nagy fehér fajta sertést tenyésztjük, amely 3—4 mázsára hízik, kiváló hús. és zsirsertés. Az cdlatszaporulaia Í2—1 4, — meséli Kovács elvtárs. Véli csikó elvtárs, a szibériai Novorodvszki I terű let szó vho zó­nák főagronómusa a dolgozók fizetéséről kérdez. Elmondja, hogy a Szovjetunióban már min­den munkát telj esitménybérben végeznek. Itt még van ezen ja­vítanivaló. Az állatállomány ne. vetésére ad tanácsokat, az egye­di takarmányozásra é* az álla­tok taika rmányösszeálliitására. Megkérdezi: ismerik-e a dolgozók saját tervüket? Az állatgondo­zók elmondják: eddig nem bon­tották fel dolgozókig a terveit. — Ez hiba — mondja Velicsíko elvtárs. — Minden dolgozónak ismernie kell a tervét, hogy azi teljesítem is tudja. A vendégek, az állami gazdaság dolgozói, tszcs-tagok, dolgozó parasztok közös értekezlete technikusok, brigád- és munka, csapatvezetők és az élenjáró dolgozók. Itt megvitatják: lud- ják-e teljesíteni, .illetve mennyi­vel tudják túlteljesíteni a .ter­vet? Felosztják a brigádokra, munkacsapatokra és -egyes sze­mélyekre. hogy mit kell nekik abból fteljesií-eniöik. így minden dolgozó magáénak érzi a tervét és igyekszik azt túlteljesíteni- A tervben egy évre előre meghatá­rozzák: .a brigád milyen munkát, milyen időben cs milyen minő­ségben végez el. A díjazás a végzett munka után történik. — A ml szovhozunkban —, mondja Velicsko elvtárs — főleg juhtenyésztéssel foglalkoználc Itt egy brigádnak négy tagja van. A brigád 800—S50 darab juhot gondoz. Minden juh után egy rubel 25 kopeket kapnak egy hó. napra. Ezen felül, ha nincs el­hullás, ikiilön két-kétszáz rubel jutalmat is. Ha három hónapig nincs elhullás, még külön koO ru­bel jutalomban részesülnek. Ma­guk nyírják a juhokat és ezért külön kapnak minden-clarab után egy rubelt. Ha a gyapju a ‘terv­ben előirt mennyiségen felül van, 100—150 százalékig minden kiló után 8 rubelt kapnak, I5o száza­lékon felül 15 rubelt. Ha az évi szaporulat-tervei túlteljesítik, minden bárányért külön 1 rubelt kapnak. Az idén terven felül termellek 9-40 kq gyapjút, 11.540 rubelt kaptak érte. Ez a díja­zás több és jobb munkára Ser- kenli a dolgozókat. — Az eredmények még jobbak lehetnének itt is, ha a dolgozók ismernék a tervet, — mondja — Doniján Ferenc brigád vezető nem ismeri pontosan icrvét, nem tudja mennyi a szaporulat és súlygyarapodás — ez hátráltat­ja a teljesítménybérezés beveze. léséit is. Javasolja, hogy a tervet bontsák fel .és minden személy­nek az, általa gondozott s-ertés­Mig a vendégek a sertéstelepet nézik, a gazdaságban már össz-e. jölűtek .a legjobb dolgozók, a szomszédos tszcs-k tagjai, a falu­ból az egyénileg dolgozó parasz­tok. Hamarosan össze is ül az értek ezleit, hogy a vendégek és az állami gazdaság dolgozói megbeszéljék a tapasztalatokat. De nem is értekezlet ez, inkább gyűlés — annyian vannak! A gazdaság történetét Szil-asi Já­nos. a gazdaéág vezetője mond­ja c.: 1949 óta működik a gaz­daság és -azóta nagy fejlődésit értek el. Ma már 1800 anyako­cája és több minit 6 ezer darab malaca van a gazdaságnak. Hi­ba az, hogy még mindig elég ma­ga-. az önköltség. Azt az ered­ményt. hogy ma már -a mennyi­ségi termelés mellett egyre több gondot fordíthatnak a minőségi termelésre, az olyan dolgozóknak köszönhetik, mint Horváth Fe­renc és Kovács József sertésgon­dozók, Doniján Ferenc brigádve. zetö, akik mindent megtesznek t terv teljesitéséért. Aztán Velicsko elvtárs áll fel, a szovhozok munkaszervezetét ismerteti. Feszülten figyel min­denki — szinte isszák szavait. Velicsko elvtárs elmon-dija: -a szov- hoz élén az igazgató áll, aki ve­zeti a gazdaságot. Mellei*ite dol­goznak a lőagronómuso-k. izoó- 1 eclialkusok A szovhoz terüle­tekre, üzemegységekre van oszt­va. Az üzemegység élén áll a brigádvezető. Mindéi brigádnak megvan a maga területe, beosz­tása. aszerint, hogy milyen nö- venyféieséget termet A gazdaság főalapja a pénz­ügyi és az üzemi terv. ezt min­dig a gazdasági óv megkezdése elölt, egv-kcj hónappal készítik el. Jóváhagyás előtt a tervet a szovhoz vezetősége tárgyalja meg. Erre a célra külön érte­kezletet hívnak össze, melye i résatvesznek az -agronómusök, Ahonnan vendégeink jöttek... Ez évben végezték első ízben a kukorica négyzetes vetésé* nagyobb területen a Moldáviai SzSzK-ban. A tir szpoli járás egyesített „Lenleri-kolhoza 300 he ktáron vetett ilyen módon tenge­rit. A képen: a tengeri-vetések k uRiválását láthatjuk­A poltavai terület „Vörös Október“ szovhozában géppel törté­nik a cukorrépavetések fejtrágyázása. Egy-egy ilyen gép maponla 15 hektáron 150 ember munkáját végzi el­Viktor Goocsarenkó az Avant Gard szovhoz traktorosa „SZOT“ jelzésű veteményeskert-traktorril végzi a tavaszi munkát. A Lenin-renddel kitüntetett N. A. Fogaesev és G, F, Lokinov, a Szocialista Munka Hőse egy Sz tálingrád.vidéki kolhozban Ké­pünkön N. A. Rogucsev (jobbról egyik búzával bevetett fölöst átveszi G. F- Loliinovtúl. csoport óljára tegyek ki, hogy ismerjék a dolgozók. A szovjet mezőgazdaság legjobb dolgozóinak tanácsai A beszámoló után megindul a kérdések áradata. Az állami gaz­daság dolgozói szaktanácsokat kérnek. Acs Rudolf azt kérdezi: milyen eljárást alkalmaznak a malacok választásánál, hogy ne csökkenjen le a sulijuk? Hogjjan etetik a malacokat száraz. vagy nedves darával? Dobi János az, egyedi takarmá­nyozásról érdeklődik. Egymás­után hangzanak a kérdéseik: ho­gyan veszik ki a részüket a nők munkából? Milyen mcgtisztcl'le- tésben részesülnek az élenjáró dolgozók? Sényi Géza, arról ér­deklődik: milyen a kapcsolat a szovhozok és a kolhozok között? Az első kérdésre Veücsko elv- lárs adja meg a választ. Náluk a malacokat 15 na­pos korától piritott árpá­val vagy zabbal etetik, így szoktatják rá fokoza­tosan az evesre. Főleg fő­zött, vagy párolt állapot­ban adják nekik a takar­mányt, azt rendszeresen megsózzák. Marcseako clvliárs a nők mun. kajáról beszél. A szovhozokban, kolhozok­ban és gépállomásokon je­lentős helyet foglalnak el a nők- Az egyik gépállo­máson 72 női traktorista van. Sok nő van a mező- gazdaságban is: agronó- musok, brigádvezetők, mun­kacsapatvezetők. A kirovi Vörös Október kolho. zónák elnökét ProZorov elvitár­sat, a Szocialista Munka Hőséi háromszor liünitetibéik ki. Lenitn- renddel. Elmondotta, hogy a munkában élenjá­ró szovjet dolgozók, külön­böző jutalmakban részesül­nek. Kolhozukban van olyan dolgozó, akit a Szocialista Munka Hőse címmel büntetitek ki c, |agj.a a Szovjetunió Legfelső Tanácsiá­nak. Számtalan Sztálin-díjjal ki. tüniteletlt kolhozt aguk van. Az ő felesége állaftenyészljiési brigád­vezető, a Szocialista Munka Hőse. A Szovjetunióban a szovhozok szoros kap­csolatot tartanak a kolho­zokkal. A szovhozok kite­nyésztett fajállatokat és nemesitett vetőmagot ad­nak a kolhozoknak. Ugyanígy a kolhozok is átadják mu.aikamódszereiket a szovhozok dolgozóinak. Közös megbeszélé­seket tartanaik, a szovhozok és kolhozok élenjáró munkásai tag­jai a helyi szovjetnek, a területi szovjetek egy-egy nagyobb feladat megoldásakor közvetlen segítsé­get nyújtanak a kolhozoknak. A szovjet tagjai rendszeresen láto­gatják a kolhozokat. A szűnni nem akaró kérdések között a 3 órányira tervezett ér­tekezlet már majdnem negyedik órája tart, a kérdések még egy­re áradnak, c, a vendégek .rész­letesen, alaposan, fáradhatatla­nul válaszolnak. Amikor bucsu- zásra kerül a sor, az értekezlet résztvevői hosszasain éOtetjték a Szovjetuniót, Sztálin elvtársait, hogy hálájukat fejezzék ki az­ért, hogy elküldte hozzánk a vi­lág legfejlettebb m e z őg a z das á gá. nak élenjáró dolgozóit. A vendégek ma a nagykanizsai Vörös csillag t&Z-t látogatják meg. K. J. Vasárnap. 1951 oki. 7. 3^

Next

/
Thumbnails
Contents