Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-17 / 191. szám
Ne csak szóval — tettekkel küzdjön a begyűjtés sikeréért Nagykapornak Níj£/&3»iwí^Jí dolgozó ©Árasat’ fjei v&klMk, hogy beadást kötelezettségüket 200 százaiéin;} telje- 6it:iJc, A község különböző részein do, bognak a. itraktorok, búgnak a cséplők. A bőven fizető kévék ontják kz acélos magot, Telnek a zsákok, de még az elmúlt hét ele. jón is csal- gyéren. gördültek a S'3'* bonávűl megrakott kocsik « raktár feló. A tanács megelégedett azzal, hogy a g«Zdék ígéretet te^ (ok a beadási kötelezettség -tulteIJe- 6ilésére, s nem gondol« arra, hogy az ígéret csak akkor ér valamit, ka azt meg is valósítják. Exideig a kenyérgabonára szóló 1246 mázsás előirányzaténak mind. össze 27 százalékát, teljesítették, összesen 325 mázsa kenyérgabonát vittek a begyüj tőhelyre. Nagykapornak, Ormányosfa és Misefa' begyűjtési versenyben áll- nak egymással, de még Mkcfa is, amely pedig a három község kö. Síül gjr élen jár, nagyon elmaradt a, jó] teljesítő községek mögött. Beadása kenyérgabonából 49 százalék, takarmánygabonából pedig 29 százalék. Gyenge eredmény ez alihoz, hogy a csépléssel már 91 százalékban végeztek. Misefa ;s a kapornaki tanácshoz tartozik, tehát, egy újabb ok, hogy a tanácsnak, a társadalmi bizottságnak Alaposan meg keil fogni a mun. kát, hogy elm?-vadásukat mielőbb behozzák. Mi a hiba ? Mi okozta Na ^kapornak elmaradását? A tanács titkára, JákH Rudolf 3zt mondja: — A községben csak három gép csépelt, dei ezek közül is kettőnél1 állandóan baj volt', mind. "untaién javítani kellett- őket. Azt ta gépet pedig, amelyik teljes ütemben végezte a munkát, bíbor, here cséplésre kellett beállítanunk. Ez js fontos volt, mert sür. •gősen kellett a bibormag. A tanácsnál azt is mondják, 'ho-- a társadalmi bizottságnak rossz az összetétele, mert közülük ^z egyik cséplőgépellenőr, a má. 'isik napszámbai jár és igy tovább, agv van ez? A legutóbbi tanácsülésen kitűnt: nem ez az elmaradás oka, íhanem az, hogy a tanács el bizakodott. Azt hitte, ho-'- a gabona, a lár- sadalmi bizottság és a népnevelők felvilágosító munkája nélkül 45 gi llerményraktárba jut. Nagykapornak 01 hároméves lendül kulturotthont kapott, két fontos hid épült a község halárában, ezenkívül knptaík egy négy- !ki lomét eres köves bekötőutat is. Az ötéves i(erv villanyt hozott a számukra, szén tanácsházuk van, s lesz orvosi rendelő, mozit építenek és vízvezetéket; kannak. Az államnak azért van szüksége a. dolgozó p a naszí! oki sabonafelesle- gérí, hogy minél több olyan dől. got' adhasson, a falunak, emi emeli a falusj ember jólétét, élt tsz invonalát, és elősegíti, megkönnyíti munkáját. 'Azoknak, akik feleslegeiket méa mindig otthon tart iák, a. n épneve- lök nem magyarázták meg ezt. A tbmács is belenyugodotf abba, hogy egyesek nem. adták be feleslegeiket. rrte.rti ia,n*a hivatkozik, ho-*-- kalákába csépelnek és mos'- nem ’érnek rá gabonájukat n nak tárba szállítom, Major József 10 hbldas gardánál is, n- bár « gép már tesínanelőtt végzétt náU, ~— tnég mindig olt hon van nemcsak «■ felesleg, hanem Pjz a gabona is,, amit köteles beadni az államnak A nyilvántartási lapból kiderül, hogv sokan vannak még olvrn gazdák, akik Major József példáját követik. Ez ,•* feivilágositó munka hiánváit mutatja, Ifjú Szép Ferenc is nyugodtan várakozott a beadással, de hozzá e’^^rtek a népnevelők, megmagyarázták neki, hogy sajá javát szolgálja, ha be^d^ felcsle. get. Ifjú Szép Ferenc, élig, hogy felmentek tőle a népnevelők, feles, legét a raktárba szállított, s be. adási kötelezettségét 246 száza, lókban teljesítette. sitsák. Igv azlárt az elmúlt héten jelentékenyen meggyorsult a beadás üteme.. Egyetlen nap akit több mint 120 mázsa gabonát vittek bä a ráktórba. Szambára ej ekárják érni a 1ÜQ százalékos eredményt, vasárnap pe dig begyűjtési napot rendeznek, hogy vállalásukat, a 200 százaié, kos begyűjtést mielőbb valóra válthassák. T. E. tevéi Tótszerdahelyröl: Beadom felesleges gabonámat, beléptem a terűi el ocsoportba — ezzel felelek a Tito-bauda provokációira j£n, Lukács József 4.5 holdas dolgozó •poroszt felháborodva és gyűlölettel ítélem el a Tito ff siszta banda újabb provokációit, melyeket hazánk határai és a dolgozó nép ejle-n követelt el. Én azzal válaszolok Tifo fasisztáinak provokációira, hogy ez után még jobb munkát fogok véKoroknyai István cséplőmunkás két nyara Koroknyai István 26 évű el ezelőtt állt először a cséplőgép dobja mellé, mint etiétő, de mint cscpitőmunlcds már előzőleg hosszú éveken át dolgozatt nyaranként a gépnél. így aztán nagyon jól 'megtanulta, hogy a. gépnél csak egy eilen ember keres&üt *-* aki tulajdonképpen nem is dolgozóig. Ez « cséplőgép tulajdonos volt: a kuldk. Pernaczi József 500 holdas ládáknál etette a gépet 26 évvel -ezelőtti Koroknyai István. Nála kezdte. Később Pusztamagyaródon Nagy Istvánnál, majd Nagy Andrásnál dolgozati. Az egyik 600, a másik pedig 500 holdas kulák volt. 26 évvel ezelőtt... 1 — Bizony, sokszor eszembe jutnak ezek az időik — emlékezik vissza. — A gépinél egyedül voltaim felelő, Reggel még alig hajm ärodoitt, a gép dobija mellé álltam cs »szakadásig dolgoztam egész nap a forró napsütésben. Még arra is alig volt! időm, hoigy egy pohár vizet meg- igyak. —- Amikor Nagy István gépénél dolgoztam Pusztamagyaródon, gyakran úgy éreztem!, beleszédülök a dobba. Miadem nap újabb szenvedéseket hozott. Ha Nagy István maga nem is volt jelen a gépnél, mindenről pontosan budolt. Még arra is gondja vollt, hogy ki milyen ebédet evett, pedig hát nagyon ritkán került egy- egy jobb falait, A kenyér, a zöldpaprika és a vöröshagyma tartotta bennünk az él eltetAz ebédnél mindenki szó'taiau volt. Mitől is lett volna kedvünk. Nekem rosszak voltak a fogaim s nem volt eléig időim hogy a száraz kenyereit elrágjam $ bizony legtöbb esetben éhesen mentem fel a gépre. üzen a nyáron, bár mindig egészséges ember voltam, annyira legyengültem, hogy alig tu diám végig dolgozni a cséplési idő-t. De legyengülve, betegen is kénytelen voltaim kitár tani, meht a családnak kellett a (kenyér. Mégis aratás és cséplésrte összesen annyi gabonát kaptam-, hogy még szűkösen is. alig tudtam biztosítani a kenyeret a családomnak. De, ha maradt volna is feleslegem, nem kaptam volna érte néhány pengőnél, többéit, mert nem volt ára a gabonának. Bizony, nagyon sokszor éheztünk, ...es ma Mennyire más most az életein, mennyire más ez a nyár, mint az a régi, amikor még Nagy István kuláknál csépeltem- — A gépre mutat: Ezeregyszázas. Bírja az iramot, de cn is. Most jókedvvel! dolgozom, óránként! 10— 12 mázsát csépelünk el. Nagyon .szépen keresek, mert az elcsépelt mennyis-ég 0.7 százalékát ka. pom. Nem lesz gondo-m a kenyérre, sőít még C-jegy ne is jócskán adhatok be s igy a beadás után járó kedvezményben is részesülhetek. Koroknyai István nyugodtan, megfontoltan beszél, Kitelik most az idejéből A -gépet) a társa eteti. Szorgalmasan engedj a kévéket a gép dobijába. — A kóláknál csak egy etető volt — mondja —, ha .azítán már nem bírta, a munkások közül helyettesite-tite valamelyik egy kis időre. A -gépeknél ma már két etető van s kel'le.r is bőséges jutalmat kapnak nmlakájukért. Homlokát összeráncolja. Valamit mondani akar, szavakat keres, azítán néhány pillanat múlva igy kezdi: — A múltban minket nyomtak cl, miniket zsákmányoltak ki. Most mi vagyunk az erősek s most) már nem hagyjuk ma gunkat. Most vidáman megy a munka, merít tudjuk, hogy nem a botosispán áll mögöttünk. — Nem kell ma már rongyokban járnunk — mondja — van miből vásárolni, a gabona jól fizet. Az ország gazdagodik és nekünk is több jut. A traktor fekcite füstöt köhög magából, bug a gép, ömlik a mag a zsákokba és Koroknyai István elindul, hogy felváltsa társát a dob mellett. „Boldogulás útja" Hoaatsan nyúló lejtős föl“ dek közt emelkednek ki a surdi tszcs néhány házból álló gazdasági épületei. Ezelőtt meg egy évvel mindenki -a juttatott földterületén, a maga gazdaságán végezte munkáját. Az akkori munka és a mai között, amit a csoport 24 tagja .folyfat, nagy változás van. Uj élet, uj szellem jölf, létre múlt év augusztusa óla, mikor a saját elhatározásukból megalakítottak a terme, lőcscportot. Ráléptek a boldogulás, a szebb élet felé vezető útra. A csoportnak is ez szerint adták meg a nevet, , Boldogulás útja“ és már az idei. gz első évi aratásnál tapasztalható volt, bogy csakugyan a boldogulás felé vezető ut ez. — Még csak az első évef; ti. pórjuk, de nflpr ól-napra tapasztalható, hogy eredményeink már jóval felülmúlják az egyénileg gazdálkodó parasztokét ~~ mondja Túri János tszcs-elnök. — Még csak az idén arattunk elő- szőr közösen. Büszkén mondhatjuk, hogy bő termést takarítottunk be a, kezdeti nehézségek közepette. Búzából 7 és fél mázsát, rozsból 9 mázsát arattunk le huldmkint. — Jut i* belőle bőven az államnak — szól közbe Paízs Gábor, aki a legtöbb munkaegységgel bír a csoportban. — A 44 mázsa előirányzatunkkal szem. ben 114 mázsát teljesítettünk, vagyis adtunk az államnak. De úgy gondoljuk, hogy még jut a készletből. Még a taggyűlés nem számította ki és nem hozott ha. tározótok hogy a tagok fejadagjára és a jövő évi vetőmagra mennyit hagyunk vissza. De amink marod, szívesen adjuk, mert ez mind bőven visszafize. tődik a csoport számára. Több traktor, több műtrágya jut a földekre. Az első évi eredményeinket is a gépi munka és a mű. trágya használata hozta meg. Megy is a munka, bár kevesen vannak, de azért a> növényápolást és az aratást is időben befejezték. Mindenki egy gondolattal és egy erővel indul munka,- bo. Nem a más erejére számitana k,_ hanem a 'maguk erejében van a birodalmuk. Az aratást *s a maguk erejéből, az asszonyok bevonásával időben és szemvesz- fezig nélkül viftek győzelemre. Most először számolnak be a közös munka eredményeiről, a boldogulás első lépéséről. Lakner János arról brsxél ; miben látja a csoport tagsága az előrehaladás, a boldogulás alapjait• «■*• Úgy határoztunk, hogy ipari növényekkel foglalkozunk. Az idén már vetettünk olajlent, rosflcnt, kendert, cukorrépát, ami bő hasznot igér n csoport számára. Ez csak kezdeti kisér. létezés, de jövőre már nem kisér. létezünk, hanem termelünk, A csoport már az őszi munkákra készül. A tengerijük is gyönyörűen fejlődik, úgy kell, felnézni rá. Sut’don is: a mulf nyomorúságától meggyötört parasztok most erejükben bízva alkotnak uj életet az eddig csak nyomorúságot ismerő elhagyatott kis tanyán. Biztos útra léptek és ezen az utón nehézséget nem ismerve ki. vánjük megteremteni maguk és családjuk számára a boldogabb és szebb életet. Úgy érzik, hogy minden órai és napi megtett munkájuk után egy lépést halad, fák előre azon az utón, melyet maguknak választottak: a boldogulás utján. Dniskóczi József gezni. A terménybeadájsi kőtele, zeltségemen felül még $ felesleg 2 mázsa gabonámat is beadom, hogy