Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-07 / 156. szám

GYORSÍTSUK ---- ★ " AZ- * ARATÁST! Zaiabéren is aratják a rozsot, a búzát! (Zdkiszentgróti járási tudósí­tónktól) A boronsrós időben is már kora reggel kiürüllek a házak Zalabér községben. A dolgozó parasztok kimentek a határba, sietnek elvégezni az aratási mun­kákat. Szorgalmas munkájuk eredménye meg is látszik. A rozsnak iöbb mint 30 százalékát már learatták. A bíbort. repcét és őszi árpát már valamennyi! elcsépelték. Most. teljes lendü­lettel végzik 3 búza. (ayaszi árpa és a még hátralévő rozs ;aratását. Szorgalmasan dolgozik a Vörös* Csillag tszcs tagsága is. Most kezdtek a búza és rozs ara­tásához. I(l azonban hiba mu­tatkozott. ,.Kevés a munkaerő“ — mondja Acél János, a tszcs el­nöke. Keveset gondollak azonban arra.’ begy még mindig nem von­tak be minden rendelkezésükre álló erőt a munkába. As asszonyok közül még egyetlen egyet sem vontak be. Pedig megalakult a napköziott­hon is, ahol az asszonyok e.he- lyezhetik gyermekeiket és ahol kellő gonddal vigyáznak rájuk. Kevés a kaszása is a tszcs-nek Ezen is lehelne segíteni. Ha az asszonyokat bevonják, sok férfi munkaerő szabadul fel. Néhány asszonyt máris sikerült bevonni a munkába és a csoport. elhatá­rozta: meggyőzik a többieket is. A megjavított munkaszervezés mellett segítséget is kapod- a csoport a zalacsányi állami erdő­gazdaságtól- Az erdőgazdaság ti­zennégy legjobb munkása ön­ként jött. segiieni. A borus>-cse- pergős időben szinte már nem is várva érkeztek meg. De az ön­kéntes brigád nem az idol fi­gyelte. Tudják, hogy sietni kell, minden percet kihasználva, szem­vesz'eség nélkül kell elvégezni az aratási munkát. A hullámzó búzatáblába el­sőnek Hosszú István erdész vágta bele a kaszáját- A mar­kot Szabó Gizella DISz-fiatal szedi utána, majd sorba követi egymást a kaszások: Rumi An'al, Beke János és Iszari La­jos. A fiatalok vidáman szedik a markot, kötik a kévéket és egy- más után emelkednek a buzake- resztek. Teljes lendülettel, szivvei-Ié- lekkel dolgozik két csapat egy­más mellett, versenyeznek. De nem akarnak kímjaradni ebből a nemes munkából a zalabéri földmivesszövetkezef, dolgozói sem. Néhányan már reggel ki­jöttek. a többiek majd délután és este, jönnek, mert ők is azt akarják, hogy minél előbb kerül­jön a gépbe, majd a magtárba az éledet adó búza és rozs. (Konyecsni) Lehel már aratni Kerecsenven is! A meleg napsütésben megérett a búza. a rozs. tengerként hul­lámzik a kerecsenyi halárban. A mag egyre jobban érik — mégis, kevés kasza vágott még rendet a táblákban. A rozsból mindössze harminchét holdat aratott le ed­dig a község dolgozó paraszt-sá' ga, a búzából csak három hol­dat. A hiányosság először is a tanácstagoknál észlelhető. A ta­nácstagok nem mutatnak példát az aratásban. A tanácselnök elvtárs azt mondja, hegy azért nem kezdték meg idejében az aratást, meri féltek a bizonytalan időjárástól. Al ól tartottak, hogy a korán le­aratott rozs majd kint a mezőn kepében fog kicsirázni. — De nem gondoltak arra, hogy min­den órai késedelemmel növelik a szemveszteséget. A növényápolási munkákkal elmaradtak, még csak a második kapálásokat végzik. Kerecseny Orosztonnyal verse­nyez az aratási, behordási és cséplési munkák mielőbbi elvég'- zéséért. A repce cséplését befe­jezte már a község dolgozó pa­rasztsága. Az elcsépelt, árpából már több" mint nyolcvan mázsa került, a földművesszövetkezet magtárába. A községi tanács azonban nem népszerűsíti a munkában élenjárókat. A köz­ségben nem vezetik a verseny- táblát sem. Pető Imre elvtárs azt mendja, hogy — azért nem tud­ták még eddig kiírni az élenjá­rók nevét, mert a kré'-akészle- tük kifogyott és csak ezután vá­sárolnak. ,.De nem is igen nézik a dolgozó parasztok a verseny- táblát“ — mondja. ,,Nem érnek rá azt nézegetni, és anélkül is megy az arai