Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-15 / 189. szám

Megtettem, amit a falu kért9 jól megnéztem mindent a Szovjetunióban Böle György pusztaszentlászlói dolgozó paraszt felhívása: A felesleges gabona beadásával harcoljunk a Megyei Pártbizottság zászlajának megtartásáért! «— Jól figyelj meg mindent >— ezt mondták a bán oks zent- györgyiek, amikor élin dúlt am a faluból, hogy minit a 200 tagú p a nas at k ül d ött ség egyik tegja, megnézzem a Szovjetuniót, nieg- itekintsetm a szovjet kolhozok éle­tét és munkáját. — Uigy nézd meg a kolhozokat) hogy nekünk a szín igazságot, a valóságot mondhasd el Te a mi szemünk­kel nézel, össze tudod hasonlita- mi a mi munkáinkat a szovjet pa­rasztok munkájával, a mi éle­tünket a szovjeit) parasztok éle. hével. Ezek a szavak kísértek uta­mon- Amikor bementünk egy-egy kolhozba, fül©mbebsendülitek az otthon elhangzott szavaik: „Az­tán jól figyelj meg mindent!“ Ebbőd aztán nem volt hiba. Sóik munkát okoztam a tolmácsnak, merit én bizony kérdezgettem. Ha nagy termésátlagról beszéltek, megkérdeztem hogyan éntlék el, kértem mutassák meg, mijük van. Jól figyeltem. Nyugodtan elmondhatom. utam nem volt eredménytelen, mert magam győződtem meg a valóságról, a szovjet 'kolhozparasztok gazdag­ságáról és boldog életéről. Amikor hazajöttem, Tóth József Várföldéről ezt kérdezte tőlem: — Aztán milyen volt ott az átlagtermés búzából? — 28—30 mázsa hektáronként ■— válás zoditam. — Igen ám — kiált ott fel Tóth Uózsef —, de csak néztél volna meg egy gyengébb kolhozt­— Vinyica megyébe.! ez volt o leggyengébb kolhoz. De ennek 'a kolhoznak is saját villany tele­pe. sőt rádióleadó-állomása volt,. A küldöttek között is akadtak kételkedők. Ilyen volt Eröss Fe­renc Somogy megyei küldött is, aki, amikor az egyik családnál négyünket külön megvendégel­tek) azt mondta: — Van itit sültöcsirike. frissen sülit sertéshús, finom tészta és hor, de azért, merít) itt vártak miniket- Ha meg­néznénk egy másik házat, biz­tosan nem tudnának igy meg­vendégelni. Kedvünk szerint kereshettük fel bármelyik családot. A válasz­tást Eröss Ferencre bíztuk. ó (találomra egy házra mutatott- ’Amikor aztán be akartunk ny ita­tó, zárt ajtókra találtunk. — Na ugye! — kiáltott fel Eröss Ferenc — itt bezárkóztak. Mi hárman szintén kezdtük hinni, hogy Erössnék igaza lehet s fordultunk el a háztól, amikor egy 8—10 év körüli fiú lélek sza­kadva szaladt felénk s már nyi­totta is az ajtót s invitált ben­nünket befelé. Csak úgy áradt belőle a szó, amiből mindössze annyit értettünk, hogy a szülei nincsenek idehaza­A lakásban a legnagyobb rend és tisztaság uralkodott. Joszip ezt se tudta, mit csináljon örö­mében, hogy hozzájuk is elmen­tünk. Asztalhoz ültetett! ben­nünket. Egyik helyiségből a má­sikba szaladt, s rövid idő múlva bőségesen megrakott asztal mel­lett ültünk. Ettünk egy keveset, hogy a kis Joszipot meg ne sért­sük. hogy túláradó kedvét el ne "vegyük. A falu kívánságának eleget tettem és mindent jól megfi­gyeltem. Amikor Czipó István oltáréi dolgozó paraszt azt kér­dezte, mi igaz a közös kolhoz- konyhából. nem azt mondtam