Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-24 / 196. szám

Mennyivel lehet túlteljesíteni Sxentpéteruron a begyűjtési tervet? Két héttel ezelőtt Szentpéfer. toron vontatottan haladt a be­gyűjtés. A pártszervezet és a tanács alig tett valamit. Nem íolyf, a népnevelő munka a be­gyűjtést senki sem szorgalmaz­ta. így aztán nem csoda, hogy akkor még a község kenyérgabo­nából 20. a takarmánygaboná­ból pedig 18 százalékban telje­sítette a beadási kötelezettsé­gét. Megváltozott azonban a helyzet, amint a párf szervezet kezébe vette a begyűjtés irá­nyítását. A község párttitkára, Németh József elvtárs értekez­letre hivta össze a fsho népne­velőit. A népnevelő munkába bevonták azokat a dolgozó parasztokat is9 lakik az elsők között teljesítet­ték a beadást. Fekete János 12, Lukács László 17 holdas dolgo­zó parasztok a beadási kötele­zettségük t ülte1! esi tése után mint népnevelők igyekeztek élenjárni a munkákban. A pá,rttitkár elvtárs beosztot­ta a népnevelőket. Mindegyikük számára biztosított sajáf. te­rületet- Horváth Gyula elv­társnak a tanácsháztól jobbra lévő utca került. Nem is volt otf, olyan dolgozó paraszti aki ne tett volna ©leget a beadási kötelezettségének a géptől a magtárba. Nemcsak Horváth Gyula — minden népnevelő azon volt, hogy a dolgozó pa­rasztokat meggyőzze: ne csak beadási kötelezettségüknek te. gyenek eleget, hanem felesleges gabonájuk badásával is járul­janak a szocializmus épifé-éhez. A népnevelők nem cél nélkül mentek munkára. Tudták, hogy melyik dolgozó paraszttal 'kell beszélgetni. Az érveket népne­velő értekezleteken beszélték meg. Az agitációs munkájuk­ban jól fel tudák használni az iparcikk utalványokat. Munká­juk során ismertették a dolgozó parasztokkal azt. hogy aki C- vételi jegyre ad be gabonát, an­nak külön őrlési engedélyt is •adnak. Nem hiába dolgoztak a nép­nevelők, ahol jártak, a dolgozó parasztok egymás után vitték a gabonájukat a terménymag­tárba. A tanács alig győzte utalvánnyal ellátni a C-véteÜ jegyre feleslegüket beadó dolgo­zó parasztokat­27.000 forint értékű iparcikk uta hányt osztottak ki a dolgozó parasztok között. MiUei Lajos 2 holdas 944, Vass Gyula 4 holdas 488, Né­meth György 7 holdas 184, Fe­kete János 12 holdas 200, Osvald József 5 holdas 312. Németh Rozália 9 holdas 260 százalékban teljesítették a beadási kötele­zettségüket. Egyre több és több gabona került a teménymagtárba. A dolgozó parasztok egymás után mentek vásárolni a földműves­szövetkezet boltjába ruhát, ba­kancsot, edényt, ami szükséges volt. Így téljesitefték Szentpéterur dolgozó parasztjai eddig kenyér- gabonából 92, takarmánygabo­nából pedig 36 százalékban kö­telességüket. Megyeszert e békebegyüjtési hét folyik, Szentpéterur párt- szervezete megszervezte « munkáját. A népnevelők isme­rik feladataikat. Megindult a harc a beadási kötelezett-ég túlteljesítéséért. Csak a tanács munkájában Van lanyhulás- A tanácsnál uralkodó hangulatot, a tanács- titkár. Szűcs János igy fejezi ki: Talán, ha jól megszorítjuk, 110 százalékban tudjuk teljesíteni. A tanács meghátrálását bizonyítják ezek 3 szavak. El­feledkeztek arról, hogy a C gabona begyűjtési tervet is telje- siteniök kell? A dolgozó p3. raíztok előtt, választóik előtt felelős a tanács a kormány ren­deleteinek végrehajtásáért. Mi­ért akarnak lemondani arról, ami 110 százalék felett van? A tanácstitkárnak más volna az érdeke, mint a dolgozó parasz­toknak. az országnak? Más a véleménye a túlteljesí­tésről Németh József párttitkár elvtársnak. Pintér János, Kor- pics József, Zsigmond István, Németh Rozália, Gyülasi