Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-10 / 158. szám
Felavatták a nagykanizsai repülőteret, ötéves tervünk aj alkotását A jó munkamódszerek széleskörű alkalmazása segíti építkezésünket Vasarnap délelőtt ünnepélyes karetek között avatták lel Nagykanizsán ötéves tervünk újabb nagyszerű létesítményét, az ország legújabb közforgalmú repülőterét. Az ünnepségre megérkezett Bebrics Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter, akit Darabos Iván elvtárs, Pártunk Zala megyei Bizottsága titkárának vezetésével megyénk és Nagykanizsa dolgozóinak küldöttsége fogadott, A bajcsai országút mellett épült repülőtéren sokézer főnyi tömeg gyűlt össze az ünnepségre. Pontosa« 10 órakor jelent meg a város felett a MASZOVLET kétmotoros repülőgépe, amely néhány kört írt le Nagykanizsa és a repülőtér felett, majd leszállt és a repülőtér széléhez gurult. Ezzel a repülőgéppel érkezett Andrej Bocska- rev élvtárs, a MASZOVLET vezérigazgatója. A magyar és a szovjet himnusz- szál kezdődött meg az avatóünnepség, majd Farkas József elvtárs, a megyei tanács elnöke megnyitója következett. Beszédében hangoztatta, hogy az új repülőtérrel népünk újra gazdagabb, erősebb lett. Ezzel kapcsolatban rámutatott a Szovjetunió baráti segítségére, amely lehetővé tette, hogy népünk úrrá legyen a levegőn is. „Ez a repülőtér — mondotta Farkas elvtárs —, amely ötéves tervünk újabb győzelmes létesítménye, ösztönzés legyen még jobb munkára és erősítsen bennünket a békéért vívott harcban', 1 Bebrics elvtárs: A Szovjetunió segítségével építjük, fejlesszük hazánk legiközlekedését Ezután Bebrics Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben rámutatott arra, hogy az új repülőtér felavatásával Nagykanizsa és környéke bekapcsolódik az ország légiközlekedésébe. Utalt arra k fejlődésre, ami a kanizsai repülőtér előtt áll és ami a biztonságosabb közlekedést segíti elő. Megállapította Bebrics elvtárs, hogy légiközlekédésünk fejlesztése a szocializmus építésének eredménye, ami lehetővé teszi, hogy rövidesen más vidéki városokat, többek között Zalaegerszeget is bevonják az ország légiforgalmába. — Ezelőtt álmos volt az életünk, egy helyben topogó —mondta Bebrics elvtárs. — A szocializmus építése azonban pezsgést hozott életünkbe és gyorsítani, fejleszteni kellett hatalmas építő munkánkat. Ezért kell megtanulnunk, hogy bátran emelkedjünk fel hazánk légiterében, hogy hódítsuk meg azt. • A továbbiakban repülésügyünk fejlődéséről beszélt. Kiemelte, hogy a Szovjetunió felbecsülhetetlen segítsége nélkül ezen a téren \ sem mutathatnánk fel ilyen eredményeket. Szovjet segítséggel tudtunk kiépíteni hazánkban rendszeres légiköz. lekedést, ami a Horthy-rendszer idején ismeretlen fogalom volt. A Szovjetunió mutatott utát légiköz- lekcdésünk fejlesztésében és mi következetesen haladunk ezen az úton. Foglalkozott Bebrics elvfárs közlekedésünk más ágainak a fejlődésével is. Beszélt hős vasutasaink áldozatos munkájáról, aminek eredménye, hogy elpusztított vas- útunk hihetetlenül rövid idő alatt újjáépült, s hogy az utasforgalom ma már há. romszorosa, a teherforgalom pedig kétszerese annak a legnagyobb tel jesítménynek, amit a Horthy.rcndszcrben valaha is elértek. A fasiszta időkben nem fejlesztették vasutainkat. Ma nagyarányú gépesítéssel levente 150—200 km új vasútvonalat építünk. Ugyanez áll az utak építésére is, valamint a távbeszélöhálózat fejlesztésére is. Ma már nincs az országban falu, ahol ne lenne telefon, cs minden községbe vezet bekötőút. Az utak építése tovább folytatódik és évente 200—300 km, hosszúságú keményburkolatu utat' építünk. | Megépítjük a budapesl—szekszárdi, majd az onnan Pécsre vezető betonutat és már talán a jövő évben sor kerül a nagykanizsa— balatonszentgyörgyi ■ betonburkolatú út megépítésére is. — Hatalmas eredményeket értünk el eddig és még hatalmasabbakat akarunk elérni ezután — folytatta Bebrics élvtárs. — S hogy nagy terveinket megvalósíthatjuk, azt elsősorban a Szovjet Hadsereg hősi harcának köszönhetjük és annak, hogy van egy harc- edzett, erős Pártunk, amelyet Rákosi elvtárs vezet. Köszönhetjük annak, hogy hazánkban a dolgozó nép van uralmon és a népé minden vagyon ebben az országban. Köszönhetjük annak, ho^y béke van. Ezért kell harcolnunk a békéért, mert a háború mindazt megsemmisítené, amit eddig építettünk. És ezért kell keményen lesújtanunk mindazokra, akik békénkét, építő munkánkat veszélyeztetik. Beszéde végén Bebrics elvtárs elismerését és háláját tolmácsolta mindazoknak a dolgozóknak, akik a repülőtér építésében resztvettek és a dolgozók, a dolgozók teremtő ereje, Pártunk és Rákosi elvtárs, a legyőzhetetlen béketábor és Sztálin elvtárs éltetésével átadta a forgalomnak az új nagykanizsai repülőteret. Ezután Andre) Bocskarcv elvtárs, a MASZOVLET vezérigazgatója mondott rövid beszédét, amelyben rámutatott arra. hogy az uj repülőtér a magyar dolgozók alkotóere jének újabb bizonyítéka és eredménye annak a harcnak, amit a magyar dolgozók a Szovjet- únió baráti támogatásával vívnak az ötéves terv sikeres teljesítéséért, a szocializmus építéséért. Darabos Iváu elvtárs: Az uj repülőtér békés alkotómunkánk kifejezője A Zala megyei dolgozók nevében Darabos Iván elvtárs, Pártunk Megyei Bizottságának titkára vette át az új repülőteret. Beszédében megemlékezett arról, hogv új világ épül Zalában is. A dolgozó parasztság 'hatalmas munkával harcol a bőséges termés sikeres Maratásáért és betakarításáért. Az üzemekben új, nagyszerű termelési eredmények elérésével készülnek dolgozóink alkotmányunk ünnepére. Ebben a harcban a szovjet emberek hősi példája lelkesít, és ennek a példának nyomán születnek Zalában is az újtípusű emberek. Beszélt Darabos elvlárs eddig elért eredményeinkről, melyeknek egyike az uj repülőtér. -amely megyénkben a technikai fejlődés uj korszakát nyitotta meg, s amely békés alkotómunkánk kifejezője a határon túl fenyegetőző Tiio-banda háborús terveivel szemben. — Az ötéves terv új életet jelent Zalában is — mondta Darabos élvtárs. — Ezért fordul szembe megyénk népe a legutóbb leleplezett aljas Grösz-bandáva] és ezért küzd a terv sikeres teljesítéséért abban a biztos tudatban, hogv a békéért vívott harcban a nagy Szovjetunió vezet. Harcunkban nem riaszt visszája Tito-banda semmiféle' aljas provokációja. Sem az, hogy gyujtórakétákkal akarja elpusztítani gazdag termésünket, sem az, hogy belső ügynökeik, a kulákok és bérenceik szabotázzsal akarnak ellenünk törni, Keményen és elszántan harcolunk az ilyen aljas mesterkedések ellen és győzelmünk nem kétséges. Darabos elvtárs beszéde után a repülőgép körrepülésre vitte a kanizsai dolgozókat. A hatalmas gép még a délutáni órákban is a város felett keringett és uj élményt nyújtott a város dolgozóinak, akik megláthatták Nagykanizsát — madártávlatból. Közben az olajipari dolgozók énekkara és fúvószenekara, valamint a Magasépítési Vállalat népi tánccsoportja szórakoztatta az avatóünnepségre egybe- gyült dolgozókat. Munkások és műszakiak együttműködésének eredményei Bázakerettyén Amióta üzemvezetőségünk bázakerettyei gépészeti irodát központi irodából áthelye2 a gépműhelybe, tehát amit a gépműhely műszaki vezetésé a gépműhelybe költözött, azt — úgy érezzük — közelebb 1 rültünk a dolgozókhoz. Közelebb vagyunk a fizikai d gozókhoz és ezzel problémáit hoz is közelebb kerültünk. Gy: rabban jönnek hozzánk és mi könnyebben segítünk. Sok mindenben megkönnyítették a mi munkánkat és mi is jobban hozzájárulunk munkájuk könnyebb és jobb elvégzéséhez. Ha figyelemmel kisérjük akár a munka menetét, akár az anyagtakarékossági, a munkaverseny, vagy az újítási mozgalmat, az utóbbi időben mindenütt fellendülést tapasztalhatunk, ami legfőképpen az előbb vázolt körülménynek az eredménye. A munkák előre ütemezésével a tervszerű megelőző karbantartást akarjuk minél tökéletesebben megoldani. Ezért fizikai dol- ;tozóink bevonásával közös tanácskozásokon készítjük el: a tér. veket. Ezekből az előre ütemezett tervekből hónapról hónapra többet teljesítünk. Anyagtakarékossági mozgalmunk már több, mint egy éves múltra tekint vissza. Nálunk az anyagtakarékosság főleg abban nyilvánul meg, hogy ahol lehetőség van rá, az ócskavastelepről behozott anyaggal pótoljuk az újat. Igv komoly mennyiségű acélt, öntöttvasat, alumíniumot, bronzot és egyéb fémét, takarítottunk meg népgazdaságunk számára. De .nemcsak a megmunkálható anyagok, hanem az alkatrészek felhasználásával is komoly összeget takarítottunk meg eddigi munkánkban. Autó- és motorszerelő csoportjaink igen sok kiselejtezett gépből kiszedték a használt alkatrészeket, megjavították ezeket és beépítették. Ezzel a módszerrel ebben az’ évben már több mint 25 tonna ócskavasat és géprészt használtunk fel több, mint 360.000 forint értékben. A munkások és műszakiak közösen harcolnak az áhyagt'ákarékosság újabb eredményeiért. Újítási mozgalmunk is szépen fellendült műszaki dolgozóink ■segítségével. A dolgozók igen sok ötletet valósítottak meg azáltal, hogy a műszakiak segítették őket terveik kivitelezésében. Ennek köszönhető, hogy már ebben az évben 27 darab újítást dolgoztak ki a fizikai és a műszaki dolgozók. A kerettyei gépműhely fizikai és műszaki dolgozói között egyre egészségesebb kapcsolat alakul ki, ami jótékony hatással van az üzem munkájára. Ezt a kapcsolatot tovább akarjuk erősíteni, Borkő Re~ső gépésztechnikus Bázakerettye, gépműhely. tiiJ* trámsMi Krifli/iflfi PÁRTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártniTinkában Amikor 3 ruhagyári épüké- zésnél elkezdtük a munkál, kevés volt a szakmunkás. De tudtuk azk hogy vannak kiváló kőműveseink, vasbetonszerelőink, • jó ácsaink és gyakorlott segédmunkásaink, akik bőséges szak' mai Mpasztalalokkal rendelkeznek, amit a többi, kevésbbé képzet! dolgozónak átadhatnak s igy a munkamódszerátadás segítségünkre iehet a szakmunkáshiány megszüntetésében Sok munkaterületen vált szükségessé álképzősök. belanitoíl 1 segédmunkások beállítása. így volt ez építkezésünk egyik legfontosabb munkalerülelén, a zsaluzó ácsoknál is. Ezen a munkaterületen dolgoztak Marancsics József és Tüske Ferenc sztahanovista ácsok. Marancsics József jó munka- módszerrel dolgozott. A tervekei részletesen áttanulmányozta, és munkalervet dolgozóit ki. Társait megtanította arra, hogyan kell az idomokaj szakszerűen és tömeges mennyiségben leszabni, hogyan kell az elkészített zsaluzatokat gyorsan és jól felállítani. Kidolgozta és biztosította, a zavartalan anyagellátást, anyag- mozgatási*és a folyamatos mun- kamene/et. Tüske Ferenc brigádjának tagjai előzőleg még nem dolgoztak hasonló szerkezeim vasbetonvázas épületen, ezért aztán az egyes dolgozókat úgy osz'lofla be. hogy jó szakmunkás mellé gyengébb szakképzettségű ácsot. bet,anito<t segédmunkást, átképzőst, vagy segédmunkást helyezett. Sók dolgozó sajátította öl Így a jólképzett szakmunkások munk.amódszerát, fogásait. Amikor , ezek. ,a dolgozók már kellőképpen átvették a munka- módszert, Tüske Ferenc a munkafolyamatoknak megfelelően | cserélte őket. így értük el az építkezésnél, hogy az ácsmun- káknál-leküzdhettük a kezdetben mula'kczó nehézségeket. A Tüske-brigád tagjai valamennyien elsajátították az ujti- pusu munkamódszert. Munkájuk közben bevezetlek minden uji' fást, észszerüsitést. mely a munkafolyamat, zavartalanságát biztosította. Többi közö.t bevezették az oszlopszerkeze-'-zsaluzásokat biztosító vaskalodarendszert. mely lehetővé teszi a százszá' zalékos minőségi munka végzését. Tüske Ferenc 14 szaktársának adta át sztahánovisla munka- módszerét. Az építkezés nagyon fontos területe a vasbeton előgyárfás. Ez az építkezésünk határidőre történő befejezésének