el neki, amit hallottam, hanem amit a két szemeimmel láttam. ■— Miilyen, jó volna, ha nálunk is így lenne — mondta- Én megje­löltem az utat. amelyen át mi ás elérhetjük azt a bőséget., gaz­dagságot és vidám életet, ame­lyet a szovjet kolhozokban lát­tunk. Követnünk kell a szovjet kolho.zpárasztok példáját, át keD (térnünk a kollektiv gazdálkodás, ara. Az emberi erő helyett hasz­náljuk ki a gépek erejét s mi csak irányítsuk a gépeket. Az egyik kolhozban, amit a III- számú Döntő kolhoznak neveztek, valamikor két földesül* sanyargatta a népet A Nagy Októberi Forradalom után a nincstelen parasztok kapták meg * főidet. Külön-külön gazdál­kodtak. de később, amikor qgj'es helyeken már kolhozok alakultak, nem tudták felvenni a versenyt a nagyüzemi gazdál­kodással. Rengeteget dolgoztak és mégis messze elmaradtak a gépesített kolhozok mögött- I9o0-bau aztán ők is áttértek a kollektív gazdállkadásra és a há. ború kezdetiéig már hatalmas eredményeket értek el. Gazda­gok voltak, bőségben volt min­denük. A háború a kolhozt egyenlővé ttelt te a földdel, de a kolhoz tagjai szerették a földet, harcoLtalk érte fegyverrel és a harcok győzelmes befejezése után a roimokból újjáépítették a kol­hozt, amely most gazdagabb, mint volt, S'zebb, mint azelőtt1. Azóta a kolhoz egyik tagját egy Rezseinyik nevű özvegyasszonyt a Lenin-renddel tüntették 'ki és ■tagja lett a Legfelsőbb Tanács­nak- A kolhozban több munkaér. demrenddeJ kitüntetett dolgozó van. Martin,csekné 12 éves korától egy földesúrinál dolgozott. A legsötétebb elnyomásban élte fiatal életét. 1919 óta kolhoz tag. Most 56 éves és boldogan beszélt arról, hogy a munkacsapat, át­szervezésével a cukorrépa ter­méS't 360-rói 510 mázsára, a bú­zát pedig 19-ről 26 mázsára emelte, pedig a nyáron nagyon kevés voit náluk az eső. Bucuután Szabó Mihály középparaszb aztt kérdezte tő­lem, tanulhatnak-e a kolhozpa- rasztok gyerekei. Elmondtam neki, hogy a Kiev környéki Sztá- lin-kolhozból 6 mérnök indult el, 22-en tedinikusolk lettek, 30-an pedig a tan Hói pályára lépteik, de a kolhoz 42 gépkocsivezetőt és 60 traktoristát is nevelt- — Aztán mennyit kap ©gy kol­hoztag? — kérdezte Szabó Mi­hály. Egy közepes eredményt mondtam el néki. Az egyik Ikól- hoztag, akit Ribákmak hívnak, munkaegysége után 2.299 rubelt, 38 mázsa zöldséget, 19 mázsa gabonát. 950 liter tejét kapott s ezenkívül nagyon *zép hasznot; húzott a háztáji gazdálkodásból is. Én, ahogy hazaértünk, alá Ír­tam & belépési nyilatkozatot, mert tudom, a boldogulás, a jó­lét alapja nálunk is csak a nagy­üzemi gazdálkodás lehet. Elmondta: Bekő György Bánokszentgyörgy. József meg akarta vesztegelni az ügyben eljáró nyomozókat. A kulák-cséplőgép tulajdonos aljas mesterkedése azonban nem járt eredménnyel. Az öttagú bűnszö­vetkezetet a rendőrség őrizetbe­vette és átadta az ügyészségnek. Megyénk dolgozói felháboro­dással veszik tudomásul a feke­tecséplők bűnös üzelmeit és nagy megnyugvással fogadják, hogy a dolgozó nép ébersége a bűnösö­ket iái legmegfelelőbb helyre jut­tatta Megyénk ipari munkás­sága és dolgozó parasztsága kö­veteli kenyerünk ellenségeinek szigorú, példás megbüntetését. Feke'en cséplők felett ítélkezett & nagy kámzsái járási bíróság. Radó József surdi cséplőgépkeze_ lő és Imre Katalin cséplőgép-el­lenőr közös megegyezéssel nem vezettek be a könyvekbe 130 kg bükkönyös rozsot, A bíróság ria­dót 8 havi börtönre, 800 forint pénzbüntetésre és 600 forint va_ gyoni elégtétel fizetésére, Imre Katalint pedig 4 havi börtönre 1 itéUe. gettóelk vele, elmondják neki, hogy milyen a bányászok élete: ‘amire odaér, tiszta lakás várja, ■már az első nap megkapja a 400 forintos jutalmat. Kezdetben könnyebb munkát biztositanak számára, de így is megkeresi a havi 700 forimtoit. Később. ha jól dolgozik, kereshet 1500 forin­tot is. Akik most jelentkeznek, egy év múlva vájárok lesznek- Esetleges megbetegedésük idején az ingyenes gyógykezelés mel­lett keresetük 65 százalékát kap­ják. Mindezek mellett az üzemi étkezdén naponta háromszor meleg ételt kapnak 5 forint 60 'fillérért. Kovács János, még nagyobb kedvet kap, amikor ezeket hall­ja. örömmel irjia alá a szerző­dést. Mégegysaer végignézi a falra akasztott bányászképeket és boldogan indul haza felé. Kovács János most otthon van, ül az ajtó előtt. Előveszi a bá­nyászokról szóló füzetet, amit a munkaerő tartalékok hivatalában kapott és újra olvassa. Hirtelen felcsillan a sztme — ezt még nem is tudtam. Olvassa a következő sorokat: „Mindert bányásznak a munka megkezdése után azonnal munkaruhát, bakancsot, bőrsap­Ma a megye községei közül a begyűjtés teljesítésében elsők va­gyunk. Ennek jutalmául kaptuk meg a Megyei Pártbizottság bé- ke.begyüjtési versenyzászlaját. Ezt' úgy értük el, hogy nem az ellenség szavára hallgattunk, hogy „kevés a termés“, hanem átéreztük azt, hogy a beadás teljesítése ha­zafias kötelesség. Vannak még megyénkben köz­ségek, akik hozzánk hasonlóan harcolnak a begyűjtés győzel­méért, a Megyei Pártbizottság bé- ke-begyüjrési versenyzászlajáért. Most szaladt hire a községbe, hogy Bucsuta község dolgozó parasztsá­gának begyűjtési eredménye ve. szélyezteti a megkapott verseny- zászlónkat. Én az alábbi felhívással fordulok községünk minden dolgozó pa­rasztjához; ne elégedjenek meg az­zal, hogy a beadásuknak eleget. tettek, hanem szállítsanak be min­den felesleges szem gabonát a földmüvesszövetkeze! magtárába. Ezzel nemcsak eredményeinket. népgazdaságunk fejlődését segítik, hanem hozzájárulnak a béke meg­védéséhez is. Puszta szentlászló dolgozó pa­rasztjai! Az eddiginél még oda- adóbban tegyetek eleget a beadási kötelességeteknek. Az elcsépelt E rméseredményeteknél ha felesleg unatkozik, vigyétek be a magtár­ba, Ne késsetek vele, mert minden óra és perc elmulasztása veszélyez­teti a versenyzászlót. Én eddig 231 százalékban tettem eleget a beadási kötelezettségemnek. De még körülnézek a portámon, mert első akarok lenni községünk bé. ke.begyüjtésében, ezért ami feles­legem van, azonnal beszállítom a magtárba. Paraszttársaim, kövessétek pél­dámat' és a feleslegetek beszállítá­sával harcoljatok, hogy továbbra is községünkben maradjon a Me­gyei Pártbizottság béke-begyűjtési versenyzászlója. A letenyei