Ist­ván, Böcskei Józsefné és a töb­bi népnevelőnek, ök azt vallják, hogy a begyűjtési tervet az idei gazdag termésből jóvaílí tül le­het teljesiteni. Számítsuk ki a népnevelőkkel együtt, hogy mennyire tudja Szentpéterur teljesíteni a be­adást. Ebben az évben 789 hold ke­nyérgabonát arattak le. Ez hét mázsás átlagtermésnél 5523 mázsa gabonát jelent. A község lélekszáma 1361 fő, a fejadag bőségesen számítva kitesz 2722 mázsát. A község beadási köte­lezettsége A—B—C-vétéli jegy­re 1990 mázsa- A község gabo­na vetésterü’-ete 542 hold. te_ hát vetőmagra kell 596 mázsa* gabona. Marad 1275 mázsa ke­nyérgabona. Abból, ha C-véteü jegyes őrlésre 500 mázsa marad a falunak, , még mindig 775 mázsa gauonafelesleg van a községben, amivel a begyűjtési tervet, 26 százalékkal* lehet stul teljesíteni. Ezek a számok bizonyítják a szentpéteruri népnevelők iga­zát, a, tanács megalkuvását. Ha még azt is figyelembe vennénk, hogy az átlagtermés maga­sabb 7 mázsánál és. hogy nincs annyi kiadás a vetőmagra, cik­kor jelentősen tűi tudja teljesí­teni Szentpéterur a beadási rötelezettségét. KERKAI LÁSZLÓ A bírálat segítségével kijavítottuk a hibát Levél a becsefielyi földmüvesszövetkezet vezetőségétől A hónap elején egy cikk jeleni meg a Zalában, melyben a becse- helyi tejszáUitó gazdák kritikát gyakoroltak a becséhelyi földmű­vesszövetkezet vezetősége felé, mert, késve fizettük ki a tej árát. A bírálat jogos volt és iga. zat adunk a gazdáknak, mert a terménybegyüjfési munkák mél- lett a, tejelszámolást is meg le- hetett volna csinálni. Ezt a szö­vetkezetünknél tartott üzemi ér. tekezleten megtárgyaltuk és megfogadtuk, hogy bármilyen sürgős és fontos munkánk is mn, ezután a tej árát minden hónap 15-ig kifizetjük. Természetes ezt csak akkor tudjuk végrehajtani. ha a vállalat a pénzt 15-e előtt le- küldi. Hibánkon okulva a jvíivsi tejárat augusztus 15.én kifizet­tük. a ezután mindig kifizetjük. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az AMG­«TS20MLTATÁS nem. fordul elő az, ami a múlt hónapban. Becsehelyi földműves- szövetkezet vezetősége. Horváth István gétyei középparaszt felhívása paraszttársaihoz: Alkofmányunk ünnepén beléptem a Bske-tszcs-be — kövessétek példámat! Én, Horváth István, gétyei 10 \ holdas középparaszt, ma, augusz­tus 20-án, alkotmányunk ünnc. pén, saját meggyőződésemből át­tértem a nagyüzemi gazdálkodás útjára, beléptem a Béke-termelő- szövetkezeti csoportba. Én már 64- éves vagyok, de lá­tom, igy segítem elő a szocializ­mus építését és biztosítom a gyermekeim jövőjét. Én tudom, hogy mit jelent a robot, a múlt- rendszerben megtanultam gyű­lölni azokat, akik kizsákmányol­ták a dolgozó parasztságot. 16 évig szolgáltam a községet. mint éjjeliőr. hogy a nagy családnak megkeressem a megélhetést. Éj­jel szolgálatot tartottam, nap­pal pedig a mezőn dolgoztam. Nagyon sokat dolgoztam azért, hogy fogatot tudjak szerezni. Egy napi fogatért 6—8 napot kellett szolgálnom. De nemcsak én voltam igy, hanem a többi gétyei kisparászt is. így volt Tóth István is, aki jelenleg már a Béke-tszcs tagja, vagy Balázsi József, aki ma 6 hold földön gazdálkodik és igy volt az egész ország szegény parasztsága. A felszabadulás után már nem kellett robotolni egy fazék aludt­tejért a kutaknak és nem kellett azért dolgozni napokat, hogy a váltóra ráírjon a kulák. Én is földét kaptam és étidéig egyénileg gazdálkodtam. De most látom. hogy a békét iga zán úgy védem, ha áttérek a nagyüzemi szocialista mezőgaz­dálkodásra, ahol sokkal többest lehet termelni, a többtermelés sei pedig a hazámat, a béke tá­borát