Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)
1951-05-18 / 113. szám
Vasárnap bckcnugygyülcs les* Nagykanizsán Termelőszövetkezeteink járnak élen. a növényápolásban JÖVŐHETI RÁDIÓMŰSOR AZ MDP ZAtüMEeTEI PÍBTBIZOmÁGÍNAK NAPILAPJA VII. évfolyam 113. szám. Ära 50 fillér 1951. május 18. Péntek A módosított ötéves terv; törvény Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az ötéves terv módosításáról szóló javaslatot és megkezdte a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását Az országgyűlés csütörtökön délelőtt folytatta az ötéves terv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen megje. lent népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtár'9. Rónai Sándor elvtárs. az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a* minisztertanács elnöke, s a kormány 'többi tagja'. Drahos Lajos 'elvtárs, elnök az ülés megnyitásakor bejelentette, hogy az országgyűléshez tömegével érkeznek táviratok, amelyekben. a dolgozók üdvözlik az ötéves terv módosításáról szóló íörvény- javaslatot. A csütörtöki ülésen elsőnek Nánási László szólalt fel qi törvényjavaslat vitájában. Hangsúlyozta: a dolgozó parasztság örömmel üdvözli az ötéves terv ■felemeléséről szóló törvényt, mert tud fa, hogy ez a mezőgazdaság szodßlista fejlődésének meggyorsítását is jelenli. Hangsúlyozta, azután, hogy a módosított ötévié® terv az eddig termelt ipari növények termelésének felemelésén felül sok olyan ipari nyersanyagot adó növény meghonosítását is lehetővé teszi, amelyet eddig mezőgazdaságunk nem is ismert. Ugyancsak nagyjelentőségű a felemelt ötéves tervnek az a célkitűzése, amely az állattenyésztés hozamának emelését és minőségi fejlesztését szolgálja1, Nagy horderejű népgazdaságunk fejlesztése szempontjából á nagyarányú erdősítés is. — A felemelt ötéves népgazdasági terv. meggyorsítja azt a fej: lődési folyamatot, amely a dolgozó parasztság életében megindult, lehetővé teszi a gépesítés, a technika és tudomány vívmányainak nagy arányokban való alkalmazását. Felemelt ötéves népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása megköveteli, hogy még keményebben álljunk helyt, a békefront rónkeső szakaszán — mondottal végül, — E követelményeket örömmel és lelkesedéssel vállalja a m'agyar nép. Nánási László után Balogh István szólalt fel. Örömmel üdvözölte a törvényjavaslatot, majd hangsúlyozta: — A béke megvédéséért folytatott felvilágosító munkában nagy részt, vállalt a Katolikus Pap ok Országos Béke- bizottsága is, amelyhez már eddig közel kétezer pap jelentette be csatlakozását. — Kár — folytatta tovább —, hogy a püspöki kar az öt nagyhatalom megegyezését sürgető felhívást nem azonnal, a náluk jelentkező küldöttségek első kérésére irta alá. Tétova imgatar- tásuk aláírásuknak nem adja meg azt ab súlyt, amelyet kezdetben jelentett volna. A továbbiakban kijelentette: A békelábor egyre nő, nő és erősödik, a háborús uszítok semmiféle szövetkezése nem lesz elegendő ahhoz, hogy az emberiség békés fejlődését megakadályozza. A műszaki dolgozók nagy szerepe Mekis József elvtárs, a Rákosi Mátyás Művek Kossulh.dijas vezérigazgatója.’ hozzászólásában kijelentette: — Az 1950-es év nagy eredményei mellett az ipar vezetőinek fel kell figyelniük egy kedvezőtlen jelenségre: Ez a száz forint kifizetett munkabérre cső termelési érték csökkenése, amit meg kell akadály óznunk. A terv végrehajtásai során az ország műszaki dolgozóira igen fontos szerep vár — folytatta. — Feladatunkat csak úgy oldhatjuk meg, ha szüntelenül emeljük iparunk műszaki színvonalát. — ötéves tervünk sikerének biztosításához szigorú tervfegyelem szükséges, amelynek megvalósításában a széles tömegekre kell támaszkodnunk. Felemelt tervünk sikeres teljesítésének előmozdítására meg kell javítanunk az üzemek közötti együttműködést. Szükséges, hogy elősegítsük sztahanovista csoportok és üzemek létesítését, megteremtsük ennek előfeltételeit. Ötéves tervünk uj feladatainak megoldására készen áll dolgozó népünk. Felszólalások Mekis József elvtárs után Randa Zsófiái mondott beszédét. — Első ötéves tervünk' módosításánál teljes nagyságában' mutatkozik meg a dicsőséges Szovjet Hadsereg által történt felszabadításunk jelentősége — mondotta. — A Szovjetunió segítsége tette lehetővé azt is, hogy dolgozó asszonyaink olyan megbecsülésben részesülnek, amire a Horthy. Magyarországon gondolni sem mert ele. A magyar dolgozó asz- szonyok nevében fogadom — mondotta befejezésül — qi férfiak, kai egy sorban fogunk harcolni, hogy tervünk diadalmas valóság, gá válj éle. Tóth Mihály Kossuth.dijas géplakatos szólalt fel ezután. Vázolta a dolgozók embertelen nyomorát a Horlhy-uralom alatt, a továbbiakban foglalkozott a ' jövő szakmunkásainak nevelésével, majd felszólalását igy fejezte be: — Mi, magyar dolgozók azt üzenjük azoknak, akik háborúra spekulálnak, akik fejlődésünket gátolni próbálják, hogy nekünk elég volt a szenvedésből és éberen vigyázunk eredményeinkre. Ezután S2aiai Béla szólt hozzá a törvényjavaslathoz. — Az ötéves tervben ifjúságunk mind bait ározottab ban látja leibon lakozni jövőjének körvonalait — mondotta. A salgótarjáni és tatabányai munkásifjak kívánságának eleget téve javasolta, hogy az uj iech- nikumok és gimnáziumok közül egy-egy uj iskolát Salgótarjánban és Tatabányán építsenek. . Javasolta továbbá a csepeli kultúrpalota felépítését is, majd rámutatott, hogy az üzemi ifjúság mellett a szakérettségis munkásfiatalok, parasztfiatalok, i?jz egyetemisták és középiskolások is nagyszámban jelentkezzenek Du- napentelére. — Fogadjuk nagy Pártunknak és szeretett Rákosi elvtársunknak, hogy ai dicső szovjet ifjúság példája) nyomán segitjüle mi is a szabad és boldog élet építését, az ötéves terv, a béke tervének végrehajtását — fejezte be felszólalását Szálai Béla. Vas holtán elvtárs beterjeszti a módosításokat — A 36. paragrafus (3) bekezdését javasolom a következő mondattal kiegészíteni: „Ipari technikumot kell fe^llitani többek között Salgótarjánban és Tatabányán.“ — Végül a 37. paragrafus (1) bekezdését javasolom Idegésziteni a következőkkel: ,,A tervidőszak folyamán Csepelén mintegy 30 millió forint költséggel kultúrpalotát kell építeni.“ Vas Zoltán elvtárs nagy tapssal fogadott szavai után az országgyűlés a felemelt ötéves tervről szóló 'törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a javasolt módosításokkal együtt elfogadta. Ezután áttértek a büntetőper- rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalásárat. Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról Alkotmányunk a ak Az uj büntető perrendtartás megalkotása — mint ezt a törvényjavaslat indokolása megállapítja —, azért vált szükségessé, mert az eddigi bűnvádi perrendtartás többszöri,módosítása és kiegészítése folytán a büntető eljárásra vonatkozó rendelkezések rendkívül nagyszámú jogszabályban szóródtak szét. Most az uj büntető perrendtartás egységes és következetes rend. szerben biztosítja mindazoknak a feladatoknak ellátását, amelyeket alkotmányunk a büntető igazságszolgáltatás számára megszab. A törvényjavaslat, első szakasza megállapítja: .,E törvény célja az, hogy a büntető eljárás szabályozásával a Magyar _ Nép- köztársaság állami, gazdasági és társadalmi rendjének és intézményeinek, valamint a dolgozók jogainak védelmében biztosítsa a bűncselekmények üldözését, a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetését és >a dolgozóknak a szocialista társadalmi együttélés szabályaira való nevelését.“ A törvényjavaslat a legmesszebbmenően biztosítja a szabadságjogok érvényesülését. Mig a burzsoá államokban az eljárásjogi biztosítékok csupán formálisak, a gyakorlatban legfeljebb az uralkodó osztályok privilégiumaiként érvényesülő rendel•kezések. az u-j büntető. perrendtartás'gondoskodik arról, hogy a biztosítékok népi demokráciánkban mindenki számára tényleg érvényesüljenek, sőt e biztosítékok körét — a szovjet szocialista jogrendszer példája alapján — ki is bővíti. A személyi szabadság biztosításával kapcsolatban a törvényjavaslat? 2. szakasza kimondja: „Büntető eljárást csak a törvény alapján és csak az ellen lehet indítani, aki bűncselekmény alapos gyanúja alatt áll. Személyi szabadságától meg. fosztani senkit sem lehet a törvény áltál meghatározott eseteken kívül és más módon, mint azt a törvény megengedi. Az ügyész a bíróság és általában azok a hatóságok, amelyek a törvény értelmében jogosultak a személyi szabadság elvonására, vagy korlátozására, .kötelesek ügyelni arra., hogy a hatáskörűikbe tartozó eljárás során senkivel szemben sem alkalmazzanak a személyi szabadságát érintő olyan intézkedést, amely törvényellenes, ilyen sérelem esetén pedig haladéktalanul kötelesek intézkedni annak megszüntetése érdekében. Bűncselekmény miatt nem lehet alkalmazni más büntetést, mint azt. amelye törvényes hatáskörben lefolyta tott törvényes eljárás során szab tak ki. H*tékoaií&»' hiiy Iran! ja g iürvényj avaslat, megfelelőm, a bírósági tárgyalások nyilvánosságát és a védelem jogát is. Népi demokráciánkban a bírói tárgyalások nyilvánossága — szemben a burzsoá államokkal, ahol az legfeljebb arra vezet, hogy a szenzációs bünperek látványossággá fajuljanak — a nép ellenőrzésének hatékony biztosítéka s egyúttal jelentősen hozzájárul a bíróság nevelő szerepének bvtöltésékuz. A törvényjavaslat biztosítja az anyanyelv használatát, s kimond, ja, hogy a magyar nyelv nem-tudás a miatt senkit hátrány nen: érhet. Mig a (korábbi jogrendszer csupán egyes vidékekre korlátozta — a magyar nyelv nemtudása esetén — az anyanyelv használatát', most a törvényjavaslat az ország bármely részében lehetővé teszi ezt mind szó. mind Írásban s nemcsak a terhelt, hanem a bűnvádi eljárás bármely más résztvevője számára. A törvényjavaslat a védelemmel kapcsolatban biztosi íja. hogy a 'terhelt részére rendelkezésre álljon ,a szakjogász védő támogatása. A -terheltnek kérelmére meg lehet engedni, hogy vallomását sajátkezűig is leírja, a leirt vallomást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A javaslat kiemeli azt, hogy előzetes letartóztatásnak csak olyankor lehet helye, amikor ezt a büntető eljárás érdekei feltétlenül megkívánják. Az ügyész előzetes letartóztatást elrendelő határozata ellen fellebbezésnek van lieiye a bírósághoz. A javaslat büntetőügyekben eljáró elsőfokú bíróságokként .a járásbíróságot és ia megyei bíróságot, másodfokú bíróságokként pedig a megyei bíróságot és a legfelső bíróságot jelöli meg. Nagy gondot fordít, arra, hogy .a dolgozó nép köréből a büntető bíráskodásba bevont népi ülnököket szervesen-beépilse büntető bíráskodásunkba. s a népi ülnököknek a bírósági tanácsokban teljes egyenjogúságot biztosit a hivatásos bírókkal, A bíróságok hatáskörének míg állapításánál a vezető szempont az. hogy az ítélkezést minél közelebb hoz* zák a dolgozó néphez s az eljárás abban a körben, abban a levegőben folyjék le, amelyben ‘az ügy szereplői egyébként is élnek. Az ügyek zöme léhát a járásbírósághoz kerül, .ami egyébként jelentős idő és költségmegtakarítással is jár. A megyei bíróság hatáskörébe csak az úgynevezett főbenjáró bűncselekmények, tehát ai népi demokrácia állami, társadalmi és gazdasági rendje ellen intézett legsúlyosabb támadások kerülnek. A törvényjavaslat megszerkesztésénél alapvető segítséget jelentettek a szovjet büntető eljárási jog példamutatásai és az élenjáró szovjet bün etőjogi tudomány eredményei, de figyelembe vette a javaslat a .Környező aépi demokráciák újabb jogalkotásait is. lit a szocialista jogrendszer Íe8é mutatásait, — igyekszik a szocialista jogrendszer építéséhez hozzájárulni. Ezzel egyidejűleg egységes, áttekinthető, világos rendszerét adja büntetőeljárási jogunknak. — A javaslat, különös gondot fordif, a polgárok személyi szabadságának, sérl he tétlenségének, a levél titoknak és magánlakásnak tiszlele(bentartusára, 5 ezeket csak annyiban engedi korlátozni, amennyiben erre az igazság érvé. nyesitése szempontjából elkerül- hetelenül szükség van. A szocialista jogrendszerben a árgvalá- sok nyilvánosságának kettős célja van: az egyik az, hogv lehetővé tegye a dolgozó nép számára az Ítélő bírói tevékenység feletti ellenőrzést, a másik pedig, hocv jelentős inén ékben fokozza a binvsági. munka nemié ha ását. A tlolg’ozó parasztság' örömmel üdvözli az ötéves terv felemelését Ezután .ai törvényjavaslat előadója, Vas Zoltán elvtárs miniszter emelkedett szólásra. — A törvényjavaslat vitája során különböző módosító indítványok hangzottak el — mondotta. — Azt javasolom, hogy ezeket az indítványokat .at tisztelt országgyűlés fogadja el, — így a 23. paragrafus (2) be, kezdését javasolom kiegészíteni a következő ponttal: „A másodvetés területének 1954-ben el kell érnie az 1,480.000 kat.asztrális holdat.“ — A 35. paragrafus (6) bekezdésének második mondatát javasolom a következő szöveggel elfő. gadni: „Erinek értelmében a csecsemő férőhelyek számát az eredeti ötéves tervben előirányzott 6000 helyett 30 ezerre kell emelA Mintatőpcrrendfartásrói szóló törvényjavaslat előadója, Tóth Endre szólalt fel elsőnek. —• Szocialista gazdasági és társadalmi rendünk kialakítása szükségképpen maga után vonja egész jogrendszerüld: átalakítását, a szociális^ jogrendszer kialakítását — mondotta. Rámutatott, hogy a szocialista bűnvádi eljárásnak alapfeladatai: Az igazságszolgáltatás megvalósítása a bűnvádi ügyekben s ~nnek révén a szocialista államnak, az állampolgárok jogainak, valamint a szocialista társadalmi jogrendnek védelme a közösségre veszélyes támadásokkal szemben, és ’gyatrákkor az ítéletek nevelő hatásának biztosítása. A büntető- rerrendtartásról szóló törvény- javaslat —< figyelembe véve a s&aviai büntéJ'.őeÚáráBé jog, pélíb-