Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-06 / 155. szám

Vonja be a fiatalokat is a munkába a zalaszentbalázsi pártszervezet Ki o felelés? „Meg kell gyorsítani a falun a Dolgozó Ifjúság Szövetségének fejlődését és gondoskodnunk kell arról, hogy a DlSz olt is minél előbb a Párt jobbkezévé váljon" — mondotta Rákosi elvtárs Pár. lünk II. kongresszusán. A zalaszentba'.ázsi DlSz.szerve. zet, a Pártunk II. kongresszusa óta nagy fejlődésen ment keresz­tül. Az azelőtt egyáltalán nem működő szervezet, mosit. 40 tag. gal dolgozik és mindig újabb fiatalokkal szaporodik1 a DÍSz- szervezet létszáma, a zalaszent. bálázni DlSz-szeu’vezet munkája azonban csak ,a kultur- és sport­munka terén mozog. Nincs meg a szervezetnek a kellő politikai munkája. Vájjon mi lebet ennek az oka? Elsősorban az, hogy a helyi pártszervezet nem ad kellő politikai támogatást a fiataloknak. Pacsai József elvtárs. a párt- szervezet titkára azi mondja: — Támogatjuk mi a fiatalokat, hi­szen a minap is adtunk egy fut­ball-labdát a fiatalságnak“. De a DlSz-fiataiok nem ilyen támoga­tás, t várnak, ök nemcsak labdát akarnak rúgni, hanem segíteni akarnak a falunak, részt kérnek a legnagyobb feladatokból is. Ezért szerveztek 15 tagú arató­brigádot, ezért, vállalták, hogy minden nap a tűzoltók melléit egy DISz-tag is áll tüzörséget. A pártszervezet azonban nem használja fel a DlSz.fialalok lelkesedését, íettvágyát. A fiata­lok szívesei és lelkesen vállal­nak olyan munkát, ami elősegíti a békearatás győzelmét, De a pártszervezet nem vonja be őket a. népnevelő munkába, nem biz­tosit önálló területet részükre, hogy fiatalos forradalmi lendü­letüket érvényesíted tudják. Pe­dig van munka elég a községben, hiszen lojásbeadási kötelezettsé­gét Zalas'zentbalázs 00 szjázalék körül 'teljesítette, és a gabonák aratását is nagyobb ütemben keli folytatni. A DlSz-szervezel vezetősége sem kereste eddig a kapcsolatot a pártszervezettel. Azt várták, hogy a pártszerve­zet vezetősége keresse fel őket. maguk nem fordultak bizalom­mal problémáikkal a pártszerve­zethez és nem kérték segítségét. Kiss Irén elvtársnő, a DlSz ■titkára még nem számolt be a pártszervezet vezetősége előtt, liog.y eddig milyen munkát vé­geztek a fiatalok. Nagy hiba volt czideig, hogy a pártszerve, zet vezetősége nem hívta meg _ a vezetőségi ülésre a DlSz titkárát, s igy nem tudta figyelemmel ki­sérni a fiatalok munkáját. Pacsai elvt'árs is csak a tech­nikai segítségét adta meg. Biz. tos11o11 helyiséget, hogy a DlSz- fiatalok zavartalanul végezhes­A meleg nyári" napsütésben szinte minden (táblán aratnak Tűrje határában. Parties István 10 holdas tűrjei középparaszl is itt van. hajnal óta vágja a ta­vaszi árpát. Körülötte is mindenütt folyik a munka. Jobboldali szomszéd­ja hamarosan végez a rozs ara­tásával. másik oldalon a kuko­rica. harmadik kapálását végzik. Parties idejében vetett, idejé­ben araj.. Most a tavaszi árpát, s amint azzal elkészül, a ro­zsot aratja le- Úgy tervezi, hogy a búzát is learatja még ezen a héfen. Nemcsak a/ elsők között, arat — első akar lenni a beadásban is Parties István. Beadási köte­lezettségének eddig minden esz­tendőben eleget tett, tojásbe­adását is teljesítette már. Az idén a cséplőgéptől egyenesen a sék kiUturmunkájuka’t. Eljárt a DlSz [aggyüléseire. de nem foglalkozik beszélgetései so­rán, avval, hogy mi a jelenlegi feladata a DlSz-fiataloknak. Ilyen körülmények''között a DlSz-szervezel sem (adta kellően azt a szerepet betölteni, amit mint a Párt legjobb segí­tőjének be kellett volna töltenie. A pártszervezet (hónapok óta még egy DlSz-fiatalt sem vett fel a párttagok sorába. A községben szép eredménye­ket értek cl a szénabeadási és a baromfibeadási kötelezettségük terén. A szénát 150, a baromfit pedig 14 százalékban 'teljesítet­ték. Az eretdmények azonban még sokkal nagyobbak lennének, ha a pártszervezet népnevelői mellé bevonták volna a DISz-fia- "alokat is. s a legjóbbakkal erősítenék a Párt sorait. K. L. szövetkezet magtárába viszi a gabonát. 1 — Nem keli hazahordani és azután újra a. szövetkezetbe vin­ni — mondja. — Ez is fontos, de az sokkal többéit jelen!, hogy a gyors gabonabeadással vá­laszolok a hazaáruló kémeknek, akik a mi terményeinket ma­guknak akarták megkaparintani. — AZ AUSZTRIAI Szövetséges Ellenőrző Tanács ülésén Szviridov altábornagy, a Szovjetunió képvi­selője rámutatott a Die kleine Zeitung című lap rendszeresen náci, pángermán és militarista pro­pagandát folytat, azért a négy­oldalú határozatokban előirt bün­tetések alkalmazását követelte. A nyugati képviselők elutasították a javaslatot. Nem jutottak megegye­zésre' az Ellenőrző Tanács tagjai­nak közlekedése kérdésében sem. hogy Skoda István bec^ehelyi dol­gozó paraszt árpáját, amelyet jú­nius 28-án a földmüvcsszövatkezeí- hez szállított, a termény felvásárló nem vette. áfc? Tóth Géza MeSzöv. ellenőr, az ügyet kivizsgálva, a tények megállapítása után jelen­tésébe ezeket irta: — „A termény- begyüjfcvsi, miután az TNV-ér- lekesleten volt, érintkezni ezen a napon nem tudtam. Az ügyvezető karjárs, valamint az egyéb szö­vetkezeti alkalmazottak kihallgatá­sa és a helyi tanáccsal tör ént érintkezésem után megáKapiíot- tzm, hogy a felelősség ezen a té­ren az előirt szabályokat terheli.“ — A mi megáilapitásunk egészen más.. . A felelősség Keviczki elv- társat’. a Tcrményforgalmi Válla­lat vezetőjét térheti, aki olyan in­tézkedést adott ki. hogy mert az utolsó két-hárons napon a Ter- ményforgatmi Vállalatnak sok dol­ga van as ó-készleíek elszámolásá- val, a t'erményfelvásáriók mellőz­Zalacsány község határában egyre szaporodnak • a gabona- keresztek. Álig látni már olyan rozs táblát, amelybe ne vágták volna bele a kaszát. Arat a tszcs is a szomszédos földeken. Mel­lettük egyénileg dolgozó pa­rasztok .aratnak. A tszcs 'lábiáján vidám a han- gula'. közös erővel jobban megy a munka. Az elmúlt ősszel alakult Za. lacsányon a Szabadság III- tipu su tszcs, s a közös munkának látszik már az eredménye. Mi- előt' megkezdték az aratás,f el­végeztek minden kapálást. Ku­koricájukat háromszor megka­pálták. a cukorrépát kétszer. Cukorrépájuk a legszebb a határ­ban. Szép a mák és a burgonya is. amit kétszer löltöge'tek .