Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

Egy nap Várpalotán, a zalai bányászok között Hétfőn, alkotmányunk évfordulójának ünnepén megérkezett a 60 uj munkás Zala megyéből a várpalotai szénbányába — 60, az uj ötezerből. Amint begördült velük a vonat, a bányászzene. kar indulókai kezdett játszani. A bánya vezetői, a széncsaták régi hősei, Dl Szófiát alól: és MNpSz- asszonyok fogadták őket. Bevo­nultak a bánya területére, megkezdték az ismerkedést. Végig­nézték a tervtelj elitest ábrázoló grafikonokat. a hirdetményekét, a falakon függő bányászképekeit, az élmunkások cs sztahánovis- ták fényképeit. Érdekli őket minden, hiszen most már ők is bányászok. Egy lesz az életük a sokezer régi bányászéval. Azóta már eltelt néhány nap. Mit csinálnak Várpalotán a zalai bá­nyászok? Reggel Most ott vannak az étteremben, reggeliznek. Az étterem gyö­nyörű, tiszta épület. A fehér ab­rosszal leteritétt asztalok mellett jóízűen ifogyaratják a reggelire kapott több mint félliter kávét és vajaskenyeret. Mindenki any- nyit eszik, amennyit akar- Nem csapták be őket, amit megígért a Párt, meg is adta számukra. A reggeli után a 60 uj bányász örömtől sugárzó arccal, a régi bányászok vezetésével bevonul a hánya területére, hogy tovább ismerkedjen uj munkahelyükkel. Itt van a hosszuvölgyi brigád és a zalaegerszegi Sdőkc Ferenc elv­társ bányászbrigádja is. Lent, a bánya mélyén... Ott állnak az akna mellett a lejáratnál. Kíváncsian, egyesek félénken nézik a lejáratot. Van­nak, akik még mindig bizony­ít alanok, félnek, mert az ellenség dolgozott a vonaton is- Útköz­ben többször le akarták őket be­szélni eOlhatározásukról- ehéz a munka“. „A ruha, az élelem biztosítása, a lakás, a 400 forint előleg csak ígéret“. A ruhát, bakkancsot, a bőrsapkát és a 400 forint előleget már megkapták. De a bánya mélyén még nem voltak. Ezért akad még, aki fél kiesőit- ; Lámpával a. (kezükben, (tizen­kettesével leszállnak a föld mé­lyébe. Uj itt minden. Kíváncsian és egyre bátrabban járnak a bevá­gásokban. A kísérőnek többször ‘ figyelmeztetni kell őket, nehogy valamelyiküket elüsse a csille. Odaérnek a szénfejtőhöz. Először csak nézi a furcsa, számúra inég szokatlan munkát, majd Baranyai István, Kovács József és Horváth Sándor megfogják a lapátot és merni kezdik a szenet. A többiek továbbindulnak, de ők nem akarnak elmenni- Tetszik nekik a munka, itt akarnak ma­radni. Mennyi érdekességgel, mennyi szépséggel s mennyi új­donsággal találkoznak itt a bá­nyában! A végnélküli szállító- kötélen rakott és üres csillék ke­rülik egymást. Az öreg bányászok szívesen beszélgetnek velük. Bemutatják a munkát. A főfolyosón villany világit, a bevágásokban azonban homály van, csak a bányász- lámpák fénye látszik- A'4 újak köz® néhányan otthagyják a kí­sérőjüket és távolabb mennek a föld alatt. A szürke homályban néhány munkás falat ácsol. Meg­nézik azt is-. És tovább vizsgá­lódnak, továbbmennek a szén­törmelékek között... ’Az uj bányászok négy órás is­merkedés után sokat tapasztalva, elhagyják a bányát. Amikor fel­érnek, Kránicz Ilona ezzel kezdi: — Most már elzavarni sem tud­nának! „Elmaradtunk 6 százalékkal“ ’A bányalátogatás után szak­mai oktatásira mennek. Minden nap. Most is oda indulnak. Út­közben beszélgetnek egymással. — Nagyon meglepődtem, ami­kor megláttam a jól berendezett bányát — mondja Szőke Ferenc elvtárs. — Amikor először men­tünk le a bányába, úgy éreztem, hogy félek. De most a második lemenőméi már nem leltem. — S mint aki már a maga gondjáról beszél, odaszól feleségének, aki­vel együtt dolgozik majd: — Úgy hallottam elmaradtunk 6 szá zalékkal, vagyis 300 vagonnál a terv teljesítésétől. De a jövő 6 Vasárnap, IMI. auc. 26 héten már ml is dolgozhatunk! — Alig várom — mondja a fele­sége­Közben felérnek az előadó­terembe. Az üzemi bizottság titkára beszél: a munka,fegye­lemről, a termelésről', a 'tanulás­ról. Oktatja őket a bányamun­kára. A zalai bányászok néma csendben figyelik az előadást, a számukra még .ismeretlen tudo­mányt. Az üb-titkár beszéde után a szakszervezet megyei ki­küldötte kérdésekét tesz fel. V—1 Hogy Rötszi'kj a bányászélet? — Egyszerre válaszolnak mind a hatvan an: — Nagyon megsze­rettük. Nehéz, de szép munka. Örülünk, hogy idejöttünk! Látni rajtük: érzik, hogy nem szép, ha egyszerre felel hatvan ember. De nem tehetnek róla. Ugyanaz az öröm. ugyanaz a lelkesedés és az uj munka iránti vágy füti mindegyiket- Ezért felelnek egy­szerre mindannyian. — Milyen a koszi és a szállás? Földes József, aki egy héttel ezelőtt még Dióskálon a cséplő­gépnél dolgozott, feláll. — Nem is tudom, hogy kezdjem — mondja. — A lakások tiszták és egészségesek, négyen alszunk egy szobában. Mindegyikünknek 'kü­lön ágya és tiszta ágyneműje van. Ezenkívül külön szekrény is van. Kránicz Ilona, aki a nagyka­nizsai Magasépítő Vállalatnál dolgozott eddig, mint segédmun­kás, nem győzi bevárni, amig Földes József befejezi. — Az élelem — mondja — a legjobb- Már az első nap paprikáscsirke volt az ebéd és azóta is meg va­gyunk elégedve. Azt mondták, hogy vigyázzunk, mert az első napokban mindent megadnak és később már nem. Én megkérdez­tem egy régi bányász munka­társat, aki már 15 éve itt dol­gozik, ő elmondta nekem: amióta a dolgozó népé lett ez a bánya, azóta ilyen ellátást kap­nak a bányászok. Az ellenség igyekezett mindent elkövetni, hogy megakadályozza széntekmelésünk (emelését,, hogy lebeszélje az uj munkások bá­nyába való jelentkezését, de hiába. A zalai uj bányászokat nem lehet félrevezetni, ők két szemükkel látják és most már meggyőződtek a teljes valóságról. Még itt az előadás után elha­tározták, hogy saját kulturgár- dát alakítanak és bekapcsolód­nak a sportéletbe. Egy óra felé jár már az idő. A nap fényesen süt már le a vé­kony felhőfoszlányok mögül. A tanulásnak ma vége van. Elin­dulnak az ebédlő felé. Jólesik az ebéd. Ebéd után hazamen­nek pihenni, de öt órakor mindannyian ott vannak a bányászok kultúrműsorán a ,,JŐ szerencsét'1 kultúrteremben. Úgy dolgozunk, hogy a megye büszke legyen ránk Holnap újra kezdik az ismer­kedést. igyekeznek gyorsan ta­nulni, hogy minél előbb munkába állhassanak lent a bánya mélyén és méltó harcosai legyenek a széntermelésnek. — Nem bánluk meg, hogy idejöttünk — mondja Tóth József, aki Nagykanizsáról jött — amit Ígérték, azt