erősítem. Beadási káielezestiségemet 270 százalékra teljesitettem és min­den munkám arra irányul, hogy az állam iránti kötelezettségeim­nek eleget tegyek. Mikor elhat ár o ztmn, hogy én is belépek a tszcs-be, a gyerme­keim jövőjére is gondoltam. Hi­szen hol volt a múltban a ma­gamfajta szegényember gyer­meke előtt ilyen lehetőség, mint most? Egyik fiam rendőr, a má­sikat maholnap felavatják kato­natisztnek, a lányom tanácstit­kár, iskolán van, egyik fiam pe­dig a járlfrs ifjúságát irányítja. De nemcsak az én családom előtt vannak ilyen lehetőségek, nemcsak ők vannak ilyen felelős­ségteljes állásban, hanem minde­nütt a vezetőhelyeken, a dolgo­zók gyermekei vannak. Gétye község becsületes dolgo­zó parasztjai! Kövessétek példa• mai, lépjetek be a termelőcso- pontba, hisz a saját érdekeiteket segítitek ezzel elő és gyermekei­tek jövőjét biztosítjátok, HORVÁTH ISTVÁN Békedszcs tagja Gétye, A vezetők mutassanak példát, szervezzék meg a népnevelőmunkát- megy majd a begyűjtés Csatár községben is Csatár községben is befejezés­hez közeledik a cséplés. De a be­adási kötelezettségüket mégis allig ftjeljesilbét'ték 32 százalékra. Az elmaradás,! Kovács Imre ta- oá ősein ök elvtárs azzal próbálja magyarázni, hogy az idei (ter­més rosszabb, mint a tavalyi és igy nem tudja mindenki Iteljesi- teni a beadási kötelezettségét. Pedig Csatár községben nagyon sok olyan dolgozó paraszt van,, aki 100 százalékon felül teljesi- tettfje a beadást. Jáiábli György hat holdas 162, Zimborás Rozá­lia hat holdas 191. Kovács Gfá- bor 13 holdas 130 százalékra tel­jesítették kötelezettségüket- A tanácsnak egy kicsit széjjel kel­lene tekinteni, akkor könnyen megtalálná, hogy hol van a hi­ba és miértt nem megy náluk a terménybegyüjtés, Maguk a tanács- és párttagok sem járnak elől jó példával. Nem teljesítik beadási kötele­zettségüket. Héder Lajos elv­társ, a párttiitkár miár 10 nap­pal ezelőtt végzett a csépléssel, de a beadási kötelezettségét nem telj ©sütette. Pedig, mint párt titkár naiv az lett volna *a feladata, hogy a felesleget nem a padlásra szállitea, hanem a .terményrak tárba. Ment más­képpen hiába próbálja meg­győzni a dolgozó parasztokat, hogy teljesítsék beadási köte­lezettségük el,. ha nem jár maga elől jó példával. Biró Kálmán hót holdas dolgozó paraszt ki­lenc nappal ezelőtt végzett a csépléssel, de a beadási kötele­zettségéről ii gylátszik megfeled­A SZÁZADIK Bogdán Ferencnél nem egy. szer jártak a népnevelők. Hor- Dátli Lajos, PogasUs Károly, PáHogó József, Laczi Ferenc is. De az „igen“ csak késett. Pár napja aztán, megtudta, hogy már 96 család lépett a tszcs-be. Nem hitte. Megnézte a tanács táblá­ján is. Áron valóban 96 család neve fehérlett. Ezen a napon aztán nem ment a munka. A szerszámot hol kézbe vette, hol letette. Szó nélkül ették az ebédét is. Ha megszólalt 6 vagy a felesége: a tszcs.ről folyt a beszéd. S~ó nélkül mentek a mezőre is. Elől az ember, utána az asz- szony. Ila szóltak, megint csak a tszcs volt minden szavukban. Bogdán Ferenc már döntött. Az asszony erősködött még, ami­kor előállt: — Most még nem késő, én akarok a századik lenni. Be­lépek. — Te? Ha mondom, nem lesz&l sehányadik! — ellenkezett az asszony. — De leszek — makacsolta meg magát Bogdán Ferenc. Ek­kor találkoztak össze a népne­velőkkel. Folyt ts tovább a vi­ta. SzavuJc nyomán újra meg­elevenedett előttük a régi világ minden keserve — megelevene­dett az uj élet minden lehetősé­ge, a virágzó tszcs-k ringó bú­zatáblái, az ember segítségére siető gépek, a világos, egészsé­ges lakóházak, a gyerekkacajtól hangos