járási tanács egyik dolgozója Kovács elvtárs, a be­gyűjtési csoport vezetője jelentet­te, hogy a késedelmi pótlékot ki. vetetitek. Az ellenőrzés során ki- udcdvti, hogy óz nem történt meg és nyilvántartásuk sincsen arról, hogy a gazdák melyik na­pon csépeltek el. Szepetnek községben a népneve­lők és a társadalmi bizottság tag. jai nem tartják meg üléseiket. Ugyanitt nem vezetik a nyilvántar­tást a csépeltéig gazdákról s a ké­sedelmi pótlékot' sem vetették még ki. Zaiavég községben a cséplés befejeződött, de a cséplőmunkások nem hajlandók kimenni Tótima­jorba, ahol még semmit sem csé. peltek. Pedig Tótimajorban kelle­ne a segítség — kevés a munka­erő. A zalaszentpróti járásban a cséplőgép ellenőrök keveset fog­lalkoznak a dolgozó parasztok­kal, nem világosítják fel őket a beadás fontosságáról. Oka, hogy a csépelteiő gazdáknál étkeznek, elfogadják a bort és szerintük függenek a gazdáktól. Pacsán 2—300 mázsa gabona áll a raktárban vételi jegyzés nélkül Ugyanez a helyzet' Szepetneken is. A vasboidcgasszonyi felvásárló fi­gyelmeztetés ellenére is C.jegyre veszi át a gabonát olya» dolgozók­tól, akiknek még B-jegyre van kö­telezettségük. Megkezdődtek a hagymaszáilitási szerződéskötések Az élelmezési minisztérium rendeleje értelmében megkezdőd­tek a ha gyimas zálli tási szerződés - kötések. A szerződéskötések feL tételei a következők: Azok a ter­melők. akik dugbagymáról ter­meit vörös-,i vagy foghagymára kötinek szerződést és kötelezett­ségüknek szeptember 15-ig ele­get tesznek, a szabadforgalmu C- vétieli áron felül 10 százalékos felárat kapnak. Akik szeptem­ber 15-e után, de október 20-ig teljesítik, azok 5 százalékos fel­árban részesülnek. Ugyanez vo­natkozik a feketemagról termeit, vöröshagymára is. Akik a szer­ződéses kötelezettségnek októ­ber l5-ig eleget tesznek 10 akik november 20-ig teljesibeffók a megállapított szerződést 5 száza­lékos felárban részesülnek, Olvasd a Zalát A dolgozók ébersége fekefe- csép'-ő-banda aljas {izéiméiről rántotta le a leplet Balafon- magyaródon. Nagy Béla és Tóth József cséplőgéptulajdonosok összejátszottak Szabó József el­lenőrrel, valamint Vajda Kál­mán és Vasjag Lajos etetőkkel, s már a cséplés megkezdése előtt elhatározták, hogy ezt a nagyfontosságu munkát nem a dolgozó nép érdekei, hanem a saját alantas érdekeik szem előtt tartásával végzik. Sötét üze'-meiket már a cséplés meg­indulásakor elkezdték, s azóta — mind jobban vérszemet kapva — folytatták egészen leleplezé­sükig. A vizzsgálat során kiderült, hogy 50 baia ton magyar ód i gaz­dánál végeztek feketecséplést. Ezek közül 25-nél megejtették az utólagos elszámolást, amiből kiderült, hogy csak ezeknél a gazdáknál 42.2 mázsái kenyérga­bonával akarták megkárosítani államunkat. Megállapították, hogy a bűnszövetkezet minden mázsa feketén elcsépelt gabona után 20 forintot, vagy 15—20 kg búzát kért­Amikor a dolgozó népünk ke­nyere ellen elkövetett alias me­rényletnek nyomár,a jöttek, Tóth Kovács János bányász lesz Alig, bogy elhangzott a tata­bányai bányászok 5000 uj bánya munkás toborzására szóló felhí­vása, Kovác9 János zalaegerszegi