Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-07 / 182. szám

VILÁG PROLEL Árjái EGYESÜLJE! ek> S3 Megnyílt Berlinben a III. Világifjusági Találkozó Átvették az élüzem-kitüntetést az Äßvanyolajkutato és Mélyfúró Vállalat dolgozói AZ MDP ZAliAMEOYEI PÁRTBIZOTTSÁOÍJÍAK MAPDLAPJA VII. évfolyam 182. szám. Ära 50 fillér 1951. augusztus 7, Kedd Javítsuk meg a felvilágosító munkát! Megérkeztek falujukba a Szovjetunióban járt parasztküldöttek Saját szemünkkel láttuk a világ legfejlettebb mezőgazdaságát Nadrai Kálmán dolgozó paraszt beszámolója Pácsán Megyeszerte folyik a harc be­gyűjtési tervünk, gyors, határidő előtti tukieljesiitéséért. Népneve, •lőink egyre jobb mimikával, ered­őmén y es ebb módszereJkkel veszik ki részüket a kenyércsatából, mindjobban sikerül mozgásba hozni falvainkat. megyénk dol­gozó parasztsága nap minit nap 'több gabona beadásával járul hozzá ötéves tervünk mielőbbi megvalósításához. ■ A népnevevőértckiezletek: óla so­kat. javult pártszervezc.teink mun­kája- Amíg egy héttel ezelőtt 'mindössze 23 vagon gabona gyűlt he egy nap alatt, ma már .több (mint 90 vágóimnál emelkedett a (begyűjtött gabona mennyisége. Az országos versenyben me­gyénk még mindig az utolsók közölt kullog. Bírnék az az oka, hogy agitációnk még mindig nem It/udlta levetkőzni régi hiányossá­gát: a szükkörüség'et, azt, hogy a. népnevelők százai helyett köz­ségenként aliig néhány népnevelő végez felvilágosító munkát. A begyűjtési terv biztosítása ke­mény feladat- Hisz az idén sóik­kal itöhb gabonát kell begyüj'te- inünik, minit tavaly, s az osztály- ellenség sokkal aljasabb módsze­rekkel igyekszik gátolni munkán­kat. Sokkal több a rémhír, szabo­tázs kísérlet, éppen ezért «.okkal lalaposabbn ak, s zé le siebbkö r ü nek kell lenni a mi agitációnknak is. 'Megyeszerte tapasztalható ennék ellenére az, hogy 'pártszerveze­teink. tanácsaink nem {ámaszkod- 'nah a népnevelők munkájára, azt 'hiszik, hogy hivatalos felszólitá- isokkal, bürokratikus módszerek- ikéi teljesíteni tudják begyűjtési 'tervüket. Belezni n például a 'párttitkár elvtárs maga sem.tud­ja. hogyan áll a községe, a nép­nevelőket nem oktatja Iki. Meg­elégszik azzal, hogy naponta '■meglátogatja a cséplőgépekét, a hsépeitető gazdákkal néhány per­cek beszél. Döcög is Bieleznán a begyűjtés, mert a dolgozó pa­rasztok nem ismerik, — és ilyen módszerekkel nem is ismerhetik a begyűjtési törvényt, nem látják eléggé, milyen n'agy jeLenibősége van ötéves tervünk, B béke megvédése, de a saját ma­gunk szempontjából is a gyors beadásnak. Hasonló a hely­zet Surdo.n, Szepetneken, Bucsu- *; zeni jászlán .is, ahol a párbtitlkár és ,a tanácselnök elvtársak, a ta­nács és a szövetkezet alkalm-a- 'zcttijiai, vagyis azokon kívül, akik. hek hivatali kötelezettségűikből kifolyó Lag is felvilágosiltó munkát keli végezni, csupán egy-két nép­be velőt mozgósítottak. így a fel- Húlágositó munka nem jut isi min­denkihez, már pedig ahová a mi politikai munkánk nem jut el, ott1 ’•az ellenség hangja érvényesül, így vojÜt ez Hahóton is., ahol a I iszükkörü népnevei őmunfca követ- kezteheu az egész faluban elter­jesztették a kulákok, hogy rossz ti termés, pedig másfélmázsával Hőbb az idei átlagtermés, mint tavaly volt. Tálosi János 8 holdas ‘középparaszt például a cs ép­lés megkezdésekor panaszkodva mondta, hogy még a fejadagja sem termett meg, pedig mint ta­pasztalt gazda előre láthatta, hogy gabonája legjobb a faluban. Kiderült, hogy még egyetlen nép­nevelő sem beszélt vele, ellen­ben már több kulák is arról sut­togott a fülébe, hogy katasztro­fálisan rossz a termés. Amikor háromezer négyszögölön 19 és fél mázsa búzája 'termett, saját maga ment többi dolgozó paraszttársá- hoz és saját példáján keresztül ‘magyarázta meg, hogy a kulákok milyen al;j,as hazugságokkal igye­keznek a begyűjtési tervünk túl­teljesítését megakadályozni. A hah óta pártszervezet azóta meg­javította munkáját. Ma már 28 népneVelőpár dolgozik állandóan. Muraszc-menyén azokat is bevon, j.