napköziatthonok: a bol­dog emberek élete. Most már az asszony döntött: — Hát jól van, én sem bánom. így lőtt Bogdán Ferenc 5 holdas uj gazda a. századik be­lépő a tszcs-be. Azóta nagy megtiszteltetés érte — eljött hozzá a rádió is. Azon keresz­tül beszélhetett az ország min­den dolgozó parasztjához. Nyo­mába lépett be Németh józsef­né, Szántó Vendel. Műouics Ist­ván is. Milovica Istvánt jó gaz­dának ismeri az egész falu■ Csak most valahogy távollartotta ma­gát faluja eseményeitől. Vasár­nap háza előtt, kint ült az árok­parton. Mert mégiscsak látni kell azt, amt a faluban történik. Ott érték a népnevelőd. Mellé telepedtek. Nem beszélgetés — klsgyülés kerekedett ott nyom­ban. Az egész utca odagyülf. Milouics Istvánt nem egyszer hagyta el a türelme: mert min­den „fogas“ kérdésre megvála­szoltak a népnevelők. Hivta az asszony is. — Ne vitatkozz! Ne lépj be! — De vitatkozom, majd meg­gondolom, belépek-e? Este aztán maga ment a ta- nácsra. Ott mégegyszer elmon­datta a tszcs szabályait. Aztán homlokára 1tolta a kalapot, — Sokat vitatkoztunk, de cSák azért tettem, mert kiváncsi vol­tam, be tudják-e bizonyítani azt, amit hallottam, olvastam, a cso­portos gazdálkodásról. Hát iga­zuk van. Írjuk meg a belépési nyilatkozatot. — Utána, már nem is maradi el a népnevelők­től Mérgelődött ci nyomukban: — Nehéz ezekkel az emberek­kel. Én sem akartam megérteni, ők is nehezen hajlanak a jó szó­ra. De segítek már én is. As alkotmány ünnepén tizerüzét család lépett a csoport­ba. Ma már 137-nél tartanak• A jó példa, a népnevelők és a dolgozók összefogása mind ha­talmasabb megmozdulássá teszi Zalaszentbalázson a közös gaz. dálkodás megvalósulását. BENKő KÁROLY kezett, mert a mai napig még egyetlen szem gabonát sem szál- litot't a. terménvraktárba Pedig *ai be&diáisi kötelezettségén felül, még C-vételi jegyre is jutna. Bi­ró elvtárs sem gondolt arra, kommunistához méltatlan cse­lekedett, hogy a felesleges gabonáját a padláson őrzi, mintsem teljesítené a beadási kötelezettségét. Pedig, mint ta­nácsú és párttagnak az letti volna a feladata, hogy minden szem feleslegét a gép alól a ter­ményraktárba szállítsa. De to­vább tudnánk sorolni azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem teljesítették haza iránti kö­telességüket. Ha a párt- és a tanácstagok nem mutatnak példát a dolgozó parasztoknak, hogyan akarnak jó népnevelő munkát végezni? Csatáron aiem sokat törődnek a népnevelő munkával. Rózsás Gyula tanácstitkár elv-társ a népnevelő munkáról az)fc mondja, hogy a népnevelők mind dolgo­zó parasztok és igy nem érnek rá népnevelő munkát végezni. Pedig Zalalövón és a megye sok más, kötelezettségét messze túlteljesítő községében sem vi­déki népnevelők munkája után érték el az eredményeket — otít Is a dolgozó parasztok legjobb­jai küzdöttek ezért. A dolgozó parasztok Csatáron* is tudnának jó népnevelő munkát végezni, csak jól kellene őkét irányítani. A pártszervezet és a tanács szervezz© meg a népnevelő munkát, mert ©nélkül nem tud­nak jó eredményeket elérni- A tanács számolja fel a megalku­vás. Keményen le keli sújtani mindazokra, akik nem 'tesznek időben eleget beadási kötelezett­ségüknek. — igy Írja elő a tör­vény, a dolgozó parasztok érde­ke. — A nagykanizsai Ásványolaj Gépgyár és a 72/5. Építési Válla­lat, a Deák-téri fasor elején, lévő üveg hirdetőoszlopon helyezi el a két üzem sztahánovis'áinak arc* képeit, és rendszeresen közölni fogják a város dolgozóival a két üzem dolgozóinak a munkavei'- senyben elért eredm^-eiif. Péntek, 195.1, ang. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents