Zala, 1951. június (7. évfolyam, 135-150. szám)
1951-06-28 / 148. szám
Zala megye dolgozói követelik: Elretten tő büntetést a hazaáruló gyilkosok számára! Mi. a zalaszcntgróti állami gaz. daöág dolgozói, akik kemény cs me gí'eszi telt munkával dolgozunk és termelünk, hogy ezzel édes ha zánkat még erősebbé tegyük; mély megvetéssel és felháborodással vettünk tudomást az amerikai imperialisták és a Vatikán talpnya jóinak alias merényletéről, amit dolgozó népünk ellen dolgoztak ki, a regi rend visszaállítására Pióca módjára akarták ismét a do gozó nép vérét szívni. Grősz: József az egyház leple alatt megbújt hazaáruló, és gyilkos társai ragyogó jövőnket akarták tőlünk elrabolni és azokat az eredményeinket, amit a felszabadulástól a nagy Szovjetunió segítségével ériünk el. Gyűlöljük ezt a hazaáruló bandát és megbízóikat', az imperiaüs iákat! A legelretíentöbb büntetést kérjük a hazaáruló gyilkosok számára, hogy az igazságos ítélet kedvét szegje a dolgozó népünk ellerü merényletektől a még megbúvó ellenséges elemeknek! Mi. a zalaszentgj-óíi állami gaz daság dolgozói megfogadjuk, hogy még nagyobb hűséggel követjük Pártunkat, a mi szeretett Rákosi elvtársunkat, még odaadóbban épitjiik hazánkat, a szocializmust. Az állami gazdaság dolgozói nevében: érsek és aljas bandája népclienes összeesküvésének perét, Amíg mi többterme issei minden erőnkkel építjük a szocializmust és igyekezünk a dolgozó nép országát erősebbé tenni, addig Grőszék a klerikális reakció és az imperialisták segítségében bízva szövik ellenünk sötét népellenes tervüket, Tönkre akarják tenni az eddigi eredményeinket, szét akarják dul- (ni békés családi életünket, újra a királyság uralmát akarják sokat szenvedett népünk nyakára hoz- ni. Mi, a Barnak-pusztai állami gazdaság dolgozói válaszul még jobb munkával és a termelés fokozásával készülünk augusztus 20-ra, alHIDEG JÁNOS párttitkár. TÓTH GYÖRGY DISz-titkár, NAGY JÓZSEF üb-titkár, JANSA EMIL igazgató. A nagykanizsai üzemek és vállalatok dolgozói tiltakozó röp- gyüléscken emelték fel szavukat a Grősz.féle aljas kémbanda ha- -zaáruló terveivel szemben. Mélységes undorral és megvetéssel fordultak el az összeesküvőktől és kérték a nép bíróságát: a legsúlyosabb büntetéssel sújtsa a haza árul ókát. Az Ásványolaj Gépjavító Vállalat dolgozói is röpgvüléseke: tártottak az elmúlt napokban és ezeken /elhatározták, ’hogy táv- •ilóiban köy.eteíik az összeesküvők súlyos- megbü ntetését. A távirat, amelyet az Ölti-tanácshoz! címeztek, így hangzik: „Mi. a nagykanizsai Ásványolaj Gépjavító Vállalat dolgozói felháboro- dóssal szereztünk tudomás,t Grősz József és lársai hazaáruló ösz. szcesküvéséről Ezek. akik gyönyörűen virágzó, épülő, szocia- ra Magyarországunk helyén visz_ sza akarták állítani a régi urak, a gyárosok és földbirtokosok Ma. gyarországdt. Ezek le akarták rombolni mindazt, amit mi hat esztendő alatt építettünk és ha. zárókra pusztulást akartak hozni. E~crt a Legkíméletlenebb büntetés kiszabását kérjük a hazaár utó Grősz Józsefre és társaira." Az Állami Viliamosenei'gia Szolgáltató Vállalat nagykanizsai üzletigazgatóságának dolgozói is röpgyülcsen tiltakoztak Grőszék hazaáruló tevékenysége ellen. A dolgozók felszólalásaikban megbélyegezi ék az ossz ee s’k fi v ő k kémbandáját, Gracza Pál elvtárs ezt mondta: ,.Ezeknek a haza. árulóknak semmi más nem számijait, csak a saját hatalomvágyuk. Nem kétséges. hogy az amerikai pénzen ellenünk szer- vezikedö árulókat a dolgozó nép bírósága a legmegfelelőbb helyre juttatja A Szerves.'rágyagyüj tő és Kereskedelmi Vállalat Bátori-utcai telepén megtartóit röpgyülése 1 a dolgozók tiltakozó határozatot hoztak, amelyben többek közölt ez áll: „jól ismerjük mi azt az ellenséget, aki a. főpapi palást mögé bújva uszít, fegyveres fel- kelést szervez ellenünk és mindent elkövet hogy megdönt&e népi demokratikus államrendszerünket. A mi válaszunk erre az aljas tevékenységre csak egy lehet.: még jobb munkával erősít- jak népi demokratikus hazánkat, s ezen keresztül a béke táborát ★ Mi, a Barnak-pusztai állami gazdaság dolgozói izzó gyűlölettel és mély ’felháborodással kísérjük figyelemmel Grőfez József kalocsai kotmár.yunk nagy ünnepére követjük üzemünk élenjáró dolgozóit: Bertalanics Károlyt, aki 207 cs Lovas Erzsébetet, aki 176 százalékot ért el a növényápolási munkákban. Ezzel is bebizonyítjuk Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs iránti szeretetünket és hűségünket. Mi követeljük Grősz József és bandájának a legszigorúbb megbüntetését és ugyanakkor vállaljuk. hogy még fokozottabb éberséggel küzdünk az clfcnség ellen és még könyörtclencbbül leleplezzük bármely formában is mutatkozik és minden erőnkkel arra törekszünk, hogy még erősebbé te. g’yük a bek-e táborát. A bátaszéki vasutas dolgozók kuitur- csoportja vendégszereplése Nagykanizsán Vasárnap Nagykanizsán szerepelt, a bátaszéki vasutas dolgozók kulturcsoportija. * * ezzel viszonozta a kanizsai vasutas kui- turcsopor.t előzőheti látogatását1. A bátaszéki kjúlturcsoport nagy •közönség előtt szerepelt a vasutas szakszervezet székhazában és megérdemelt sikert aratott. Különösén a csaszjuska-brigád műsora tetszett: rigmusba foglalták a kanizsaiak bátaszéki szereplésének előzményeit és.körülményeit. Az • énekkar műsora nagyrészt az aratással foglalkozott. a tánccsoport pedig székely népi táncokat mutatott be nagy sikerrel. S. BRODZKl: A T1TOFASIZMUS TÖRTÉNETE A MUNKÁSOSZTÁLY HARCOL Még Titohak is be kellett ismernie egyik legutóbbi beszédében, hogy a dolgozó lakosság ellátása terén „valószínűtlen dolgok történnek„sok esetben megfosztják a murűcásokat a jegyadagoktól", egyes intézményekben még elavult munkafeltételek uralkodnak". Ezeknek a demagóg „bíráló“ adatoknak, amelyek liarsogó frázisok tömegébe voltak burkolva, nyilván csak egy céljuk volt: levezetni a 'tömegek ellenséges hangulatát. De nem sokat, segítettek. Jugoszlávia munkásosztálya a fasiszta rendszerrel szemben egyre gyakrabban nyúl a közvetlen harc fegyveréhez létfeltételeinek megjavításáért. A harc leggyakrabban alkalmazott módszere a munkahely, elhagyása. A hallatlanul szigorú büntetések és a katonai rendszer ellenére a jugoszláv munkások, akik hatalmas lelkesedéssel íog- lak a megszállók kiűzése után a népgazdaság felépítéséhez, mos; tömegesen hagyják, el munkahelyeiket. Vagy az erdőbe és. hegyekbe rejtőznek el Rankovics pribékjei elől. vagy falura menekülnek. ahol mégis könnyebb egy darab kenyérhez hozzájutni. Elég felsorolni néhány számadatot — olyan számokat, amelyeket Tito propagandaszervei ‘ermészc. tesen gondosan titkolnak. A munkaerő hullámzásának folyamata Szerbia néhány városában így fest: Vállalat Munkások száma Újonnan jött Távozott Szerb iparügyi min. 42.920 2.350 7.820 „Októberi szabadság“ 2.200 490 9ß0 „A Raitkovics Üzem“ 750 210 400 Amint tehát látjuk, a munkahely elhagyásának cselei egyes helyéken felülmúlják a foglal- koz1 a toltak 50 százalékát, egész Szerbiában pedig csaknem 20 százalékot érnek el. Ezért nincs mit csodálkozni az üzemi bizottságok lapjának, a Bad-nak panaszain. amelyek szerint négy hónap folyamán csak a belgrádi üzemekben több mint 2,200.000 Tanuljunk a Kirov-gyár agitátoraitól A leningrádi Kirov-gyár. amely a cári Oroszországban ís bástyája volt á munkásmozgalomnak, a Nagy Októberi Szocialista Korradalom után kimagasló érdemeket szerzett a népgazdaság fejlesztése terén, a szovjet kormány a gyárat fennállásának 150. évfordulóján másodszor tüntette iki Lenin-renddel. A sikerhez nagymértékben hozzájárult az .agitátorok mozgósító erejű felvilágosító, nevelő munkája. SZityepán Kondrátyevics Csertők, aki 1926-ban lépett a Bolsevik Pártba, mint agitátor jelen ős munkát végzett társai és a fiatal muiikásnejnzcdék nevelése tekin. leiében. Csertők egyik reggel észrevette, hogy Vologya V. ifjúmunkás elkésve állt munkába. — Miért késtél el? — kérdezte tőle.. — Ej, Szlyepán Kondrátyevics, az ember elkésik egy percet és maga. mái’, úgy néz rá min ha gazember volna! — Egy percet... Te — egy percet a másik —* megint egy porcét. Mit gondolsz hány ember van üt a műhelyben? Ha mindenki egy percet vészit, órák lesznek belőle. — Jó. jó majd behozom... — Behozom. Ostobaság! Amit már elveszhettél, azt nem hozod be. — De hiszen csak egy perc, egyetlen perc. Tudod-e, mennyibe kerül egy perc? — Egy perc — hát mibe kerülhet? Sz/yepán Kondrátyevics tovább megy. Ezt a beszélgetést azonban nem felejtő el. Felirta a noteszába: ..A perc ára.“ Később, munka uUin Sztyepán Kondrátyevics a Pártbizottság helyiségébe megy cs kéri. hogy anyagot adjanak neki a kérdésről mi az ára a- munkaidő egy percenek a gyárban. — Minek az magának Sz yepán Kondrátyevics! Csertok azonban nem engedi tréfára, fordítani a beszélgetést. A Pártbizottság titkára és a kul- ;urfelelős elgondolkoznak: most már nekik Is úgy tűnik, hogy az agitátor követelésében mely értelem rejlik, sőt. kellemetlenül kezdik magukat erezni, hogy maguk nem gondoljak erre előbb. A Pártbizottság megbízza a gyár közgazdászait: állítsanak össze anyagot arról, mibe kerül a gyárnak a késések következtében elveszted idő. Kitúrt;, hogy egyetlen perc, melyet a kollektíva haszontalanul elveszt 1Ö00 rubelba kerül. Vologya V. mo&imár nem kérdezi többé mi az elvesztett perc- ára. Mostmár nem fordul elő, hogy „csak egy percre,J elmarad. És nemcsak ő egyedül. Egyetlen kárba veszett percnek pontos számokkal kifejezett értéke az egész gyári kollektívát arra késztette. hogy másképpen éné- kelje a munkaidőt. ★ Nikolaj Alcxandrovics még a forradalom előtt kezdett dolgoz, ni Részivétt a polgárháborúban, egyike azoknak, akik a gyárral egyűjt tették meg a szocialista ujjáalakuim■■ ■ 1 Ji fife;yhws útját. Harcos természetű ember, tcvéleeny és erélyes. korát meg. hazudtotóan. Természeténél, jelleménél fogva agitátornak szüleien. Nyilvánosságra hozták az ipar. eredményeit az elmúlt évnegyedre, Nikolaj Alcxandrovics feücl- lenül elbeszéli társainak a műhelyben . és megmagyarázza mi a: örvendetes értelme a sikernek, melyet az ország araion. Nézz csak ide — mondja szomszédja, figyelmét azo'kra a számokra irányítva. amelyek a termelés növekedését mutatják. Érted. unit jelent ez? — kérdi. Azt jelenti, kedves barátom, hogy haladunk, felfelé megyünk, hogy a szovjet emberek sikeresen teljesítik a népgazdaság helyreállításának és fejlesztésének ötéves tervét. örömmel megjegyzi a lakásépítés növekedését. Szereti nézegetni az építkezést és egy alkalmat sem mulaszt el hogy megismertesse társaival azt az építkezési;, amely a környékükön folyik. Az öreg agitátor minden eseményt és jelenséget a szerint ítél meg: lmsznos-e. vagy káros a ikonvnunizmus számára? Ami káros, az ellen szenvedélycsen. lankadatlanul harcol, ami pedig hasznos, annak megvalósításáért lelkesen száll síkra. SPORI TOTO MÉRKŐZÉS LESZ ZALAEGERSZEGEN A Totó 27. számú szelvényében a 11. helyen szerepel a Z. Vörös Meteor—Z. Építők megyei bajnoki mérkőzés, amely július 3-án lesz. Zalaegerszegen ez lesz az első totós-mérkőzés. * A Somogy—Zala válogatott visszavágó mérkőzés vasárnap lesz Zalaegerszegen. Előtte a, két megye ifjúsági válogatottja játszik, A válogatott mérkőzések -iránt nagy az érdeklődés. A zalai csapatban minden valószínűség szerint helyet kap Kerkai II, Zsidó és Nádasi