ák a nép n evelőmu nkába, akik már teljesítették kötelezettségű­iket. A község az elsők között is halad: multiheti ütemtervét 135 százalékban teljesítette. Ezek a példák azit mutatják, hogy a be­gyűjtési terv túlteljesítése, amely­re minden leheltőségünk meg van, csak úgy biztosítható, ha páét- 'szcrvez&ieink a legsürgősebben megszüntetik a felvilágosító mun­ka szükkörüségét és százszámra vonják be felvilágosító munkára a Pánt- és tömegszervezeti tago­kat, azokat a becsülales dolgozó paraszíolcat, akik élenjárnak a beadásban. A másik fő hiányossága be­gyűjtési agitációnknak, hogy népnevelőink munkája nem elég tartalmas, kevés meggyőző érvet használnak fel, nem tudatosítják eléggé, hogy a begyűjtés teljesí­tése nemcsak kötelezettséget je­lent, de becsületet, jutalmát is biztosít dolgozó parasztjaink szá­mára. Türjén például a népneve­lőik nem mondják el a dolgozó parasztoknak, hogy .aki a begyűj­tési kötelezettségéit túlteljesíti, az imétermázsá.ikén.t annyi gabonát őrölhet meg, amennyit C-jegyre beadott, — vagy a felét, ha öt holdnál több földje van. Bucsu- •szentlászlóm még arról sem tud­nak a község dolgozói, hogy min­den mázsa C-jegyre beadott ga­bona után 75 forintos kedvezmé­nyes utalványt kap iparcikk vá­sárlásra az a dolgozó paraszt, aki teljesíti, kötelezettségét. Álla­munk számos más kedvezményt is biztosit dolgozó parasztságunk­nak, amellyel bebizonyítja meg­becsülését a kötelezettségüket teljesítőkkel szemben, azonban ezt mi csak akkor tudjuk ered­ményesen a begyűjtés meggyorsí­tásának szolgálatába állítani, ha a kedvezmények, jutalmak ismer­tetését fe/világositó munkánk központjába tesszük. Népneve­lői.ak tekintsék feladatuknak, hogy a begyűjtési rendeletet még egyszer alaposan áttanul­mányozzák és ismételten újra és újra megmagyarázzák dolgozó parasztjainknak, hogy a begyűj­tés jó teljesítését bőségesen jutái, mázzá a dolgozó nép állama. Természetes, hogy a jutalom, a megbecsülés tudatosítása mel­lett azt is meg kell magyaráz­nunk, hogy az elmaradókat, akik 'a kulákokra hallgatva nem adják be időre a gabonát,- a begyűjtési 'törvény rendelkezései alapján ■szigorúan felelősségre vonják­Augusztus 20-ig már csak két hét van hátra. Tizennégy nap nem ‘sok idő., azonban ha javítunk népnevelő munkánk e két fő­hiányosságán, ha kiszélesítjük a népnevelők ezreinek bevonásával agitáció rakat, ha népnevelőink megfelelően felhasználják a juta­lom és a megszégyenítés törvény, biztosította eszközeit, akkor ez a rövid idő is elég lesz arra, hogy 'teljesíthessük Rákosi elvtársnak vállalt kötelezettségünket; alkot, mányunk ünnepére ’terven felül több gabonát adunk a hazának. .Vasvári Ferenc Több mint egy hónapja, hogy Pacsa község dolgozó paraszisá- ga ünnepélyesen indította útnak Nadrai Kálmánt a világ legfej­lettebb mezőgazdaságának tanul­mányozására a Szovjetunióba. Azóta lelt'ek és múltak a napok, hetek és azóta befejezték az ara­tást, a behordást és folyamatban van cséplés, a begyűjtés. Sok mindent tétt azóta Pacsa község dolgozó