Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-09 / 184. szám
Ses’mSny közötti nézeteltérések rendezésére irányul és felhivja a Szovjetunió népeit, működjenek együtt a barátság szellemében ez erőfeszítések érdekében, és hogy a kongresszus felkéri az Egyesült Államok elnökét, forduljon felhívással a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányához, ismertesse meg a Szovjetunió népeivel ennek a határozatnak a tartalmát. N. M. STernyik, a Szovjetunió l^eg-felsó Tanácsa Elnöksége elnökének válasza Trumannak, az Egyesült Államok elnökének Nagyméltóságu Uram! Van szerencsém megerősíteni 1951• július 7-i üzenetének, az Egyesült Államok kongresszusa abban idézett határozatának kézhezvételét és eljuttatni Önhöz 0 Szovjet Szocialista. Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatát. Ez a határozat kifejezésre jut- tíij-a a Szovjetunió népeinek őszinte barátságát az egész világ népei iránt. A határozat elmondja, hogy a szovjet nép egységes a tartós béke megteremité- sére és az uj háború veszélyének elhárítására irányuló törekvéséi, ben. ' A szovjet népnek nincsen oka kételkednie' abban, hogy az amerikai nép szintén nem akar háborút. A szovjet nép azonban jól tudja, hogy az egyes államokban vannak olyan erők, a>melyek uj világháború kirobbantására törekszenek, mipel ebben bizonyos körök meggazdagodásuknak forróját látják, A Szovjetunió népeinek véleménye szerint- nem lesz háború, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette, leleplezve azoknak az erőknek mesterkedéseit, amelyeknek érdeke a háború és amelyek arra törekednek, hogy uj háborúba sodorják a népeket, Osztom az Ön véleményét arról, hogy az emberek többségének szivébe bele van oltva & békére és testvériségre irányuló törekvés. Ezért azoknak a kormányoknak, amelyek nem szavakban, de tettekben törekednek ai béke fenntartására, mindenképen •,támogatniok kell népeik békés törekvéseit. A szovjet kormány teljes mértékben elősegíti, hogy a békéért harcoló szovjet emberek egyesítsék erőfeszítéseiket a többi országok népeinek erőfeszitéseivel_ A szovjet kormány vendégszeretettel fogadja bármely ország békeküldötteit és minden módon elősegíti a szovjet emberek érintkezését más országok népeivel $ semmiféle korlátot nem állít fel ennek útjába. Kétségtelen, hagy a népek közötti közeledés, amelyről az Ön üzenete beszél, feltételezi a népek közötti politikai, gazdasági és kulturális kötelékek és kapcsolatok fejlesztését az egyenjogúság alapján, Kétségtelen az is, hogy ezen az utón a legfontosabb lépés minden meg^üfönbözfetAs kiküszöbölése kell, hogy legyen a Szovjetunió iránt az amerikai hatóságok részéről. Valamennyi békeszerető nép kötelessége az, hogy törhetefle- nül a háború megakadályozására és a béke megőrzésére irányuló politikát folyhasson, ne engedje meg a fegyverkezési versenyt, törekedjék a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver' eltiltására — e tilalom végrehajtása, ellenőrzésének bevezetésével együtt — és segítse elő, hogy az öt hatalom egyezményt kössön a béke megszilárdítására. Az ilyen egyezmény megkötésének rendkívül nagy jelentősége lenne a szovjet -amerikai kapcsolatok megjavítására és a népek közötti béke megszilárdítása terén. Egy ilyen egyezmény növelné a népek hitét abban, hogy a béke fennmarad és ezzel lehetővé tenné a fegyverzet csökkentését és Uymódon könnyítené a katonai kiadások terhét, amelyek egész súlyúkkal a népek vállára nehezednek. A fentemlitett intézkedések megvalósításában az amerikai nép mindig teljes együttérzésre talál a szovjet nép részéről, amely változatlanul védelmezi á béke ügyét Remélem, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége határozatának szövegét az amerikai nép tudomására hózzák. Felhasználom az alkalmat, hogy megkérjem önt, adja án az amerikai népnek üdvözletemet és a Szovjetunió népeinek jókívánságait. NYIKOLAJ SVERNYIK, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Moszkva, 1951, augusztus 6. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozata A Szovjet Szocialista Köztársa, ságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége, amely egyesíti mindkét ház — a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Szövetségi Tanácsa és a Nemzetiségi Tanácsa munkáját, megismerkedve az Amerikai Egyesült Államok szená. tusának és képviselőházának együttes határozatával; amelyet Trumannak, az Egyesült' Államok elnökének július 7-i üzenetével együtt kapott meg. szükségesnek tartja, begy a következeket jelentse ki; I A szovjet kormány a Szovjetunió népeinek bé- keakaratát kifejezve változatlanul a béke megszilárdítására. és az államok baráti kapcsolatainak megteremtésére Irányuló politikát folytat. Ennek a politikának alapját a békéről szóló dekrétumban fektették le, amelyet a Szovjetek II, Kpngresz- Szrusa fogadott el 1917 november 8-án, alig hogy megalakult a szovjet állam. Azóta a Szovjetunió külpolitikája változatlan maradt; a béke és a népek közötti baráti kapcsolatok megszilárdítására irányul. A második világháború után, amikor z szövetségesek együttes erőfeszítéseinek eredményeképpen az agresszorok erőit szétzúzták és az agresszív államokat lefegyverezték, nemze'közi szervezet" alakult a béke megőrzésére és egv újabb agresszió megakadályozására, létCteBí8rtf5fc, 1951. aug. 9. rejötfek a feltételek a tartós béke megteremtéséhez. Mint' ismeretes a szovjet kormány a nemzetközi biztonság megszilárdításának ügyében kezébe vette a kezdeményezést. amikor javaslatot tett a fegyverzet általános csökkentésé, re, beleértve elsőrendű feladatként az atomenergia háborús célokra való termelésének és fel- használásának eltiltását. A szovjet, kormány következetesen vé. delmezve a béke ügyét és kifejezésre juttatva a népek törhetetlen elszántságát, hogy elhárítják a% uj háború ~ veszélyét — két, ízben nyújtott be javaslatot arravonaiko- zóiag, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia, Kína, Franciaország és a Szovjetunió egyesítsék erőfeszítéseiket a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából és kössenek egymással békeegyezményt. A szovjet kormány kezdeményezését az egész világ békeszerető népei lelkes helyesléssel és támogatással fogadták A szovje; nép nem tudja megérteni, hogy az Egyesült Államok kormánya milyen béke- szerető indokoknál fogva utasítja el mimdezideíg a szovjet kormánynak az öt hatalom közötti béke. egyezmény megkötésére vonatkozó javaslatát. A koreai háborús konfliktus kitörése és az Amerikai Egyesült államok koreai nyílt fegyveres beavatkozási ulán & Szovjetunió n«m egyszer lejt javaslatokat a koreai konfliktus békés rendezésére. Az uiöpbVjdőben a Szovjetunió, ismét Javaslatot tett arra, hogy vessenek véget a vérontásnak Koreában. Ez tárgyalásokhoz Is vezetett a fegyverszünetről és a hadműveletek beszüntetéséről Koreában. A Szovjetunió békepolitikája a szovjet állam népeinek teljes és feltétlen támogatására támaszkodik. A szovjet államban nincsenek osztályok és csoportok, amelyeknek érdekében állana a háború ki- robbantása, A Szovjetuniónak-nincsenek semmiféle agresszív tervei és nem fenyeget, semmilyen országon és semilyen népet. A Szovjet, unió fegyveres erői sehol nem viselnek háborút és nem vesznek részt semmiféle hadműveletekben, A Szovjetunió népeit teljesen leköti a békés építés feladatainak teljesítése. A szovjet) állam uj, nagyszabású vízierőművek és öntözési rendszerek építését folytatja és megteremti a fel;ételeket) az ország lakossága életszínvonalának szakadatlan iovábbi emelkedésé, hez. O Az Egyesült Államok sze. nátusának és képviselcházá- nak határozata kijelenti, hogy az amerikai nép mélységesen sajnálkozik a „mesterséges korlátok“ miatt1, amelyek elválasztják a Szovjetunió népeitől. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége szükségesnek találja kijelenteni, hogy a Szovjetunió külpolitikája nem gördít semmiféle akadályt' a szovjet nép és az amerikai nép — éppúgy, mint a többi nép — közeledése elé és nem támaszt semmiféle akadályt azzal szemben, hogy üzleti, kereskedelmi és baráti kapcsolatok jöjjenek létre közöttük. Ezt azonban nem lehet elmondani arról a külpolitikáról, amelyet az Amerikai Egyesült Államok hatalmi szervei folytatnak. Erről nemcsak az olyan tények tanúskodnak, mint az, hogy az amerikai hatóságok rendszeresen megtagadják a beutazási vízumok kiadását' az Egyesült Államokba a szovjet kultúra képviselőitől, sőt kiutasítják őket, tekintet nélkül korábban törvényes utón megkapott beutazási engedélyükre, — hanem az Egyesüli Államok kormányának számos más intézkedése is, amelynek megkülönböztető jellege van a Szovjetunióval szemben. Ezf például p, következő té_ nyék támasztják alá.’ a) 1S49 decemberében az amerikai bevándorlási hatóságok a Virginia-szigeteken minden alap nélkül rendelkezést) adtak ki, amelynek értelmében a Trepang és a Perlamuir nevű. kisebb javítás és vizfelvétel céljából St. Thorn asb a befutó két szovjet halászhajó legénységének megtiltották, hogy partraszálljon. b) 1950 júliusában Baltimore kikötőjében az amerikai hatóságok általános kutatásnak vejették alá a Krasznodar nevű szovjet gőzhajót. A rendőrügynökök, megsértve az általánosan elfogadott nemzetközi szokásokat. a kutatás után a hajó fedélzetén maradtak, egészen addig, amig az ki nem futóit a tengerre. c) 1948 március 18-án az ameri. kai ha'óságok önkényesen zgr alá helyezték a Rosszija nevű. a Szovjetunió állami tulajdonában lévő New-Yorkfoa érkezett szovjet hajót, a hajó valamiféle két' utasának megkeresésére hivatkozva. d) 194.9 márciusában g beván. dcrlási hatóságok New-Yorkb3n felszólították az Egyesült Államok kulturális és tudományos munkásainak békevédelmi kongresszusán résztvevő szovjet képviselőket, hogy egy hét leforgása alatt hagyják el az Egyesült Államokat, és megfenyegették, hogy a menyiben a rendelkezést rém teljesítik, köz- igazgatási intézkedéseket fogana. tcsijanak ellenük. e) 1950 októberében New-York- ban a broopj repülőtéren feltartóztattak két szovjet’ diplomáciai fukart* noha útlevelükben benne volt az amerikai diplomáciai vízum. f) 1951 márciusában 3 kereskedelmi minisztérium rendeletéi ■dnt1. ki amr'v szerint hatályon kívül helyezték a tudományos- ^cehrdksil '»"oda’^m k’vifr1~*»<»k eu gede.Vezésci a Srovt^nnfóba. g) A legutóbbi napokba^ n Szovjetunió ENSz mellet! működő kér- viseje ének new.yorki épülete elölt a rendőrség ebié,zése méllett csirkefogók bo'rárvckai rendeznek, amelyek zavarják a képviselet rendes munkáját és veszélyeztetik a munkatársak személyi hírto-^ágát Augusztus 2-án A. Sz. Poljan- szkijt, a képviselet első titkárát, aki diplomáciai sérthetetlensége! élvez. a képviseletről való eltávozásakor csirkefogók a rendőrség szemeláítára megtámadták és fejére botütéseke! mértek. h) Ez év junius 23-án, alig néhány nappal azelőtt, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke elküldte az USA kongresszusának határozatát N, M. Svemyiknek. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, az Amerikai Egyesült Államok kormánya felmondta a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1837-ben kötött kereskedelmi egyezményt’. i) Ez év junius 2-án a kongresz- szus törvényt fogadott el, amely azt követeli az Egyesült Allamok- részéről úgynevezett gazdasági és pénzügyi segélyben részesülő országoktól, hogy gyakorlatilag szüntessék be a kereskedelmet a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal;, máskülönben megvonják tőlük a segélyt. Az ennek a törvénynek értelmében ez év junius 7-én közzétett tilalmi listák magukba foglalnak csaknem minden, a nemzetközi kereskedelemben szereplő árut. j) Augusztus 2.án, már az Egyesült Államok kongresszusának a Szovjetunió Legfelső Tanácsához intézett" üzenete után, a kongresz- szus képvlselcháza újabb törvényt fogadott el, amely stratégiai anyagok szállításának betiltása ürügyével olyan intézkedéseket ir elő, amelyek a Szovjetunióval és a Szovjetunióval baráti viszonyban lévő országokkal való kereskede. lem beszüntetésére irányulnak. A fentemlitett" megkülönböztető intézkedések a kereskedelem terén oda vezettek, hogy az áruforgalom a Szovjetunió és az Egyesült1 Államok közölt az utóbi öt év folyamán, 1946-íól kezdve, kevesebb, mint egyhatedára csökkent és csak jelentéktelen színvonalat ért el. Uymódon mindezek a tények ar. ról tanúskodnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok hatalmi szervei megkülönböztető politikát folytainak a Szovjetunióval szemben és hogy mesterséges korlátokat’ emelnek, amelyek akadályoz, zák a szovjet és az amerikai népek szabad érintkezését és elválasztják egymástól országainkat. Jogosan merül fel a kérdés, mi. ként egyeztetheí ők össze az amerikai hatóságok fen^mUtetlt cselekményei az USA kongresszusa, határozatának azzal a kijelentésével, hogy el kell távolítani a korlátokat a két ország népei közötti kapcsolatok terén. A szovjet nép elölt nem kétséges, hogy az amerikai nép, éppúgy, mint' minden más nép, nem akar háborút a töri énelem azonban azt mutatja, hogy a béke és a háború kérdését nem mindig a népek döntik el. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya sok felelős képviselőjének, valamint az. USA kongresszusa sok tagjának nyilatkozatai gyakran egyenesen felhívásokat tarta’maz- nak agresszív háború kirobbantására a Szovjetunió népei ellen és a békés lakosság tömeges pusztítására szolgáló fegyver alkalmazása, ra. Az ilyen, nemcsak a béke érdekeinek, de az emberi erkölcs elemi követelményeinek fs ellentmondó nyilatkozatokat az Egyesült Államok kongresszsusának el kel. lett volna ítélnie. ^ Az Amerikai Egyesült Államok kormánya az Észak- atlanti Kalonai Szövetség megalakításának kezdeményezőjeként lépett' fel. Ez a szövetség, mint látható, a Szovjetunió ellen irányul. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya idegen területekén a Szovjetunió határainak közvetlen közelében katonai támaszpontok széles hálózalál hozta létre és meg. sértve vállait kö.elezeitségett', reml- litarizálja Nyugat-Némejországo! és feltámasztja a japán militariz- must. Egyidejűleg az Amerikai Egyesült Államokban gigászi fegyverkezési programmal valósítanak meg. Az Amerikai Egyesült Álla-,' mólt kormánya álttfrslp ,eju'a-, sifotla ?. szovjet koímúnydjk a béke és a nemzelközi biztonság megszilárdítására irányuló minden javaslatát. így mindeddig n*m ft* tek el megegyezési gz öt hatalom közötti békeegyeztttény megkötés se, az atomfegyver betiltása és á tilalom végrehajtása fölötti ellenőrzés létesítése, valamint a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése terén. A kongresszus határozatában felveti azt a gondolatot, hogy jelenleg megnyílt az ut az atomenergia békés célokra való felhasználása előtt. Nem kétséges azonban, hogy csak az atomfegyver betiltása után lehet az atomenergiát valóban békés célokra. a népek javára felhasználni. A szovjet nép nap, mint nap arról győződik meg, hogy az Amerikai Egyesült’ Államok kormányának politikája és tevékenysége különböznek a béke megőrzéséről szóló szóbeli nyilatkozataitól éppúgy, mint az amerikai nép békeszerető törekvéseitől és előfeltételeket teremt a Szovjetunióval való viszony további megrontására, noha az Egyesült Államokat nem fenyegette és nem fenyegeti semilyen veszély a Szovjetunió részéről. Magától értetődik, hegy csupán üdvözölni lehet' az Egyesült Államok kongresszusának a szovjet néphez intézett üzenetét és csupán üdvözölni lehet a3 Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti baráti viszony meg. erősítésére való felhívását. Azonban a szóbeli felhívás, azzaj a felhivással. hogy mozdítsák elő a Szovjetunió és az Egyesült Alla-f mek közötti viszony megjavítását és a nemzetközi béke megszilárdításának ügyét, csak akkor vezet, hét pozttiv eredményekre, ha ezektől a szavaktól nem térnek el az USA-kormány tettei, az Amerikai Egyesült Államok kormányának politikája és tevékenysége. Mint-' hogy azonban az USA kongresszusa kijelenti, hogy keresi az utat a Szovjetunióval való viszony meg. javítására, nem kételkedhet abban, hogy a kongresszus ilyenirányú törekvései találkoznak a szovjet nép békeszereíő törekvéseivel és a Szovjetunió békepolitikájával. A Legfelső Tanács Elnöksége úgy véii. hogy ezen az utón komoly lépés lenne, ha a nemzetközi kapcsolatok minden területén kiküszöbölnék a Szovjetunióval szemben alkalmazott megkülönböztetéseket, amelyek akadályozzák a normális kapcsolatokat országaink közötf. Még fontosabb lépés lehetne a2 országaink közötti viszony megjavítása és a népek közötti béke megszilárdítása terén az öt hata. lem békeegyezményének megkötése, amelyhez más, a béke megszilárdítására törekvő államok is csatlakozhatnak. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége nem kételkedik, hogy minden békére törekvő nép nagy megelégedéssel fogadná egy ilyen egyezmény megkötését. A Legfelső Tanács Elnöksége kifejezi azt a reményét, hogy az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa ezt a határozatot az Amerikai nép tudomására hozza. Váltsa