ás“. Bizonyos, hogy Farkas István és Tálos Ferenc dolgozó parasztoknak nem ez a véleményük, akik a rozs aratását befejezték és megkezdték a búza aratását, de látják, hogy a falu alig mozdul meg. Ha. Kerecseny község meg akarja nyerni a versenyt, szük­séges. hogy a tanács jobban mozgósítsa a dolgozó parasztsá­got a békearatás győzelméért. Levél a boncodíöldei Köztársaság tsz-től: Versenyre hívjuk as egerssegi járás valamennyi termelőesoportját! tás és a begyűjtés komoly fel' adat. Nem feledkezünk meg ar­ról sem, hogy a kulákok szemé­ben szálka a mi gazdag termé­sünk. épp azért nagyon vigyá~ zunk arra. hogy az éberség egy pillanatra se szüneteljen. Csoportunk a soron lévő mun­kák mielőbbi elvégzése céljából értekezletet Hartoft. melyen elhasr távozta. hogy versenyre hívja a zalaegerszegi járás valamennyi termelőszövetkezeti csoportját az alábbi pontok szerint■ 1 A szcmveszteség; e'keriUésc * céljából a rozsot' teljes érés etö t, a búzát viaszérés, a zabol sárgaérés, a lobbi növényeket pe­dig az érésnek abban a szakaszá­ban arafiuk le, amikor a szem- veszteség a legkisebb. O Az aratásra kerülő összes * növényeket a csoport dolgo­zói az aratás megkezdésétől szá mitott négy1 napon belül learatják. ti A tarlóhántást az aratás be fejezcse után 6 napon beiül elvégezzük. A Az előirt másodvetésekkel Julius 15-ig végezünk. E! A gabonacséplést a minisz- tertanács határozatában meg­állapított határidőnél jóval előbb, juüus 25-re szemveszfreség nélkül befejezzük. A A búza, rozs, árpa és zab begyűjtési kötelezettségün­ket julius 25-re teljesítjük s vál­laljuk. hogy a terményeket telje-’ egészében közvetlenül a cséplő­géptől a begyiijtőhelyre szállítjuk. SZAKONYJ SÁNDOR gazdasági felelős, Köztársaság tszcs., Boncodfölde A baroinf if el vásárló akadályozza a beadási Aranyodon és Tuskeszentpéteren A boncodföldei Köztársaság' termelőszövetkezet, látva az ígér­kező gazdag aratást, rnár jó elő­re felkészült erre a femtoe, \a~ egész évi kenyerünket jelentő aratási és cséplési munkára. A felkészülés elsősorban is abban állt. hogy a növényápolást és a szálastakarmány betakaritá' sál időben elvégeztük. Aztán megalakítottuk az arató brigádo­kat és részükre a munkaterületei átadtuk, hogy az aratást a tszcs időben és szemveszieség nélkül elvégezhesse. Ezenkívül a cso­port, a minisztertanács határo­zata szellemében, betakarítási tervet készített. Ezf. n tervet bri- eádértekezleten ismertettük, megvitattuk és gondoskodtunk arról. hegy jó munkaszervezéssel lendületes szocialista munkaver­seny fejlődjék ki a brigádok, munkacsapatok és egyes tagok között. A növényápolásnál a kukorica harmadik kapálását is már 50 százalékra elvégeztük, úgyszintén a burgonya harmadik töltögetését is. de a szerződéses növényeknél sem maradtunk le. Munkánkat elősegíti az is, hogy a Vonto3 munkaegység- szá~ molással elejét vettük <az egyen- lősdinek s igy elértük, hegy ki-ki végzett munkája arányában igaz­ságosan részesüljön a haszonból, sőt lehetővé fentük azt is, hogy a kiváló teljesítményt elérők ki' tüntetésben és jutalomban része­süljenek. Az őszi árpa aratását rnár jú­nius 24-re bajosén befejeztük, de vjXíils fkán már a biborhere csév- lésével is végeztünk. Az aratást nagy lendülettel folytatjuk. Az aratásra való felkészülés tar pasztalatai megtanítottak ben­nünket arra. hogy hogyan tu~ dunk a termények betakarítására i-9 a legalaposabban felkészülni x igy már most elmondhatjuk, hogy a betakarítást még az ara­tási munkánál is szervezettebben és fegyelmezettebben végezzük De azt is tudjuk, hogy az ara­Egymással határos Aranyod és Tüskeszentpéter. Közös a taná­csuk is. Mindkét községben jól haladtak a növényápoiási mun­kával, Tüskeszentpéter első lett a zalaszentgróti járásban. A bí­bort, repcét, őszi árpát el is csé. 'pelték mái'. A rozstáblákon is egyre több lesz a kereszt, mint a talpon álló gabona. Megkezdték és már gyors ütemben halad a búza ara­tása is. Van azonban, ami nem halad ilyen jól .sem Aranyodon, sem Tüskeszent páteren. Elmaradtak a baromfi- és tojásbeadásban. A tojásbeadási kötelezettségüknek eddig negyvenegy, 3 baromfibe­adási kötelezettségüknek pedig csak négy százalékban tettek eleget. A tanács iparkodott ugyan — különösen az utóbbi időben —. hogy behozzák az eb maradást. Beadási napot szer. veztek és remélték, hogy jó eredményt érnek el. A begyűj­tési nap azonban nem sikerült. A községben nincs haromíifel- vásárló. Tojást, baromfit átven­ni Zalaszentgrótról járt ár Ki- línkó János felvásárló. Kilinkó János azonban nem teljesítette kötelességét. A szentgróii föld- müvesszövetkezei a begyűjtési napra küldött ugyan ketreceket, de Kilinkó nem jelent meg. hogy átvegye a baromfiakat., mert- ..nem: ért rá“. Kilinkó azonban nemcsak a begyüj'ésj napon, de máskor sem veszi át a baromfit. így az ara­tási munkákban szorgoskodó dolgozó parasztok sok esetben azért nem teljesítik beadásukat, mert nincs aki átvegye a tojást", baromfit, A zalaszentgróti fcldművesszövetkezei és a tanács sürgősen intézkedjen, hogy a be­adást teljesíteni tudják, az ara­nyod] és tüskeszenipéteri dolgo­zó parasztok is. Erélyes kézzel kell rendel teremteni az egyes felvásárló szerveknél! ‘ Az állami begyűjtési tervek teljesítése a szocialista tervgaz­dálkodás szerves része. A ter­mén ybegyüjtés van hivatva egy- i'észj szilárd élelmiszer- és nyers­anyagbázist biztosítani fejlődő népgazdaságunknak, másrészt a javak munkaszerinti elosztásá­nak szocialista elvét megvalósi- tani, és végül kialakítani a vá­ros és a falu, a munkásság és a parasztság között a kölcsönös gazdasági kapcsolatok cs együtt­működés uj formáját, arai álta­lában a szocializmus építése, de különösen a mezőgazdaság szo­cialista -átalakítása szempontjá­ból szinte felmérhetetlen jelen­tőségű. Az 193Ü—51. évi gazdasági év­ben a begyűjtésbe.! résztvevő szervek munkája nagyobb önálló­ságot és lerct kapott, mint az előző években. Már nemcsak arról van szó. hogy a piacra ke­rülő árut felvásárolják, hanem arról, hogy a felvásárlást úgy végezzék el, hogy az üzemek, városok egyre növekvő ellátását biztosítsák. Tehát nemcsak egy­szerű felvásárlási munka lebo­nyolításáról, hanem a dolgozók tervszerű ellátásának biztosításá­ról van szó. Az 1051—52. évi begyűjtési ter­vünk eddigi része lényegében elő­készítője volt a most beinduló nagy begyűjtési munkának. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a begyűjtési szei’vek munkájában még igen gok a javítani való. Meg keli javítani elsősorban a felelős személyi vezetőt, s ezt az alsóbb szervektől is meg keli kö­vetelni. A tojásbegvüjtés megindítása­kor a tanács javasolta a Mészöv­nek és a Barneválnak. hogy kellő időben gondoskodjanak a felvásárláshoz szükséges ■ pénz és felszerelés biztosításáról. Mindkét szerv azt jelentette, hogy minden intézkedést meg­tette. Mégis — mint kiderült — semmiről sem gondoskodtak megfelelően. A megyei larrács végrehajtóbi- zottságának a Mészöv és a Ter­mény-forgalmi Vállalat vezetői néhány hete azt jelentették, hogy minden intékedés megtör­tént a gabonabegyüjtés biztosí­tására, a termény elhelyezésére. Az ellenőrzés során azonban azt állapítottuk meg, hogy közel sem állt olyan jó a munka, mint ahogy azl jeleatették. És itt már nemcsak szervezési hiányos­ságról és véletlen hibákról van szó. Hogy mennyire nem, azt bi­zonyította. hogy amikor határo­zottabban kezdtünk foglalkozni a tojás, és baromfibegyüijtéssel, az egyetlen hét alatt begyűjtött tojás és baromfi több volt. mint az ezelőtt két hónap alatt be* gyűjtött mennyiség. A Barnevál bűnös mulaszlása miatt azonban uem szállították el időben a begyűjtött baromfit és igy fordulhatott elő, hogy Za. laszenlbalázson és több község­bei elpusztultak az állatok. A termény felvásárlókat á figyel­meztetés ellére, sem látták el időben vételi jegyekkel. A. Mészöv azt tanácsolta a helyi felvásárlóknak. hogy egyénileg rendeljék meg a nyomtatványo­kat a begyűjtéshez. De a bccse- helyi termé.iyfelvásárló nem vette át a hozzá beszállított uj terményt. Hasonló hiányossá­gok vannak a széna átvételénél is és a begyűjtési hely kijelölé­sénél is. Mindezt tetézik azzal is, hogy a bűnös hanyagságból eredő hibákat mellébeszéléssel és a felelősség elhárításával igyekeznek elsimí­tani. A felvásárló Szerveknél dolgo­zó kommunisták nem szívlelték meg Rákosi elvtárs intő szavát, hogy a hibák mögött mindig az ellenség kezét kell keresni. Itt az ideje, hogy a megyei tanács végrehaijtóbizottsága erélyesen, kemény kézzel rendet teremtsen az egyes felvásárló szervek kö­zött. SÁRKÖZI GÉZA. Megyei Tanács VB ellenőrző csoportvezető Minden gazdát érdekel Megyeszerte megérett már a rozs, nem szabad az aratást halogatni. Aki halogatja a munkát, min­dig rosszul jár. — ez bebizonyo­sodott a szénakaszálásnál is. Aki májusban begyűjtötte a szé nát. sokfkai jobban járt, mint aki megvárta a .,szokásos“ juni us közepét, mert a be nem gyüj tölf szénát sok helyen elöntőbe a vz, eliszaposodott, az anyaszé­na hasznavehetetlenné vált, a sarju sem nő meg — inig a ko­rai kaszálás helyén vig,an nő a sarju. — így van ez az aratás­nál is. Aki megvárta, hogy repcéje ...jól beérjen“, az bizony csali szalmát csépel, mert a mag mind kipergett. — Egy évi mun­ka, egy évi aggódó várakozás minden eredményét elprédálni egv-két napi késéssel, kényelmes, kedéssel — ezt nem engedjük! Figyelmeztessük a késlekedőket: Vigyázz, mert nemcsak a maga­dét prédálod el, — a nemzetet is károsítod! A rózsaablak szélén gyakori az anyarozs a rozsszem helyén kifejlődő gomba. Ez értékes gyógynövény, magas ,áron vallja be minden földművesszövet'kezet. A kisgyermekek is szép kereset­re tehetnek szert a gyűjtésével. A rozsban ezévben sok a vetett őszi vagy szöszösbükköny, vagy a vadontermő vadbükköny, vad- lencse. A cséplőgép osztáiyozó. ja nem választja ki ezeket mind. — Legkönnyebben csiga.tr iörr el választhatjuk k< a gömbölyű, magvakat a gabonából. A csiga- triőrt hajtani sem kell, csak fel kell rá önteni a terményt, $ mi­közben lefolyik rajta, különválik a bükköny, a lencse a rozstól. A cséplésnél gondosan ügyel­jünk a sziemvefszteség elkerül é­I sére. és — főleg a biborherénél, de még inkább a borsónál —, ar­ra, hogy ne törje, darálja, a gép. a fejtő a magot. — a cséplés szemvesztcséqénél még nagyobb a hordásnál előálló veszteség. Erre szoktak legkevésbbé ügyelni. a repcét meleg napsütésben viliáz zák, huzizá'k-vonják a tarlón, az tán szekérre dobják, mennyi mag kipereg, hiszel az érett repcebecő a legkisebb érintésre, rázásra felpattan. — Ugyanígy törik, hull a biborhere is. Érde­mes ezeknek — de a borsónak hordásához is — külön, egész alacsony kétkerekű járműveket készíteni. Keréknek megteszi egy farönkről Műrészeit karika is, tengelynek egy kb. kétméteres farud. — arra egy akkora desz­ka-aljat kell szegezni, hogy egy petrencc ráférjen. Szélére lécet szegélyünk, hogy a mag ne pe­regjen le róla. Még egy kocsirúd egészíti ki az alkotmányt. — A hordás úgy történik, hogy oda. állítják a petrencéhez. niegeme- ük a rudat, hogy egészen a föl­dig érjen a fenékdeszka, aztán egyetlen villalökéssel az egész petrencét rá csúsztatják- így ponyva sem kell. Ne feledkezzünk meg a tarló- hántolásról! Az aratógépet, a ka­szát nyomon kövesse a tárcsa vagy eke — ezt pedig a henger. Ne hagyjuk a tarló földjét ki­száradni! Jóvátehetetlen kár, ha kiszárad a föld. Most van elég nedvesség ahhoz, hogy mi- íodterménvt vethessünk. A hen- gerezett főidben gyorsan kikel a mag. Szombat, 1951, julius 7. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents