Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-30 / 201. szám
Tóth József nemesrádói DISs-fiatal vájártanuló less Megyénk dolgozó posztjai, különösen a fiatalok közül sokan megérteitek már a tatabányai bányászok felhívását és mentek el a várpalotai szénbányába. A nemesrádói DISz-fiatalok s olvasták a felhívást, azokat a kedvezményeket és azt *a megbecsülést, amelyben a bányászok részesülnek. A község DISz-fiatálját közül azonban csak Tóth József volt az, ejki meg is értette 0 felhívás jelentőségét. Alapos meg. gondolás mén elhatározta, hogy aláírja a szerződést. Elmegy 6 is a várpalotai szénbányába. Szülei először ellenkeztek vele, de meggyőzte őket. — Menj — mondta *az ßpja. — de megálld a helyedét... — Szüleim tszcs-tagok — mondja. — Könnyebb lett életük. Traktor szántja a termelőszövetkezet földjét. a mi földünket. Én. helyettem is dolgozik a. gép. Tud. nak engem már nélkülözni itthon. Vájártanuló leszek. Örömmé] megyek, mert tudom, hogy nagy szükség van rám is az iparban, s bányában. Tóth' Józsefet is, ~unf a többi jelentkezőt az ellenség uszályhordozói le afearták beszélni elhatározásáról. De nem sikerült. Bátran odavágta azoknak a fiataloknak szemébe, akik azzal ijeszt, gették, hogy csak ..mese és ígéret* mindaz, amit az újságok írnak a, bányászokról: — Akármit beszéltek. — én akkor is bányász leszek —- mondta. S a feleletet tettek követték. Azzal válaszolt, hogy aláírta a szerződést. Már készül az útra.- az uj munkahelyre. — Sajnálom — mondja — itthagyni a tszcs-t, a földet, amelyen annyit dolgoztam, az állatokat, amelyekét, megszerettem, a oarasztélet'et. amelyben eddig nevelkedtem. Szüleim szokták mondani: — Ne menj fiam sehova, jobb itthon. —- Most állandóan azon gondolkodok akaratlanul is. hogy pár nap múlva mindezt itthagyom. De elmegyek, mert a, tatabánya kik felhívása a Párt szava volt- hozzám. Tóth József ipari tanuló lesz, vájár. A tanulás lehetősége mellett népi demokráciánk egyenruhát. teljes élelemellátást és ezenfelül fizetést biztosit számára. Tóth József megérteti e: ez a kötelessége egy DISZ-fiatalnak. Nem riad vissza a nehézségektől, nem fél a kemény munkától, bátran odaált a széncsaták hősei közé, hogy ő is több széntermelésen keresztül segítse ötéves tervünk A nagykanizsai téglagyár dolgozói előző havi tervüket nyersanyag gyártásban 114, égetésben 101 százalékban teljesítették. Ezt az eredményt elsősorban annak 'köszönhetik, hogy az előző hónaphoz viszonyítva lényegesen megjavulj, a munkafegyelem és mind többre emelkedett a niunkaversienyben résztvevő dolgozók száma. Ma már az ösz- szes dolgozók 91 százaléka van versenyben és míg a múlt hónapban az igazolatlan mulasztók és íkésőnjövők száma 6—5 fő volt, addig ebben a hónapban sem mulasztás, sem későnjövés nem volt. Mindaddig, amíg a munkafegyelem meg nem javult, a mulasztók neveit minden esetben kiírták a fegyelmi táblára és tudatták vele, hogy miatta mennyivel maradt le a termelés. Szép eredményeket értek el az önköltségcsökkentés, valamint a selejtesökkentés terén is. Az olajféleségek felhasználásánál 0.5 százalék megtakarítást értek el. A présnél leszedett téglák gondosabb kezelésével 0-6 százalékról 0.4 százalékra csökkentették a selejtet. Égetésnél 0.3 százalékról 0.1 százalékra csökkentették a felejtet. A inunkáf nagyban megkönnyíti, hogy a dolgozók minden nap tudják, hogyan állnak a terv teljesítésében- A gyár két műszakban dolgozik, minden műszakban két.két brigád, mely állandóan versenyez egymással. A brigád'táblán rendszeresen, 'kiírják a két brigád eredményét, valamint a műszakok eredményét is. így dolgoznak, egymást serkentik a jobb eredmények eléréséért. sikeres végrehajtását, hogy harcoljon saját falujáért, szüleiért, a termelőszövetkezetért, országunk minden dolgozójának boldogabb éjeiéért. Nemesrádói DISz-fiatalok! Kövessétek Tóth József példáját. Alakítsátok meg községetek bányászbrigádját. menjetek minél többen harcolni a széncsatába. Az elmúlt hónap kiemelkedő eredményei: Nagy József élmunkás, Horváth Nándor, 'kemence- kihordók 130 százalékban teljesítették tervüket. Magyar Ferenc. Cseke József, Pliha István kemence válogatók is 130 százalékot értek eb Madarász József, Kovács István rakók, 119 százalékot, Kálmán József behordó brigádja 119 százalékot. A nyersanyaggyártásnál Csuii József, Kolarics József 110 százalékot, Sállal Erzsébet lerakó 110 százalékot. Ezek a számok, brigádok és egyes dolgozók eredményei, mind azt mutatják, hogy a nagy. kanizsai téglagyárban jól megszervezték a munkát és tervüket túlteljesítve biztosítják az előirt téglamennyiség elkészítését. Hiba azonban, hogy az üzemben még mindig 22 dolgozó van, aki nem teljesíti tervét. Augusztusi tervünket egy héttel korábban befejeztük A Dunántúli Fűrészeli lenti üzemének dolgozói alkotmányunk ünnepének tiszteletére vállaltuk, hogy augusztusi tervünket egy héttel a határidő élőit, befejezzük* Vállalásunkat teljesítettük. Augusztus 2i-én délután két óra. kor a fűrészüzem befejezte augusztusi tervét, Ez annyit jelent, hogy üzemünk augusztus végéig miútegy 900 ezer forint termelési értékkel termel többet. Üzemünk minden dolgozója Pártunk és Rákosi Mátyás elvtárs iránti mély szeretettől áthat. ua, megfogadja, hogy nem nyug- szanak meg az elért eredménye- ken, a munkaverseng további fokozásával. a munkák még jobb Pártblrek Augusztus 30-án. csütörtökön este 7 órai kezdettel a nagykanizsai Városi Pártbizottság termében konzultációt tartanak ..Lalin Amerika helyzete“ címmel. Előadó: Ferenczi Szabó Béla elvtárs. Az alapszervi titkárok és vezetőségi tagok, népnevelők, valamint tömegszervezetek vezetői, vállalatok vezetői jelenjenek meg. megszervezésével, a még meglévő hiányosságok kiküszöbölésével tovább fokozzák eddigi eredményeiket. így állunk őrt it\t a határszélen a béke védelmében. További eredménnyel, még jobb munkateljesítménnyel segítjük elő ötéves tervünk idő előtti befejezését. HÁMOS IMRE igazgató. KÖNYVNAP 1951 K. Merkuljeva: A bőség országa. Beláthatatlan aranyló búzatáblák, zöld gyapotmezők, sárga napraforgó földek, végtelen rozs. ültetvények fogadnak mindenütt és amerre jársz, építkezések, uj csatornák és uj vízierőművek hirdetik a szovjetember békés munkáját. Évről-évre több erdő, nagyobb bevetett terület, amit sztyeppés, mocsaras, fagyott északi és homokos déli pusztáktól hó. ditottak el Erről a nagy munkáról, ei szovjet ember hősies helytállásáról. a csodák birodalmába) illő tetteikről, a háború utáni Sztálini ötéve9 terv hatalmas eredményeiről számol be könyvében Merkuljeva. APRÓHIRDETÉS ELADÓ ebédlőbútor, jók^rban varrógép (szabó) Nagykanizsa, Szekeres József,u. 46. (582) GUBACSOT Somogyi Béla-ut 8. szám alatt, veszünk át., gyűjtésre megbízást ugyanott adunk. Nagykanizsai Földmüvesszöve*- kezet. (583) MOZI Nagykanizsa Béke mozgó. Csütörtöktől—vasárnapig: HALLÓ MOSZKVA! HARCBAN AZ 1951. ÉVI TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT -------------------------^ ---------------- *--A nagykanizsai téglagyár túlteljesíti a tervet Vádirat a Koreában garázdálkodó gyilkosok ellen Az amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése Phenjan, a borzalmak városa A Bizottság járt Phenjanban. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jelenlegi ideiglenes fővárosában. A háború előtt Phenjanmk 400.000 lakosa, voit. A városban sok nagy, modern tégla- és betonépület és korszerű lakás volt, amelyek — amint ez az épületek maradványa iból m egáll api I h a 1 ó — korszerű központi fűtéssel, valamint egészségügyi és tisztasági berendezéssel voltak ellátva. A városban számos gyár is működött- A város fő ipara: a textil-, lábbeli-, élelmiszer-, dohány-, szeszfőző- és söripar, továbbá műtrágyagyártás volt. Phenjan nagy épületei közé tartoztak: az Opera- és Balett- szinház, 9 színház, 20 mozi, az 1945 után épült egyelem, 73 elemi iskola. 