Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-27 / 225. szám

A ‘betakarítási munkák gyorsításával egyídőben fokozzuk a begyűjtés lendületét A földművelésügyi miniszté­rium legutóbbi jelentése szerint megyénk 10. helyen áll az őszi munkákban. A 10. helyről köny- nyen előbbre kerülhe.ünk. ha a járások, községek vezető szer­vei ez eddiginél, jobban mozgó­sítanak a kukoricatörésre, a burgonya felszedésére, egyben a kukorica és napraforgószár be- iakaritásárai is. hogy ezzel lehe­tővé tegyük a szántás gyorsabb ütemü elvégzésér, A begyűjtés ütemét is fokoz­nunk kell minden járásban- A gabcnabegyüjrés eredményei alig nőnek, pedig még ■ messze va­gyunk a tervek teljesítésétől! Az élenjáró ZALASZENTGRÓTI JÁRÁSBAN szeptember 24-én mindössze 84 mázsa volt a felvásárolt gabona- mennyiség — a járás igy lermé­Tito Jugoszláviája — a nyomor és szenvedés országa Jugoszláviában a rendőrség segítségével kényszerítik a dol­gozókat /a túlórázásra. A (Tito banda arra 'kényszeríti a dolgo­zókat a bányákban, a hadiépit- kezéseknél és a kikötőkben, hogy napi 12 órát, vagy még ennél is többet dolgozzanak. Így például Plocsa hadik ik öt őben a ptoisiták a rendőrség segítségével arra kénysíeritétték a ikikötőmunká. sokat, hogy napi 14 órát dolgoz­zanak. A munkások nagy része megtagadta a túlórázást. Letar­tóztatták őket. ★ — A jugoszláv dolgozó tömegek életszínvonala napról-napra csők. ken. A jugoszláv munkás béré­ből már a létfenntartáshoz leg­szükségesebb cikkeket sem tudja megvásárolni. A jugoszláv dol­gozók életszínvonalának csökken­téséi; mutatja, hogy az 1950. fo­lyamán végrehajtott „fizetésne-n- dezések1* alkalmából! a kormány 9 milliárd 100 millió dinárra csökkentette a munkások bér­alapját. Egy négytagú munkás- család létfenntartásához több mint 30.000 dinárra volna szük­ség havonta. de egy munkás ha­vi bére nem haladja meg a 3— 4000 dinárt. Hogy ebből mit vá­sárolhat, ahhoz elégendő meg­említeni. hogy egy pár cipő 4— 6000 dinárba kerül. ★ — A munkásság ellenállásával egvidőben napról-napra erősödik a jugoszláv parasztok ellenállási au o zgalm9. Zágráb kör nyékén, Koszijekneif és Bjeloveriben a múlt évben még 43 százalékra teljesítették a parasztok a vaj- beszolgáltaitási „tervet“, ezzel szemben az idén már a legvadabb terror ellenére is csak az egy hónapra kiirt va j m ennyiség .13 százalékát sikerült begyűjteni. Az ezévi vetési tervet a dolgo. zó parasztok vidékenként mind­össze 13—20 százalékra teljesítet­ték — ezután el khet képzelni, milyen eredmények szüleinek a begyűjtésben és beszolgáltatás­ban... ★ — A Tito-bamda bűnös politi­kájának egyik (következménye, hogy napró'-napra fokozódik az éhínség Jugoszláviában. Belgrád­iján nagyon sokszor előfordul, hogy a dolgozók napokon keresz­tül nem kapnak kenyeret. A „Po­litik a‘‘ .oimü lap irta: „A bel­grádi péküzletek előtt már kora hajnalban hosszú sorok állnak,.. A kenyér teljesen élvezhetetlen, rossz minőségű... A sorok nem hogy fogynának, hanem állandó­an növekednek. A kenyér sava­nyú, nyúlós...