parasztsága, de még van bőven tennivalója. Vasárnap béke-cséplésí és be­gyűjtési napot tartottak. De sz esti órákban mintha csak meg mozdult: volna a falu. Az utcákon csopcrlokra verődve ünneplőbe öltözött dolgozó parasztok, fia­talok, öregek, asszonyok és lá­nyok közelednek a mozi felé. A mozihelységet zsúfolásig meg­töltik az érdeklődő és kiváncsi dolgozó parasztok. A faluban ha_ marosan híre szaladt, hogy a parasz; társuk, TSadrai elvtárs visszatért a Szovjetunióból. Dulgyovai Antal a tanács tit­kára' áll fel elsőnek és a tanács nevében üdvözli Nadrai elvtár­sat, akit a falu dolgozói hosz- szanfartó, viharos tapssal, lelkes éljenzéssel köszöntének. Koronya László uÜörő egy szavalattal kí­vánja üdvözletét kifejezni. Mol­nár István elvtárs párttitkár a Párt nevében fogadja Nadrai elvtársat. Mészáros Ferenc út­törő az úttörők és a diákok ne­vében mond üdvözlő beszédet. Gondos István elv társ, a járási pártbizottság nevében köszönti a Szovjetunióban járt Nadrai Kál­mánt. A termei most néma csend szállja meg. Mindenki feszül jen figyel és tekintetét a felemelke­dő paraszttársukra Nadrai elv­társra veti. — Először is köszö­nettel és hálával tartozom a Szovjetunió felszabadító hadse­regének és annak vezérének, Sztálin elvtársnak, Pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy lehetővé fetfe számomra is négy héten át tanul­mányozni a világ legfejlettebb és korszerűbb mezőgazdaságát, — mondja Nadrai elvtárs. — Mikor nagyjainkat említi, viharos laps és éljenzés tölti meg a mozi helyiségét, köszönetét mondanak most a pacsai dolgozó parasztok is. — A határt Csapon lép'-ük át — kezdi beszédét, amikor csilla­podik a tömeg zúgása. — Már itt megmutatkozott a Szovjet nép bará'i szeretefe,... és Nadrai elvfárs hosszan beszél arról, ho­gyan fogadták igaz szeretettel a magyar parasztokat: a szovjet emberek. Innét Moszkvába vezetett az utunk, abba a városba, amely­nek 'a szépségeivel nem tud eltel­ni az ember. A három napos moszkvai tartózkodásom al-att megnézhettem Lenin elvtársat a mauzóleumban. Moszkvából Észak-Kaukázusba indultunk és itt tanulmányoztam a nagyüzemi gazdálkodást. Az első utam egy szovhozba vezetett, itt; találkoztam sz arató­és cséplő kombájnnal. Napi tel­jesítménye dőlt gabonából 28— 30 hektár, álló gabonából a dup­láját teljesiti. Az egyik kolhoz­ban olyan szólót láttam, amit géppel müveinek? sót repülővel permeteznek. A természet átalakítása, a fo­lyók irányának megváltoztatása' — ez mind lehetséges. Például a II. Sztálini kolhoz tagjai egy fo­lyót 7 kilométer hosszan és egy 1500 méter magas hegy alatt 6 kilométer hosszan vezették le és öntözésre használják fel. Ter­mészetes, hegy mindennek meg­valósításához szükséges a gépe­Az udvaron emberek sokasága nézi az emelvényt, ahol Harasta Katalin elvíársnő most számol be a zialaszentbalázsi dolgozó Parasztoknak a Szovjetunióban látottakról és az ott tapasztaltak­ról. Minél jobban közeledik a kezdés időpontja, annál izga'íoí- tabbak, kiváncsiak a megjelent dolgozó parasztok. Mindenki hal­lani akarja, hogyan élnek a. Szovjetunióban és. milyen ered­ményeket értek el a dolgozó pa­rasztok a nagyüzemi gazdálkodás utján. Mikor Harasta elvtársnő fel­megy az emelvényre, három pi­ros nyakkendős úttörő köszönti és kéri, mondja' el beszámolójá­ban azt is, hogyan élnek példa­képeik, a szovjet pionirok. — Nem lehet elmondani azt a szerefetef, amellyel bennünket, magyar vendégeket, fogadtak a szovjet: emberek. — mondotta be. széde elején Harasta elvtársnő, — Meglátogattunk több kolhozt, szovhozt, tudományos intézményt és bőven volt alkalmunk bete­kintést nyerni a szovjet ember életébe, — Lá'-tuk, hogy milyen eredményeket érnek el a mező- gazdaság egyes ágaiban. Láttunk 23 mázsa és 70 kilogramm hektáronkénti bab termést, 25 mázsa 75 kilós borsó termést. Láttuk az évelő rozsot, melyet hét éven kérésziül csak ka­szálnak és vetni nem kel], a sekaf emlegetett ágas búzát, mely súlyra többszöröse a rendes búzának. Meggyőződtünk róla, hogy sok­kal szebb a nyáron vetett lucer­na és krumpli, mint a tavasszal vetett. Julius utolsó felében ve­tik és májusban szedik elő. Ak­kor száraz és szellős helyen tá­rolják egészen addig, mig ki nem csírázik. Feldarabolják és úgy vetik el, hogy lehetőleg egy csira jusson a vetendő darabra. Ez un'.ig elég, a burgonya fejlő­dését pedig elősegíti. A burgonya vetését, mint min­den mást ís, természetesen géppé] végzik. A Szovjetunió­ban gép végzi az ember he­lyett’ a nehéz munkát. Valóra vált az a mondás, hogy a sités, újabb és újabb gépek gyártása. Ezek a lehetőségek ná­lunk is meg vannak, csak meg kell teremteni az alapját: a nagy­üzemi gazdálkodást. Nadrai elvtárs most a: kolhozok irányításáról, a kolhoztagok háztáji gazdálkodásáról beszél. Elmondja, hogy a gépállomások állandó kapcsolatot tartanak -a kolhozokkal és együtt készítik el a terveket is. Befejezőül mindazoknak a dolgozó parasztoknak, akik kér­déseket tettek fel neki, mikor elindult tanulmányújára, most pontos és könnyen érthető vá­laszt ad. Nadrai elvtárs meg­ígéri, hegy szívesen fogadja mindazokat, akik érdeklődéssel fordulnak hozzá. legfőbb érték az ember. Van olyan gép, mely óránként 10 má­zsa gabonát csépel el, a lennyüvő kombájn pedig 120 ember mun­káját végzi el. A földterületeket minden felé erdősávok veszik körül, s ez 'a termés átlag 15—20 százalékos emelkedését jelenti. A munkafe­gyelem nagyon erős. Mindenki a legjobb ludasa szerint dolgozik és öntudatos munkása a kommunizmus épí­tésének, Lefkovo faluban a föld jó és szakszerű kezelésén keresztül 91 mázsa kukoricatermést értek el. A földet jól megtrágyázták, a kikelő kukoricát kiegyel'ék és pótbeporzásf. végeztek, de ezen kívül csak válogatott szemet ve­tettek. Egy kukcricaszáron há­rom-négy cső kukorica is van. A küldöttség tagjai közül sokan az öregek életére voltak nagyon kiváncsiak. A vonaton falálkoz- lak egy öreg hetven éven felüli bácsival, aki éppen Moszkvában töltött szabadságáról jött*. El mondotta, hogy az öregek ha dolgoznak, ha nem, 60 éves kor­tól megkapják mindazt, ami meg. élhetésükhöz szükséges. Az iskolások részére az iskolában külön szóraikozó- terem, zeneterem van, ahol minden tanuló kedve sze­rint szórakozhat és hangszert ta­nulhat. Minden falunak van kulturháza és zenekara, kulfur- gárdája. A kolhozoknak saját rádió leadójuk van, ezen keresz­tül küldik híreiket a- szomszédos kolhozokba. A szovjet emberek azért él­nek olyan boldogan, mert hisz­nek a békében és az a jelszavuk, hogy a béke legyőzi a háborút. Mi is kövessük példájukat, dol­gozzunk és minden igyekezetünk­kel azon legyünk, hogy a béke tartós legyen. — fejezte be be­szédét Harasta elvtársnő. A beszéd után az úttörők ad­tak műsort, majd a dolgozók , megnéz'ék a Szovjetunióból ho­zott gabcna.mintákaf és fény­képeket és ezernyi kérdést -eltek fel a kolhozok életéről, a szov­jet emberekről* Soha nem Iától! terméseredmények Harasta elvtársnő beszámolója .Zalaszentbalázson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents