Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-23 / 222. szám

PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS „Jól dolgozni — kevés A kommunistáknak kitünően kell dolgozniok“ Jekatyerina Zselutkova, a „M oszkábel” gyár dolgozója-. aki nap mint nap újabb termelési sikereket ért el. ezt mondotta: „Nem tu. dók másképpen dolgozni, hiszen tagja lettem a Bolsevikok nagy Pártjának. A mi Pártunk pedig a szovjet emberek élcsapata, ezért nekem. mint e nagy Párt tagjána k, jól dolgozni kevés- Kitünően kell dolgoznom, másokat is meg kell tanítanom tapasztalataimra.“ Ilyen embereket nevel a mi Pártunk is. példamutató, az első sorokban küzdő harcosokat. Olyan embereket. akik azt vallják: „Jól dolgozni — kevés. A kom unistáknak kitűnően kell dolgoz- niok“ Auerswald János elvtárs. gé­pészmérnök a munkásokká] együtt igy harcol az olajtermelés emeléséért. Oktatja, tanítja, ne­velj a dolgozókat. Kezdeménye zéseiket bátran támogatja, segíti az újítások tökéletesítésé^. — Lehetetlen nincs, csak meg kell találni a megoldás módját — ezt szokta mondani Auers­wald elvtárs, mikor valamilyen nehézséggel találkozik. Nehézség, megoldandó feladat pedig éppen elég akad a lovászi Fúrási üzem nél. Auerswald elvtárs tehát, hogy a megoldásokat megtalálja szüntelenül tanul. Tanul a köny. vekből és tanul az emberektől. Szovjet szakkönyveket forgat, s a tanultakat elmondja a dolgo­zóknak. a dolgozók pedig elmond­ják neki az évek hosszú során összegyűjtött tapasztalataikat. Ta­nul és tanít, mert kommunista. Bükki István ho*y “,sn5en ken d“'­a lovászi fúrási üzem géplakatosa R ükki István géplakatos és motorszerelő, a Lovászi Fú­rási élüzem kommunista dolgozó, ja állandóan 100 százalékon felül tteljesiti normáját, legutóbb 136 százalékot! ért el. Bükki elvtárs sohasem elégszik meg eredmé­nyeivel. — Tőlünk a Párt azt várja, hogy az élcsapat tagjaihoz méhóan az első Sorokban küzd- jünk. És ezt várja fölünk a doL gozó nép is. a párfonkivüliek. — Nekem is jól esett — mond­ja — amikor az üzembe kerül­tem, hogy segite'-iek a tapasztalt, régi munkások. Én is azon va­gyok, hogy a dudásomat, munka­módszereimet átadjam dolgozó társaimnak, hogy ők is gyorsab­ban. jobban dolgozzanak­IP ükki élv társai becsülik Is u munkájáért. A gépműhely üzemi bizottságának titkárává vá­lasztották meg. Bükki elvtars szüntelen törekszik még jobb eredmények elérésére. Ezért! ta­nul: a középfokú káderképző tan­folyam egyéni tanulója. Szakmai­lag pedig könyveken keresztül képezi magát, hogy ne csak jól, hanem kitünően dolgozzon a szó. cializmus épitéséér Auer&waid János gépészmérnök Az első kísérlet sikerült. A mérnök és a munkásuk összefo­gásának meg van az eredménye. A gázmotor hengerfej élettarta­ma eddig 3400 óra volt Most az újítássá] a hengerfejet úgy meg- eiizik. hogy élettartama kétsze. résére növekS/ik. A lovászi Ga­zolin telep kommunista üzemve­zetőjének, a kommunista és párton kívüli dolgozóknak rövid idő alatt ez lesz a, második jelentős anyagmegtakaritásj újítása. Vasárnap. 1951. svept. Ä3. jfjumunkásláiiy Gyorsan terűi 0 maltert a fa­lon. Utána a téglát rakja rá. Ég a keze alatt a munka. Faizs Vilrrui a nagykanizsai Magasépítő Vál­lalat kommunista ifjúmunkása nagy feladat előtt áll. 1952 janu­árban kőmüvessegéd lesz. Ezért igyekszik most minél jobban el­sajátítani szakmáját• Tanul, ké. pezi magát, hogy munkájában minél jobb eredményt tudjon el­érni. Sok férfi megirigyelhetné gyors, ügyes fáradhatatlan mozgását, amikor a munkáját végzi. Becsü­lik, szeretik is a dolgozók a mun­kahelyen. Befejeződik a munka. Paizs Vil­ma elv tár snő nem siet hassa, pe­dig otthon Is volna elég munká. ja, mert édesanyja is dolgozó asz- szony és ketten látják el a csalá­dot. A DISz.szervezetbe igyekszik, ahol a vezetőség a pártvezetősé­gek ujjáválasztásániak a tisztele­tére népnevelő csoportot szervez. Paizs Vilma kommunista ifjúmun­kás lány- Úgy dolgozik, hogy a Párt sohse csalódjon benne. Takács János, a válickai Május 1, tszcs brigádvezetője Takács János elvtárs a válicfoai május 1. tszcs brigádvezetője- 1945-ben a földosztásnál ő is ka­pott 5 hold földet, amelyet csak úgy tudott megművelni, ha a ku- l&k adott számára fogatot. A 3 hold szántóért 24 napot kellett dolgoznia a kuláknak. Volt földje, amiért egész Belé­ben sóvárgott, de amikor a Párt azt txmácsolta dolgozó parasztsá­gunknak hogy alakítsanak ter- meiccsoportohat. Takács elvtárs maga volt az első. aki Válicka- puszián ezt szorgalmazta. Eljár a faluba ahol most alakul az Les tipusu tszcs. Ennek a meg­alakulásához 5 is hozzájárul El. mondja paraszttársairuak. mennyi­vel könnyebben végzi munkáját és mennyi előnye van a nagyüze_ mi gazdálkodásnak. így végzi munkáját. Takács élvtárs. mert érzi. hogy ezzel tartozik a Párt­nak és a dolgozó népnek. Takács István pusztaszentiászlói dolgozó paraszt Pusztaszenti ászló a me­gye első községe a begyűjtési versenyben. Az elsőség kivívása nem könnyű dolog, de a puszí'a- szenflászlói kommunisták azíi vallják: a Párt ’tagjainak a leg­jobb eredményekért kell harcol . niok. A pusztaszentiászlói kommu­nisták egyike Takács István elv- társ 7 holdas dolgozó paraszt, aki ai géptől mindjárt a magtárba vitae be a gabonáját. Ezt csinál­ta a burgonyával is, amelyet a földről mindjárt! be is vitt a gyűj­tőhelyre- A kukoricatörésnél is, mindjárt a mezőn válogatja ki a szárazabbját, s azt onnan viszi a begyüj főhelyre. Takács elvtárs tudja, hogy csak ha/ igy dolgozik, végezhet jó népnevelő munkát. Ezért a köz­ségben ® pártszervezetnek tag­jai és a dolgozó parasztok szere­tettel beszélnek róla. Takács István elv társ, hogy a/ faluban az eredményt! fokozni tudják, felkeresi dolgozó társait. ■’oszélget velük, megkérdezi véleményüket: hogyan végezzék az őszi munkát? Puszi a szén t’.ászl ó továbbra is a versenyben elnyeri zászló birtokosa akar maradni — s ezért nem szűnik meg harcol­ni Takács István elvtárs. II jól előkészített taggyűlések tovább javítják az egész pártmunkát Irta: M. Kunyecov, kerületi pártbizottsági titkár ■A taggyűlés a bolsevik nevelés iskolája. Minden taggyűlés fon­tos eszköz ez alapszervezetek harcképességének emelésében, a párttagok aktivitásának és önte­vékenységének fejlesztésében. A jó taggyűlések a Párt és a kormány határozatainak vég­rehajtásáért Indított harcban a feladatok megoldása érdé. kében tömörítik a pártazerve­zetek erőit. Éppen ezért természetes, hogy a helyi pártszervezetek mindenkor nagy súlyt helyednek a taggyűlé­sek előkészítésére és jó levezető“ sére. Havonként legalább kétszer tartanak taggyűléseket kerüle­tünk alapfokú pártszervezeteinek többségében. A taggyűlések rend­szerint szervezeten. a tagság ak­tiv részvételével a bolsevik kri­tika és önkritika légkörében folynak 1«. Ezí azért sikerült; el­érnünk, mert az alapszervezetek immár nagyobb figyelmet fordí­tanak a taggyűlések előkészíté­sére. A taggyűlések sikerét nagy­ban elősegíti az a kialakult gya/- kortaf. hogy a, megjavításra ke­rülő kérdések előkészítésébe min­denkor bevonják a; pártta-pokat és a tagjelölteket is. A „Sztálin“- kolhoz pártszervezete nemrégiben napirendre tűzte a szánóföldi és az állattenyésztési brigádoknál folyó politikai tömegmunka kér­dését. Jóval -2i taggyűlés előtt a párttagok egy csoportja látogatta meg a két brigádot. Határozati javaslatukat máir úgy készítették, hogy figyelembe vették a kolhoz­parasztok bíráló megjegyzéseit az agitátorok és a falusi előadók munkájával kapcsolatban. Ennek a csoportnak a tagjai építő, té­nyekkel alátámasztott felszólalá­saikkal na így ban elősegítették, hogy a tagság mélyrehatóan és minden oldalról jól megvilágítva ismerje meg a kérdést. A párt­vezetőség megszívlelte a bírála­tot. A kolhozban megjavult az agitáció s az ideológiai színvonal is emelkedett. A kerületi bizottság arra tö­rekszik, hogy a legfontosabb politikai és gazdasági kérdések napirend­re tűzését az alap szervek kez­deményezzék. Ezzel magyarázható, hogy most már egyre gyakrabban vitatják meg taggyűléseken a Párti belső éle'ének és ideológiai munkájá­nak kérdéseit s távla'aiban né­zik a kolhozgazdaiságok fejleszté­sének kérdéseit- Éppen ezért a kolhozparasztok lelkesen támo­gatják « falusi kommunisák minden énékes kezdeményezését A kolhozveze-őségek gazdasági tevékenységével kapcsolatos kér­désekkel sokat foglalkoznak ő taggyűléseken. A kommunisták megvitatják a mezőgazdasági munka1 menetét, bátran meg­mondják a hibákat és javaslato­kat tesznek a hibák kijavításának módozataira. A merész bolsevik bírálatot és önbírálatot a kerületi pártbizott­ság támogatásával most már min­denütt alkalmazzák. Egy időben a ,3ugyonnij“-koíhozban az egy­szerű párttagok nem merték meg­bírálni taggyűléseken a kolhoz ve­zetőségét,. holott taták a hibákat s tudták azt is. hogy a hibák miatt maradtak el a többi kolhozok mögötti. A kerületi pártbizottság gyakorlati segítséget nyújtott Grisko elvtárs párt i kárnak s igy a helyzet csakhamar megválto­zott- A taggyűléseken már bátran felszólalnak z párttagok s a kemény bírálatok eredmé­nyeképpen megszilárdult a pártfegyelem és a felelősség- érzet c váll?» feladatok iránt. Mindez kedvező kiha‘ássál volt a gazdasági munkára is és a kol­hoz elindult a gyors fejlődés ut­ján A taggyűlés határozatai csak úgy vezetnek eredményre, ha azokat megfelelő szervezési mun­kává] tám'nsz'iák alá. s ha állan­dóan ellenőrzik a pár határozatok végrehaj'ását. A kerületi pártbi- zo'fság megköveteli az alapszer­vek vezetőségei'51 és titkáraitól, hogy rendszeresen javi’isák az el­lenőrzés munkáját. A ti’károk minden rendes taggyűlésen be­számolnak, hogyan hajtják végre a határozatokat. Gyakran meg­hallgatják azokra* a párttagokat' is, akik a taggyűléstől valami­lyen pár'megbízatást kaptak. Az alapszervezetek életében nagy jelentősége van a tag­gyűléseknek s éppen ezért a- kerüle’i pár'bi- zotfcság állandóan figyelemmel kiséri ezokat. A tapasztalatoka’ a kerületi párlbizo-tság vezetőségi üléseken megtárgyalja s ahol szükséges okit a vezető pártmun­kások a helyszínen gyakorlati se­gítséget nyújtanak a pártitká- roknsk a taggyűlések előkészí­tésében. Az alapszervi titkárok szemináriumain rendszeresen ta­nulmányozzák 0 taggyűlések le­vezetése terén szerzett tapasz­talatokat!. Mindent elkövetünk a taggyűlések színvonalának ál­landó emelése érdekében mert udjuk, hogy ezzel tovább javul az egész párímunka. (Megjelent a Pravdában) Tanul Országit elvtárs, a nemesszeri párttitkár, hogy jó vezetője legyen falujának Nagy és szép feladat egy köz­ségi pártszervezet titkárának len­ni. Tudja ezt Országh Lajos elv­társ, a nemesszeri pártszervezet titkára. A párttitkár a falu gaz­dája, első embere. Neki kell a község pártszervezetét és a falut irányítania, nevelnie. Ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha szüntelenül tanul, együtt női a nö­vekvő feladatokkal, Országh Lajos elvtárs most a pártiskolán tanul. Országh Lajos elvtár® az első héten nehezen birkózott meg a tanulással. Szokatlan volt számára, eddig még ném vett részt pártiskolán. A múltban nem sokáig ülhetett a pádban. Hat elemi elvégzése után el kellett mennie' az urataghoz dolgozni. Itt már az első nap ve­résbe^ volt , része, mert nem tudta azt a munkát elvégezni, amit egy idősebb napszámos. Nyomor, éh­ség, munkanélküliség — ez volt az élete Onszágh Lajos elvtársnak a többi cseléddel együtt. Amikor a dolgozó népé lett az ország, Országh Lajos elvtárs be­lépett a Kommunista Pártba. Sza­bad hazában a többi dolgozó pa­raszttal együtt megindult az új úton, a szebb élet felé. Dolgoztak szívvel-lélekkel, dé nem nagy eredményt tudtak elér­ni a kis földjeiken. Megalakítot­ták a termelőcsoportot. Országh Lajos elvtárs az elsők között irta alá a belépési nyilatkozatot, példát mutatva a falu kommunis­táinak és a pártonkívülí dolgozó parasztságnak. A község dolgozói szerették, egyre jobban becsülték és a kommunisták megválasztották a pártszervezet titkárának. A falu első etabere lett. Ez nemcsak nagy megtiszteltetést je­lentett számára, hanem komoly feladatokat is. Neki kell vezetnie a falut a szebb, jobb élet felé. Ezt a feladatát csak úgy tudja jól megoldani. Ha széles látókörrel, tudással rendelkezik. Ez vezeti most Országh Lajos elvtársat ar­ra, hogy a pártiskolán jól elsajá­títsa a Marx, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak tanítását. Az első hét kezdeti nehézsége után a lelkes akarás meghozta a gyümölcsét, könnyebben megy már a tanulás és érzi: tisztábban lát, jobban gondolkodik, könnyebben kiismeri magát egy-egy problémá­ban. Országh Lajos elvtárs így véle­kedik a tanulás fontosságáról: — Azért tanulok, hogy a tanultakat elmondhassam dolgozó paraszttár­saimnak. Tudom, hogy amilyen a vezetőség, olyan a tagság, és ezért el kell követnem nänaent, hogy minél jobb vezető legyek. Ezt csak akkor tudom elérni, ha az iskolán tapasztaltakat hasznosítom a mun­kámban. Ebbeh a szellemben tanul Or­szágh elvtárs, Ha visszamegy a faluba, feladatok várnak rá. Most már többet tud és többet is Tárnak tőle a dolgozó parasztok. A feladat nie végrehajtásában élen kell járnia. Országh elvtárs tudja ezt és ezért, mondja: Ha én nem hajtanám vég re Pártunk határozatait, akkor hogvan várhatnám azt a tagság­tól? Országh Lajosnak, mint a falu párttitkárának példát kell mutat­nia mindenben. A falu első embe­rére rátekint a dolgozó paraszt­ság. Ahogyan ő dolgozik, úgy dől. gozik a tagság is. Or®2úgh elvtárs ezt tanulja az iskolán. így akar dolgozni is. Ezért tanul, hogy a további feladatok során jól tudja vezetni Nemesszer dolgozó paraszt­ságát, hogy a falu mielőbb elin­duljon a nagyüzemi mezőgazdál­kodás útján a boldogabb jővő Mé. JT.-P,

Next

/
Thumbnails
Contents