Zala, 1951. június (7. évfolyam, 135-150. szám)

1951-06-14 / 136. szám

Arató- és cséplőbrigádot szerveztek Murakeresztm délszláv fiataljai Készülnek az ifik a megyei választmányi ülésre A DlSz-fiatalok lázasan készü­lődnek megyeszerte, hogy szer­vezetük megalakulásának egyéves évfordulóját méltó módon ünne­peljék meg. A hét folyamán ün­nepi taggyűléseket! larl'anak az 'alapszervezetek, ahol megvitat­ják az eddig végzet t munkát, a hibák sürgős kijavítására meg­teszik a szükséges intézkedése­ket, Ugyanakkor megtárgyalják az előttük álló fontos feladato­kat is. Békearatásból kivesszük részünket Máris több helyen vállalásokat tettek ElSz-fiataijaink az aratá­si, cséplési munkálatok meggyor- sifása és mielőbbi befejezése ér­dekében. A zalacsébi fiatalok versenyre hivták ki az egerszegi járás összeg DlSz-fiataljait. Za- laistvánd. Pelrikeresztur közsé­gekben arató- és cséplési brigádo­kat szerveztek. így akarják ki­venni részüket; a legjelentősebb munkából: a békearatásból. A délszláv községek DlSz.szer. vezetei sem maradnak le a többi községektől. Itt sokszoros jelen­tőséggel bir a békearalás minél előbb 'történő szemveszteségmen- |es elvégzése. Tudják ezt Mu- rakeresztur délszláv fiai aljai is, így válaszolunk Tito ügynökeinek — Nemcsak az ellenség elleni kíméletlen harcból, azok leleple­zéséből, hanem a békearatásból is méltó részt kérünk. — mondja Kozák Ferenc DISz-titkár. — Ez a mi válaszunk a Koreában tá­madó kapitalista hordák és a szomszédságunkban, a mi békés épitőmunkánkat zavarni akaró fasiszta Tito-banda és a belső bi­tangok számára. Az aratási és cséplési munkák idejére 15 tagú brigádot szerveztünk. Varga Jenő, Nagy KaLalin és Páglicz István örömmel újságol- ják, hogy már a növényápolás során segédkeztek a termelőcso- porjban. A kemendollári DISz-fiatalok három aratóbrigádoü alakítottak. Résznek jó példája Az egyéves évfordulót szerve­zetük megerősítésével is ünnepiik, A nagykanizsai járásban a DISz járási választmányi értekezletek előkészítése óta a mai napig 469 tagot toboroztak, a lenti járásban pedig kétszázhuszonkettöt. Rész. neken 15 dolgozó parasztlány erő. sitetfe a DISz-szervezetet az utóbbi napokban. Vállalták a tagok, hogy jó népnevelőmunká­val ezen a bélen minden fiatal leányt beszerveznek a DISz-be. A kiskanizsai és a bag'olasánci fia­taloknál a tagtoborzás igen von­tatottan halad. Kövessék a resz- nekiek példáját. Jól halad a tagtoborzás mun­kája Nagykanizsán, ahol az utób­bi időben 257, Zalaegerszegen 151 tagot, toboroztak a DlSz-szerye- zetbe. Az uj munkaerőket a régiek tanítják, azért válnak jó szakmunkássá az építőipar uj munkásnői — Ne úgy fogd azt. a vasat, — mondja. Németh Irén vasszerelő­nő Balanyák Anna tanulónak. Sokkal könnyebben és gyorsab­ban vég'zed el a munkát, ha elő szőr itt, a magad felőli részt haj­lítod b.e. így nem emelkedik fel a másít, vége és a hajlító vasat mindjárt rá tudod helyezni. — Hangja oktatólag cseng. Bara­nyák Anna elismeri a nagyobb rtudást és jól esik neki, hogy Né- *msth Irén, aki már több, mint egy hónapja valódi szakmunkás, ily szépen megmagyarázza a he­lyes fogásokat. Jó szakmunkás akarok lenni Baranyák Anna, amit egyszer ; megfigyelt, azf nem felejti el s ez biztosíték arra, hogy jó szak­munkás válik belőle. Ez a. meg­állapítása Szöts Bélának is, a brigádvezetőnek. aki ugyancsak nagyban elősegíti, hogy ez a fia­tal tanuló minél jobban képez­hesse magát, ^— Az Irén úgyis hamarosan férjhez megy — jegyzi meg Ba­ranyák Anna mosolyogva. — De amig itt ^sz, addig teljesen át­veszem az ő munkamódszerét. — Németh Irén kissé elpirul, de 'azért megadja a választ: — Én akkor is dolgozom, ’ha férjhez mentem, mert tudom, hogy nagy szükség van szakmunkásokra. Továbbra is azzal a munkával akarom építeni a szocializmust, amivel legjobban