is. Végleges összeállítás a hét végére várha. :ó. ★ Pénteken délután 6 órakor MHK kerékpárverseny lesz 20 kt^es szakaszon Zalaegerszegen. Útvonal: Indulás a Bárány étierem sarkától a Kossuth L. utcán és Chányi-téren át az Ady E. utcán végig és a Marx téren át célbaérés ismét a Bárányhoz. Az üzemek péntek délig jelentsék be résztvevő versenyzőiket a városi TSB-nél. Olvasd a Népkönyvtárat avattak Jr Sormáson Sormáson vasárnap délután ünnepélyes keretek között, népkönyvtárat avattak. Az avatóünnepségen nagyszámú dolgozó paraszt vett részt, akik közül nagyon sokan máris vettek kölcsön könyvet. Az ünnepségen nagy- kanizsai Magasépitési Vállalat üzemi tánccsoportja szerepelt, s ennek '«tagjai megígérték a sor- mási dolgozó parasztoknak, hogy elmennek hozzájuk segíteni az aratásba:.!. apróhirdetések VENDÉGLŐI kertiszékeket és asz. ta’‘°kat veszünk. Árajánlatokat ..Szálloda- és Vendéglátóipar! Vállalat Zalaegerszeg“ cimre kérjük küldeni. (226) MAGÁNYOS férfi háztartására rendes nőt felveszek, lehet idősebb fs.' Cim a nagykanizsai kiadóban. (452) KERESEK családok akik idős nő tartását, ápolását vállalnák! Cim a nagykanizsai kiadóban. (454) MOXI Junius 23-:ól juhus 1-ig Csütörtöktől vasárnapig UJ HARCOSOK SZÜLETNEK Film egy száműzött forradalmárról, aki harcba viszi szülőfaluja szegényeit az elnyomók ellen. munkaóra veszett el a munkahely elhagyása, színlelt megbetegedés és egyéb, hasonló okok folytán, a munkások szabotázsa következtében. De a muirkástö- megekaek a Tito-féle fasizmus ellen vívott harca nem merül ki ebben. A felszabadulás 11‘áni első években nem fordultak elő sztrájkok, mert -a jugoszláv munkásosztály abban a hiedelemben, hogy a szocializmust építi, minden erejét. megfeszítette az építés érdekében. Ma a sztrájkok napirenden vannak. íme egy ö.sszeálli‘ás a legutóbbi időből származó adatokról: a .,Mihajló Szómé“ t^xtilgyárban, Bácspaláakán 300 munkás sztrájkolt. Ugyanez 'történ1 a „Slega“ üzemben, a nagykikindai ..Toza Markovícs“ üzemben, a „Store" öntődében és esztergaüzembe'i. Az „Ivan Milutinovics“ üzern 800 munkása megragadta a munkát. Ezek a sztrájkok egyre több gyárra, üzemre, bányára terjednek át. Egyre több munkás vesz bennük részt. A harc másik, igen elterjedt formája a munkatempó lelassi- .;ása és a normák réndszeres'heni - iteljesiíése. így például a bocsinál cementgyár munkásai még 50 százalékra sem félje- sitik a tervet. a pancsovai „Trudbenik“ üzeni munkásai a tervnek csak 70 százalékát teljesítik, akárcsak a ,,Pe<Lar Drapsin'\ Zarko Zrenja. nin1’ versed üzemek és egyéb üzemek munkásai. A munkások harcának egyre fokozódó erejű tényezője a termelt áruk minőségének módszeres lerontása és az egyre növekvő selejtszázalék, így például a „Julius 7.“ gyár igen rövid idő alatt háromezer pár teljesen használhatatlan cipői termelt. Kétszerakkora se- lejtet ..termelt“ a zrcnjaninr „jovaa Trajkovics1’ gyár. Az ellenállásnak ilyen formái gyakran falun is jelentkeznek. A fafun különösen az „önkéntes munka“ elöl szöknek cl. A titoislák ugyanis ezáltal próbálják a szegény- és kozéppa- rasztokat még jobban kiszipolyozni. A jugoszláv emigráns forradalmárok sajtója számos esetet, sorol fel a dolgozó parasztok ellenállásáról Tito hóhérjai iák terrorista politikájával szem. l>en. (Folytatjuk) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő: Szántó Jenő — Feielöe kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség? Z. -(irázeg. Kossuth Lajos_utca Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M-n. *9. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger. szeg. Szécbenyl.tér 4. Tel. il>2. Nagy. kanizsán Zrínyi M..n. 29 Tel. 54. E.é_ <zült a Va.sinegye nyomdában Szom„ bathely, Kossuth L.-n. 6. Tel! 76, — Felelő» vesető: Hegedűt Oral*.
