Zala, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-09 / 210. szám

fHutokdhldud, iountiaiHlcUal is...

A Boross-család és a Ruhagyár

i.

Boro&s Albert 1949 októberében is a Magiasépi'.ő Vállasainál dolgozott. Egyszer két évvel ezelőtt, amikor hazament, felesége már az .ajtóba várta.

I — Olvastad a mai újságot? — kérdezte, amikor férje a kapuhoz ért.

— Olvastam, miért kérded? Tudod, hogy olyan nap nem múlik el, hogy az, újságot el ne olvasnám.

Kinnt már szürkülni kezdett, közelgett ez este. Az alacsonyan úszó felhőkből sűrűn hullt az őszi eső. Borosa Albert és felesége bementek a szobába. Egyetlen gyermekük, a másféléves Imre boldogan fogadta apját. Leültek. Borossné ölébevetle ® kisfiát és várta, hogy férje megszólaljon.

Csendben ültek néhány percig, psiaik a kisfiú ejtett ki egy-két alig érthető szót.

— Azért kérdeztem az előbb — törte meg a csendet az asz. Szony —, hogy olvastad-e az újságot, mert van benn valami, (ami nekünk is szól.

— Tudom melyik* ez a felhívás — és mulatja Boross Albert öz asztalról félvett Szabad Népet- Az első oldalon ez állt: „Minden becsületes dolgozó* megtakarított pénzéből tehetségéi lhez mérten adjon kölcsön az államnak, hogy öléves tervünket beindíthassuk, és sikeresen végrehajthassuk. ..“ Végigolvasták mindketten mégegytszer a felhívási’.

■— Mennyit jegyezzünk? — kérdezte akkor a felesége Boross Alberttól.

200 forintot, többet semmi- feseke sem — felelte az.

— Miért, hiszen az áflaim visszafizeti!

—- Igen, de mit csinálsz addig? Hogyan osztod he a pénzt?

— Az a>z én gondom mo_ Bolygót* az asszony,

— Nem bánom, jegyezzünk háromszázat.

— Miért csak háromszázat?

— Hát mennyit ekarsz?

•= Legalább 400 forintot — fellelte a felesége.

Sokáig vitatkoztak ezen a.z őszi estén, néhány nap múlva azonban Boross Albert mégis lejegyezte a 400 forintot.

II.

A város szélén, a mai Ruhagyár helyén, ezen az őszön még dolgozó parasztok végezték a mélyszántást. A .még lábonálló kukoricaszár száraz leveleit zörgette az őszi szél. De a mérnökök már tervezték >a Zalaegerszegi Ruhagyárat. Már készülitek a tervrajzok, az egyik gyárban az uj villanyvarrógépek.

III.

Egy év telt el. 1950 december elején megjelentek az első munkások. Megkezdődött a hsztoga. tás, az alapok ásása. Köztük volt Boross Albert is, minti segédmunkás hrigádvezető- Teherautók hordták a homokot és a kavicsot. Nap-nap után mélyebb lelt a fundamentum. Egyre több munkás jelenti meg az uj munka, helyen.. Február elején megér, keztek a kőművesek is. Megkezdődött az alapozás. Boross Albert brigádja nevében versenyre hivtia Jandovics László segédmunkás brigádját.

— A kezdet kezdetén még csak alig-alig, hogy elértük « 100 százalékot — mondja Boross Albert,

,— szokatlan volt még a munka.

Egyre magasabbak lettek a falak. március közepére elkészült az első emelet. Ez alatt Boross Albert brigádja is megismerkedett már a munkával. Egyre nőit a brigád százaléka. Á:kerültek & betonkeverő géphez. Első versenytársuk brigádja feloszlott, de ők nyomban kihívták Bállá József sztahánovista segédmun. kás brigádját,

— Áprilisban elértük a 200

százalékot — mondja Boross Albert. És boldog volti amikor 10-én 200 . forinttal több fizetést kapott, mint az előző hónapokban. Hogy a itiervkölcsont is fizetik? Észre sem vették.

tés érte. Brigádja elérte a 235 százalékot és ezért 100 forint pénzjutalomban részesült!.

Már berregnek az uj vágógépek az emeleten, itt vannak az uj munkások. Boross Albert az

— Fizetéskor, munka után elmentem ei ruhaboltba és vettem két gyermekruhái:, ekkor már kettőre volt szükség. Amikor hazaértem, Imre és a két éves Pityu már vártak a kapuban. Örült a féleségem, örültek a gyerekek, de boldog voltam én is. Ettől kezdve fizetéskor mindig maradt, annyi pénz, hogy vásárolhattam- Magamnak és a feleségemnek is ruhát vettem, a gyerekeknek cipót. Jobb lett az életünk.

V.

A falak egyre magasabbra emelkédtek. Havonta élkészült egy-egy emelet. Kiemelkedő esemény 1 örtént *a májusi- iimnká- verseriy idején; :az építkezés elnyerte a büszke élüzem címet. Három hónapon keresztül meg is őrizték a dolgozók. Mád* a tetőn dolgoztak az ácsok, már az épület belsejét vakolták a kőművesek és egyre jobban kibontakozott a. gyár gyönyörű körvonala, amikor Boross Albertet Id tűnteélsök között kezdte meg a munkát1, de még most is iü: dolgozik és itt marad, mig teljesen elkészül a terv ajándék», a Ruhagyár.

,VI.

Néhány napja történt: Boross Albert munka után, újsággal a kezében sietve ment hazafelé. Felesége és a két. örökké vidám gyermek már az ej tóban várta. A kapuból kiáltott a féleségének:

— Olvastad a mai újságot?

Felesége elmosolyodott.. Eszébe jutóit az, az, őszi esős este, amikor a; kölcsön jegyzést eldöntötték, — Olvastam. Megkezdődött a. nyeremények és a visszatérítések sorsolása — mondja. —■ Hátha nyerünk?--- Mi már nyertünk, — mondta mosolyogva Boross Albert.

És Borossék még ezen. -ai nyári estén elhatározták: a két gyereket beviszik 'a felépült bölcsődébe. Borossné pedig az uj gyárba megy dolgozni — hiszen neki épült!

Tíári Károly,

Séta Zalaegerszegen

Aki egy esxtendeje járt a városban, csodálkozva nézi: kopván évül. fe\lődik a Ar állomás

előtti park, a beleié vezető virágos utca szebb, mint tavaly — és mennyi minden épült az utcák során! De nézzük is meg, induljunk el a város felé.

A kórház hatalmas Iái mögött újnak tűnik az épület. Olyan is, mintha új lenne a valamikor használhatatlan kórházi raktár, melyet most építettek lel. A kórház elől't az utcán kerékpárok állnak. De az útvonalon végit is mennyi kerékpár, motorkerékpár szalad! Nem csoda, hiszen egy esztendő alatt 25 százalékkal több metorkerék100 &

1257c

párt vásároltak a dolgozók, mint

ezelőtt volt, s közel négyszáz kerékpárral van több, mint tavaly ilyenkor.

19 5 c

1951-2 310

269-J

Am utcán sene sssóS, a hangos- beszélő aldU figyelve állnak meg néhány percre a járókelők, Á hangoshíradót is a terv keretében kapta a. város.

A lakások ablakaiból is vidám zene száll az utcákra. Egy év óla megnőtt a rádióelőfizetők száma is, 1203-tól 1310-rc.

!9>C —

...-H45I

le

t áll: a zalaiak büszkesége, a Ruhagyár. Alig egy esztendeje, hogy építeni kezdték, ma ott áll, ablakai mögött vidáman zakatolnak a villanyvarrógépek. szorgos kezek készítik a több ruhát az egész ország dolgozói számára. Ha kigyö- nyörködte magát az ember a Ruhagyárnál — érdemes átnézni a másik oldalra is! Anyák állnak kisgyerekeikkel egy szép, modern épület előtt. Ez a bölcsödé, ezt is a terv adta Zalaegerszegnek.

Menjünk tovább az úton, a Téglagyár felé. Érdemes időzni itt is: most bővítik a gyárat. Egy másik gyár is épül: a Vajgyár. A kőművesek és segédmunkások dolgoznak, versenyeznek azért, hogy határidő előtt épüljön fel ez is.

De nézzük csak újra a várost! A virágos Rákóczi-útról forduljunk be a Jókai utcába, itt van a város egyik legszebb és legjobban berendezett általános iskolája. Valamelyik osztálynak tornaórába van, messziről hallatszik a gyerekek vidám lármája.

■— Ezentúl télen is tornázhatunk — mondja a nevelő — elkészült már az iskola új tornaterme is.

De elkészült a neszelei Dicsőség Sztálinnak tsz-hez vezető út is. És ki tudná megszámlálni a gyönyörű új NéphoHokat, a városé díszítő új üzletek sokaságát? A Vörös Meteor új sportpályáját is a terv adta.

A lüktető életet a mindjobban kibővülő telefonhálózat köti ősz- sze. Ma már nem fényűzés, hanem mindennapos szükséglete a dolgozóknak a telefon. A múlt évi 333 előfizető is megnövekedett 371-rc,

115 0

me

wm,

... ö a g

12 o3

rA város szélén új, gyönyörű épü~

y

Bár még többet jegyeztem volna — mondja Avar József, a boldog nyerő

Avar József

elvtárs a zalaegerszegi Útfenntartó Vállalatinál dolgozik, minit hivatali segédtiszt. Kisfizetésű ember. A tervkölcsön-jegyzésuél azt mondta dolgozó társainak: — Én még sohasem nyertem, de most biztosan nyerni fogok. — Amikor aztán kételkedve néztek rá, ő csak mosolygott. Biztos volt a dolgában.

Amikor az első sorsolás még. itöiriténít, figyelmeztették kijelentésére. Avar József ekkor is mosolygott, de mosolya most már azt mutatta, hogy szava teljesedett. Hát ti nem láttok?

Nem veszitek észre, mi tör énik kőrü'lölf.ebek — és elmondta, hogy a jegyzés óta mi minden épült országunkban, mily mértékben emelkedett a dolgozó nép élet- színvonala. — Amikor jegyeztem — mondta nem arra gon. dolt am, hogy a pénzemért pénzt kapjak. Arra gondoltam, ami azóta már be is következett.

^ Amikor épült a zalaegerszegi Ruhagyár, amely 1200 dolgozónak ad kenyeret, amikor egymásután nyílták a népboltok, amikor felépült a modern bölcsőde s épületek, a bérházak. Avar Józsefnek eszébe jutott, hogy ezt a nagyarányú építkezést.

ő is segítette a 200 forintjával,

amit a tervkölcsön-jegyzésnél az államnak adott.

Büszke volt rá, hogy Dunapen. tele, az Inotai Erőmű, az uj gyárak. az uj családiházak építéséből forintjaival! ős is kivette a részét.

Avar József nem is gondolt más nyereményre. Lehetséges-e szebb, nagyobb nemesebb nyeremény annál, mint ahol mindenki nyer, ahol egy egész ország doL gozó népe a boldog nyerő?

Avar Józsefet a telefonhoz hívták. A kijárattól lépett vissza- Egy csomó kézbesítés, volt nála, amit sürgősen továbbítani akart- Szabó elvtársmő, a vállalat tanácsadója beszélt a telefonba: — Sürgősen jöjjön fel hozzám Avar elvtárs. — Amikor belépett az irodába, Szabó elvtársiad kezét nyújtotta: ^

Gratulálok... Nyert.

—> Tudom —< válaszolta nyugodtan Avar József, — Meg van .a költség a ruhagyár előtti átlós csattorna építésére, a Temető utcában járdákat építünk és... — De nem

folytathatta Szabó elvtársnő az újságot mutatta néki: — Kötvényét 500 forinttal húzták ki. Nézze csak- 0972, a sorszám utol. só számjegye pedig 9-es.

i— Ez tehetetlen. Én erre ’nem gondoltam — árnult el Avar József. — Én pénzt még sohasem nyerjem. Én most sem ilyen formában gondoltam a nyerést. — aztán arca hirtelen felderült. — Milyen jó tenne, ha ez mégis valóság volna... — Aztán se szó, se beszéd, rohant haza a Báithory. utca 5. szám alá a kötvényért- Meg akart győződni, valóban nyert-e?

Amikor Hazaérkezett, összeegyeztették a kötvény számát az újságban megjelent számmal. Kiderült, hogy ő a nyerő.

Este

a család sugárzó, boldog arccal fogadta.

Ä vállalattól Szabóné a legkö. zelsbbi népboltba telefonált: mondják meg Avaráénak, hogy kötvényüket 500 forintra kihúzták.

Avar Józsefnek két kislánya van s ezek most boldogan ugrottak a nyakába, — Mit veszel nekem, apu? — kérdezte a kis Vera, de Éva sem hagyta magát1: — Ne. kém könyvet vegyél. Én iskolába járok, aztán most te sok pénzt nyertél- A könyvnapon vegyél nekem könyvet — Nekem is könyv kell — kiálltéit közbe Vera. — Avarné alig (tudott az ura közelébe jutni, úgy lefoglalta óit. a két kislány.

— Háj neked mi kell? kérdezte Avar József mosolyogva a feleségétől. — A kabát, miről már beszéltünk — mondta Avar Jó- zscíné. Avar József boldogan mosolygott. — Megtesz, minden meglesz. A könyv, a kabát — mondta boldogan. — Lássátok, milyen jóit tétit velünk az ál'jam. Az a 200 forint már régen elfogyott volna s most; az állam sokkal többet ad. mint amiit mi adtunk. De ha azt nézzük, hogy a mi pénzünk, a mi 200 forintunk segítségével mennyi minden épült az országban, akkor nagyon nagyon boldogok leheltünk, hogy adtaink. Bár sokkal többét adtunk volna.

.... 3f:icsod(X öröm végignézni a váró.

í s

on! Csak egy esztendő at ad is mennyit adott a terv a. városnak!

Ha néhány hónap máivá ismét megnézzük a várost, méo szebbnek találjuk a mainál 'Mindenütt befejezik a parkosítási, el készül a Ruhagyár felé vezető asz- fált-út, A.Z Autójavító Vállalat is kibővül akkorra» Befejeződik a temetőuti járda és csatorna építése is. Kibővül a zalaegerszegi fiú diákotthon. A TüUösi- és Petőfiül sarkán modern lakóház áll majd, A kultűrház berendezése korszerűbb lesz, megtörténik o Szikvizüzem és a Mentőállomás kibővítése is. Öntözőautó bárja akkorra <y város utcáit. A Rákóczi- úton új orvosi, rendelő áll majdÉpül, női, szépül a város. —s ezt mind a terv adja. Zalaegerszegnek, a város lakóinak a dolgozók segítségével, akik az államnak kölcsönadott pénzükkel is segítették városuk épüléséi.

A könyvnap első napján

A könyvsátrak körül fiatalok, öregek állnak. Kézről-kézre adják a könyveket. Vásárolnak is. Legjobban fogynak a szovjet irók könyvei, mindenkit érdekel a szovjet emberek épitö munkája, élet®, De fogynak a marxizmus-leniniz* mus elméletét tanító könyvek is, Akik vásárolnak. szinte vala mennyiük kezében ott látni Lenin, Sztálin és Rákosi élvtársak müveit.

A fiatalok is bőségesen válogathatnak a könyvek között. Ä kicsinyek kezei a leporellók után kapaszkodnak. Itt mindenki megtalálja a neki szóló könyvet.

Dolgozóink számára az idei könyvnapok elhozták a szovjet emberek életét, hazai íróink tolla már az ő hősi küzdelmeiket írja le. Róluk írnak, az ő könyveik ezek.

Az első napon megnyilvánult nagy érdeklődés dolgozóink kulturális igényeit bizonyítja. Élünk a kultúrához való joggal.

Vasárnai), 1951, szept, 9,