tudom, amit megtanultam. Aztán, ha bele gondolok, ezt a gyárat szükebb értelemben is magunknak épít­jük. A vőlegényem szabó, de most ő is itt dolgozik az építke­zésnél, azfán ha elkészült ez a ruhagyár itt marad és mint szabó dolgozik tovább. Hajdú Emma átképzős is a vas. iszerelő brigádban tartozik. Egész ügyesen végzi a kengyelhajtoga- jtást, de jól érti már a szerelést is. — Az Irén nekem, is sokaf se­gített — ismeri el* Hajdú Emma. — A kötésnél nem tudtam jól a fogásokat és a fogó kezelésénél is voltak hibák. Mindig megmu­tatta mit, hogyan csináljak. Per­sze, Szöfs szaklárs is alaposan megmagyarázta a munka minden részét. Most, már jól tudok dol­gozni, de kell is, mert már csak két hónapom van vissza, aztán én is szakmunkás leszek. Vájjon miért esett viasza a tégla? A Gasparics utcai építkezésnél Is mindenben segítségére vannak a régiebbek az uj női munka­erőknek. Molnár Mária segédmun­kásnő, aki most. lett szfahánovis- f.a. nem egy esetben magyarázta meg Balta Ilonának és Molnár Jolánnak, hogyan rakják a tég­lát, hogyan keverjék a habar­csot, hogy kevesebb erővel is nagyobb eredményt érhessenek el. — Én már akkor idekerültem, amikor a vállalat megalakult — mondja. — Értem ,a munkának minden csinját-binját s ha a brigádba uj munkaerő kerül, természetesen megmagyarázom neki, mif hogyan csináljon. Az egyik lány a fejére ejtette a téglát] amikor fel felé kellett azt dobnia. A felette álló nem tudta elkapni s a tégla visszaesett, rá a fejére. Elkezdtek vitatkozni, hogy melyik a hibás. Ekkor meg­mutattam, hogy kell kézbevenni és lendíteni a téglát. Megmond­tam, hogy azért esett vissza, mert mereven tartotta. Mária ezért lett sztaháno vista Amikor Horváthné megkérdez­te Molnár Máriát, hogyan vé­gezte a munkáját, hogy Ezfahá- novista lett, éppen a habarcsos ládánál állták. Kolnál Mária ki­vette a serpenyőt Horváthné ke­zéből és azt mondta: — Azért, mert. én igy fogtam ezt a szer­számot s amikor a ládát vittük, a teglarakásti az innenső oldalon kerültük meg. Ez az uf jóval rö- videbb s időL takarj Ihattunk speg. — Most egy 16 tagú brigádban dolgozom — mondja Molnár Má­ria. — Ha valamelyik helytelenül végzi a munkáját, mindjárt fi­gyelmeztetem és kioktatom Egyesek megsértődnek, de ezzel nem törődöm. Én jószándékból javítom ki a hibáikat s igy nem lehet oka a sértődésre. Eddig Horváth Katalinnal hordták a habarcsot és a téglát, most különváltak, mert Horváth Katalin is nagyon jó munkásnő s igy külön-külön, egy-egy gyakor latlanabb munkaerői; véve maguk mellé, jobban előre tudják lendi teni a termelést. lijabb feketevágőkat ítéltek el Az utóbbi belek eseményei szemléltető példákkal igazolják, hogy közellátásunk az oszlályharc egyik legíonfosahb területévé vált. Az ellenség egy pillanatra sem nyugszik, s minél nagyob­bak az eredményeink, annál dü- hedtebben, alattomosabban pró­bálja kinyújtani csápjait. Nap­ról-napra bizonyosodik be ez az igazság megyénk területén is. Vizsi Kálmán bocföldei kulák felhajtására Doszpod Dömötör kél borjuf vágottj le engedély nélkül a községben. A borjuk húsát feketén mérte ki. 10 hónapi bör­tönnel büntették. A felbujtó kulá- kot 5 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta a demokratikus igazság­szolgáltatás. Megyénkben napról-napra de­rül fény a feketevágásokra. Ke_ mendolláron Dékány István ku- pec engedély nélküli borjuvágá- sért, 3 hónapi elzárást kapott. Kiscsehiben Malasics István 'törtí áljafitenyészlésünk fejlesztési ter­ve ellen, amikor feketén vágta le állatját: 4 hónapi börtönre Ítél­ték, Az eddigi vizsgálatok eredmé­nyei alapján megállapítást nyert,- hogy az engedélynélkülj állatvá­gások száma a* legmagasabb a lefenyei járás területén. A já­rási pártbizottság és a járási ta­nács nem fordított elég gondot, nem tudatosította eléggé állatte­nyésztésünk fejlesztésének ter­vét. annak fontosságát az alap- szervezeteknél. a községi ta­nácsoknál. Innen adódjak az olyan esetek mint a becsehelyi. is, ahol a tkmács és a pártszerve« zet tagjainak, a népnevelőknek, szeme Iá Atár a történtek a fekete­vágások. Nemcsak az a bűnös aki a bünf elköveti, hanem az is, aki tudja, hogy elkövettek és nem tesz ar­ról jelehtést, aki egyetlen lépést sem tesz annak érdekében, hogy a népi demokráciánk elleni bű­nözőket, a kulákokat'. és azok sző. vetségeseit leleplezve, vagy ép­pen segédkezet nyújt a bűnök el­követéséhez! Az ilyen egyének­nek ugyan mi a sorsa?! Ex történt a határon IVag-yobb leiadüieítel teljesítse dolg-ozó paraszíság’MMli tojás- és baromisübeaclási liötelezettség*ét Az uj beadási törvény sikeres teljesítése békéért folyó harcunk eredményességének egyik előfel­tétele. Egész népünk boldogulá­sa, az ellátás zavartalan biztosi- kása, parancsolőlag megköveteli, hogy az uj beadási kötelezettsé­gét dolgozó parasztságunk mara­déktalanul teljesítse és haladékfa. liánul, lelkes ütemben végezze a tojás, és baromfibeadást. Pár;_ szervezeteink, községi tanácsaink élenjáró feladata, hogy a növény, ápolási és az aratási munkákra való mozgósítás meltetit, tudato­sítsa a baromfi- és íojásbeadás teljesítésének jelentőségét. Nem mondhatjuk azt, hogy ezen a te­rén megvénikben minden rendben van. Általában az ütemtervhez viszonyítva lemaradás mutatkozik a megyében, ugyanis a június 30- ig 70 százalékot előirányzó ütem. 'levet eddig tojásbeadás terén „B“ véteti jegyre 35.62 százalékban tel­jesítettük. Az egész évi teljesítés csupán 24.93 százalékos, A járások versenyében a leg. jobb tetenyei tárás eredménye is csak o0 százalékos. A. szentgrófi és az egerszegi járásban 36—36 százalékos a teljesítés. A kanizsai. ban 34, a lenti járásban 30, Eger. szeg városban 30 és Kanizsa vá­rosban 15 százalékos az előirány­zat teljesítése. A járások lemara­dása annál is inkább szembeötlő, mert vannak községeink, ahol a pártszervezet és a ta­nács jó politikai munkát vég­zett a tojás, és baromfibeadás szorgalmazásában és a közsé­gek dolgozói magasan túltelje­sítették előirányzatukat. Ilyen például Kerkafalva szövet kezeti község, ahol a tojásbeadást 243 százalékban teljesítették. Szentkozmadombja 144, Zala- szentmárton 136, Zajaszentfőrinc 120 és Pusztaszentlászló dolgozó parasztsága 109 százalékra teljesi. tette évi előirányzatát. Erősen lemaradt Molnári. Kút­fej, Zalaszen i-badázs, Németfalu, Tiki cs Korpavár, ahol a párt- szervezet és a tanács népnevelői ég tagjai eddig nem fordítottak meg­felelő gondot erre a kérdésre. Az évi íojásbeadás első idősza­kasza rövidesen befejeződik. Ezt a rövid időt kel] kihásználniok a pártszervezeteknek, a ocnácsoknak és tömegszervezeteknek, hogy a fel világosi tó munka megjavítá­sává! minden község teljesítse július 1-ig az ez időszsí:ra előirt tojás beadási kötelezettségét. Tito már számos esetben meg- mutátla igazi arcát s ez az arc a maga leplezeilenségében min­dig utálatot keltő és visszalaszi- te volt. A határmenti jugoszláv lakosság az elmúlt, napokban ismét meggyőződhetet arról, mit jelent a hóhér alattvalójának lenni. A szennyes, örvénylő ár már ott kavargóit Kbteri község házai alatt, de segítség még min­dig nem érkezett, pedig kellő idő­ben értesítették a1 hatóságokat. A sebesen rohanó viz sovány, cscnl-bőr sertések és girhes mar­hák hulláját! sodorta a község felé. Cscda-e? Nem! Hiszen ki­irtják, eladják az erdőket,, nincs ami a hegyről zuhanó vizet fel­fogja. Miíidenki tudta, hogy ezek az állati tetemek jugoszláv falvak­ból kerültek az örvény tekergő karjába. Ily larlatlan állatok se­hol másutt nem találhatók, mint a jugoszláv dolgozó parasztok há­zat áján. Ezek azok a - szerencsét­len állatok, amelyek vályújából és jászolából