ezzel is erősítsem hAsámait. Beléptem a termelőcsoportba, hogy ott még jobb munkát tudjak végezni, mert a nagyüzemi mezőgazdálkodással többet és jobbat tudunk termelni s igy jobban el tudjuk látni katonáin, kát, akik védik a határainkat Titó bandájának a gonosztettei- től. Az imperialisták bérence hiába acsarkodik 0 határon. Mi nem engedjük, hogy a mi boldog szép életünkre, a békés épifő mun- kánkra törjenek! Eukács József, Tót-szerdahely, Gétye dolgozó parasztsága összefog a begyűjtés győzelméért Levél 609 lakója van Gétye községnek, de sokszor úgy érzem, mintha ez a 609 ember egy nagy cx- lád volna. Már karg reggel mozog a nép, mindenki igyekszik a munkájára. Úgy sietnek ezek az emberek dolgozni, mintha csak valami előadásra mennének és attól félnének, hogy nem jut hely. Meg is van a szorgos munka eredménye. Szép volt fi gabonatermés és a község eddig már 8f> százalékban teljesítette kenyér- gabona begyűjtési előirányzatát. A község dolgozói azon vannak, hogy minél több kenyeret biztosítsanak a városi dolgozóknak. Kovács Lajos 840, Talabér Károly 537, Horváth József 504, Pálfi József 447 és Kovács János 413 százalékban tettek eleget gabonabeadási kötelezettségüknek. — Azon vagyok — mondja, Pálfi József 5 holdas dolgozó paraszt ", hogy a 447 százalékot is túlteljesítsem. Minden szem fe. lesleges gabonámat beadom, mert tudom, hogy ezzel is segítem a terv sikeres végrehajtását. így beszél Pálfi József, de igy érzi Gétye község egész dolgozó parasztsága. Nem akarnak, lemaradni versenytársuk, Szentpéter- ur mögött, elsők akarnak lenni a versenyben. Papp Fér«mc Géjye, községi tanács irodavez. Dolgozók közgazdasági középiskolája Kanizsán Öiévőü tervünk egyre növekvő szakemberszükségletéfc képezik országszerte a. dolgozók iskolái, A nagykanizsai közgazdasági közép* iskola mehett szepfemberben nyílik meg »a dolgozók négyévfolya. mu közgazdasági középiskolája. A dolgozók közgazdasági középiskolája» heti 20' órában. — hetenként négyszer — délután 5—-9-ig farija óráit, A traínulás teljesen díjtalan. A_ négy évfolyam elvégzése utáni vizsgálat egyetemi továbbtanulásra képesít, A dolgozók közgazdasági középiskolájába naponta 9—15 óráig lehet jelentkezni a, közgazdasági középiskolában. Zrinyj Miklós,utca 33. sz. alatt. Percenkínf 40 kévés etetéssel gyorsítja Reídínger József és Bagladí József a cséplést A pöl-öskei gépállomás traktoris, tájai,' Rejdinger József és Le'enyérj Bagiadi József, gépjeiknél bevezették a „percenként 40 kévés’- mozgalmai. A cséplőgép teherbírásához mérten adagolják percen, ként a kévéket. Gépjüknél elér, lók a percenként 36—42 kévés etetést, míg más gépeknél 22—16, vagy 12,—9 kévét a-dbaik a cséplőgép dobjába. A cséplési eredményt rabban elősegíti a cséplőmunkások jó együttműködése, Fontos, hogy az asztalon állandóan legyen 3 kéve, s n kéve vágók állandóan készek Legyenek a bontott kévékké], Igv a gép nem járhat üresen, folyama, tosan kerülnek a kévék a dobba. Ez teke lehetővé, hogy Bagladí István a. 36—42 kévés etetéssel elérte a napi 190 mázsás eredményt és hogy Molnár József 200 mázsát, Reidinger József pedig 170 mázsa gabonát csépejt el napon-b. Péntek, 1951, ang, 17. I A tanácsülés óta eltelt idő még* mutat,fia, hogy * begyűjtés Sikere a tanács, a társadalmi bizottság és a népnevelők jó munkájától függ. A tfcg&ácsmál újabban köny- nyen áttelcintheilő nyilván tartási lapot fektetlek fel, amelyből pop, tosan megállapíthatják, hogy kinek mennyi a beadási kötelezettsége, mennyi a feleslege, megál- lapitha'ják, hova kell menniök a népnevei!üknek, hogy felvilágosító munkájukkal a beadást meggyor.