Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-29 / 175. szám
A szikrázó villanyfény megcsillogtatta a 'kis terem elülső falán lévő három képet; Az egyiken Lenin elvtárs. mosolygót!. Arca azt mosolyogta, hogy no, most majd meghallgatom ezeket a dolgozókat ebben a kis faluba'!, mert ők is_ építik az emberiség óriási művét, a kommunizmust. Mellette Sztálin elvtárs mosolygott, csendes, erős mosolygással- Azt mondta ez a mosoly: bízom bennetek dolgozók, előre hát azon az utón, amelyet Lenin_ elytárs jelölt ki számunkra. Rákosi elvtárs arca is derűt, nevetést mutatott. Az apa nevét így fiaira, akik közül az egyik talán éppen katona és arcát feketére égette a búza- érlelő nap. A másik talán a Vasműtől jött haza, ahol a várost építi és hatalmas gépeket betonoz a talajba, amelyek nemsokára zúgni és termelni fognak. Rákosi elvtárs arca azt mondta: elvtársaim, előre a széles országúton. amely őrökre szabad előttetekA fiatal Bátonyi Gergő elvtárs kai tartotta fel a villanyt, utána kannáért, seprőért ment- Két leány sepert- öntözött, elrendezték a székeket, Gergő pedig a falon lévő kis petróleumlámpákat igazitólta meg, mert hátha nem iestz villanyáram, akkor azért biztosítva legyen a világítás. A kis színpadon asztal, rajta virágcsokor, a háttérben piros szili,padi falon virágfüzerbe fogva Lenin. Sztálin, Rákosi kép, az asztal előtt három szék, az asztalon egy mázas korsóiban viz és mellette három pohár. Szombat délután van. Esteledik. A marhacsorda felveri a port, kocsik kattognak, néhányan még hordják a gabonát, bár a község dolgozói készen vannak a nagy munkával. Jönnek az emberek a munka után. Előre ülnek az asz- szonyok, leányok, akiknek a szoknyaráncaiba buzakalászok akadtak. Az öreg Szellő Dénesné ölében tartja aratópapucsait, Cseger Jánosné pedig haját simogatja: hervadó kis virágok potyogtak fehéredő hajábaTele van a kis terem. És még árad a nép. az ajtóban, az udvaron, a szederfa alatt, emberek, asszonyok, legények és leányok. Mert ma nagygyűlés lesz, amikor is megbeszélik. hogy a falu népe hogyan és mint végezte a munkáját, amit MORVAY GYULA: DRÁGA SZÉP ÉLET vállaltak, becsülettel megtcL ték-e? Kezdődhet is a gyűlés, este nyolc óra van. Az emberek egymáshoz beszélnek, rövid szavakkal. — Léván — mondja Barcza Pál. — Le — feleli Tavasz Andrási. — Jól adott? — ezt Kis Gerzson kérdezi, mire Szügyi Dénes megadja a feleletet. — Jól. Nyolc helyett tizennyolcat — Az már valami. Több szó nem is esik. ,.Ad a föld, csak el kell tőle dolgozni’1 — akarja mondani a nagydarab Dohány János, de nem mondja, mivel a gyűlés megkezdődik. A tanácselnök elvtárs beszámol. Mindent elmond: hibát és eredményt, sikert és hátrányokat, becsüíetvál- lalást és zökkenőket A kis terem csendben hallgatja, az asszonyok kendői néha megsustorog- nak. Az elnök elvtárs. befejezi, aztán körülnéz. A terem közepén megmozdul az embersürü. Mindenki odanéz és egyszerre mindenki tudja, hogy Barca Pál fog felállni és szólalni. Barca Pál már áll is. Úgy áll, mint a jegenye. Mellkasa domború, bőre feketére sült, haja már szürkülni kezd, de arcán pirossiág van. — Én szólalok fel elvtársak, mert sokat gondolkodtam már valamin, .amit el kell mondanom- Emlékeztek rá, hogy ebben a faluban annak idején még tapsolni sem tudtak az emberek. Velem együtt. Ha valaki nagyritkán kijött és szónokolt, csak álltunk, hallgattunk. Hogyne emlékeznétek erre- Arra is emlékezhettek, hogy ennyi nép soha nem jött össze ebben a faluban soha. A felszabadulás óta pezseg így az életünk. Az asszonyok és leányok mozgolódni kezdtek erre a szóra, hogy „pezseg“, mert ez azt jelentette, hogy mozgalmas, viidám, jókedvű élet van itt azóta. — Ez igaz — mondja egy asz- szony a falnál. — Régen zöld viz állott a házak előtt, se járda, se árok. Most meg elvfársak utat huztunk ide, meg árok is van. már a járdát is csinálhatnánk. — Télen elkezdhetjük — mondja Cseger János. — Jobb lesz tavaszra — mondja Tavasz András. — Nem, nem. az ősszel, még az ősszel — feleli Kis Gerzson. Még hárman jelentkeznek, de Barca felemeli kezét. Kigombolt bő ingujja visszahullik, látszik az erős, kaszahányó karja. — Eszetekbe hozom, hogy ebben a faluban összesen két kaién, dárium volt. Egyik a tied volt Gerzson, a másik Szügyi Déne- séké. —■ Se könyv, se újság nem volt ebben a faluban. Most meg kulturházunk is van. Most ülünk az egyik helyiségében elvtársak. — Ormos István elvtárs állj fel és mond el, hogyan volt azzal a kórházzal? — mondja Barca Ormosnak, aki nehezen áll fel. Ketten is noszogatják, hogy álljon fel. álljon fel, ne féljen. Kicsit szégyenkezve áll fel. —■ Először üres kocsival mentem a városba, megkérdeztem a kórházat, hogy mikor hozhatom az asszonyt. Mondták, hogy egy hét múlva, de azt mondtam, hogy nagyon rosszul van. ^Nagyon rosszul van, nagyon rosszul van. Mindenki ezt mondja“ — felelte az orvos, de megkérdezte, hogy mit hoztam a kocsioldalba, mi van a szalmába? Tyuk? Liszt? Vagy szalonna? Semmi sincs — mondtam. Egy hét múlva bevittem az asszonyt. A kocsira dunyhákat, vánkosokat tettem, bevittem, de útközben meghalt. Halottat vittem be. erre az orvos rámtört, hogy „ide kell hozni a holtat? Nem ide, hanem a temetőbe kell vinni“. Mondtam, hogy idejövet halt meg. Most meg telefonunk van — mondja Ormos —, csak beszólunk, hogy baj van, azzal egy életet meg is mentettünk. És ez nagy szó. Nagyon nagy szó ez! — Azért mondom elvtársak, ez igy volt — mondja Barca Pál. Még beszél. Nem hozzászólás ez. hanem összevetése a múltnak a jelennel, amikor is a kisteremben, ülők előtt lepereg a saját életük. Barca mondja, hogy a tsz-nek traktorai vannak, nem kell 40— 50 kilométereket gyalogolni az eke után. Kiszámította, hogy ősszel körülbelül mennyit gyalogolt egy dolgozó páraszt. De micsoda szerszámaik voltak? Mindent kézzel faragtak, minden ormótlan, esetlen volt, most meg traktorok és gépek vannak a faluban. — Az iskola meg... Az iskoláról ne is beszéljünk Nemrégen volt, hogy tanítónknak még a papot kellett öltöztetni. — Én töltöttem meg neki a szalmazsákját, mikor a faluba jött — mondja Szügyi néni. — Láttam, milyen ágrólszakadt, eL vettem kezéből a szalmazsákot- Mondom neki: hocide gyerekem, hátralépek, fel vele a kazalhoz. Megtöltöttem és a fejemen elhoztam neki. „Itt van, aludjon rajta nyugodalmasan." így van ez most & él** társak? — Soha sem lesz úgy. Drága! szép élet ez elvtársak, ezt kelt szebbé és boldogabbá tennünk* Kívül halálos ellenség van és akad itt belül is. Minden fáj neki, ami nekünk jó. De ami a mienk, védjük mi azt! Belemelegedett, Arcát és fejét törülgette a kék kockás keszkenővel. Széke megreccsent, mikor leült- Bátonyi Gergő javasolta. hogy ennek érdekében a következő munkát fogják szorosabbra.., — Felvállaltuk a munkát és becsületet, eleget kell tennünk —, mondja csendesen Dohány János. — Én csak azt mondom; Dohány János gabonabeadása legkevesebb a 200 százalék. Felállt Cseger János és 250.et vállalt. aztán Tavas« András és sorra mind. Mindaddig beszéltek erről, mig csak a hold be nem sütött az ablakon, amig mindenki mindent fel nem jegyzett, hogy kire milyen becsületvállalás jut. Az asz- szonyok vidáman igazgatták kendőjüket A három képről szerető mosoly sugárzott feléjük. A budapesti szovjet követségen bemutatták „Az aranycsillag lovagja44 cimü filmet J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a budapesti szovjet nagykövetségen fogadást adott, amelynek keretében bemutatásra került Babajevszkij „Az aranycsill'ag lovagja“ cimü regényéből készült uj szovjet szinesfilm. A fogadáson megjelentek Rákosi Mátyás elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, az MDP Politikai Bizottságai, Központi Vezetősége, valamint a kormány Számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet itöbb vezető személyisége, a baráti államok követségeinek vezetői és t®gjai. A film a Nagy Honvédő Háborúból visszatért egyik hős szovjet katonának a kolhoz fejlesztéséért, a villamosításért folytatott munkáját mutatja be. A filmet a megjelentek nagy tetszéssel fogadták. Csörnyefölde vállalja: Az alkotmány ünnepére 150 százalékban teljesiti beadási kötelezettségét hivjuk a megye valamennyi községét és kérjük, hogy csatlakozza-' nak versenykihívásunkhoz, hogy terménybeadásunk túlteljesítésé-* vei megmutassuk szeretetürfket a Magyar Dolgozók Pártjának és szeretett vezérünknek, Rákosi elv* társnak. Csörnyefölde község dolgozói. Csörnyefölde község dolgozó parasztsága nevében jelentjük, hogy községünk alkotmányunk ünnepére a terménybeadását 150 százalékra teljesíti. A község dolgozó parasztsága szénabeadását eddig 135 százalékra teljesítette. Vállaljuk, hogy alkotmányunk ünnepére szénabeadásunkat 250 százalékra teljesítjük. Versenyre Kulturagitócióval segítsük a begyűjtés sikerét! í Kemény munkában, kenyerünkért. ötéves- tervünk ítélj es dóséért. békénkért folyó nehéz harcban áll dolgozó parasztságunk. Harcol gazdag termésünk betakarításáért, -megvédésiéért, államunk iránti beszoégáltatási kö- Üclcz^btségcnek telj csecsével és tuJitelje&itéséveil erősiti hazánkat, gazdagítja saját magát, védi a békét. Fz a harc, mindannyiunk harca, ezt a harcot kell támogatnia minden kullurmunkásnak, ia kulturagitáció minden formánjának. A kulturagitációnak az a .«feladata, hogy lelkesítse dolgo- izó parasztságunkat a begyűjtés tulfce'.jesit/ésére, buzdítsa az elmaradókat, leplezze le uj kényé, rün'k, békénk ellenségeit, harcoljon a. maradiság megnyilvánul á sál ellen, segítse a békebe- gyüjtés győzelmét. ' A kuituragitációs munkánk nem korlátozódik csak a művészeti agitációra, bár itt a leg-. Ifoinitosabb a feladata. KuLtiur- tmunkásainknak 'kell elöljárniok a szemléltető és írásos ágit adónak « munkába való legszorosabb bekapcsolásába. E téren is )ko- hnolv a fejlődés. Dicsőség-táblák, Béke-verseny jtáblák. központi Békearatás híradók, fali újságok, színes falragaszok szolgálnak a begyűjtés élenjáróinak népszerűsítésére. de az elmaradók buzdítására is. A verseny nyilvánosságát ezelk a táblák biztosítják a legjobban, ezért nem szabad üresen állmok, mint Káváson, hanem rendszeresen és pontosan keil vezetni, úgy mlnb Egerváron, ahol brigád végzi a község versenyhiradóinak kitöltését- Za. 1 ah ásh ágy on, Kerkakutas on, Andráshidán a versenytáblán az élenjáró neve és eredménye mellett ott van a fényképe is. A legjobb teljesitők házának kapuját díszítsük fel, írjuk ki oda beadási 'teljesítését. de Írjuk ki annak a dolgozó parasztnak a kapujára is a teljesítési eredményét, akinek imég sok beadható feleslege maradt. P á része rveze beink s zékh ázat, ik üléu r otthon ainlk, tan ácshá za i n k, ga bonaraktá raink hóm lokzatát lássak el kulituragi Látóra i nk moz. igósító jelszavakkal. Különösen igabonaraktáraink külseje csupasz a megyébenA begyűjtés támogatásába kell (állítanunk ki állítás a Luk at is. Kultur otthonaink könyvtáraiban állandó mezőigazdasági könwkiáléit ásókat szerveztünk. A szovjet kolliozparaszt'.'á.g harca a szem- vesziteségnélküli begyűjtéséért c. anyagot igen nagy sikerrel állították ki Nagylengyelben. Mura- kereszturon. Molnáriban. Eger- aracsán ügyesen, szabadtéren rendezték meg ezt a fciállilást. Agitáció? munkánk egyik fomto* része, a kalász- cs terménykiálili- tás rendezése. Kulturolthomban. szövetkezeti bolt kirakatában, üzletben összehasonlítás«*! iáiul ,xiulk ki a termelőszövetkezet és .az egyénileg dolgozó parasztok kalászait, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét mulatva be vele. Kuhuragifátoraink legfontosabb feladata a művésznél agitáció jó mogszer- vezésgy kaiénrbrigádok létrehozása. s azok gyors, ötletes munkája. Kulturbrigádjaink általában egy propagandistából, egy zenészből és két énekesből állnak. akik községünk begyűjtési eredményeit aikarai rigmusikon, jeleneteken keresztül esténk int, gyűlésé!*?,ni ismertetik la dolgozókkal'. Már az aratási munkák idején jó hátassal volt Botfa község dolgozóira, hogy este az aratási munkákban kitüné Mester István dolgozó parasztot ügyes alkalmi strófával köszöntötték. A nagykanizsai járásban több, mi mb 20 községben köszönti a brigád rendszeresen az élenjárókat. Az első terménybéadók részére a gabon a rakta raknál ren dezöt t ü n népségekét kulturbrigádjaink tették szi ívessé, Zalaszenitlászlón,, Zaiaapátiban a kuíturbrigád énekszóval kisérte végig az első beszolgáltat ók kocsiját, az ének átragadt a falura, hamarosan az egész falu énekelve kisérte a raktárba a kocsikat. Kiskomá- rombam Németh József 5 holdas dolgozó paraszt, feldíszített _ kocsival, zenekarral, kulturbrigád- da1! vonult a raktárhoz. A kulturbrigád több helyen ügyes keretbe,, Élő Újságba foglalja műsorát. Az egervári Élő Újság brigád a versenyben álló Vas- boldogasszony községbe naponta viszi .el és adja elő műsorral, csasztuskával községe eredményeit. A páros versenyben álló községek eredményeit a stafétáidra dók viszik el egymáshoz- Ez a két tagú. sok helyen kerékpárral közlekedő brigád. ügyes rigmusokban tudatja a szomszéd község dolgozóival a falu eredményét. A zala,tárnoki staféta-brigád így viszi el Sz^entkazmaclombjára, Zalaujlak Csapiba, Borsifa B ánokszentgy örgy r e, D ömef öl de Kányavárra begyűjtési (eredményeit. Andráshidán a cséplőgépek közötti verseny^ fokozását szolgálja a DlSz és Úttörők staféta-brigádja. A csépié sí ebédszünetében szervezett olvasóbrigádok újságot, szépirodalmi anyagot olvasnak fel. A zalaszemtgróti állami gazdaságban az olvasóbrigád naponta ebédszömeiben 70—80 dolgozónak olvassa Veres, P.: Falusi jelentés c. könyvét, ZsigmondházL áll. gazdaságban a Próbatétel!, Za- ialövőn a Volgámén!,i kolhozokban, c- művet olvassák, az olvasó, brigád munkájába 145 dolgozó vesz részt. De jól dolgoznak az olvasóbrigádok a türjei, rédicsi, ikerkafalvai tszcs-ben is. Szépen fejlődik, s még erőteljesebben kell munkánkba belekap, csolni a helyi anyagot feldolgozó alkalmi rigmusokat, A letenyei járásiak ezt éneklik Csínom Palkó dallamára: Elsők voltunk aratásban. Elsők a cséplésben, Elsőik leszünk beadásban. Elsők a megyében... A nagykanizsai járásban többek között ezzel a részlettel köszöntik a begyűjtésben élenjárót (Házasodik a tücsök dallamára): Kovács István élenjár. Jó példát mutatva, Gabonáját a géptől Raktárba szállítja. Nem sajnálja a néptől. Termett neki bőven, 250 százalék, Amit bead éppen .. Ugyanebben a járásban szüléiét a „Hegyek, völgyek között zakatol a vonat“ dallamára: Begyűjtésben elől jár. becsületes gazda* Ä hahót! • , » * ,ld magái nem hagyja. Szereti a hazáját, szereti a népet. Munkájával békeharcra állít példaképet. Kétszázhetven százalékkal, Együtt küzd a békehaddal. Varga Imre Csapiban, jól kispekulálta. Szépen bőgő borjúját, feketén levágta, Pedig tudta, hogy lezzel kárt okoz a népnek. De arra már nem gondolt, hogy a nyakára lépnek. Most már tovább spekulálhat, Csakhogy azzal már nem árthat. A lieűyí rigmusok legjobban a ■letényei és nagykanizsai (járásiban terjedtek el. legjobban a n. laszentgróti járás marad el ebben a mozgósító kuituragitációs If e gyve r alk a lm a zá s ában. Községi pártszervezeteink", tanácsaink éljenek a kulfcuragRáció fegyverével, adjanak feladatokat ebben a munkában a kul- lt»u rbri gád ok n ak. K uC t u rbri g ád ja ink pedig járuljanak hozzá jó munkájukkal, hogy az a lelkes hangulat, ami megyénk aratása mvunkáját I kísérte, dokozódjók,- adják meg a legnagyobb segítséget ahhoz, hogy a begyűjtés túl- telj es Résé vei teljesítsük Pártunk, államunk iránti kötelességünket, erősítsük hazánkat, védjük a békét. (Hadnagy Zászló) * i
