Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

<41* Hitévé» terv első esztende­jének ószén, szeptember eleje tá­ján kezdődött el a ruhagyári épít­kezés. Néhány ember jelent meg a piÄzta területen s itt-olt káló­kat tűztek ki. így kezdődött. Az első időben nem történt sem­mi különös. A mérések befejezése után megkezdődtek a földmunkák és felépítették a köbástyát, ame­lyen belül majd a ruhagyár épül. Elkészítették a felvonulóéi épületet, hogy a műszaki vezetés részére helyiségeket bizto­sítsanak. Elkészítették a fürdőt, étkezőt, egészségügyi szobát ren­deztek be és szobákat építettek a vidéken lakó dolgozók számára. Megalakult a pártszervezet. Ekkor azonban már megkezdték az elő­gyártó épületek építését is. Az első nehézségek itt kezdődtek. Fel kellett készülni a télre, számolni kellett azzal, hogy az épületeket fűteni kell, hogy az előre gyártott elemek mielőbb száradjanak. Hogy az elöregyái lás zavartalanul foly­hasson. A vasbeton fedémlapok ké­szítéséhez 250 négyzetméter terü­letű épületre volt szükség. Meg­született az első újítás: Farkas Zoltán építés- é.s Takács János munkavezető újfajta keretet készí­tett, s így a fedémlapokat egymás fölött helyezhették el. A 250 négyzetméteres területet 19 négy­zetméterre csökkenthették az újí­tás segítségével. A ruhagyári építkezésnél ez az újítás eredményezte az első na­gyobb megtakarítást, ami épület­anyagnál és tüzelőszernél 67 ezer forintot ’tett ki. de ez az újítás tette lehetővé azt is, hogy az elő­re gyártott elemek határidőre el­készülhettek. A axakmunkásliiány is ha­talmas nehézségeket támasztott s a vezetőség megbeszélésre hívta össze az építkezés legjobb szak­munkásait: a vasas-brigád vezető­jét, Szőcs Bélát, Völgyi József vasszerelőt, Takács István előre­gyártó munkavezetőt, Marancsics József ácsot, Schőnig Antal sztá- hánovista kőművest és még több szakmunkás- és segédmunkás-bri- gádvezetőt. A brigádvezetők még ezen a megbeszélésen ígéretet tet­tek, hogy munkamódszereik át­adásával jó szakmunkásokat ne­velnek. És egyre több lett a betanított segédmunkás, egyre több lett az átképzés. Az építőiparban' járatlan munkaerők elindultak azon az úton, amely számukra dicsőséget termett, közülük máris többen ki­érdemelték a sztahanovista kitün­tetést. A% ő*2i esőzések beálltával megnövekedtek a szállítási nehéz­ségek. A műszakiak és a fizikai dolgozók összefogásával küzdötték le ezeket. Az építés vezetősége kisvasutat építtetett, Bállá József segédmunkás pedig egy újítással lehetővé tette, hogy kevés munka­erővel s a réginél rövidebb mun­kaidővel szerelhessék a kisvasutat. A ruhagyár területéről hatalmas mennyiségű földet kellett kitermel niök. A föld elszállítása nagyon költséges lertt volna. Értekezletet hívtak egybe. A munka- és a bri­gádvezetők javaslatára a földet az épülő gyár előtt vezető út széle­sítésére használták fel. Megjöttek a gépek. Hosszú­nyakú transzportőrök öntötték a kitermelt földet a csillékbe; ame­lyek hosszú vágányokon szállítot­ták azt tova. Már kezdtek kibon­takozni a nagyszerű építkezés kör­vonalai. A felázott, agyagos föld, 9 mély sár, ha hátráltatta is a munkát, nem fékezhette lendüle­tét. És ekkor, a nagyszerűen bon­takozó eredmények láttán az el­lenség megpróbálkozott akcióba lépni. Itt volt a dolgozók között Dukai, volt horthysta rendőr. Többen ís voltak. Suttogtak, sza­botállak a munkál, fegyeImezetien- aéget, lazaságot próbáltak terem­teni, A pártszervezet, és az Öntu­datom dolgozók ébersége hamaro­san leleplezte őket és eltávolította Stz építkezéstől. Ebtől fogva a pártszervezet még éberebben dol­gozott. Irányította a munkabizott. Ságokat és segítette őket a mun­kaversenyek megszervezésében, A kommunisták példamuta­tóan jártak az élen, de szorosan felzárkóztak hozzájuk a többi, ön­tudatos dolgozók is. Sztálin elvtárs születésnapjára már megmutatta az építkezés, hogy le tudja gyűr­ni a nehézségeket. A DUMIK épít­kezései között kiérdemelte a leg­jobb munkahely címet. Április 4 aztán újabb lendületet adott a munkának, de a belgrádi magyar ügyvivő, Hrabec István ellen el­követett gaztett is a munkatelje­sítmények nagyarányú növelését váltotta ki a dolgozókból, Ahogy nőtt a gyár, úgy növeke­dett a pártszervezet is. Az építke­zés megkezdésénél alig voltak húszán, Azóta már a párttagok és tagjelöltek szánra túllépte a százat is. Ahogy erősödött a pártszerve­zet, úgy kisebbedtek a nehézsé­gek, A kommunisták ipvekeztek mindenütt felderíteni a hibákat. A munka hősei nevelődtek ki ennél az építkezésnél. Itt adta át Horváth István sok-sok kőműves­nek Makszimenko elvtárs módsze­rét, itt tanulta meg Takács István sztahánovista munkavezető legyőz­ni az építőipar régi ellenségét, a telét, itt érte c! Jónás Gyula a 200 százalékon felüli teljesítményt, de ennél az építkezésnél érett meg a sztahanovista kitüntetésre is.' Schőnig Antalnak, aki mint sztahánovista kőműves jött az építkezéshez, sok társa akadt. Illés László segédmunkás, aki már a kezdeti munkáknál, a földkiterme­lésnél szép eredményeket ért el, a Ruhagyárnál lett sztahanovista, de az építés vezetője, Farkas Zol­tán is a Ruhagyárnál nyerte el a sztahánovista jelvényt, melyet a napokban kap meg, Az építkezés során azonban más is történt, a segédmunkások, férfiak cs nők váltak szakmájuk szerelmeseivé, s most mint átképzősök dolgoznak a szakmunkás-igazolvány eléréséért. Az építkezés a befejezéshez kö­zeledik. A négyemeletes, hatalmas épület, Zalaegerszeg büszkesége, a szocialista munka diadalát hirdeti s már alig két hónap választja el attól az időtől, amikor megnyílnak a kapuk 1.500 dolgozó előtt, akik ennek a hatalmas gyárnak műhe­lyeiben folytatják tovább más for­mában azt a munkát, amit elődeik, az építők megkezdték, a szocializ­mus építését. Takács Elemér, Termelőszövetkezeteink és tszcs-ink harcban a békearatásért Termelőszövetkezeteink és cso­portjaink büszke örömmel láttak az idén az aratás nagy munkájá­hoz, Az idei aratás első erőpróba számos fiatal termelőcsoportunk számára. A Párt. 'támogatása, a dolgozók államának segítő keze, a termelőcsoportok vezetőinek cs tagjainak jó munkája biztosítja a bőséges aratást. Nem könnyű úton értünk el az eddigi eredmények­hez. Nehézségek sorát hagytuk magunk után. A kulák és vele szövetkezett fekete reakció, az imperialisták ügynökei minden eszközzel próbálják gátolni a me­zőgazdaságban is a szocialista fej­lődést. A nehézségek, az ellenség elleni harc közepébbe erősödtek meg csoportjaink és erejük tuda­tában válaszolnak most békeara­tással a nép ellenségeinek, a Grősz-bandának. Ennek a harcnak adott kifejezést Becsehely II. „Szabadság" Itermelőcsoport ’tag­sága. A csoport a jól kialakított munkaszervezetekkel a növényápo­lási munkák befejezése után in­dult harcba minden szem gabo­náért. Ennek a termelöcsoportnak nincs egyetlen olyan tagja, aki jó munkájával ne segítené a béke ügyét. A becsehelyi ,,Szabadság" termelőosoport példája, azt mutat­ja, hogy ahol megfogadták a Párt sza­vát, nem ismernék megalku­vást az ellenség elleni harc­ban, ott erősödik, gazdagodik a csoport. A Tervért harcol Kummczy István, a kiváló munkás művezető A művezető a kapitalista gyárban. a munkások, szemével nézve a dojgot: ur volf. A kapit<a listák szemével nézve: korbács. Korbács. amelyet jól fizette k, hogy jól üssön és a munkás verejtékéből minél több hasznot hajtson a gyárosnak. A művezető a nép gyárában — munkás. Olyan, mint a többi száz és ezer. csak nagyobb a tud ása és több a felelőssége. A mű­vezető a nép gyárában a munka sok harcos segítőtársa, a szocializ­mus építésében. Amikor ilyen szép idő van. a 'lakaf.osmühely szinte üres. Talán hárman-négyen vannak csak bent; olyanok, akiktől a munka természete megkívánja ezt. A többiek a Vasvázas nagy udva­rának különböző részein végzik serényen a munkájukat. Igaz, jobban is megy itt. kint. mint bent. Valahogy több a hely. job­bak a lehetőségek. Hát ez igy rendben is van — jó időben. De mi van. ha rosszra fordul az idő? Akkor... ott van a fedeft szere*- lőcsarnok és • •. igen, a műhely. De az szűk. Valóban, a jelenlegi lakatcsmühely ma már egyre ke_ vésbbé felel meg a követelmé­nyeknek Hanem majd az uj, az már igen. Mert a Gépjavító V. 15 milliós beruházásából jut az ui lakafosmühely építésére is. A lakatosmühely előtt most bontakozik igazán a jövő. És ennek a műhelynek a vezetője Kurunczy István elvtárs. a ki­váló munkás“ művezető, akire nagy feladatok várnak még mű­helye fejlődése során. Feladata. segif.se a dolgozókat, hogy minél jobban szervezze meg a munkát. — hogy elevenebbé tegye a mű­helyen belüli versenyt, — hogy legjobb tudása szerint elősegíts© a Terv megvalósítását. — Műhelyünk eddig túlnyomó, részt, javilójellegü volt — mond­ja. — Most- azonban egyre in­kább gyárjellegüvé fejlődünk, és ez fokozott, feladatokat ró vala­mennyiünkre. — A művezetőnek az a feladata, hogy már előre lássa a tenniva­lóit, már előre tudja, mit) kell tennie azért, hogy minden simán, zökkenőmentesen menjen. Elő­ször is azt kell elősegítenie, hogy a dolgozók ismerjék a tervet, tudják, mi a feladatuk — s ehhez a művezető biztosítsa az anyag-, a szerszámellátási, a folyamatos munkát. Beszélje meg a dolgozókkal a terv teljesítésé­nek és túlteljesítésének lehetősé­geit — és adjon segítséget- is eh­hez. Milyen segítséget, tud adni Kurunczy elvtárs? A lakaíosmíihelyben sok a fia­tal munkás, akik még nem isme­rik ki magukat elég jól a bonyo­lult rajzokon. Kurunczy elvtárs ilyenkor aprólékos részletességgel magyaráz meg mindent, szerszá­mokat, vesz a kezébe, s szinte közösen végzi a dolgozóval a munkát. — Ha azt akarom, hogy ered­ményes legyen a munkám1 - mondja Kurunczy elvtárs. — töb­bet kell törődnöm azzal, hogy a dolgozókban elmélyítsem az egyé­ni felelősség érzését. Meg ke^ magyaráznom, hogy egy ember­nek a felületes munkája végered­ményben valamennyiünknek okoz kárt. És meg kell magyaráznom azt, is, hogy nem végezhetünk jó munkát akkor, ha csak a magas százalékok elérésére törekszünk, — mint. ahogy egyesek nálunk is próbálták. — p ugyanakkor a mi­nőséget elhanyagoljuk. Ez is va­lamennyiünknek kár. Mert a művezető feladata, hogy műhelyében szilárd legyen a munkafegyelem, s hogy ez is segítse a dolgozókat abban, hogy többet, és sokkal jobbat termeljenek. — Javítanom kell állandóan a műhelyem munkáját. De ez nem elég. Javítanom kell állandóan a magam munkáját is. A műveze­tő kötelessége, hogy tapasztala­taik tudását, minél jobban hasz­nosítsa. De az is a kötelessége. hogy a tudását, éppen ezért ál“ landóan fokozza. Én is igyekszem tovább fokozni szakmai ismere­teimet- hogy együtt- fejlődjek a feladatokkal. Minden gazdát érdekel GONDOZZUK SZŐLŐINKET! Szőlőinkben ez évben olyan bő termés ígérkezik, amilyenre a legöregebb gazdák sem emlékez­nek. Ez) a szép termést helyen- kint erősen veszélyezteti a pe~ ronoszpói’a. A peronoszpóra el- ien rézgálicos permetezéssel vé­dekezünk. A rézgálic azonban nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, ezért a felhasz­nálható mennyiséget holdanként 20 Kg-ban állapították meg, ami megfelel az ötévi átlagos szük­ségletek. — Egyeseknek az idén ez nem elég. és panaszkodnak, hogy nem tudják szedőjüket megvédeni. Ennek oka az, hogy nem tartották be az okszerű per­metezés szabályait. A peronoszpóra ál la Iában a gyenge, fél százalékos permeflé ha'ására is elpusztul, ha gondo­san készítik a psrmetievet és jól permeteznek. 1 százalék nríJ erősebb oldatot használni fölösle­ges. sőt egyenesen pazarlás! Semmivel sem biztosabb a hatá-. a 2 százalékos oldatnak és Vasárnap, 1951. jul. 8. 5 egyszerre használjuk el azt. ami­veikét permetezést végezhetnénk’• Kormányzatunk mindent megtesz a szőlőtermés megmentése ér­dekében. A Szovjetunió most is segit: rézgáheot küld. Ebből 3 zalai szőlőtermelők is kapnak, feltétlen indokolt esetben, de a legszigorúbb takarékosság köte­lezettsége mellett Nincs annyi rézgálic, hogy minden szőlőt bő­ségesen meg lehessen permetez' ni, hiszen öreg szőlőinkre 10—12 hektoliter oldat is kellene hol- dankiüt, Most iehát csak a für for védjük, azt permetezzük el­sősorban. a levelek már kibírják a betegségei. Az idei aratás fokmérőié lesz Há­tai termelőcsoportjaink erejének, és minden csoportnak meg kell ta­nulnia, hogy csakis a szervezett munkán keresztül biztosítható az aratási munkák és ezidőre össze­torlódott. növényápolási feladatok teljesítése. Több termelőcsoportban helytelenül feloszlatták a meg- lévő brigádszervezetet és nem a saját területén volt fe­lelős a brigád a munkák végzésé­nél. A helyes módszer — mint ahogy a nagykanizsai „Vörös csil­lag“ tsz-nél, vagy a lentikápolnai „Dózsa” tsz-nél teszik —, hogy az elnök naponta megbeszéli a felada­tokat a brigádvezetőkkel és szá­mukra naponta kimérik a területet. így elkerülik az egyenlősdit is. Azokhoz a termelőcsoportokhoz, amelyek saját erejükből a munkát biztosítani nem tudták, oda a gép­állomás aratógépeket küldött se­gítségül. A gépek helyes kihaszná­lását is jól meg kell szervezni. Nem úgy, mint a nagyvécsei ,,Vö­rös október" termelőszövetkezet­ben, ahol minden tagot mozgósítottak *z aratásra, de a gép másfél napig állt, mert a kezelőt az elnök és a párttitkár elengedtek spárgát hozni. A csoportok a gépet úgy tudják jól kihasználni, ha a tagok ar ara­tandó terület szélét, sarkait és a dőlt gabonát a gép előtt leka- szálják. Gépállomásaink sokkal nagyobb segítséget adnak termelőcsoport­jainknak a munkák elvégzéséhez. Nem helyes az, ami Borsfán tör­tént, hogy a gépállomás cséplő­gépe félnapig várta, hogy hord­ják a géphez a csépelni valót. A termelőcsoport 15 hold árpatarlója hántatlan maradt, mert az erőgép üres járattal elment Bánokszenl- györgyre szénát hordani. A gépál­lomás mezőgazdászai az eddiginél sokkal nagyobb önállósággal ke­zeljék a gépek irányítását saját munkaterüleitükön ♦ermelöcsoport- jainkhoz. Termelőcsoportjainkban a jó munkaszervezés mellett a bé­kearatás legfőbb lenditöje a szocialista munkaverseny. A zalalövői „Vörös zászló“ terme­lőcsoportban valamennyi családtag is páros versenyben áll, hogy cso­portjuk idejében végezzen a mun­kákkal, De akad olyan csoport is, ahol a tagok azt mondják: „Nem érünk rá versenyezni, mert sok a munkánk". Ezen a téren van javí­tanivalója a pölöskeí termelőszö­vetkezetnek, ahol csak papíron versenyeznek és ez a munkájukban is meglátszik. A békearatás sikeréért termelő­szövetkezeteinknek vannak még tennivalói. Szervezetten, jó ver­senyszellem . kialakításával végez­zék el termelőszövetkezeteink, cso­portjaink az aratás munkáját, tel­jesítsék augusztus 20-ára, alkot­mányunk ünnepére tett felajánlá­saikat. Ebben' a szellemben harcoljon minden egyes termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport mun­kájával a békekratás sikeréért, GACSI ISTVÁN megyei tanács szöv. csop. v. Lendületesen folyik az aratás Krímben A krimi félsziget szán'óföldjc- in dús gabona érik. A mezőkre kivonulták a kombájnok. Elsőnek a bahesiszraji körzet kólhorai láttak hozzá a bőséges árpátéi més Maratásához. Kolotov és Ziiljonov kornbájrikezelőtk kiváló eredménye következtében az Andrejev-ikolhoa teherautó osz­lopa elsőaek jelent meg a be­gyűjtési ponl előtt az uj bőséges terméssel.

Next

/
Thumbnails
Contents