fontos alap' ja. A nagytömegű előgyártást csak teljesen ujitoft. és észszerif- sitett módszerekkel tudtuk a téli munka keretében biztosítani. Az előregyártó brigád vezetője Molnár Kálmán sztahanovista' kőműves. Brigádja kőművesekből, átképzősökből és segédmunkásokból áll. Ezek a dolgozók az előregyártódban teljesen járatlanok voltak. Molnár Kálmán a brigád minden egyes tagjának külön-külön részletesen megmagyarázta az elvégzendő munkákat, megmutatta hogyan kell az újított vasbeton-sablonokkal bánni, hogyan kell észszerüsitelt mozdulatokkal gyorsabb, minőségileg jobb munkát végezni. Hogy a munkamódszer-átadásnál milyen eredményt ért el, azt. világosan mutatja tel.iesitményük hatalmas, ugrásszerű emelkedése. Az előregyáriás megkezdésekor még a normát ssm érték elo de a Pártkongresszus tiszteletére foly-' tatod munkaversenyben teljesítményüket már 200 százalékra tudták növelni. Ezt a szép ered- ’ ményt annak köszönheti a brigád, hogy Molnár Kálmán nap- ról.napra szívós és kitartó műn kával nevelte, tanította brigádját. Ugyancsak nagyon fontos terű let a gyárépítésnél a vasbeton szerelés is. Építkezésűnk kezdő tén a vasszerelö munkák vontatói fan mentek Nem volt olég, kellő szakképzettségű vasbetonszerelő. Harminc vasszerelő közül mindössze hatan rendelkeztek segéd levéllel, a lobbi pedig tanuló, álképzős és belanifotf. segédmuh- kás volt. A hat képzett szakmunkásra hárult az a feladat, hogy a többieknek átadják munkamód- szereiket. Szöcs Béla brigádve- zelő élenjárt a munkamódszer- áhrdásban. Jó munkát végzett Völgyi József is, aki saját újításait és észszerüsitéseit alkalmazva. társait is megtanította, az ujitásek helyes alkalmazású ra. Főleg azoknál mutatkozott meg Völgyi József becsülete?, munkamódszerátadói készségé, akik egyes szakszerű fogásokat nehezebben tudlak elsajátítani Addig nem nyugodott, amig meg nem győződöd, hogy az átvevő pontosan ismeri a helyes munkamódszert. Az újított módszerek széleskörű alkalmazása lehetővé jötte. hogy a vasszerelő brigád leloüzdöhe a nehézségeket és a vasszerelö munkák befejezésekor a brigád gyengébb tagjai is olyan szak- képzettségre tettek szert, hogy ma már a munkában kiválóan megállják a helyüket- Ha az építkezés kezdeténél hiányosságok mutatkoztak is, megoldódtuk a nehézségeket. A jó munkamódszerek helyes alkalmazása, átádása . lehetővé .tette, hogy az építkezést határidőre befejezzük és átadjuk" a gyárat rendeltetésének. FARKAS ZOLTÁN építésvezető. Nemesrádó határában Meleg nyári napsütésben vasárnap, Nemesrádó határában is folyik a munka. A tszcs földjén négy kasza vágja a rendeket a dús rozstáblába. A másik munkacsapat a búzát aratja, mind a kettőt egyszerre akarjak learatni, a búza is. rozs is sürget. A határban nemcsak a csoport tagjai dolgoznak, egyénileg dogozó parasztságunk sem akar elkésni az aratással. A rozsot aratja Gajner István középparaszt is. Aratnivalója van még bőven, de úgy igyekszik, hogy az elsők között végezzen. Minden szem gabonáját idejében akarja betakarítani és az elsők között akar csépelni, hogy a géptől a magtárba szállítva gabonáját, a beadási kötelezel tség teljesítésében is az o'sök között lehessen. Gajner István közelében Oláh Lajos 6 holdas dolgozó paraszt feleségével együtt aratja a rozsot Oláh Lajos elmondja, hogy a múltban az uraságnál három hetet szablak ki a* aratás idejének. De most, hogy magának arat', minden erejével azon Igyekszik, hogy minden szem gabonát gyorsan és szemveszteség nélkül arasson te. Oláh Lajos már nem hallgat a régi mesére, amit a kulákok még ma is oly előszeretetei hirdetnek, hogy ezzel js akadályozzák békearatásunk sikeres végrehajtását: „mikor már pereg, akkor jó a szem, akkor kell aratni“. Dogo2ík ezen a békearatási napon és még inkább fokozz- az aratás ütemét, meri tedja: minden szem begyűjtött gabonával a békéi erősíti. Olvasd 3 Zalát Kedd, 1951. julius 10.