meg­kaptuk. Ég mi zialai uj bányá­szok azzal válaszolunk, hogy megálljuk helyünket, gyorsan el­sajátítjuk a szakmai tudást és jó munkával harcolunk mint bányászok ötéves tervünk telje­sítéséért, a békéért, ugv, hogy Zala megye minden dolgozója büszke legyen ránk. Hári Károly. A Szovjet Bányászok ünnepe Irta: I. Rosszocsinszki.j, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Szénipari Szakszervezete Központi Bizottságának elnöke. A szovjet nép minden év augusztus utolsó vasárnapján ün_ nepli a Bányászok Napját. A bányaipari dolgozók ezen az ün­nepen állítják fel a szocialista haza dicsőségére végzett munká­juk mérlegét. Sztálin elv.társ 1946 február 10-én Moszkva Sztálini választó, kerületének választói gyűlésén, azt mondotta, hogy országunk évi szénkitermelését 500 mil­lió tonnára kell emelnünk. A tervgazdálkodás, a szovjet társa­dalmi és állami rend. előnyei le­hetővé teszik, hogy a Szovjet bá­nyászok eleget tegyenek ennek a hatalmas feladatnak. Erre mu­tatnak a Szovjetunió rohamosan fejlődő szénbányászatának szám­adatai is. A második világháború küszöbén, 1940 második felében öt és félszer annyi szenet ter­meltek a Szovjetunióban, mint 1913-ban, a cári Oroszországban. 1950-ben pedig a háboruelőttihez képest 57 százalékkal növekedett a szénkitermelés. A háborúban részben, vagy egészében tönkretett Donyec- vidéki és moszkvai szénmedencék azóta teljesen újjászülettek. A Donyec-medence. az ország leg­nagyobb és legjobban gépesitett szénbányavidéke több szenet ád, mint háború előtt. A Bolsevik Párt és a szovjet kormány segit_ ségével £ háború utáni ötéves terv idején erősen kifejlődött a szénbányászat gépesítése. A szov­jet bányák gépesítésének nincs párja a világon. Teljesen gépesi. tették az olyan munkaigényes fo_ lyoniatokat, mint a kőszén alá- réselése. a földalatti szállítás és a Szén vasúti kocsikba való bera­kása. A rakodási munkák gépe­sítése 1949-hez viszonyítva két és félszeresére emelkedett- Egyre tökéletesedik a tárnák felduco- lása is. Az ötéves terv végére az eddig használt fapillérek helyett már csaknem minden bányában fémpillérekkel ducolják fel a ré­zsútos fekvésű szénpadokat. Je­lenleg körülbelül 850 kilométer­nyi bányateret támasztanak ki Harcban az 1951. évi terv túlteljesítéséért AZ AUTÓJAVÍTÓ vállalatnak, ahol régebben a tervüket csak részben tudták teljesíteni, az alkotmányunk ünnepére megin­dult munkaverseny újabb ered­ményeket hozott. A munikafe- gyelem megszilárdult, javult a munkaszervezés. A munka lendülete alkotmá­nyunk ünnepe óta nem lanyhult. A dolgozók nap-nap után maga­sabb eredmények elérésére tö­rekszenek. Kártyás József sze­relő eddigi eredményét növelve, 176 százalékos teljesítményt ért el. Kovács József kovács eddigi eredményét ugyancsak túlszár­nyalta: normáját 160 százalékra teljeisii tette. A KONFEKCIÓ vállalatnál a szalagok versenyben állnak egymással, a munka lendülete fokozódik. A szalagon belül egyes dolgozók az eddiginél jóval magasabb teljesítményt érnek el. Hóbor Ferenc vasaló 161, Mii- le; Ernő vasaló 158 és Déri Ernő gépmunkás 155 százalékra telje­sítette normáját- A többiek sem akarnak elmaradni: az alkotmá- nyunk ünnepe óta eltelt napok alatt jelentékenyen növelték az eredményeket. A dolgozóknak több, mint fele hosszúlejáratú versenyszerződést kötött és kisgyülésen elhatároz­ták, hogy negyedévi tervüket öt nappal előbb, vagyis december 25-re teljesitik. A C-müszak versenyre hívta az A-műszak dolgozóit az augusz­tus havi terv mielőbbi teljesíté­séért. A műszakok versenyét jól segítik a szabászcsoportok. Ed­dig naponta 250 kabátot szabtak ki, de a verseny megindulása óta napi teljesítményük 498 darabra emelkedett. A MEZÖGAZADASÄGI gépjavító vállalatnál sem hagyott alább a munka üteme az alkotmány ünnepe óta el­telt napokban. A szerelők, a hegesztők és az esztergályosok egymással versenyezve igye­keznek eddigi eredményeiket túlszárnyalni. Zalatnai Gyula esztergályos gépét gondosan kezeli, hogy munkájában Semmiféle fenn­akadás ne fordulhasson elő. Teljesítménye alkotmányunk ünnepe előtt 115—117 százalék között mozgott, amit augusz­tus 20-ra 132 százalékra javí­tott, a legutóbbi értékelésnél pedig már ezt az eredményt is öt százalékkal növelte. Ugyancsak jól dolgozott Szabó József esztergályos. Tel­jesítménye csupán 5 százalék­kal marad Zalatnai Gyula eredménye mögött. a magasépítő vállalat dolgozói sem maradnak el a többi üzem mögött. Tbb a brigá­dok versenyénél rzöknek egyre magasabbra 'az eredmények. Tüske János 5 főből álló ács­brigádja a gyenge munkahely ellenére is 209 százalékos telje­sítményt ért el. Mészáros János 7 tagú kőműves-brigádjánál sem hagyott alább alkotmányunk ünnepe óta a munka lendülete. 109 százalékos teljesítményük azt bizonyítja, hogy augusztus 20 óta még javult is a munkájuk. Salamon Ferenc 9 tagú kőmű­ves-brigád ja-178 százalékos tel- jesitményt ért el; de vaDameny­nyiöket túlszárnyalta Boros Al­bert 22 tagból álló segédmunkás- brigádja 234 százalékos kima­gasló teljesítményével. TEHERFUVAROZÁSl vállalat. AZ alkotmányunk ünnepére rendezetit szocialista munka­verseny értékelésének ered­ménye azt mutatja, hogy a zala­egerszegi Teherfuvarozási Válla­lat dolgozói megértették, mit jelent népünknek a dolgozók ál­lamának alkotmánya. A július Idői augusztus 20-ig tartó mun­kaverseny jó eredményeire mél­tán lehetnek büszkék a Teher­fuvarozási Vállalat dolgozói. A verseny első helyezettje Vass János gépkocsivezető, aki kilométertervét 207, bevételi ter­vét pedig 146 százalékra teljesí­tette és az üzemanyagmegtaka- r it ásnál is 22 százalékos ered­ményt ért el. AZ üzemanyagmeglakaritás te­rén Farkas Antal 20.6, Horváth Antal 17.6 százalékos eredményt ért c/. Ezek az eredmények or­szágos viszonylatban is jelentő­sek. A loilaméter teljesítésében a gépkocsivezetők 9i százaléka ért cl 125 százalékosnál magasabb eredményt. Az összes teljesUmények figye­lembevételével a Teherfuvar Vál­lat legjobb gépkocsivezetője Vass János. Utána következik BencZe Károly cs Nagy József. Legjobb párosversenyző Vass Já­nos és Császár Lajos 142.3 szá­zalék eredménnyel. Legjobb bri­gád Németh Gyula brigádja, amely 134.5 százalékos átlagtel­jesítményt ért el. Garamvölgyi György a TEFU igazgatója. fémmel és betonnal. Az uj dú­colási módok biztonságosabbá teszik a földalatti munkát és elősegifik a termelékenység nö­vekedését- A termelékenység fo­kozását szolgálja az önműködő berendezések beállítása és a gé­pek távolsági irányításának al­kalmazása is. A háború utáni ötéves terv végére mintegy 1000 szállitószalag-vonaLat, közel 900 bányakombájnt és réselőgépet. 3500 csörlőt és számos más bá- nyagépet állítottak be. Több mint 1000 vízszivattyút tettek ön­működővé, számos bányában be­vezették a földalatti szállítás forgalmi irányítását s megszer­vezték a forgalmi és vontatási szolgálatot. A bányák modern technikai felszereléssel való ellátását a ter­melés megszervezésének javítása, a termelékenység fokozódása és a munkások bérének növekedése követte. 1945—1950 végéig 34.6 százalékkal nőtt a bányaipari dolgozók munkájának termelé­kenysége. A korszerű bónyatechnika legjobb elsajátításáért, a szén gyors kitermeléséért folyó szakmai verseny, a sztahánovis- ta mozgalom és ujitóverseny újabb fejlődéséhez vezettek. Va- szilij Kucser 23 éves bányakom - bájn_gépész például a munka észszerű megszervezése és a gép kitűnő ismerete révén havonta 13—15 ezer tonna antracitot fejt ki, Pavel Trafelov kombájn-gé- pedig, aki túlszárnyalta az összes eddigi rekordokat, egy hónap alatt 20.050 tonna szenet termelt ki. Jelenleg több mint 52 ezer bányász teljesít kétszeres vagy annál is nagyobb normát.. A Szovjet állam és a szov- jet nép nagy megbecsülésben ré­szesíti a bányászok dicső mun­káját. Az állam, a PÉrt és Sztá­lin elvlárs kívánságára 1949—' 1950-ben 332 ezer négyzetméter­nyi területen épített kényelme­sen berendezett bányászlakáso­kat és tízezreknek adott kölcsönt házépítésre. Egyidejűleg 130 khi- bot és 31 filmszínházat épit.et- tek és rendeztek be bányavidé­keken. A bányászszakszervezet 190 állandó és vándorvetitő ké­szüléket küldött a bányáknak., a bányakönyvtárak száma pe­dig 450-ről 840-re szaporodott, ai könyvállomány 256 ezerről 64Q ezer kötetre nőtt. A könyvtára­kat kétszersnnyi bányász veszt igénybe, mint ezelőtt. A „Bányász” sportegyesület­nek több mint 100 ezer tagjai van, s az ország bányáiban 1600 sportkör működik. Az elmúlt két évben 27 sport,-stadiont,. 2500 sportpályát és 40 sitelepet építettek a bányász-sportolók ré_ szére. A szovjet kormány 'sok ked­vezményt juttat a bányászoknak, társadalombiztosítás, lakás, gyer­meknevelés, közép- és felsőfokú bányatechnikai képzés terén. Számos bányászt tüntetnek ki rendjelekkel, érdemrendekkel ég pénzjutalmakkal. Az elmúlt há­rom évben 2 milliárd rubel pénz,, jutalmat osztottak szét * bányá­szok között és 95.089 bányászt tüntettek ki. Eddig a bányaipar1 150 legjobb dolgozója kapta meg a Szocialista Munka Hőse meg­tisztelő címét­A bányászok egyre újabb rnunkasikerekkel válaszolnak a Párt és a kormány nagyarányú gondoskodására. Sztálin elv­társnak irt leveleikben kifejezés, re juttatják forró hazaszeretetü­ket. a Kommunista Párt és a szovjet nép vezére és tanítója, Sztálin elvtárs iránti szeretetü- ket. A bányászlevelek százezrei fejezik ki a szovjet bányászok szénkitermelés további fellen­dítésében megnyilvánuló törhe­tetlen békeajsaratiát.

Next

/
Thumbnails
Contents