Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-24 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJE'! EK/ Molotov elvtárs nagy beszéde Varsóban a lengyel nép felszabadulásának évfordulóján Rendelet u termelő szövetkezeti községek és városok tagosításáról AZ MBH* ZAL4MEGYE1 PÁKTBIZOTTSÁGÁMAIt JSÍAPSX.APJA TOSBBais^ggwwHWMBHWWWHTOWfiBiBWBWSWBgt^sBiaBHWKaaBiwifwaifttgagawiBwiiagaBKEgtMB^1 «—»mii ^ VII. évfolyam 170. szám. Ära 50 fillér 1951. iulius 24. Kedd A békeharcos dolgozó parasztok a cséplőgéptől viszik a begyiijtőhelyre a gaboaaát! GQBOnÖT ö HOZAMÚI Az igazi hazaszeretet Kerüljünk újra az élre — gyorsítsuk meg a munkák Megyénk a begyűjtésben, tarlóhántásban, másodvetésben elmaradt az ország eredményei mögött Kap mint nap százával ér­keznek falvainlíból dolgozó parasztságunk győzelmi jelen­tései a . begyűjtésben elért büszke eredményekről. Kontár - városon négy nap alatt 1-10 mázsa gabona gyűlt össze, Tóiszerdahelyen 10 gazda csé­pelt el eddig és mind a 10 a géptől azonnal a begyűjtő- helyre szállította gabonafeles­legét. Szentpéteruron Fekete János középparaszt 165 száza­lékra teljesítette kötelezettsé­gét. de nem ritkaság a két- háromszáz százalékos teljesítés sem. Egyre több becsületes dolgozó paraszt teszi magáévá azt a mindennél kifejezőbb jelszót: több gabonát a hazá­nak. A haza iránti kötelesség tel­jesítése uj hőstettekre lelke, siti falvaink dolgozóit, meg­mutatva azt az új viszonyt, amellyel csak szabad ország, szabad fiai fordulhatnak hazá­juk felé. Mi lelkesíti dolgozó paraszt­ságunkat ilyen büszke tettek­re? Mi az, az erő, amely szinte szemünk láttára formálta át egy-két év alatt a zalai falvak népét? A, kérdésre választ talán 'Prosics Kálmán zalaegerszegi dolgozó paraszt fejezi ki leg­jobban, aki összes gabonafeles­legének beadásakor így beszel: „Aki igazán szereti a hazát, az nemcsak kapni akar, hanem viszonzásul minden tőle telhe­tőt megtesz, ha a, haza ügyé­ről van szó“. Volt aki azt mondta: túl sokat áldozok, hisz nem marad feleslegem. Aki így beszél, az nem őszinte a hazához. Vájjon áldozaté arról lemondani, amire úgy sincs szüksége, ami feleslege? Ennyit igazán meg kell ten­nünk, hisz ha. az állam rakta' rába kerül is, a miénk, mert mi vagyunk az állam, a haza. Egyszerű szavak ezek, uj életűnk legszebb érzésének, a hazaszeretetnek kifejezői. — Kincs lelkesítőbb érzés a ma' gyár ember szívében, mint a haza szeretető. A magyar dolgozó nép min­dig, a legnehezebb időkben is a haza iránti szeretetnek köszön­hette. hogy helyt tudott állni, hogy az évszázadok viharában fenn tudott maradni. Ez az ér­zés adott erőt Dózsa György kaszásainak, a hazáért indul­tak rohamra a szabadságharc honvédéi, tűrték jajszó nélkül a fasiszta börtöneit kommu­nista mártírjaink. A hazáért nem kímélték hősi életüket soha a magyar dolgo­zók, pedig új életünk hajna­láig. a felszabadulásig a haza nem is volt az övék. Elbitorol­ták a Habsburgok, a Festeti' ! esek. Telekiek, a bankárok, akik bármikor készek voltak áruba, bocsátani a hazát, ha árán. saját hatalmukat, vagyo­nukat megmenthették, mint ahogy Mindszenthy, Grősz tet­te volna. A dolgozó nép soha nem árulta el a hazát. Akkor is harcolt érte, amikor a ma' gyár föld mérhetetlen kincsei­ből sokszor még egy falat ke­nyér, még* egy nyomorúságos viskó sem jutott* számára. Mennyivel inkább kell akkor nekünk szeretni a felszabadult uj hazánkat, amely az ezeréves per után végre a miénk, aján­dékba kaptuk 'a felszabadító hős szovjet néptől. Kekünk termelnek a magasba szökke­nő új gyáraink, nekünk ontja dús kalászait a szabad mező, értünk berreg a sokezer trak­tor, a munkásosztályunk acél­ba öntött segítsége. Gondolkoztunk már. azon, hogy mit is jelent ez, a szabad hazát szeretni? Vájjon méltók vagyunk-e új életünkhöz, meg- tesziink'e mindent, hogy újra meg újra kiérdemeljük szabad­ságunkat? A kérdést csak így lehet feltenni: a haza minde­nét nekünk adja: a tervet, Dunapentelét, a Balaton kék hullámait, kenyerét, a tíz új kultúrotthont, amelyet alkot' mányuhk ünnepén avatunk fel megyénkben, az új iskolákat, s mindent. Kekünk is minden tőlünk telhetőt meg kell-ten­nünk, a hazáért. . A haza mi vagyunk, a mi családunk, gyermekeink, a mi falvaink, városaink jelentik számunkra a hazát. A saját jövőnkért küzdünk tehát, ha a haza, a terv ügyét visszük előbbre. Ha időben végezzük a tarlóhántást, mint azt Bedő János -gelsei dolgozó paraszt tette, aki első volt a falujá­ban. Ha olyan szorgalommal végezzük a behordást, mint Boros István, a nagykanizsai állami gazdaság 167 százalékos- eredményt elérő dolgozója,, ha nem késlekedünk a másodve* téssel és követjük a zalaeger­szegi termelőszövetkezet dol­gozóit, akik az aratás után nyomban megkezdték földjeik bevetését másodnövényekkel, ha a cséplőgép mellől égy per­cet sem várva szállítjuk be felajánlott gabonáikat az álla­mi magtárakba, akkor méltó utódai vagyunk harcos elő­deinknek. Mennyivel könnyebb nekünk a hazáért békében, termelő- munka frontján küzdeni, mint a koreai hazafiaknak, akik vé­res, letarolt mezőkön élet-halál harcot vívnak az amerikai be­tolakodók ellen. Éppen ezért kell nekünk a békés munka ál­dozatait meghozni, hogy ne A megye terüle tén az elmúlt na­pokban teljes ütemben megin­dult a hordás, vele párhuzamo­san halad a cséplés, a it-arlóhántás és a másodnövények -vetése. — Azonban .alaposan meg kell gyor­sítani az ütemet, ha vissza akar­juk szerezni az aratásban kivi. vott helyünket! A tarlóhántás és a másodnö­vények vetése még mindig nem halad kielégítő módon. A tarlóháníásbaa eddig élső a lenti járás, ahol a munka be­fejezéséhez . közelednek utolsó az egerszegi járás, ahol alig van még* eredmény. Maróé községben jól működik az állauidóbizottság. 1 Munkája eredménye, hogy a máíodvetést 104 százalékban teljesítették, a tarlóhántást pedig 50 százalék­ban. Bánokszenígyögy községben Tóth József végrehajtóbizoG- sági tag ígéretet tett, hogy túl­teljesíti másodnövény vetési előirányzatát és népnevelő munkával érre ‘mozgósítja dolgozó paraszt-tár­sait is! Nemespátró. Börzönoe, Belezna községek másodnövény vetésüket 100 százalékban elvé­gezték. Csődé község* a másodnö- vényvetését -93, a tarióhán-lást 85 százalékban végezte el. Padár a tarlóhántást 4 száza, lókban, a másodnövény ve; ését pedig 13 százalékban teljesí­tette. Milejszeg a másodnövényvetés-t 6, a tarlóhámtást 5 százalékban 'teljesítette. Németfaluban a má- sodvetést 7, a tarlóhántást még csak alig 3 százalékban végezték el. Egyes helyeken az ellenség hangjára hallgatnak, amely azt ismétlődhessenek meg múl­túnk tragédiái, hogy elkerül­jük a koreai nép szomorú . sorsát. És egyáltalán lehet'e áldo­zatnak tekinteni, ha valaki minden felesleges gabonáját a hazának adja. ahhoz mérten, hogy Koreában az életüket ad­ják a hazáért a dolgozók. Váj­jon elégre ' csupán a begyűj­tési kötelezettséget, teljesíteni, amely úgyis kötelező, amely­nek elmulasztása büntetést von maga után? Aki igazán szereti hazáját, az nem elégszik meg ennyivel, az túlteljesíti kötelezettségét, mint Tuboly elvtárs Gutorfö1- dén, aki 500 százalékkal több gabona beadását vállalta, mint az előírt mennyiség. Régen az urak állama elrabolta a doT térjeszti, * hogy a másodnövény vetéssel fciuzsorázzák a földet- ’Különösen elterjedt .ez a hang Zalaegerszeg városban, de a vá­rosi pártbizottság és a tanács jó munkájaként, egyre több-dol­gozó paraszt vetette el másod- növényét. Ennek eredménye left, hogy Zalaegerszeg a páros- versenyben Nagykanizsa elé ke­rült. - ..... ... Abegyűjtés még mindig elég lassan halad ■a. megyében, bár a cséplés már ■mindenütt beindult- Azonban dolgozó parasztságunk között egyre jobban kiszélesedik a ver­senyszellem. Sági József 7 hol­das lenti dolgozó paraszt, a'köz­ségi tanács * vé'grehajtóbizotf'sá- •g,árnak tagja beadását 160 száza­lékban teljesítette. Példáját kö­vette Vfdöczi Ferenc, aki kenyér- gabona beadását szinté a a gép­től teljesítette 150 százalékban. Kovács Károlyné pókaszcpel. ki dolgozó parasztasszeny ke­nyérgabonabeadási kötelezett­ségét a községben elsőnek vit­te a géptől a magtárba és 205 százalékban teljesítette. Kovács Károlyné gabonabeadá­sakor felkérte a többi tanácsta­got, hogy hozzá hasonlóan tel­jesítsék kötelezettségüket, Bucsu. szehtlászlún Lipics Imre dolgo­zó paraszt teljesítette elsőnek beadási kötelezettségét 115 szá­zalékban. Becsehejyen Imre Lajos és Németh György dolgozó pa­rasztok 180 százalékban tettek eleget kötelezettségüknek. Szőke Lajos, zalabaksai 5 holdas dolgozó paraszt g a boo abead ás i kötelezettségének 400 százalékban tett eleget. Rédicsen Hajdú La­goz.ó parasztok minden terme-, sét, a nép állama bőségesen biztosítja a fejadagot, a vető­magot, sőt azoknak, akik töb* bet adnak a hazának, számos kedvezménnyel lehetőséget ad a fejadagon felüli készletek tárolására is. A hazának sok gabonára, terményre van szüksége, hogy fedezni tudja a dolgozók szük­ségletét. hogy a közellátásunk területén átmenetileg fellépett nehézségeket meg tudja szün­tetni. Mennél jobban túltelje­sítjük begyűjtési tervünket, annál előbb szűnik meg az át/ meneti húshiány, annál több ruhát, kartont,, lábbelit, szap* pant tudunk gyártani. Emlékezzünk vissza a felsza­badulás utáni évek nagy nyo­morúságára, amelyet a Szov­jos 6 holdas dolgozó.paraszt ke­nyérgabona beadásának 135, szá­zalékban, s zen abea d á sának 400 százalékban tett eleget. Dénes György 10 holdas középparaszt 150 százalékban teljesítette g-abo- uabeadását. Szoliba János mu- rakereszturi 3 holdas dolgozó paraszt beadási kötelezettségét 310 százalékban reljesitette- Németh Ferenc Nag-yrécse- peiendpusztai középparaszt be­adási kötelezettségén felül 11 mázsa gabonát adott be ^-vé­teli jegyre, A begyűjtés terén jó ered­ményt ért el Hajmcíisi István gel­sei. dolgozó paraszt, aki gabona- beadási kötelezettségét * 142 szá­zalékban,. zsirbeadási. kötelezett­ségét 125, .baromfibeadását 25, tojás-beadási . kötelezettségét pe­dig 110 százalékban teljesítőt te. Szénabeadásban Talár József za- Lacsányi' 4 holdas dolgozó pa­raszt 1300 százalékos eredményt ért el. 980 kiló -szénát adott he. Szénabeadásban élenjáró köz­ségek: Csesztreg 250, Zalabak- Sa 150 százalék, Lentikápolna 125 százalék, Csösnödér-Fáka, Iklódböi'döc^, még mindig na­gyon elmaradt a szénabeadás, sál. Dolgozó parasztságunk minden erejével igyekszik eleget tenni a nép állama iránti kötelezettsé­gének. Ezzel szemben még min­dig ‘kerülnek olyanok, rinnt Tálh Mihály 25 -holdas pördeíöldei kulák, aki még baromfi- és to­jás-beadási kötelezettségét sem teljesítette. A szabotáló kulák ellen a községi tanács megtelte feljelentését. Bokányi Győző szentgyörgyvölgvi kulák az ara­tást szabotálta- Tettét leleplezték jetnnió segítségével. ; kemény, munkánkkal megszüntettünk három év alatt. Engedhetjük-e, hogy most a kulákok és azok, akik rájuk hallgatnak, veszé­lyeztessék elért eredményein­ket. amelyekért oly sokat kei* lett küzd énünk? A választ gyermekeink ad­ják.meg: Nem! Ha, biztosítani akarjuk a jövőjüket, ha békét akarunk, akkor nem tétová­zunk. A békéért többet, minden felesleges gabonánkat felajánl­juk a hazának. Bizonyítsuk be hazaszeretetünket. erős í tsü k drága hazánkat, gabonabe­gyül tési kötelezettségeink gyors túlteljesítésével, vigyük gabo* nafeleslegünket a cséplőgéptől a begyüj tőhelyre Kasvári Ferenc, és .megkapta méltó büntetését.

Next

/
Thumbnails
Contents