Zala, 1951. június (7. évfolyam, 135-150. szám)
1951-06-15 / 137. szám
Ft is ÍJános kozépporasztra büszkék vagyunk!7'- — Azt az embert ugyan meg nem ’találják odahaza, hiába keresik- Mondhatjuk róla, hogy a megles- itesült szorgalom. Becsületes, törekvő ember. Kint a halárban, ott keressék. Már a harmadik idősebb asz- szony, akitől ugyanezt halljuk Csömödéren, amikor Illés János 13 holdas dolgozó paraszt után érdeklődünk- Mert: hiszen őróla van szó. Példát mutat a növényápolásban így nyilatkoznak a tanácsnál is: — Első minden munkában. Büszkék is vagyunk rá — mondja a helyi pártszervezet titkára. — Olyan tiszta a föld területe, mint a patyolat. Eljár ám a dűlőkben és ahol valami lemaradás van, nagyobb munkára buzdítja dolgozó paraszt-társait- is. Hallgat rá a falu örömmel. Tojásbeadási teljesítése 86 százalékos. Két borjúra, sertéshizlalásra kötött szerződést. Kis Imre tanácselnök szivesen csatlakozik hozzánk, amikor elmondjuk neki. hogy egy-két dűlőt szeretnénk látni, hogyan is áll a község a növényápolással. — Személyesen győződök meg erről magam is. Mielőtt a dülő- íelelősi értekezleteket megtartanánk. a végrehaj főbizottság tagjaival bejárjuk a határt- így tudjuk meg igazán, hol van esetleg lemaradás, hol kell segíteni. Még az ellenség sem mondhatja azt. hogy Csömödéren nem lep: bőséges aratás. A nagy esőzés után levezetnék a földekről _ a vizet és szorgalmasan folyik a munka. A szénrabehordás járja. Azután a kapálás, egyel és is. Tszcs-előkészilő bizottságot szervezett — Nem lesz nálunk hiba! Úgy fogjuk meg a dolog végét, ne le, gyen torlódás ha megpendül a kasza- — halljuk innen is, onnan is -a mezőn dolgozó parasztoktól. Ahogy azt IUésék teszik. — Szégyen is lenne, ha lemaradnánk a munkával — mondja határozott hangon a tanácselnök felé Illés János felesége. Szénagyüjtéssel van elfoglalva az egész család és egy pillanatra meg nem áll a kezükben a villa, ;ek többsége egyénileg dolgozó paraszt. ilyen emberekre gondolunk... És amikor Illés János csomódén 18 holdas dolgozó középpa- raszLtal beszélgettünk, aki élenjár a termelésben, szervezi a községben a termelőcsoport alakítását, terménybeadását 230 százalékban teljesítette. Nagy gondot fordit az állattenyésztés fej lesz télére. szaktanácsokkal látja el, segiti a falu többi dolgozó parasztjait, őrá is gondoltunk. — Hát bizony ez a legnagyobb megtiszteltetést jelenti majd minden küldött számára, ami dolgozó parasztot egyáltalán érhet. Tanulmányozni a világ leg. fejlettebb mezőgazdaságát. Mindeniker. irigylem, aki oda juthat. Lehet-e ennél nagyobb boldogság parasztember számára, aki vágyik a szebb, a jobb az uj után, ami a maga és országa bol. dogulásáf, elősegíti? Építeni akarjuk mi is a béke várát Tömegesen jelentkeznek a fiatalok a dunapenlelei építkezéshez Zalaegerszegen 114 fiatal jelentkezett. a dunapentelei építkezéshez. A városi DISz-szervezet ismerteüe a fiatalsággal, hogy mily hatalmas jelentősége van annak a munkának, amelyeT az iskolák tanulói a nyári szünidő alatf, végezhetnek, ismertette, mii; jelent számunkra a hatalmas Dunai Vasmű mielőbbi felépítése, megérthette a fiatalsággal, hogy ők is békénk erős védelmezőivé, kemény békeharcosokká válnak azáltal, hogy az iskolai szünidő alatt munkájukkal erösitik a békét. segitik épiteni a szocializmust. Az iskolák fiatalsága lelkesedéssel telte magáévá a- DISz szervezet felhivását. Egymást érték a jelentkezések. Örömtől sugárzó arccal, boldog büszkeséggel jelentették ki: — Elmegyünk Dunapent elére. Építeni akarjuk mi is ,a béke várát. Pirkhoffer László, a közgazdaság! gimnázium tanulója, a fiu diákotthon lakója, ezeket mondta: — Egész iskolaév alatf: éreztem a Párt segítségét. A mi számunkra a Párt nyitotta meg a fejlődés útját, a Párt- tette lehetővé, hogy széleskörű tudásra tegyünk szert és elsajátítsuk a magasrendü szocialista műveltséget- Utunkat: Pártunk, kormányzatunk egyengette s annak a nagy segítségnek, amit Pártunktól k a p t u n k, akarjuk visszaadni egy kis töredékét azzal, hogy a szünidő alatt segítjük építeni a Dunai Vasműt. Büszkék és boldogok vagyunk, hogy Dunapentelére mehetünk. Pajzs János szintén a fiu diákotthon lakója. Az általános gimnáziumban tanul. Azzal köszöni meg a Párt segítségét, hogy augusztus 25_től szeptember 5-ig többi társaival együtt: ő is Dunapentelére megy. A pedagógiai gimnáziumból. * 52 leány jelentkezett. Az osztályok versenyben vannak egymással, hogy melyikből lesz főbb jelentkező. A Il/a tanulócsoport a II/b-t hívta versenyre. Növényápolási munkára is 90 tanuló jelentkezett Türjére az állami gazdasághoz. 80 fiatal (a- nulólány pedig már meg is kezdte a munkát a nekeresdi Dicsőség Sztálinnak tszcs-nél. Tűrj ón 2 napig, az évzáró ünnepélyig segítenek a lányok a cukorrépa egyezésnél. Erre a két napra megkapják a munkaegységet is az állami gazdaságtól. Az évzáró után pedig odahaza veszik ! ki részüket a növényápolásból és az aratási munkákból, így építi a fiatalság a szocializmust, védelmezi a- békét. A PÄRT SEGÍTSÉGÉVEL R szocialista munkaverseny az állami gazdaságokban, termei öcsoportokban és az egyéni!»« dolgozó parasztok között atábbhgvoft a lendületéből. Pedig komoly, nagy feladatokat kell megoldanunk ezekben a napokban. El kell végeznünk a felszaporodott 'növényápolást mimikákat, le ikelt kaszálnunk a bőséges szénaterm ést, ugyanakkor pedig fel kelt már készülnünk a legnagyobb munkára, a békearatásra és csép. lésre. A versenyszerűen végzett, mimikára, ha valaha, úgy most van igazán szükség. Kétségtelen, hogy van verseny a megyében a mezőgazdaság vonalán, de nincsen valóságos gazdája. Az állami gazdaságokban folyó munka verseny állásáról összefogó képet már hetek óba nem láttunk. A tszcs-k párowersenyéről is édes. keveset tud a megyei .tanács mezőgazdasági osztályának szövetkezeti csoportja. Nem különb a helyzet a községek között folyó párosversenyítk esetében sem, Zalaszentmiliá’-y szövetkezeit község elindította ugyan a megyében a növényápolási munkák mielőbbi és minőségi befejezéséért a versenyt. Szép számmal -történtek csatlakozások is, de már a verseny ellenőrzésére, a nyilvánosságára, az élenjáróiköz. ségek, dolgozó parasztok népszerűsítésére a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a DcFOSz megyei titkársága (kevés gondot fordít! Egyenesen tarthatatlan az. a nemtörődömség és lazaság, amf.( ezen a téren tapasztalunk! A mt községi pártszervezeteink, "járási •pártbizottságaink sem tudatosítják eléggé a dolgozó parasztod között a szocialista muntkaverse ny jelentőségét. Verseny van, csak nincs megtöltve kellő poltttikai tartalommal. Ez általában a helyzet. Hiba lenne, ha az,», áLilit/nénik, hogy nem folyik egészséges párosverseny is a megyében: ilyen például a zalalövői és a fata Idái állami gazdaságok, vagy a Bak és Söjlör község közötti. Egészséges a szeintpéterurj elülök, vagy a bocíöldei dűlők közötti páro'Sverseny is. Külön dr csérét illeti Zalalövő szövetkezeti (község 'tanácsa állandó bizottságának kezdeményezését, amely * soronlcvő mezőgazdasági munkákat legjobban teljesítő t'szcs-k részér e ezüst vándors-erlege^ létesített. Ezekben a községekben komolyan beszélhetünk a verseny nyilvánosságáról, az élenjáró dolgozó parasztok népszerűsítéséről, ezért nincsen lemaradás. Ne feledkezzünk meg Sztálin elvtárs szavairól: „A verseny való jában a szocializmus építése nek kommunista módszere, amely a dolgozók milliós tömegeinek lehető legmagasabbfoku aktivitásán alapul A szocialista verseny az £ mondja: egyesek rosszul dől. goznak, mások jól megint mások még jobban, —érd utói a legjobbakat és érj el általános emelke dést.‘‘ fj. /.) Horváth István megmentette szénáját Zalaegerszeg halárában élén. ken folynak a szénabetakaritási munkák. Horváth István 2 holdas kisparaszt szénája jelét as esőzés előfit betakarította, a többit nem tudta, az eső miatt. — Rétem egy részét, elöntötte a. viz, de a szénát kihordom a dombos részre és úgy szárítom meg, hogy abból minél több váljék értékes ■■(ikarmánnyá. Többször megforgatom, ezáltal az iszapot és a gazt. eltávolítóm róla — mondja. Miután letakar Hja. a szénát, jót leboronálja rétjét és a víz diai ráhordaii gazt, törmeléket eltá- volitja, hogy a sarjutermés minél nagyobb legyen. így pótolja majd a viz okozta károkat. Horváth István nem esett kétségbe és nem. hagyta elrothaitnt szénáját. Dolgozó parasztságunk mik most, amikor az idő meg ja vult, Horváth István és a hozzá hasonló dolgozó parasztok példáján minden erejükkel hozza kell fogni a szénák betakarításához. a rétek rendbetevéséhez, a sarjutermés érdekében. A széna mellett nem feledkezik meg Horváth István a növény- ápolásról sem. Most rendbete- szem a szénát és hozzáfogok kapáláshoz — mondja. — Most már 'ifit, az idő és sietni kell elvégezni. a növényápolási munkáikat, mert ha elmaradunk, akkor nem tudjuk idejében elvégezni az aratási és betakarítási munkákat. ANDRASEK VINCE UJ HÁZAT ÉPÍT amig beszélnek. — A kukorica, másodszori kapálását is elvégeztem — veszi át a szót a fiatalos kiállású, nap- barnitottaxcu Illés János, miközben egy jó nyalábbal megtetézi a boglyát. Csak akkor áll meg egy pár percre a kezében a. villa, amikor arról magyaráz igen megfontoltan, hogy hirtele-nében össze sem tudja számolni, hány darabban van ez a 18 hold. A Szovjetunióban járt zalai parasztok sokat elmondtak-.. — El voltam már több terme, lőcsoportba. Mennyivel köny- nyebben dolgoznak. Elbeszélgetek én erről órák hosszal is munka végeztével a faluban, hogy fogjunk össze. Odáig jutottunk már, hogy megalakítottuk a pártszervezet segítségével az előkészítő bizottságot. Pártonkivüli vagyok, de meggyőződtem arról, hogy amit Rákosi Mátyás nekünk mond. azt fogadjuk meg, mert az csak hasznunkra válik. A Szovjetunióban járt paraszt- küldöttektől hallott is a Szovjetunió nagyüzemi gazdálkodásáról, a kolhozparasztok életéről Illés János. És csillogó szemekkel magyarázza. mit olvasott róluk. Majd hozzáteszi: A boldog kolhozparasztokat látni, tanulmányozni a munkájukat, életüket, meríteni abból, átadni azokat, a legszebbet jelenti. A tanácselnök kiveszi a kabátja zsebéből a Szabad Népet, olvasni kezdi: ..Kétszáztagu pa> rasztküldöttség indul tanulmányúim a Szovjetunióba“. A küldötA hosszantartó esőzés alatt felduzzadtak a vizek és a fékevesztett ár súlyosan megrongálta Andrasek Vince tszcs, tag házát is. Egy része le is omlott, a másik rész is lakhatatlanná vált. Bár ócska, régi és rozoga volt már ez az épület, olyan, mint az a rendszer, amelyben épült, de Andrasek Vince mégis nagyon sajnálta, mert hát! nem olyan könnyű dolog egy házat felépíteni. Uj ház a régi ócska helyett A párttitkár vigasztalta: — Ne féljen Andráséit bácsi, majd a Párt segif magának. A régi, ócska háza helyetti uj és szép háza lesz. Andrasek Vincének eszébe jutott, hogy a felszabadulás óta, mióta a dolgozó nép irányítja az ország ügyeit, az ő életük is megváltozott. A Párt: a délszlá- vokat éPPen úgy megbecsüli és segiti, mint az ország bármelyik dolgozóját. A felszabadulás óta a délszlávok is éppen olyan megbecsült; dolgozói ennek az országnak. mint a szinmagyarck. A Párt nem úgy tesz különbséget) ember és ember között, hogy a származását nézi. hanem azt tekinti, ki milyen becsületes, azt nézi, ki a béke és ki a háború hive. Ezt igy mondta a párttitkár és erre jól. emlékszik még Andrasek Vince, Azfán az egyik napon nagy örömhír érte. Jött a párttitkár, Már messziről mosolygott. — Ugye, mondtam én magának Andrasek bácsi, uj háza lesz a régi helyett. Tudja-e mi történt? Rákosi elvtárs 25.000 forintot utaltatott ki, hogy magának egy szép házat építsünk. Mit kapott Lukács Rémus? Mindig bízott a Pártban And. rasek Vince. Sokait hallott már arról, hogy a Párt sohasem) feledkezik meg azokról, akik segítségre szorulnak, de arra azért mégsem volt elkészülve, hogy ez a segítség ilyen hirtelen jöjjön. Határtalan hálót érzett a Párt iránt, a boldogságtól alig itudott szóhoz juni. Nem akart hinni a fülének. Mesébeillőnek tartotta, hogy egy délszláv parasztnak a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs ilyen hatalmas összeget adjon, hogy felépíthesse a házát. Mily máskép van ez odaát Tifo- nál, ahol az aljas banda inkább mindent elrabol a néptől, minthogy segitene. Lukács Rémus jutott az eszébe. Az ő házát is összedöntötte az árviz. Persze, az régen voif, még a felszabadulás előtt. Abban a világban, amikor még az uraké volt ez az ország, amikor lenézték a délszlávot és nem is úgy beszéltek róla, mint: ahogy emberekről szokás beszélni. Elég az hozzá. Lukács Rémus háza is összedőlt. Lukács Rémus rettenetesen kétségbe volt esve, mert hiszen nagyon szegény ember volt. Fühöz.fához futkosott, hogy valami segítséget kapjon. Hosszú utánjárás, sok lofásru- tás és könyörgés után kiutaltak a részére 100 pengő*-. Dehát mire volt ez elég neki? Mégis örült szegény Lukács Rémus. Ha házat nem is tud ebbő] a pénzből épiteni, valami állatfélét mégis csak vásárolhat. Igen ám, de alig 3 nap múlva jöttek a végrehajtók. — 150 peri. gö adótartozása volt Lukács Ré- musnak — mondotta Andrasek Vince mosolyogva. A boldog mosolyt, mely most az arcán ült, nem tudta letörölni a múlt keserű emléke sem. — Az utolsó állatját is elvitték szegény Ré- musnak. Házat csak a felszabadulás ufán tudott épiteni. mert akkor már segített neki a Párt. Hát ilyen volt az az átkozott régi világ és olyan volt az urak segítsége, mint amilyen] Lukács Rémus kapott • Minden erőmmel harcolok a békéért Andrasek Vince nem birt a boldogságával. Hát: amikor még a DISz fiatalok eljöttek hozzá és bejelentették, hogy a házát társadalmi munkában fel segitik építeni. Mindaddig segítenek, amíg a ház felépül. — Mikor a házam összedőlt, úgy éreztem igen nagy a veszte, ségem, most pedig azt érzem, ilyen boldog még nem voltam élelemben. — Szavaiban a meg- halódottság rezgeti, amikor ezeket mondta: — Köszönöm a Pártnak, köszönöm Rákosi elvtársnak ezt a nagy segítséget. Úgy dolgosom a békéért, úgy dolgozom a szocializmus építéséért, hegy jó munkámmal ezt; a hatalmas ajándékot meghálálhassam. Faliújságokról már sokat irtunk. Legelőször a rosszaikról és elriasztó példaként áll itattuk minden ügybuzgó fa- liiujságfelelős elé. Ezzel azt « céh akartuk szolgálni, hogy javítsunk a faliújság szerkesztés munkáján, hogy o. faliújságok forradalmiak legyenek és visszatükrözzék az üzem. vállalat mun. ikaját, életét, békéért vívott harcát. Csodabogarakat azonban ennek ellenére még mindig lehet ,találni. Ilyen csodabogár az ct „Központi hirdetőtábla“ feliratom viselő fekete jábla, amely a kanizsai nlajközpont épületének kapualjában díszelegv A tábla meghatározhatatlan műfajhoz tar- qozik. meri mig egyrészről valóban hirdetési célokat szolgál (közel egyeszi'endős hangverseny- plakát. ,.jelentkezz a fotó-szakosztályba“, ,,fiatalember bútorozod szobát keres", db-) másrészt a faliújság teendőit is el akarja látni. Legalább is erre enged következtetni a bútorozott szóba feled lévő, éppen félesztendős cikk az imperialisták gazságairól és a mellette lévő, anyakönyvi adatik szerint 1950 júniusából származó versenykiértékelés. Vajha ez a tábla kizárólag a közérdekű hirdetmények köztudomds- ra hozatalál szolgálná úgyis, mini hirddtőtábki! És: vajha lenne niellellc egy tisztességes időszerű és friss cückekkel ellátott faliújság is! (Legalább olyan, mint az első emeleten!)