és gy om ta la n i t o t tak. Akad még hiba is azért a cso­portban. Különösen most az aratásnál le.me nagy szükség ar­ra, hogy minden tag rendesen dolgozzon. A csoport negyven­zék az uj termények átvételei r ehelyett „tudatosítsák“ a gazdák­kal, hogy az u.i termény felvásár lása juhus 1-én veszi kezdetét. A fel vásárlók, amikor megkap­ták a Terményforgalmi Egyesülés utasítását, hogy az uj vételi jegy­re nem vehetnek át terményt — bár a vételi jegy ekkor már a földmüvesSzövetkezetekncl volt — nyugodt létekkel utasították vissza a terményüket beadni kívánó gaz­dákat. Ezzel eleget tettek az „elő­irt szabályoknak“, de nem tettek eleget népgazdaságunk cs a dolgozó nép, dolgozó parasztságunk érde­keinek. A földmüvesszöveíkezet, a7 el- tenor bürokrata volta nem menti a felelősségtől a Terményforgafmi vezetőjét, aki önkényes intézkedé­sével akadályozta a begyűjtés munkáját Aki pedig ma a be- gyűjtést gátolja, az ötéves tervünk útjába gördít akalályokat — s ezért felelősséggel tartozik! három tagja közül azonban alig a fele dolgozik. Mint ahogy Ne­meth István, a csoport elnöke elmondja, vannak olyanok is, akik a csoport felé sem néznek. Hiányzik az üzemi párlszerve- zet ragjai, főként a ti kár, He- nese József példamutatása, aki­nek mindössze hét munkaegysé­ge van. A csoport lelkes tagjai állan­dóan kiveszik részüket minden munkából. Most az aratásnál 15-en dolgoznak, kint a rozstáb- lán, Különösen jó munkát vé­geznek á DlSz-fiatalok. Zugó Gábor DISz-titkár az elsők kö­zött van mindig és a többi fia­tal követi a példáját. Az 52 hold aratnivalót idejében és szemvesz­teség nélkül akarják elvégezni­Kiveszik a részüket az aratás­ból az asszonyok is. Itt dolgo­zik Németh Isfvánné. a csoport elnökének felesége és Hazafi József ié is. , aki már idősebb ugyan, de meg sem marad el égy napra sem. Kemendi Miklós emlékezik Parfics István tőrjei középparaszt első az aratásban — első lesz a beadásban is A BÉKEARATÁS HÍREI Aratnak a xalacsányi határban A kehidai versenytábla Kíg időre megszakad a beszél­getés. Szerszámokért jöttek. Az egyik lapátot. a másik pedig vas­kapcsokat kér. Kemendi Miklós raktárkezelő gondosan megvizs­gálja a lapátöt, mielőtt kiadná. — Jó munkát csak jó szerszám­mal lehet végezni - — jegyzi meg, aztán, ahogy a két dolgozó eltávozott, a szerszámokkal, foly­tatja elbeszélését, azt a törté­netet, amit az élet irt. amely ki~ törölheté.lenül él emlékezetében. — Amikor a Szabad Népből ol­vastam, vagy a rádión hallgat­tam Grősz és aljas bandájának tárgyalását, a kezem mindig ökölbe szorult. Hogy ez a tár­gyalás milyen gyűlöletet vált°tt ki bennem, azt csak az tudja igazán megérteni, aki hozzám hasonlóan átélte azt a rettenetes szenvedést, amelyről bőségesen gondoskodtak a fehérterror bör­töneiben. Gyakran felvetődött bennem a gondolat: miért volt az a sok kínzás, üldöztetés? Egyszerűen azért, mert nincstelen proletár voltam, mert apám szegény szabósegéd volt, mert iskoláimat esek úgy tudtam végezni, hogy a gazdagok gyerekeit tanítottam s később, amikor már tisztán lát­tam a sok igazságtalanságot, meg mertem mondani, hogy ez igy nincs rendjén. Apám mindig a késő éjszakai órákig dolgozott hogy valahogy el tudja tartani három gyerme­két, de hiába ölt© agyon magát az emberfeletti munkával, a csa­lád nyomorgott. ★ 16' éves voliam, amikor először résztvetfem egy május Ti félva- nuláson. Ebben az időben több­ször is kivonult a munkásság az utcára, A kizsákmányolt dolgo­zók béremelést követeitek — hi­szen éhbérért dolgoztak. Ezenkí­vül követelték a vasárnapi mun- ka.szünetet, de harcot folytattok * választójog megszerzéséért is. Sok embernek eszébe jutott most, hogy választójoga is csak a kivételeseknek volt — és Grőszék újra ezt akarták. És sokan gon­doltak most arra, hogy akkor, amikor még a Grősz-félék voltak az urak ebben az országban. a dolgozóknak a vasárnapi munka' szünet megszerzéséért kellett tün­tető felvonulás°kcat szervezniük s kitenni magukat az uraknt szol­gáló rendőrség brutális támadá­sának, ★ 1909-ben mint egyszerű dijnojs kezdtem el dolgozni, uttma díjta­lan gyakornok [ettem. 1919-ben rövid időre felragyogott a szabadság, de két évvel később már,- mint politikai bünöst, vasra, verve kísértek a budapesti várme­gyeház börtönébe, ahonnan aztán átszállítottak a Pestvidéki Tör­vényszék budai celláiba, csak azért, mert segítettem előkészíteni a dolgozók szebb életét, boldogabb jövőjét. 2 évig sínylődtem a bör­tönben, de még akkor is rendőri fel ügyelet alatt álltam, amikor Za­laegerszegre kerültem. így festett egy értelmiségi dolgo­zó éieje, akinek az apja „csak“ szabósegéd volt'. Ezt a nyomorúságos életet akar­ta visszahozni a Mindszenty nyom­dokain haladó Grősz József. Mi. akik saját bőrünkön tapasztaltuk a múlt rendszer átkos elnyomását, tudjuk; mit jelentett volna, ha Grősz és bandájának a"jas terve sikerül, •k Az a két év, amit Horthy bor' (önében töltöttem, engem meg­tanított arra. hogyan kell gyűlöl­ni mindazokat, akik szabad, bé­kés életünk megdöntésére tör­nek. Nem volt elég nekik, hogy elszakítottak családomé 61, na­ponta újabb es újabb kínzásokat találtak ki- Nem volt nekik elég az az emberfeletti munka, amit velünk, rabokkal végeztettek, még az éjszakáinkat is megza­várták, hogy még elviselhetetle­nebbé '.egyék sorsunkat. * Személyesen ismertein Mind■ szenty Józsefet, akit akkoriban még Pehm Józsefnek hívtak és itt Zalaegerszegen kufárkodott a lelkekkel és gazdagodott cselé­deinek verítéke árán. Akkoriban a városházánál dolgoztam. Egy napon Mindszenty — akkor még Pehm —* magához hivatott. Ke­zét csókra nyújtotta, én azonban kézcsók helyeft kezet fogtam vele. mint emberrel. Közöké ve­lem, hegy egy elrugaszkodott em­ber vagyok, mert nem fizettem meg az egyházi adót. — A talál­kozás után néhány napra elbo­csátottak. állásomból. Súlyos csapás volt az elbocsá­tás, mert tudtam, hogy családom­nak ezentúl még többet kell éheznie, de ekkor már könnyeb­ben elviseltem a megpróbáltatok sokat. A Surgofh vészbíróság Ítélete és a hosszú időn át tartó üldözések után sok mindent megszoktam. ★ Forró bálával gondolok Pártunk éberségére, hegy leleplezte az al­jas tervet és hálával gondolok ál- lamvédefmi hatóságunkra, hogy ártalmatlanná iette ezl az imperia. listákkal szövekezeti, orgyilkos bandái. Én,minta Gssparics-utcai építke­zés raktárkezelője, azzal válaszo­lok az amerikai imperialisták, a Vatikán terveire, hogy még jobb munkát végzők. A reám bizolt rak­tárát- úgy kezelem, hogy olt min. den a legnagyobb rendben 'egyen segitem az építkezést, hogy az‘al­kotmányunk ünnepére tett felaján­lását túlteljesíthesse, de fokozom éberségemet is, hogy ebből az or­szágból végleg kipusztuljanak 3 Mfßdszentyek, Grőszök és az impe­rialisták valamennyi kiszolgálója. Uj munkáslakás áll a eliidai állami gazdaság közepén. Előtte szépen gondozott virágágyak, s itt a leert- közepén áll a tetővel fedett szépen díszített verseny­tábla, A különböző munkákban jó eredményeket elért dolgozók nevei sorakozik rajta. A legfelső sorban a borsósze­désben legjobb eredményt elért dolgozók neve áll. Heri Jolán munkacsapa a Tll százalékos, Bertalan Anna 110 százalékos teljesítményt ért el már. Alat­ta ,a répakapálás eredménye. Má­sodszor kapálják a takarmány­répát. A cukorrépa kapálását elvégezték. Ebben a munkában örömi József 142, Bán Gyulámé 127 százalékra telj esi'ebre a nor­mál. Teljesítmény mellett minő­ségi munkát is végeztek. Nem maradt egyetlen szál gaz sem utánuk és most, legszebb a répa az egész határban. Pál Károly 110, Salamon La­jos. 107. Gerecs A ídrás 107. szá­zalékos eredményt értek el az őszi árpa aratásánál — ezt is- hirdeti a versenytábla. A gazdaság dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy idejében végezzenek el mindennel. Amellett, hogy jól halad a növényápolás és aratási munka, nem feledkeztek meg a másodnövények vetéséről sem. Felszedték a borsót, most learat­ták az árpát, de ahogy nappal befejezték az árpa aratásé«, éj­jel már fel is szántották a tar­lót, és bevetették silókukoricá­val, ic Az állami gazdaságaink dol­gozói is harcot indítottak min­den szem gabonáért és az' al­kotmányunk ünnepére tett vál kiások teljesítéséért. Az Őszi árpa aratását az állami gazda­ságaink már 100 százalékban be­fejezték. Az aratási, beliordási és cséplési munkákban kima­gasló teljesítményeket érnek cl a dolgozók. ★ A felsörajki állami gazdaságban az őszi árpa hordásánál Szekeres István fogatos 160 százalékos tel­jesítménnyel dolgozott. Eredménye magával ragadta a többi dolgozó­kait is. A csépt őbrigád az első na­pon 103 százalékot teljesített a kezdeti nehézségek ellenére is. Az aratásnál Zsemje Gábor aratópár­jával rozsaratásnáé 166 százalékra teljesítette normáját és a búzá­nál is 139 százalék már a teljesít­ménye.-k Az alsófalcosi állami gazdaság­ban Tóth Pál és Gondos István csapata 10 liasZaerővCl fél nap alatt dúlt rozsból 11.5 holdat aratott le, s ezzel 250 százalékos teljesítményt ért el. a Csurgói­brigád az egész ardtási munkák idejére 160 százalékos teljesít, ményt vállalt. A fogatos dolga zók a behordási munkákra 150 százalékos vállalást tettek. — TŐKÉS ORSZÁGOK dolgo­zóinak sztrájkja: 50 ezer párizsi és párizskörnyéki fémmunkás követelte .a Baillet-ban megtar­tott nagygyűlésen a vas- és fém­munkások bérköveteléseinek tel­jesítését. — Az angol vasu'.as- szabszervezey elnöke kijelentet­te: a vasutasoknak feltétlenül fizetésemelést kell kövefelniók az összes árucikk drágulása mi ah. — A chilei rézbányászok sztrájkja átterjedt a salétrom- bánya üzemeire. — Haifa olaj­finomítói vasárnap figyelmeztető sztrájkot tartottak.’ Péntek, 1951. ju'ius 6,

Next

/
Thumbnails
Contents