Zala, 1951. június (7. évfolyam, 135-150. szám)
1951-06-22 / 143. szám
„A spanyol munkásosztály hősies harca a” Fránco-faslszta rendszer ellen“ Darabos Iván elvtárs előadása a Pártoktatás Házában A Párt oktatás Házában a me gyei pártíunkrionáriusok előtt Darabos Iván elvtárs. az MDP Zala megyei titkára előadást tar* totif a spanyol munkásosztály hősi harcáról. — A katalán munkásosztálynak és az egész katalán népnek ez év márciusában lezajlott hatalmas tiltakozása az elnyomás rendszere ellen és a nyomor ellen. amelyben élnek, azt. eredményezte, hogy az egész világ tekintete ismét a vértanú és hősi Spanyolországra emeljed Jók, mely le van igázva, dt nincs legyőzve, — kezdte beszédép Darabos Iván elvtárs. Darabos elvtárs hangsúlyozta, hogy a barcelonai események nem egyszerűen sztrájkok, hanem1 ennek sokkal nagyobb politikai jelentősége van. — Ez egy egész nép általános tiltakozása volt: férfiak és nők, fiatalok és öregek, egyetemi hallgatók és nem kevés munkáltató, szembeszállva a 'terrorral együtt tódultak az utcákra — mondotta. A tiltakozó mozgalom okát, jellegét és politikai jelentőségét ismertette ezután, majd elmondotta: mi az, ami lehetővé teilte ennek az egységes néptiltakozásnak kitörését és melyek azok a tapasztalatok, amelyeket ebből a harcból nyertünk. — Ennek a tiltakozásnak közvetlen oka, — és ezt mindenki egyhangúan elismeri — az éhség, nyomor és azok a borzasztó életkörülmények, amelyeket a fran- coizmus a katalán népre épugy, mint az egész spanyol népre zúdított. — De helytelen volna ebben a tényben egy népnek csak az éhség és nyomor elleni tiltakozását látni. Ennek a tiltakozásnak politikai tartalma volt. Nemcsak az éhség elleni harc volt ez, hanem harc azok ellen is, amelyek ezt az‘éhségét, és nyomort szülték: a francóisia rendszer és az amerikai behatolás ellen Spanyolországba. A spanyol nép saját szemeivel látja, hogy Franco, aki — ke- - véssél azután, hogy Hitler és Mussolini hatalomra emelték, a nácik kezébe helyezte a spanyol gazdasági életet, — hogyan adja át ma uj gazdái, az ameikai imperialisták kezébe Spanyolország minden kincsét. A spanyol nép mind világosabban látja, hogy Franco az észak- anierikaiak szolgálatában álló gyarmattá alakítja át Spanyolországot-, Éppen ezért azokon a táblákon, melyekkel a tüntető nép ezeken a márciusi napokban Barcelona utcáin felvonult, a drágaság elleni tiltakozás mellett a háború ellen való gyűlöletét, a békéhez való hűségét és azt a követelését fejezte ki, hogy tegyék ki az amerikai imperiahs'- Iák szűréi Spanyolországból, mert ezeket a spanyol nép minden joggal leggonosszabb ellenségének tekinti. Beszéde további részében a tömegmegmozdulás jellegzetes vonásaival foglalkozott: Darabos elvtárs: Ezeknek a történelmi napoknak legjelentősebb és legfontosabb vonása, elsősorban a munkásosztály egysége és ösz- szeforrottsága a néppel. A Spanyol Kommunista Párt és a Katalán Egyesült Szocialista Párt mindig, még a nemzeti felszabadító háború elölt is, majd háború alatt és az után szívós harcot folytatott a munkásosztály egységéért. összefogásáért, az egész néppel, az ország haladó tömegeivel, mert ez a jólétért, szabadságért, és a -függetlenségért vívott harc léghatékcmyahb for» mája, Ennek a harcnak másik fontos jellegzetessége a nők és fiatalok tömeges részvétele volt. Darabos elvfárs ezután ismertette a SP®- nyd nők hősies harcáü és a fiatalság rossz helyzetét. Majd beszélt az áruló jobboldali szociáldemokraták magatartásáról és arról. hogy a dolgozók összefogása hogyan segíti a munkásosztály harcát. A spanyol nép. melyei a Kommunista Párt .vezet és melynek elén a nagy Passionaria áll, méltó lesz arra a szolidaritásra, melyet a magyar nép a világ valamennyi dolgozójával együtt, vele szemben nyíl vám:;: é& egységét még szorosabbra fűzi. Ezzel mint ahogy Dolores elvtársim mondotta: — .,hozzá fog járulni a spanyol néppé], szembeni nemzetközi szolidaritás fejlesztéséhez, amely szPlidaritás hatékony fegyvert jelenthet a francóisia rendszer felszámolására", — fejezte be beszédéi, a jelenlévők lelkes tapsa közben Darabos Iván elvtárs. ( lót szerdahelyi délszláv dolgozó parasztok táviraté Rákosi elvtársihoz: Köszönjük az árvízkárosult Andrások Vincének nyújtott segítséget And msek Vince tötszer-da'helyi dolgozó paraszt házát az árvíz ősz. szedőn töt te A Párt, Rákosi e-Udárs 20.000 forin.) értékű anyagot, adó t And- rasek Vincének, amelyből napokon beiül már fel is épül ez uj ház. Odaát, fi Mura túlsó partján is fiöigy károkat okozott az áradás. Sok ház doh össze, de ezideig Jobb munkátokkal segítsétek augusztus 20-i munkaversenyünk sikerét! A zalaegerszegi Magasépítő V. levele a megye téglagyári dolgozóihoz A zárt dolgozunk. hogy a szó- cializmust felépítsük. Amikor egy házat emelünk. akkor annak jövőjét látjuk. Arra gondolunk. hogy az épületben majd munkások dolgoznak, családok laknak, gyermekek tanulnák: boldog emberek élnek. A szocializmust. az emberek jobb, boldogabb sorsáért építjük, s. módosított ötéves tervünk az emberekért, a magyar dolgezóh millióiért van. Ezt a tervet teljesíteni akarjuk, mert saját életünkről van szó. Ahogy haladunk a terv megvalósulása fejé. úgy leszünk egyre erősebbek. úgy lesz egyre biztosabb békés életünk, az imperialisták, háborús uszítok feletti győzelmünk , Azt az elszánt elhatározásunkat, hogy a tervet feltétlenül teljesítjük, az alkotmány ünnepére való méltó felkészüléssel is bizonyítjuk. Most termelési értekezleteket tartunk minden építkezésünkön, amelyen dolgozóink uj kötelezettséget vállalnak a határidők pontos betartáséra, a terv teljesítésére, s ezekhez a vállalásokhoz kérjük, hogy csatlakozzék 1tündén téglagyári dolgozó. A. Ti segítségetektől igen nagymértékben függ tejrvünk teljesítése. Tudomást szereztünk arról. hogy eddig terveiteket vagy egyáltalán nem, vagy igen kis százalékban teljesítettétek. Ugyanakkor mi. a Zalaegerszegi Magasépítési Vállalat általában minden havi tervünket 120—130 százalékra teljesítettük. í^ ondolkozzatok azon élvtáv ^ sak, hogy meddig tudnánk mi ilyen arányban teljesíteni tervünket, ha ti nem biztosítanátok hozzá megfelelő mennyiségű téglát, azaz nem teljesítenétek terveteket! Semeddig. Hiába igyekeznénk mi Pártunk és Rákosi elvtárs Útmutatása szerint az ötéves terv teljesítésével harcolni a, szocializmusért, a békéért, ha ti nem segítenétek ebben a harcban bennünket. Nézzetek körül munkátokban: mi okozza az elmar a>* dúst. Mi az oka a minőségi hibáknak? Nem a munkafegyelem volt-e a laza, nem az ellenség férkőzöti-e be soraitokba? Mi azt hisszük. nagy szerepe van ennek. Különben nem fordulhatott volna elő az olyan esel. mint legutóbb Mikosd-pus'zfai építkezésünkön. A leszáJlitolt tégla a Zal.a megyei Téglagyárak Egyesülés vezetői szerint első osztálya volt, igy rakták a vagonokba. Mi azonban úgy láttuk, hogy a téglákat inkább bedobálták, s igy került a sok törött tégla az építkezésre. Az ellenőrzés megállapította, hogy a tégla nem elsőosztályu, hanem másod, illet- ve harmadosztályú. Ezért 3703 forint minőségi különbözetek 1444 forint minőségi kötbért és 166 forint kamatot fizetett ki a téglagyár büntetésképen. Ezzel a kifizetéssel magatoknak okoztatok kárt. — minket pedig hátráltattatok a munkában. lif i arra kérünk benneteket;, hogy teljesítsétek maradéktalanul terveteket és a minőségi munkát tartsátok szem előlit. Minden téglagyári dolgozó, amikor egy-egy téglát levág, vagy kivet, gondoljon arra. hogy azzal építőipari munkástársatok dolgozik, s a rossz minőségű tégla az építők munkáját, — ötéves tervünk teljesítését akadályozza. Gondoljatok arra elvtársiak, amikor regá- lozás nélküli. rossz mészkőmaradványokat, egyéb kőzetet tartalmazó agyagból égettek téglát. hogy ez a rossz minőségű tégla a legkisebb nedvességnél szétesik• Nekünk egy-egy pillérben egy ilyen rossz minőségű tégla elég ahhoz, hogy munkánk tönkremenjen. Tévézzétek azt a felelősséget, amelyet a módosított ötéves terv, a békéért folyó harc minden egyes dolgozótól követel! Javítsátok ki a hibákat, segítsetek minket jó munkátokkal, terveitek maradéktalan teljesítésével, abban. hogy az Alkotmány napját méltóan. a szocialista verseny győzelmes eredményeivel ünnepelhessük! A zalaegerszegi Magasépítési V. dolgozói,. Gödinek Ferenc igazgató. még egynek sem kezdték el az építését. Nem is kezdhetik, hiszen a dolgozó nép földhözragadt szegénységben él. Tito pedig nem hogy segítséget adna, inkább még azt is elviszi, amijük még meg. marad11. Ezt látva, még csak. fokozódik a tót szerda helyi dolgozók szere tete a Párt. Rákosi elvtárs iránt, Ebből a ha|,értafs'n szerétéiből fo. gamzo|t az alábbi távirat is. melyet a tót szerdahelyi dolgozó parasztok küldtek Rákosi elv'érs- rnaik. „Kedves Rákosi Elvtárs, Mi, tótszerdahelyi, határmenti délszláv dolgozók, akik ismételten látjuk Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi Elvlárs gondoskodását és segítő kezét, köszönetét mondunk azért a hatalmas és gyors SegiL ségért, melyet a Part az árvizká. rosub' Andrasek Vincének nyújtott s ezáltal részére » réginél sokkalta szebb és értékesebb uj hajléket adotf. ígérjük, hogy' Pártunk és szeretett Rákosi Elvtársunk irányításává! a jövőben még fokozottabb mértekben kivesszük a részünket ^ szocializmus építéséből. Erre késztet bennünket Tito iránt éraetf határtalan gyü- löltíMtink is, A Párt zászlaja alatt. Rákos' elvtárs irányi tatával dolgozunk megvédjük a bókét, boldog éfe, tünket. T0T8ZEKDARELV DÉLSZLÁV DOLGOZÓT/ Békearatás=rigmus pályázatot hirdet a Zala megyei tanács Népművelési Bizottsága Gazdag gabouameüőink ara fás a megkezdődött megyénkben is. Pártunk Megyei Bizottságának dolgozó parasztjainkhoz intézett levele megállapítja: ,,A szemveszteség nélküli beta- karitás szerves része az ország kenyere biztoUásának, a magas termésért, ötéves tervünk teljesítéséért, a békéért folyó harcban.“ A kény ér csata — békecsala. Ha győzelemre visszük a jövő évi kenyerünk biztosításáért vívott harcunkat, hatalmas győzelmet aratunk az uj háborút készítő imperialisták ellen. Nehéz, harc, k e m é n y m unka áll- dolgozó parasztságunk előtt, Ezr a harcot kép támogatnia most minden kulturmunkásnak is. Kultur munkánk minden formájával segítenünk kell, lelkesítenünk keli az uj kenyérért, a békéért folyó hacCsak úgy ér valamit az ötlet, ha azt meg is valósítják Jólsikerült ötletnapot tartott a Magasépítési V. ruhagyári építkezése ismerteti az ötletnap célját, elmondja, hogy ezt főleg a fizikai munkálok részére rendezik, akik műszaki képzettség hiányában nem 'tudják papírra vetni ■terveiket, elgondolásaikat. Elmondja, hogy az ötletek értékét 5 tagú öizotlság dönti el. s amelyeket elfogadnak, azonnal jutalmazzák is. Aztán humorosan megjegyzi Benkő Sándor: —- A vállalat bírja pénzzel, csak a dolgozók bírják ötletekkel. Elsőnek Székely József mondja el ötletét. A födémhez Íjásznál! betonlapokat eddig kézzel fogva, a vasbeton-gerendákon csúsztatva helyezték el. ami lassú és munkásvédelmi szempontból hely te. len. mert a kéz könny .1 megsérülhet. Javasolja, hogy a betonlap elhelyezéséhez 3 vaskampót használjanak, ig.y a betonlapot icm kell csúsztatni, hanem a kampók segítségével két dolgozó könnyűszerrel a helyszínre viszi. Székely József ötletét a bizotk súg elfogadja és 60 formt juta .ómban részesíti, amit nyomban ki ie fizetnek. .í dolgozók egymás után jönnek elő ötleteikkel, Egyeseknek 2—3 észszer üsi t-ése, vagy újítása is van. De nemcsak a férfi dolgozóknak vannak jó ötleteik. mert itt van például Takács Mária gépkezelő-lány, aki nagyon komoly ötlettel rukkolt elő. A fk*anszportőrncl. javasolt egy észszerüsitésí, amit a bizottság el is fogadott és 52 forinttal jutalmazott. A takarékossági szempontokat tekintve, figyelemreméltó Porubszki László észsze. rüsitése, aki a karburátornál a tűszelepet és a fúvókat szabályozta s ezzel a benzinfogyasztást 12 literről 9 literre csökkentette, 100 forintot kapott ötletéért: A dolgozók öntudatát, leleményességéi mulatja. hogy annyi volt az ötletek száma; hogy ezen a napon a vállalat 1605 forintot fizeted ki az elfogadod ötletekért. /I® fitt elnapolt isinél bébi- nyitották, hogy hatalmas és eddig csak részben felderített erő rejlik a munkásosztályban. Az ö;Íetnapoknak éppen az a célja, hogy ez: az alkotó erőt, a terme, lésünket előre lerdi'ő elgondolásokat a -felszínre - hozza. Az ötletnapok azonban csak akkor érik el a céljukat, ha a vállnla0 meg is valósit ja az elfogadott ötleteket. cob Feladatunk, hogy dicsérjük és népszerűsítsük az élenjárókat, buzdítsuk az elmaradókat, lep liezzük le kenyerünk, békénk ellenségeit, küzdjünk minden ellenséges mesterkedés, minden hiba ellen, mely fékezi a jövő évi kenyérért vívott csata lendületét. Kulturot thönaink vezetőségé- nek, kuLurbr igád janiknak, ku] - turmun kásáinknak ebben a munkában közvetlen, gyors és eredményes módszereket, formákat' kell alkalmazniok. A kulturagitációnk egyik legeredményesebb formája az aratás, cséplés, begyűjtés helyi ered. menyeit, hibáit, az élenjárókat és lemaradókat bemutató, lelkesítő, s ha kell pellengérező. leleplező alkalmi rigmus (csasztüska). Készüljenek minden községben alkalmi rigmusok, s a legjobbak jussanak el köfcségről-köa&égrfe. Az alkalmi rigmusok megindítása, elterjesztése, e kuUuragi- tációs forma népszerűsítése, jó felhasználása érdekében esaszfus- ká pályázatot indítunk. A pályázaton vegyen részt mim. den kulüurotthön, kulturbrigád, kupurmuhkás. A Legjobb alkalmi rigmusokat kiadjuk, a pályázat I, II. és HL helyezettjét. 150, 100 és 50 forint jutaloméi,iban részesítjük A pályázatok Zala megyé Tanácsa VB Népművelési Osztálya, Zalaegerszeg cimre küldendők. Határidő julius 1. Zala megye Tanácsa Népművelési Bizottsága. — A MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG zalaegerszegi körzete vasárnap tartja meg az. évi modellezőversenyt e rsáesi réten, délelőtt 10 órai feeídedtel. ~ A zalaegerszegi várisi tanács közegészségügyi osztálya felhívja a lakosság figyelmét, hogy & Zala fürdésre nem alkal mas. mert a strand fölött a viz- be szennyvíz-csatorna t°rk°lltk, s a fürdozők különböző betegségeknek. bőrfer őzéseknek teszik ki masukrd. A szennyvíz-csatorna levezetése most van folyamaiban. Fentek, 1951. Jwníus St. Ha as ember végig néz a dolgozók arcán, • akik eljöttek, hogy ötleteiket elmondják, és meghallgassák az öttagú bizott- j ság döntését, az az érzése támad, hogy érzékelhető, látható formában találkozott a munkásosztály világOf formáló erejével, azzal az erővel, amelyről Lenin és Sztálin elvtárs, mint a boldog jövő megalapozójáról beszélt. Egyesek a padokon ülve rajza, ik. jegyzeteik tanulmányozásában merülnek el. Akad olyan dolgozó is, akinek éppen most jut eszébe valami egészséges ötlet, s a pillanatot megragadva siet azt papírra vetni. Ttt nemcsak a könyvekből merített tudomány, hanem az életből, a munkahelyekről hozott tapasz;alat is szüli az ötleteket. A dolgozók már napokkal ezelőtt készülődjek erre a napra. Tudjják, milyen fontosak a jó ötletek, amelyek nagyszerű, komoly észszerü- sitéseket, újításokat eredményeznek. olyan újításokat, amelyek meggyorsítják ötéves tervünk teljesítését, egyengetik az utat a szocializmushoz és erősítik béke- harcunkat, Gödinek Ferenc felv'árs. igazgató bevezetője után Benkő Sándor. a műszaki osztály vezetője