fiatal a várpalotai szénibányába jelentkezett. Eddig a magasépí­tő vállalatinál segédmunkásként dolgozott. Amikor meghallotta, bogy ötezer uj bányászra van szükség, felkereste a Munkaerő Tartalékok Hivatalának kinedeá'b- ségét. Útközben még gondolko­dott, vájjon nem bánja-e meg ezt az elhatározását. Gondolkodik, ■mert az ellenség hangja, hogy •rossz a bányászok élete, ő hozzá is eljutott. Most. ot't áll a munkaerő tarta­lék irodája ©Jött. A falon fény­képek vannak a bányászok éle­déről és munkájáról. A belső te­remben már több dolgozó várja felvételét. Kovács János hosz- szasam nézi a képeket: a vájár o- Iklat, a csillésekét,.. N éli óz. de szép a bányászok élete — én is az leszek —, mondja magának. Nyilliik az ajtó, három nruníkái> el­távozik az irodából. Rajt« a sor. — Várpalotára szeretnék menni, dolgozni a szénbányába — mond­ja. Az iroda dolgozói elbeszél. Gutorföldén, Hahóton. Esztereg- nyén jó munkát végezlek a nép­nevelők. A csépelteiő gazdákat felkeresték cséplés clő't és a csép- léskor is. így érték el, hogy Gu. torföldén 10-én 75 mázsa, 11-én 124 mázsa volt a begyűjtés ered­ménye. Hahóion lO.ig 206 mázsa volf a begyűjtés összeredménye. A következő két napon 170 mázsát adtak be. Eszteregnye község két nap alatt 215 mázsát vitt a ter­ményraktárba. Pölöske községben felvirágozott kocsikon viszik a gabonát a rak­tárba. Az úttörők felvonulással ünnepelték a békebegyüjtést. Petrikereszturon Kiss István 4 holdas dolgozó paraszt kenyérga­bona beadását 588 százalékra tel­jesítette. A cséplőgép még az udvarán volt, amikor már a rak­tárba vitte terményét. Ott kije­lentette: Én a béke hive vagyok és a békéért nemcsak szóbaii, ha­nem tettekkel is harcolok. Pél­dát akarok mutatni minden dol­gozó paraszt társamnak. Mi dol­gozó parasztok nagyban elősegít­hetjük a béketábor erősödését — ha túlteljesítjük kötelezettségün­ket Pókaszepetken uttörőküldöttség köszöntötte fel Horváth Teréz dol­gozó parasztasszonyt, aki 800 szá. zalékban teljesítette beadási köte­lezettségét. kát és alsónemüt adunk. ame­lyet, ha egész éven át nem mu­laszt igazolatlanul műszakot, nem kell megfizetnie. A betegség és •az évi szabadság nem számit ■igazolatlan mulasztásnak.“ Most már nem is ‘tántorít el ■senki attól, hogy bányász legyek — mondja a 18 éves Kovács Já­nos- Amiól'a aláírta a szerződést, már két fiatalt is meggyőzött. Hárman indulnak hétfőn reggel együtt Várpalotára, A vas gyártásához, melyből az uj gépek lesznek, szén kell hogy falva im kaf villamosítani tudjuk, az áram fejlesztéséhez szén kell, hogy hazánkat meg- védhessük az imperialista rablók ©Len, több szenet is kell termel­nünk —. de ahhoz, hogy több szenet tudjunk termelni, több bá­nyászra van szükség. Ezt értette meg Kovács János. Dolgozó parasztok, fiatalok, kövessétek Kovács János példá­ját, menjetek minél többen a szénbányákba! ___________________ Sz erda, 1951. aug. 15, Fekete-cséplő bandát lepleztek le Balatonmagyaródon BÖLE GYÖRGY, 10 holdas középparaszt, Pusztaszentlászló. Ahol segitik — ahol hátráltatják a begyűjtési verseny győzelmét

Next

/
Thumbnails
Contents