Tito elrabolta a moslékot és az abrakot. Az ár egyre nő fi s hamarosan elöntötte az egész községet. A há­zak ablakain folyt be a viz. A szerencsétlen lakosságnak senki sem jött segítségére, az a néhány állat, tehén, borjú és sertés, amely olyan sovány volf, hogy még Titonak sem kellett, hama­rosan a sebesen forgó ár marta„ lékául eseft. Ideáiról leheteti látni az élet-halál harcol, amit Kaiori község lakossága állataid nak és saját életének mentéséért! folytatott. Az átkozott fasiszta Tito rablógazdálkodása miatt tör­tént mindez. Tito pribékjei most nemi jöttek le a határra. Egyetlen jugoszláv katonát sem lehetett látni odaát, az árvizsujtofta területen. Ez is arra mutat, hogy Titonak nem a dolgozók megmentése a cél, ha­nem az, hogy elherdálva az or­szág természeti kincseit — fát például — megtömje zsebét áruló judáspénzekkel. Ezt láttuk a határról, június 7-én, a délutáni órákban. JAKOB OVICS BÉLA Tótszerdahely. fl koreai gyermekek számára Egerszeg dolgozói eddig 133 ezer forintot adtak A megye dolgozóinak legna gyobb része örömmel veszi ki részét abból a nemescélu gyűjtés­ből, amely országszerfe megin­dult a koreai gyermekek megse­gítésére. Á Megyei Gyógyszertár V dolgozóinak szép példája MNDSz-asszonyaink nagy len­dülettel- kapcsolódtak bele a nép nevelőmunkába, ami az eredmé­nyen meg is látszik. Például Za­laegerszeg város területén eddig 133 ezer forint értékű bélyeget adtak el az MNDSz-asszonyok és a népnevelők. Ennek a szép eredménynek eléréséhez nagyban hozzájárult az ifjúság is: a Pelőfi- uteai általános iskola tanulói ezer forint értékű bélyeget vásároltak. A kórház dolgozói 4500 forinttal segítették a koreai gyermekeket, de nem veitek példát a város területén működő orvosok a kór­házi orvosoktól. Jelenics Ferenc- né és Kónya Jenöné 50—50 fo­rinttal járultak hozzá a gyűjtés sikeréhez a zalaegerszegi városi kórházban. Diamant Zsuzsanna és Velényi Ferenc kezdeményezésére a Zala megyei Állami Gyógyszertár Vál- alat 111 dolgozója havi fize'ésé- nek 10 százalékát adta a koreai gyermekeknek. Nagykanizsán a 8/16 számú állami gyógyszertár dolgozói. 500 forint crlckü bélye­gei vásárollak havi fizetésük 10 százalékának felajánlása után külön. Az egerszegi járás az élen Elindult az első ruha- é3 gyógyszer-vonat Koreába szómba, on délután. Ennek hire még na­gyobb lendülelef adott népneve­I lőinknek és MNDSz-asszonyaink»- nak a vasárnapi békeagitáció so-j rán. A nagykanizsai járás terület téli közel 5 ezer forinttal segítet­ték a dolgozók a gyüjtes sikerét» A népnevelőmunkát jól vitték a lebenyei járás MNDSz-asszonyai is: 2500 forint értékben adtak el koreai bélyeget vasárnap a köz* ségekben. A gyűjtés során első helyen van a zalaegerszegi járás 36.110 fo­rint értékű bélyeg eladásával. A békezászlóért tehát eddig ők har­coltak a legjobban. Kövessék a lemaradott járások a zalaeger­szegi járás MNDSz-asszonyaiL Nagykanizsán eddig 122.000 fo.- rinr. gyűlt össze. Legeredménye­sebb volt a gyűjtés az Ásvány­olajkutató és Mélyfúró V., vala* mint az Ásványolajtermelő W nagykanizsai részlegeinél. A kör, zctek versenyében továbbra is a III. körzeti MNDSz-csoporf ve­zet, ahol jó az együttműködés a körzeti pártszervezettel és a tö­megszervezetekkel. Több körzet közös hibája, hogy a gyűjtéssel kapcsolatos felvilágosító munká­ba nem kapcsolódnak be kellő mértékben a tömegszervezetek. Különösen a IV. körzetre áll ez, ahol a többi tömegszervezelek úgyszólván semmi támogatást; sem nyújtanak az MNDSz.nek fontos munkájához. Ezen természetesen változtatni kell, hiszen a. béke védelme valamennyi tömegszer,. vezetnek, valamennyi dolgozónak közös ügye. A koreai gyermekek megsegi'ése pedig a béke védel­mének ügyét szolgálja gitéss' «•­Csütörtök. 1951. jwö. IM,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents