Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-01 / 177. szám
Ä Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség csoportjainak táviratai Rákosi elvtárshoz A salai olajipari vállalatok műssaki értelmiségi dolgozóinak ankétjei VII. évfolyam 177. szám. A* MDP ZAL1WEGYKI PÁRTBIZOTTSÁGÁMAK NAPILAPJA Ära 50 fillér 1951. augusztus 1. Szerda 3 - H Ötéves a forint 1946 augusztus 1-én, öt esztendeje teremtette meg dolgozó népünk ereje Pártunk irányításával és ai Szovjetunió baráti segítségével a jó pénzt, a stabilizációt. Rákosi ejvtárs 1946. május 11-én a Ganz-gyár nagyüzemi gyűlésén vitte a dolgozók elé a követelést; a nyár folyamán jó pénzt kell adni az országnak. Nem sokkal később a Párt megjelölte az időpontot is, amely legalkalmasabb a stabilizáció megvalósítására'. Ez az időpont 1946. augusztus 1 v0lt_ Az értékálló pénz, a jó forint megteremtése a magyar dolgozó nép első, igazi, nagy győzelme volt. amelyet a felszabadulás ót!a elért. Nem fogadta el az imperialisták felajánlott segítségét. A stabilizációt: saját erejéből valósította meg. A forint szilárd valuta lett, amelynek aranyalapja a mi mun. kánk, a dolgozó nép áldozatkészsége. Ez az alap erősebb minden másnál, mert a dolgozók feszülő izmaiban, a gépek termelő munkájában, a magyar mezők áldásos gazdagságában gyökeredzik. Mik voltak a stabilizáció alapfeltételei? A felszabadulás utáni időszakban, amikor az ország romokban hevert, az ország gazdája, a dolgozó nép nem várt ölhetett kézzel. Dolgozó népünk, a kommunistákkal az élen, Pártunk vezetésével, irányításával hozzáfogott a munkához. Nem hallgatott, kishitüekre, akik hi- resztelfék, hogy az amerikai tőke segitsége nélkül az ország sohasem tud talpra állni. A Párt kemény harcot vívott a spekulánsok, feketézők és árdrágítók ellen. A reakció, amely látta Pár. tunk egyre jobban kibontakozó erejét, újra és újra megpróbálkozott, hogy igénybe vegye 0 külföldi segítséget. Olyan politikát akartak, amely kedvére lett volna a tőkéseknek. A dolgozó nép azonban nem akaha árubabocsá- fcani nehezen megszerzett szabadságát. nem akarta eladni országát. A dolgozó nép építeni akart. Visszautasította az imperialista^ ajánlatot és saját erejéből fogott hozzá a romok eltakarítása után az ország, .a dolgozók szabad, boldog országának felépítéséhez. A mi stabilizációnk lehetőségét a Szovjetunió Segítségével Pártunk jelölte meg s a kommunisták sí dolgozó nép segítségével valósították meg. Éppen abban rejlik a forint értékének szilárdsága. vásárlóereje, hogy a dolgozó nép teremtő erejére épült és a szabad dolgozók millióinak munkájából, a munka egyre növekvő termelékenységéből meríti növekvő értékét, mindinkább fokozódó szilárdságát. A forint a dolgozók munkájából, a munkapadok mellől, a gépek dübörgéséből, a traktorok és a kombájnok nyomán a gazdagon termő földekből indul el, hogy ismét visszatérjen a dolgozókhoz, hogy mindinkább emelje a dolgozók é^t- szinvonalát s szebbé, boldogabbá tegye a dolgozók éleiét- Valóban értékálló csak a mi pénzünk, a mi forintunk lehet, amelynek aranyalapja az élmunkások, sztahanovisták, az ipari dolgozók százezrei. a dolgozó parasztok és a boldogabb jövőért küzdő, haladó értelmiség, mérnökök, tudósok, pedagógusok jó munkája. De amíg nálunk, saját erőnkből megteremtettük az értékálló pénzt, mi történt 0 tőkés országokban? Az amerikai terjeszkedés politikusainak a marshaHi- zált Franciaország részére nyújtott „segély*1 engedélyezésénél egyik követelésük az volt, hogy Franciaország „hozza rendbe" állami költségvetését és szállítsa le a frank értékét úgy, hogy ezeknek az intézkedéseknek a terhe a dolgozókra háruljon s Franciaor. szág még erősebben a WaU Streef pénzeszsákjától függjön. Mit eredményezett! tehát a Marshall- segitség? Azt, hogy a gépkocsi- gyártás az 1938-as termelés felére csökkent, azt hogy vasúti kocsiból az előirányzott 20 ezer helyett csak 700 darabot gyárthattak, azt, hegy s. francia munkás- osztály éhezik, nyomorog és a leg- kétségbeesettebb jövő előtt áll. Ugyanakkor mi, akik megvetéssel utasítottunk vissza mindennemű imperialista segítséget, nem csak, hogy értékálló pénzzel rendelkezünk, hanem dolgozóink kemény munkája, önzetlen áldozatvállalása nyomán pénzünk értéke egyre szilárdabb lesz. A Marshall-terv súlyosan rányomta bélyegét, Anglia gazdasági életére is. A pénzügyi, bizonytalanság alapjában ingatja meg Anglia gazdasági életét. A forgalomban lévő papírpénz háromszorosa a háboruelöttinek. A Daily-Mail angol konzervatív lan ezt állapítja meg: „Kevés olyan ország van, ahol a nép olyan rosszul táplált, mint Angliában*1. A Szovjetunióban a rübel értéke hatalmasan emelkedett, vásárlóereje nagyra nőtt. A gazdasági élet sohanemlát.ott virágzást ért el és a Szovjetunióval együtt, a Szovjetunió Segítségével épülnek, fejlődnek a népi demokratikus országok is. A nálunk hatalmas méreteket! öltött építkezés, mely városainkban, falvai-nkban' látható, iparunk és mezőgazdaságunk rohamos fejlődése, életszínvonalunk örvendetes emelkedése, a lehetőség. hogy a dolgozók 10 ezrei üdülhetnek szebbnél-szebb nyaralóhelyeken. annak is köszönhető, hegy Pártunk irányításával a : magyar dolgozók hite, törheíet- : len munkaereje, rendíthetetlen : bizalmai Pártunk és a Szovjet- : unió iránt, 1946. augusztus l-én : megteremtette a jó forintot- j Az öt év. mely a stabilizáció : óta eltelt, kemény harcokban ed- : zetíe egyre szilárdabbá valután- ; kát. azt 0 forintot, melyet a mun- : kásosztály ereje tett időtállóvá, \ melynek a munkásosztály terem- : tő ereje jelöli ki a boldog jövőbe ; ívelő diadalmas .útját*,.. Kövessük as élenjárókat kössük be a lemaradást a begyűjtésben! Az aratásban az elsők között jelenítettük Rákosi elvtársnak, hogy Zala megye elvégezte a Békearatást. Minden okunk és lehetőségünk megvan, hogy elsők le. gyünk a begyűjtésben is. Néhány községünk máris példát mutat! ebben. A termés gazdag. Megyénk mégis szégyenletesen lemaradt' a begyűjtésben. Az országban nagy lelkesedéssel teljesitik és túlteljesítik vállalásaikat a dolgozó parasztok. Addig itt a határszélen Zala megye elaludt. Cséplőgépeink 40—50 mázsás cséplési „eredménynyel“ díszelegnek, s az elcsépelt gabona csak kis százaléka kerül a géptől a magtárba, Pártszervezeteink és tanácsaink pedig nyugodt megelégedéssel veszik tudomásul, hogy nem megy a terménybegyüj- íés, hogy a „géptől a magtárba!“ jelszó nem a tömegek, csak kevesek jelszava. Ezen a tűrhetetlen helyzeten a legsürgősebben változtatni kell. Pártbizottságok! Kommunisták! Népnevelők! Vigyétek harcba a községek dolgozó parasz'.ságál a terménybegyüjtés sikeréért Álljatok a begyűjtési csata élére — az ország kenyeréről, a megye hírnevéről van szó! Induljon harcba minden népnevelő — győzelemre kell vinnünk a begyűjtést, helyt kell állni habárainkon! Községi tanácsok! Legyen harci riadó a „géptől a magtárba!“ jelszó! Segítsétek ?. dolgozó paraszt. Ságot kötelezettsége teljesítésében! Félre minden opportunizmussal — érvényesítsétek következetesen, a nép törvényét mindazokkal szemben, akik elfelejtkeznek az állam iránti legelemibb kötelesség teljesítéséről! Zala megye dolgozó parasztjai! Ne *ürj‘itek ajt a szégyent, hogy megyénk az utolsók között kullog a begyűjtésben! Mozduljon meg az egész megye! Előre, harcba, a begyűjtés győzelméért! Kenyérgabona beadás állása a következő: Búza Rozs év! heti évi heti % % ®/o •/« 1. Zegerszeg v, 23 123 10 53 2. Lenti járás 9 47 11 58 3. NkanJzsa v. 8 41 10 56 4. Zszeafgróti j. 7 37 9 50 5. Letenyei járás 6 30 9 47 6. Nkanizsai j. 6 30 8 42 7. Zegerszegi j. 2 13 4 19 Hatalmasan előretört Zalaegerszeg város az árpa beadásban is. Alaposan, elmaradt Nagykanizsa város és a lenti járás, 'amelyeket most még az egerszegi járás is megelőzött. A járások versenyének állása a takarmánygabona beadásban: Árpa évi heti V» */« 1. Zalaegerszeg város 16 64 2. Letenyei járás 14 56 3. Zalaszentgróti járás 9 36 4. Nagykanizsai járás 7 27 5. Zalaegerszegi járás 6 22 6. Nagykanizsa város 5 18 7. Lenti járás 4 18 Valamennyi járásnak. de külökell ai begyűjtés ütemét, hogy minden szem felesleges gabona a géptől a mag'-árba kerüljön és a járás a verseny győztesei között lehessen. llgy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk, mintha hazajöttünk volna A becsehelyi parasztküldött levele a Szovjetunióból Kedves Elvtársiul Az ukrán nép haf almas lelkesedéssel fogadottbennünket, amikor átléptük a határt. Éttől kezdve lépten nyomon éreztük szerelő gondoskodásukat; Ugjj érezzük magunkat, mintha otthon .lennénk,, mintha hazajöttünk volna. Útközben találkoztunk, a. . Le- ningrádból szabadságra jövő gyár diákokkal Ök már két tantának a Szovjetunióban, dogok, de mi is boldogok gyünk, mert mi is tanulni- tünk A Kárpátokat alig hagytuk el, hatalmas síkságra, értünk. Szemünknek szokatlan nagyságú búza, .rozs, árpa, zab táblák váltogatták egymást. A termés, — ami ígérkezik — bő. A kapások táblái, szintén nagyok, de tiszták is. Gyomot sehol nem lehet látni. Hogy mire képes a gép a szó. cialista építésben, maéve Bobva* jogarról most DICSQ8EGTÁBLA ZaLaSZENTLÁSZLó dolgozó parasztsága árpabeadását, 100 százalékban lelkesiitette- A megyében a legjobb ered ményt érték el. HORVÁTH GYÖRGY bagolasánci 10 holdas középparaszt gabonabeadási kötelezettsége 701 kiló. Tiz mázsával meg. toldotta; 1701 kilót adott be. Kötelezettségét ezzel 242 százalékban teljesítette. HOSSZÚ JÓZSEF szentliszlói dolgozó paraszt 536 kiló gabonát adott be. Előirányzata 3í7 kiló volt, igy kötele zettsegét- 150 százalékban teljesítette. 2M) kiló ta- karmanygabona beadási kötelezettségét M3 százalékban teljesített e. Í04-0 kilói adott be. PALFl FERENC nemesrádói dolgozó paraszt kenyérgabonabe adását 170 százalékban teljesítette. 700 kiló előirányzattal' szemben 1193 kilót adott be. VASS ISTVÁN csesztrcgi 3 holdas dolgozó paraszt kenyérgabona- beadását 340 százalékban teljesítette. BERGÓS1 LÁSZLÓNÉ 2 és fél holdas babosdöbrétei dolgozó’ pa- rasztasszony beadási kötelezettségének 890 százalékban tett eleget. MAGYARÓDl ISTVÁN nagyrécsei 5 holdas dolgozó paraszt kenyérgabona beadási kötelezettségének 918 százalékban tett elegetPUSZTASZENTLÁSZLÖ dolgozó parasztsága a begyűjtési verseny ben elérj eredményéért a, Megyei Pártbizottság vándorzászlaját kapta. CSORN 1E FÖL DE dolgozó parasztsága kiváló eredményéért a Megyei Tanács v undor zászlóját nyerte el. győződhettünk meg igazán, uta. zásunk harmadik napján. Berezr nyáfól 3 km-re lévő mocsarát termőfölddé változtatta .a szovjet ember. A terület körülbelül 80Ó— 1000 hold. Amerre vonatunk elhaladt, mindenütt folyik a nagy munka. Óriási gépek működnek. Szinte hihetetlen mennyiségű földet, mozgatnak meg. A szovjet ifjúság és a. vők min" denütt nagy számban dolgoznak. A vlackci állomáson a dolgozók több mint 50 százaléka nő, itt uj pályaudvar is épül. a harmadik emeleten egy férfi és egy nőt brigád. versenyben állt egymással Málterozást végezték akkor. Kár] hegy nem láthattuk a munka végét. A nők méltó versenytársai volfak a férfibrigádnak. Amerre vonatunk elhaladt, mindenütt építenek a szovjet emberek. Hatalmas alkotó munka folyik. Szinte magunk is szeretnénk mielőbb odahaza mindezt : megvalósítani. Most gyűjtjük a : tapasztalatainkat — aztán otthon : majd megmutatjuk, nem hiába : küldtek ki bennünket a Szov ► jetunióba! ► Elvtársi üdvözlettel: BALASSA JÓZSEF dolgozó paraszt. [Korán ünnepelnek :a Boncodföldei DISz fiatalok! Vasárnap reggel nagy lelkesedéssel ^„dolgoztak" _ a padokat hordták a? . arató ünnepség megrendezéséhez, ;Mi váltotta ki ezt a nagy lelkesedést? Talán az. hogy a* aratást az : utolsók között fejezte be Boncod- : földe? Vagy talán az, hogy a tar. lóhántást még csak 50 százalékban végezték el? Jobb lenne, ha a boncodföldei DISz-fíafalok ,a község győzelmének érdekében jobban neki látnának a cséplés, begyűjtés, tarló- bántási munkák elvégzésének és nem az araióbál megrendezésén, hanem a munkák mielőbbi elvég. TTrvTTrmTmTTTTTTTTTT zésén törnék a fejüket!