20 középiskola, 6 főiskola és 4 technikum. Ezenkívül Phenjanban 20 esti iskola' működött felnőttek számára és egy uj. hagy műegyetem1, amely a háború kitörésekor már csaknem 'teljesen elkészült. Phenjan városa ma egyetlen romhalmT<z.'A régi házak legnagyobb része c föld színével egyenlő. Itt.olt a hamu és a romok között láthatók a szétrombolt házak cseréptetejének maradványai. Egyes modern épületeknek megmaradt a váza, tető födém és kőzfalak nélkül. Más épületekből csak faltöredékek maradtak, amelyek csak jelzik, hogy itt valamikor ház állott. Az imént felsorolt épületeken kívül leromboltak sok templomot és rombadöntötték az összes városi kórházakat. A Bizottság tagjai megtekintették a legnagyobb városi elemi iskola romjait. Az iskola egyik belső fclán ez a krétával irt an- golnyelvü felírás látható: ,,A tábori tüzőrség 77. ezrede számára lefoglalva*1. A Bizottság a tanuk vallomása alapján megállapította, hogy a város 80 százalékát akkor rombolták le, amikor az amerikaiak kivonultak (fontos megjegyezni, hogy az amerikaiak harc nélkül vonultak vissza és rendszeresen, tervszerűen rombolták szét a várost). A rombolás ma már valóban 100 százalékos — s a1 várost mégis tovább bombázzák. Azon a napon, amelyen -a Bizottság a városban tartózkodott., öüzben volt légiriadó. Ugyanezen ■a' napon, nem messze attól a helytől. ahol a Bizottság tagjai a helyi szervezetek képviselőivel beszélgettek — tízperces időközökben három, egy héttel azelőtt ledobott időzített bomba robbant fel. A lakosok elmondták a bízott, súg tagjainak azt is, milyen módszerekkel pusztították el az amerikaiak Phenjant. A háború kezdete óla szüntelenül folynak a város elleni légitámadások. A január 3-i támadás volt az egyik leghevesebb és iegbarbárabb légiakció. Ezen a napon 80 emeri- kai „B.29“ repülőerőd bombázta a várost. A repülőerődök 15—20 percenként ismétlődő hullámokban támadtak. A támadás január 3-án este kezdődött és másnap délig tartott. A támadást gyújtó- bombák ledobása nyitotta meg. Utána benzinnel, töltött tartály- szerű bombákat dobtak, majd nehéz robbanóbombák következtek. Ezután ismét gyujtóbombá- kat szórtak, időzített bombákkal vegyesen. Azok a tüzek, amelyeket a gyujlóbombák és az időzített bombák robbanásai okoztak, megakadályozták, hogy a lakosság mentési munkálatokat végezhessen. Ezért rengeteg ember pusztult el amiatt, hogy nem tudlak kiszabadulni a romok alól. Sok holttestet mind a mai napig sem ástak ki. Az 1951, január 3-i és l-i légitámadás során elpusztult épületek között voit a városi kórházak többsége. E kórházak lapos tetején olt volt a vöröskereszt ismerletőjel, amelyet 6000—8000 méter magasságból is látni lehetett. Ennek ellenére minden egyes kórházat legalább egy közvetlen telitalálat ért. A bizottság tagjai látták ö megyei kórház épületének romjait és megtekintették az épület közelében lévő három bombatölcsért, amelyek közül kettő négy méter, a harmadik pedig hét méter mély- A lakosok elbeszélése szerint a köz. ponti kórházat zuhanóbombázók pusztították el, 30 méter magasságból. Említettük már — a városban ■nem minden épület pusztult ei bombázások következtében. Sok épületet sz amerikai csapatok robbantották fel, borították lángba visszavonulásuk során. így pusztították el a Kim ír Szen- egyetemet, a fiu-kö.zépiskolákat, az Opera- és Balettszinházat, a városi hivatalokat, az élelmiszerüzemek többségét és az összes kormányhivatalokat. A Bizottságot arról is tájékoztatták, hogy amikor az USA-csapatok elhagyták a* várost, minden villamos- kocsit felgyújtottak, több hidat és vizvezetékhálózatot felrobbantottak. A Bizottság megállapította, hogy az amerikaiak megsemmisítették Korea' hires történelmi emlékét: a Jen Mien Sza buddhista, templomot, amely 2000 évvel ezelőtt épült a várost uraló halmon. Szemtanuk szerint 1950 decemberében, amikor az ameri. kai csapatok Phenjanból kivonultak, n templomnak még nem volt semmi baja. Ámde 1951 január 3-án az amerikai repülőgépek óriási mennyiségű gyújtó- és robbanóbombát, továbbá gyúlékony anyaggal töltött hordószerü bombát dobtak rá. Ha figyelembe vesszük, hogy a templom egy parkban állt, alig hihető, hogy a bombázóknak más céljuk lett volna, mint a templom megsemmisítése. J. (Folytatjuk.!) ~ SPORT Használt a bírálat A Z. Vörös Mdbeor—ZalalövŐ mérkőzés, után bírálatot gyaka- roltunk a zalalövői labdarugócsapat felett. A bírálatra az szolgáltatott okot, hogy a csapat egyik-másik tagja a szocialista sport szabályainak figyelmen kívül hagyásával küzdött a pályán. Azóta jó pár hét telt el és tegyük hozzá, hogy a zalalövői csapatnál nem eredménytelenül. Aki. vasárnap látta az Építők elleni mérkőzést, megállapíthatta, hogy gondolkozásban, viselkedésben és jiátékíf elfogásban egyaránt megváltozott zalalövői csapat játszott a pályán. Preisinger (Z. Építőik) beíemenését leszámítva az egész mérkőzés alatt a dur-i vaságnak még csak a nyomát sem lehetett tapasztalni. Sőt több esetben tanúi voltunk annak, hogy egyszer a zalalövői. másodszor pedig a zalaegerszegi játékosok felsegítették egymást. Annak ellenére, hogy a játékvezető — különösen a II. félidőben — többször tévedett a les áll ások: megítélésében, nem volt semmiféle tiltakozás, hanem fegyelmezetten tudomásul vették az ítéletet. Ezúttal Frimm, a zalalövői középcsatár is sportszerűen viselkedett és küzdött. Ugyanezt lehet mondani a csapat minden-* egyes tagjáról. Annak ellenére, hogy a második félidőt majdnem teljes egészében 10 emberrel játszották végig, egy pillanatra sem adták fel a küzdelmet. Az Építők kétgólos győzelme nem a valós eredményt mutatja, mert a lövői csapat 10 emberrel is legalább annyi támadást vezetett, mint ellenfele és. ha a,' csatárok valamivel is jobban ki-, . használják a helyzeteket, az erect1. meny könnyen más lehetett voT,£. na. Az igazság kedvéért megkell jegyezni, hogy ugyanez ált az Építők csatáraira is, azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni. hogy a lövőie'k — amint már említettük — a II. félidőben 10 emberrel játszottak. A 10 enn berrel való játéknak is megtalálták a helyes ■ módját. Nagyon helyesen az eredményt igyekeztek tartani és ezért inkább a védelmet erősítették meg. Ez ä védekezés (azonban egyáltalán nem volt passzív. Amikor lehetőség nyílt, a védők keresztlabdákkal igyekeztek támadásba1 dobni .az előltartózkodó szélsőt és középcsatárt, akik nem egyszer meleg helyzetet teremtet-* tek az Építők kapuja előtt. Különösen Déri volt elemében, csak lövései néni sikerültek. Ha a zalalövői csapat vezeítő-t nége továbbra is ebben a helyes irányban neveli a játékosokat, egészen biztosra vesszük, hogy a csapat méltóan fogja képviselni a szövetkezeti község szineit. \ A nagykanizsai Petőfi-utcal általános iskolával kapcsolatos dől. gőzök iskolájában 1951—52. tanévre e beiratkozás szeptember 3-án és 4-én lesz. Megnyílik az általános iskola V—VI. és VII. osztálya. Felvételre jelentkezhetnek azok e 16 életévüket betol" Tött dolgozók, kik tanulmányaikat tovább akarják folytatni. A felvételre anyakönyvi kivonatot és az utolsó iskolai végzettséget igazoló bizonyitványt kell vinni. A tanítás ingyenes. Tanévkezdet szeptember 5-én. lesz. Részletes felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. ZALA A Magyar Dolgozók Tártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség: Z* rerszeg. Kossuth Lajos.utca 22. Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M-n. 20. Tel. M. — Kiadóhivatal: Zalaeger_ szeg, Széchenyi.tér 4. Tel. 102. Nagy. kanizsán ZDnyi-u. 29. T: 15-50. Kié szült a Vasmegye uyotndában Szom_ bathely, Kossuth L..u. A Tel: 78. — Felelős vezető: Hegedte Gyula,