“ Ila tehát mégis« hozzájutnak kenyérhez a bel­grádi dolgozók, akkor ilyen: élvez­hetetlen kenyeret kapnak. Ljub­ljanában, Szkopljeban, Nisben és több városban a felére szállí­tották le a fejadagokat. A „Na. rodni Student“ jelentése szerint a belgrádi egyetemi menzákon ,.február óta nincs leves és nincs 5* rá remény, hogy lesz.1 Liléd­re és vacsorára egy tál étel van, az is husnélküli, rosszul eC-készit- vc, Ízetlen“. Ezt adja tehát a népnek ű titoista háborús poli­te Virágzó, boldog életünk formálódik a Terv nyomán Aki ma csak egy-két órácskát nézelődik bármelyik faluban, mindjárt szemébe frünik: mily sokszorosan jobban él a dolgo­zó parasztság, mint a felszabadu­lás előtt. Legelsősorban a temér­dek uj épület: s építkezés mutat, ja ezt. A felszabadulás óta hozzáve­tőleg kétszázezer uj parasztház épülik — több, mint: a Horthy- rendszer 25 éve aOaffct —, emellett elsősorban a tszcs-kben temérdek uj istálló, magtár, szín, s más gazdasági lépülíét. Állami eegip seggel reiget'pg tanácsház, isko­la, s más középület épült, vagy újjáépült. ★ A termelő munka eredményé­nek, a dolgozó parasztok életszín­vonalának állandó emelkedésé­vel együttjánt a kulturális élet felvirágzása. Általános iskolába járó gyerme­keink száma százezrekkel nőtt a felszabadulás óta & az emelkedés az utóbbi három esztendő alatt is igei nagy: 1949-ben 1,188.000 gyerek tanult az áOtalános isko­lákban, tavaly 1,230.000. Ég ami ennél sokkal többet mond: a kö­zépiskolásoknak. ma már csak­nem 23 százaléka dolgozó pa­raszt gyermeke — mig 1930-ban csupán egy százalék volt a pa- rasztgyerekek aránya. ★ A könyv ás otthonra Jelt a fa­luban. 1948-ban hatszáz vándor­könyvtár működött a faOvaink- ban, tavaly már 1600 állandó könyvtárunk volt: hazánk a vas és acél országa, s egyben a könyv, a kultúra országa lesz. A felszabadulás előtt százezrek éltek falun, akik elvétve sem ju­tottak hozzá, hogy moziba men­jenek. Az ötéves terv teOső esz­tendejében már 633 község ka­pott mozit. A felszabaduláskor 1280 faluban volt villany, most már 2071 faluban van. ★ Falvainkban gyarapodjak, szé­pülnek; uj kövesutak hálózzák be az országot, uj vezetékekben (ke­ring az áram, házak, magtárak, silók, gazdasági épületek épül. niek, 'terrnetőszövatkezeti Imoz- g almunk erőteljes iramban fejlő­dik — és mind frissebbe.!, boldo­gabban él, lélekzik a falu, melyet nem tart a markában rongy úri söpredék. 1945-ben 1280 község volt be­kapcsolva a villamosításba, népi demokráciánk hat év aíaitlt csak­nem 800 uj községet látott el vil­lanyvilágítással. ★ Felemelt tervünk növeli az egy főre (jutó iparcikkek mennyisé­gét. 1919-hez viszonyítva 1954- ben mintegy 56 százalékkal több pamutszövét, 100 százalékkal több gyapjúszövet és csaknem 200 százalékkal több cipő jut az ország minden lakosára. Ä dol­gozó parasztság életviszonya inak fejlődését ezernyi szám tükrözi. 110.000 iij falusi lakás, 2600 kilo­méter bosszú uj hálózat, gazda­sági vasutaink hálózatának kiszé­lesítése. 360 uj falusi orvosi ren. delőintézet, ,a dolgozó parasríság százezreinek bevonása g társa­dalombiztosításba: mindez nagy ltérvünk megannyi vívmánya a falu jobb, egészségesebb életének biztosításáért. A falu kulturális éltetőnek megújulását nem kisebb célok jelzik, minthogy 1954-re minden faluba bevezetjük a vil­lanyt, s felépítjük a kulturhá. zat. . i szelesen nem is tudja növelni eredményeit. Pedig a búzabé- gyüj létei terv teljesítéséhez már csak 11 százalék hiányzik, a zabbegyüjtési terv teljesítéséhez 18 százalék! A járás a rozsbe- gyüjtési tervet már 124 százalék­ra teljesítette, az árpabegyüjíés- sel azonban még jeleni ősén él­marad: 55 százaléknál tart. A második helyen álló ZALAEGERSZEGI JÁRÁSBAN 223 mázsa gabona gyűlt be az elmúlt napon. A járás buzabe- gyüjlésben 7 százalékkal marad el a zalaszentgröti járás mö­gött, 9 százalékkal a rozsbegyüj- tésben, 13 százalékkal az árpa- begyűjtésben és csupán a zabbe- gyüjtésben előzi meg két száza­lékkal. A járási tanács elnöke a1 tegnapi napon jelente: le be a. járás nevében: megelőzik a zada- szeívgrótiakat. A LENTI JÁRÁSNAK még 5 százalékot kell elérni & buzabegyüjtésben hagy tefjesdit* 6ék a 100 százalékot'. A rozsbe. gyüjtésben már a lenti járás is a túlteljesítésért versenyez, árpa- begyűjtésben azonban a legrosz- szabbul áll a járások között: a terv 39 százalékát teljesítették eddig mindössze. Gyenge a zab- begyűjtés eredménye is: 59 szá­zalék. A NAGYKANIZSAI JÁRÁSBAN is megállt az elmúlt hetek jó lendülete: az elmúlt napon 124 mázsa gabona gyűlt- be a’ járás (területén. Pedig a járásnak ér­demes igyekeznie: búza és- árpa- begyűjtésben már csak két szá­zalékkal marad el a zalaegersze­gi járás mögött, rozsbegyüjlés- ben 2 százalékkal megelőzi, csu­pán a zabbeadáeban jelentős az elmaradása: 13 százalék. Az utolsó helyen álló letenyei járásban 70 mázsa gabonát vásároltak fel az elmúlt- napon. A járás gyenge eredményei visszatartják ez egész megyét a gabonabegyüjtési terv sikeres teljesítésében. A kukorica, burgonya és nap­raforgó begyűjtés sem halad megfelelő ütemben a járásokban- A járások versenyé­it' ben itt a le-enyei járás ve­zet: a kukcricabegyüjtési tervet 10, a burgonyabegyüjtési tervet 16, a napraforgóét pedig 21 szá­zalékra teijesi'ietfe eddig. A já­rás fokozza még a gabonabegyüj­tési eredményeket is, akkor kikö­szörülheti a csorbát, s az élen­járók közé kerülhet. A kukori­ca; bur­gonya és naprafor­gó be­gyűjtésében második a nagyka­nizsai járás: burgonyából 20, napraforgóból 12 százalékra1 tel­jesítette tervéi. Nagyon ' kevés azonban a kukoricabegy üjtés eredménye még: mindössze 6 szá­zalék­A zaía- szentgróti járás a harmadik helyre szorult: kukoricából csak 3. burgonyából 21, napraforgóból 7 százalékra teljesítette a begyűjtési tervet. Az élenjáró zalaszentgröti járásnak ebben is az első helyre kell tör­nie! gyen kevés!), napraforgóból jesitet'.e eddig vet. A zalaegerszegi járás eredményei) sem bizonyítják; még. hogy a járás az első hely meg­szerzéséért har­col: kukoricából mindössze 2 (na^- burgonyából 12, 10 százalékra teL a begyűjtési tér­A lenti járás utolsó he­lyen áll a kukorica1, burgonya és napraforgó begyűj­tésben: kukoricából csak 3 bum gonyából (a leggyengébb járá­sok között) 4, napraforgóból 9 százalékra teljesítette Q tervet. A rossz eredmények lerontják a járás gabonabegyüjtésének ered­ményeit is! SPORT A Zala megyei Vörös Meteor sportkörök eredményei a területi szpártákiádon A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete a Bara­nya—Somogy —Tolnia és Zala me. gyei Vörös Meteor sportkörök ré­szére az 1951. évi szakszervezeti szpártákiádokí területi döntőjét szeptember 23-án rendezte Pé­cseit. A Zala megyei versenyzők a következő eredményeket érték el. Atlétikai versenyszámok: Nők: 100 m-es síkfutás: 1. Tóth Mag­dolna 13.7, 2. Faragó Erzsébet 14.8. Gránátvetés: 1. Gosztolai Klára 42.60 m., 4. Kiss Julia 37-23 m Távolugrás: 1. Tóth Magdolna 4.58 m. 3. Zsidó Emese 4-21 m. 4x100 ni-es vál ófutás: 1. Zala1- egerszeg 58.— 5 km-es gyorsított menet: 4. Zsidó Sva 28.46, 5. Zsi­dó Emese 28.53. 7. Aradi Anna 30.37. Pontverseny végeredmé­nye: 1. Zala megye 113 pont, 2. Baranya 74 pont. 3. Tolna 67 pont. 4. Somogy 51 ponttal. Férfiak: 100 m-es síkfutás; 1- Horváth László 12.3, 4. Dolgos András 12.5. Gráná've't'és: 2. Vi­rág József 63-60 m., 7. Fülöp Vb. mos 51.25 m. Távolugrás: 1. Dől, gos András 5.98 m- 6. Virág Jó­zsef 5.26 m. 10x100 ní-es váltó- futás: 1. Zala megye 2.KX5, 8 km-es gyorsított menet: 1. Décsi László, 4. Zsidó Domonkos. Pont­verseny végeredménye; I1- Zala megye 103 pont. 2. Somogy 100 pont, 3, Tolna 51 pont-. 4. Bara­nya 43 pont. A fenti eredmények alapján a Vörös Mc/ eor országos döntőjén szeptember 30-án Budapesten mind két csapat résztvesz­Röplabda: Női: 1. Baranya, 2. Zala (Nagykanizsa). 3, Somogy, 4. Tolna- Férfi: 1. Tolna, 2. Bar ranya, 3, Zala (Nagykanizsa). 4. Somogy, Kerékpár: 10 km-es női: 1. So­mogy, 2- Tolna, 3. Zala (Nagyka­nizsa). 20 km-es férfi: 1. Somogy, 2. Tolna, 3. Zala (Nagykanizsa), 4. Baranya. Asztalitenisz: Férfi: 1. Somogy. 2. Baranya, 3, Zala (Zalaegerszeg), 4- Tolna. Női: 1. Somogy. 2, Ba­ranya, 3. Zala (Nagykanizsa). 4, Tolnia. MOZI Cs üt ö rfcök t őt'—y as ára ap tg: FELHŐKARCOLÓK ÁRNYÉKÁBAN APRÓHIRDETÉS DESZKaFaHÁZ, léc és többféle holmi költözködés miatlt, sür­gősei eladó. Nagykanizsa, Zri- nyi-u. 46. Käufer. (D) EGÉSZNAPOS elfoglaltságra ki­futót vagy kifu‘ónon felveszünk. Cim a zalaegerszegi kiadóban. Zala A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő *— Felelős kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség: Zr -erszeg. Kossuth Lajos_ntca 22. Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M-u. 29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger„ szeg. Széchenyi_tér «. Tel. 102. Nagy. kanizsán Zrínyi-u. 29. T: 15-50. K£ -ziilt a Vasmegye nyomdában Szodi^ bathely. Kosanth L.-u. 6. Tel: 75. m Felelős vezető: Hegedűs Gyula, Szívvel — lélekkel Békeműszak az uj kölcsön tiszteletére Nagy volt a lelkesedés a moszkvai üzemiek­ben a legutóbbi békekölcsön jegy zés idején. Alig hangzott el a rádióban, hogy a szovjet kormány „Állami Népgazdaság fejlesztési Kölcsönt“ bocsáit ki, máris röpgyülésre sereglettek össze a kü­lönböző műhelyrészek dolgozói. Munkások, mér­nökök, tudósok, a legkülönbözőbb foglalkozású emberek üdvözölték felszó áJásukban az uj köl­csön kibocsátását. „Mi szovjet emberek" Ilyen lelkes röpgyülés» zajlott le a moszkvai „Sarló és Kalapács“.gyár első számú Marti! kemencéjénél is. „A Szovjetunió Minisztertanácsa zászlót adó. mányozott és ,,A Szovjetunió legjobb Martin- műhelye“ címet ítélte kollektívánknak e~ év első negyedében kifejlett kiváló munkájáért — mond. ■t-a Sz. U'begyCv műhely fő nők'. Kollektívánk je­lentősen túlteljesítette május elseje tiszteletére t°’t felajánlását: terven felül többszáz forrna fé. ine,t adóit a hazának. így veszünk részt békés munkánkkal a kommunizmus építésében. az ccélolvasztárok most elsőknek jegyeznek kői. csönt.“ Lebegyev elvitárs viharos taps .közepette lel­kesen ébetlte a népek nagy vezérét, Sztálin elv- ‘ársa.t. Ezután Oleg Iszkavov olvasztár vette át a szót: .,Mi szovjet emberek, valamennyien nap. mint nap érezzük a Bolsevik Párt és a drága Sztálin elvtárs szerető gondoskodását. Jól lúd- luk. mire fordítják megtakarításainkat. Végte- lenül boldog vágnák. hogy azt a pénzt, amit köl­csönadok a hazánpk, a sztálini korszak najxu építkezéseinek megvalósítására fordítják majd. Az uj kölcsön kibocsátásánált tiszteletére béke. műszakot ajánlok fel és vállalom, hogy havonta lOO tonna acélt fogok olvasztani.“ „A szovjet kölcsönök nagy és nemes szere­pet töltenek be _ állapította meg Szergelv Vacejs- csuk segédolvasztár. — Mig az amerikai, ragadó, zók a föld színével teszik egyenlővé Korea vi­rágzó városait, a szovjet emberek, akik békés alkotó munkával vannak elfoglalva, virágzó föl­dekké változtatják a sivatagot. Ezt a célt szol. gólja az uj kölcsön is. A magam részéről a leg­nagyobb örömmel jegyzek kölcsönt.“ „Kölcsönt jegyezni hazafias kötelességünk" Alig. hogy elhangzott a rádió híradása azuj kölcsön kibocsátásáról, röpgyülésre gyűlitek ösz_ sze a moszkvai „Vörös Proietár'-szerszámgyár eLső mechanikai műhelyének dolgozói is. Első­nek I Nyikitán elv-társ technológus szóíaOt) fel: „Csak nemrégiben hozták nyilvánosságra az első háború utáni ötéves terv teljesítésének nagyszerű eredményeit, — mond la. — Vala­mennyi szovjet ember hazafias büszkeséggel fo. gadta ezeket az eredményeket. A~ államnak köl­csönadóit megtakarításaink szintén elősegítették ennek a ragyogó sikernek elérését. Most még nagyobb feladatok állnak népünk előtt: roppant hidrotechnikai építkezés folyik a Volga, Dnyep. per, Don és Aipu-Darja mentén. Az egész ország résztvesz ezekbén az építkezésekben. Kölcsönt jegyezni _ hpzqfias kötelességünk. Ezzel meg. gyorsítjuk a kommunizmus nagy építkezéseinek befej#zéséL"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents