Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-12 / 109. szám

Szakszervezeti taggyűlés a ruhagyárépitkezésen A sorrend ugyan nem ez volt, de az értelmet a hozzászólások aűldlz meg. Kezdjük talán a hoz­zászólásokkal a zalaegerszegi ru­hagyár, szakszervezeti beszámoló taggyűlésének ismertetését- A beszámoló hibái Kemendi elvtárs, szellemi dolgo­zó; — Kálmán Eleika elvtársnö üb-titkárhelyeUcs és Horváth Zsuzsanna elvtársnő, gazdasági felelős elmondta ne!kün»k milyen, összegeket fordítottak szociális gondoskodásra. De nem beszéli arról, pedig ennek a beszámoló taggyűlésnek egyik legfontosabb pontja volt: mit fordított kulturá­lis és sportvonalra a szakszerve­zet. Erre kérnék választ. László Kálmán kőműves: — Nein végez a szakszervezetünk jó. politbkaii felvilágosító munkát- és kevés uj szakszervezeti tagunk van. Az ok az. hogy a bizalmi szak­társak nem mindannyian végez­ni !< jó munkát. Aztán a beteglá­togatás is igen gyéren megy, úgy ahogyan ezt az elvtársnő meg­mondta. Ezek mind végeredmény­ben az üzemi bizottság hibái. Akik csak kapni akarnak Tóth Péter kőműves: — Én csak azt akarom elmondani, hogy még nálunk igen sok szaktársnaik n ncs meg az uj tagkönyve. Ke­ressük, kérjük csak éppen nem t#lálju'k. így aztán sokan el is maradnak a tagdíjjal. Lövei Ferenc kőműves bizalmi: Nem az a baj, hogy nem lehet megkapni az uj tankönyvet, ha­nem liát vannak munkatársaink, akik úgy vannak a tagdíjjal is, mint a. népi demokráciával. Azf mondják én csak kapni akarok, de adni nem. Szóval onnan alkar­nak elvenni, ahova semmit sem ettek. Ncpi demokráciánk pedig csak úgy tud jó életszínvonalat, szocializmust adni, ha most har­colunk a békéért, jó munkánkat adjuk. Igv van ez a szakszerve­zettel is. Kovács István ács: — Az üb ná­lunk nem dolgozik jól. Sokkal jobban kell foglalkozni a munká­sokkal az üb-né,k. Amt meg kel­let volna csinálni az üb-nek, azt nem csinálta meg. Amit a bizal­miak nem csináltak meg, azt az üb nem kezdeményezie jól, nem adott irányítást hozzá eléggé. Az üb hibái Matécz József üzemi dolgozó:- örömmel üdvözöljük az első ■ zakszervezeti taggyűlést, ami építkezésünkön van. Már sokszor ti akartuk moadani, hogy az üb munkáját kapkodás, rohanás jel­lemzi. az ellenőrzés náluk a számúik gyűjtése és a feladatokat albérletibe adják. Pedig ezután a pártszervezet nem fogja elvégez­ni az üb munkáját. Remélem, hogy a hibák feltárása után az üb munkája meg fog javulni és építkezésűink a szakszervezet meg­javított. munkájával fog harcolni az élüzQjn cim megtartásáért. Ehhez jó aktivahálózatot kell ki­építeni, a bizalmiakat kell jobb munkára serkenteni. Kálmán E.elka igv válaszolt: — Sajnos, a bizalmihálózat nem- eléggé képzett. Ezen azzal fogunk segíteni, hogy 12-én megindítjuk a bizalmi-ianfolyamot. —Elmond­ta. mit, fordított a szakszervezet kulturális célra, aZf.án Ígéretet tett, hogy a beteglátogatást meg­javítják. Szorosabb kapcsolatot a dolgozókkal Az egyik dolgozó a közellátási nehézségekről panaszkodott. Ko­vács István válaszolt meg neki. — Nekünk, a munkásosztálynak* • nUönös felelősségű ik van a szo­cializmus építésében, a béke meg­védésében. Neknrtk kell a nehéz­ségekkel megbirkóznunk’. fep keli ktizdenünk azokat. Ez is mun­kánkhoz tartozik. Vlajkó Jenő, a Szakszó-vezetek Országos Tanácsának küldötte be­■ .'élt ezután. Kritikát mondott az tizemi.'izáR^zerVeZet'i szerv mun­kájáról és a murik a megjavításául " dolgozókkal mló szoros kapcso. fcnniaridsdf felölte melé­rendő feladatként. — Tartsák meg rendszeresen a beszámoló taggyűléseiket, amelyeken a mai taggyűlés példáján alkalmazzák a kritikát és énnél jobban az ön­kritika fegyverét. Gödinek Ferenc elvtárs 50 dol­gozóiak adott át az élüzem cim elnyerésében mutatott jó munká­juk elismeréséül, egy szépen díszí­tett emléklapot. ★ Mi az egész beszámoló taggyű­léshez azt tesszük hozzá: A leg­főbb erénye tartalmas vitája <*s rövidsége volt. Maga a beszámoló szinje belii szerint ragaszkodott o kiadóit brosúrához és helyi problémát alig vetett fel. Jól, ön­állóan miette fel a koreai gyer­mekek részéve meginduló gyűjtésit és az volt a legfőbb hiba, hóim az egyik fölélnéd nem vetette fel. A hozzászólások ezeket a gyenge­ségeket tették jóvá és használlak nagymértékben a ruhagyári szak- szervezeti munkának, nagy légióst téve előre a javulás utján. Most már csak az van hátra, hogy a kritikát megfogadják az üzemi bi­zottsági funkcionáriusok. Ebben pedig — reméli minden zalaeger­szegi épi.őmunkds — komoly se­gítséget nvu.it az üb-nek a páiH- szcruezel. Többel, mint eddig. Az egerszegi járás termelőcso portjainak elnökei járási értekez­letükön megtárgyalták a tavaszi munkák során eddig elért ered; ményeiket, majd a még fennálló hiányosságokra mutattak rá.. Az értekezleten Kó&a János elvtárs, a járási mezőgazdasági osztály vezetője hangsúlyozta: — A tavaszi vetési munkákban a já­rási termelőcsoportjaink az egyé­nileg dolgozó kis- és középparasz­toknak példát mutattak, segítet­ték őket munkájukban, ahogy a békéért vívott harcban is élen jártok a termelés terén. — A ve­tés befejeztével a csoportok előtt áhó feladatokra: a gondos nö- vényápolási munkákra, bivla fel figyelmüket. — A munkaversenyt tovább szélesítsék, a brigádokat' és a munkacsapatokat tovább erő­sítsék. Elmondta Kósa elvtárs. hogy ed. dig 18 csoport kötött hosszúlejá­ratú párosverseny szerződést! Hangsúlyozta a csoportok további megerősítésének fontosságát, a nők és fiatalok fokozottabb bevo­nását a közős munkába, ahogy ezf telték Zalalövő szövetkezeti köz­ségben, ah'ol eddig 110 MNDSz asszonyt szervez, tek be a csoportos munkába. — Örömmel jelenhette, hogy a járás területén 14-re két terme- iőcsoport. kérje önállósítását: a Pacsa-andorházi és a babosldöbré- tei. Ezek a csoportok eiddig is élenjártak a termelésben és jó munkájukkal érdemelték ki ezt a nagy kitüntetést — fejezte be be. szádét Kosa elvtárs. A beszámoló után történt hoz­zászólások során többek közt a babosdöbrétei csoport elnöke be. számolj, hogy a vetéssel már áp­rilis 30-ra végeztek és e mellett már 4 hold kertészetben és 8 hold cukorrépa kapálásával végeztek. Hét holdon végezlek négyzetes kukoricavelést... A burgonya ültetésén«1 átlago­san másfél munkaegységet ke, restek, A hozzászólások mind azt bizo­nyították, hogy az egerszegi já­rás 'termelőcsoportjai megállták eddig a helyüket a békeharc frontján és a kissé lemaradt cso­portok. mint például Nagyhuta, son. Zalahárshágyon és Ozmán- bükkön a. jövőben követik az élenjárók példáját, tapasztalatcse­re, látogatást tesznek a fejlettebb csoportoknál. Köszörűs István szerencséje Dolgozó parasztságunk: á nehéz takarmányozás! viszonyok ellené, re is áíatajt áttelcltette. Május 31-ig a növeedékmarhák átvételi árát kormányzatunk szopós bor­jú árban szabta meg. I. osztályú 4.10, II. osztályú 3.60 és a III. osztályú pedig 3 forint. A megyei Állatforgalmi Vállalat 100 kl ótól 3C0.-‘g ivarra való tekintet nélkül az összes felkínált, ^ továbbtartásra, »legeltetés céljára alkalmas, nem elhízott növendékmarhákat átve­szi. Hogy dolgozó parasztságául mennyivel többet kap növendék állataiért, ha súlyra adja áf ; megnevezett árért, számi cf an eke >izonyitja. Zalaapátiban példáu Köszörűs István dolgozó parasz 600 forintot kért marhájáért, d< nem akarta átadni lemérve. Kel lő felvilágosítás után lemérve é leszámítva a 6 százalékos levonás 678 forint és 78 fillért kapott ér te. Ezt a meggyőző példát látv; a gazdák minden aggodalom nél küí adták át marháikat kilóra é: jól jártak. „Gyermekeim boldog jövőjéért,.," Készülnek a kanizsai MNDSz-asszonyok a gyűjtésre A nagykanizsai dolgozó nők megértették az MNDSz felhívá­sát és határtalan, lelkesedéssel készülnek a koreai gyermekek megsegítését célzó gyűjtésre. Tud. ják. hogy a mozgalom sikere az ő gyermekeik biztonságát, békés jövőjét is szolgálja, hiszen azok­nak a hősöknek a gyermekein se g'lenek. akik értünk.-a nii szabadságunkért és bé­kénkért harcolnak, azért, hogy mi nyugodtan épít­hessük hazánkban a. szocializmust. A sokat szenvedő koreai gyerme­kekre gondolt özvegy Berecziöné, az Ady Endrém A kollégiumban dolgozó négy gyermekes asszonv, aki feiaján <vta. hogy csekély fi­zetéséből 20 forintért vesz bélye­get, „Tudom — mondta, — hogy ez a mostani áldozat- gyermekeim boldog jövőjében terűi meg“. A hétfői «kfttílíeít réyö- mián egyre világosabban láthftó, hogy a kanizsai dolgozó nők eSTvuiássó verse írvfwrv­ják lebonyolítani ezt a gyűj­tést, amely a proletárnemzetköziség éle­zésének ragyogó bizonyítéka. A kanizsai III. körzeti MNDSz-asz- szonyok versenyre hívták a zala­egerszegi III. körzet asszonyait, úgyszintén a kanizsai Kiskereske­delmi V. asszonyai az egerszegi Kiskereskedelmi V, asszonyait, a Kiskereskedelmi V. MNDSz-szer. vezete különben versenyre hivta a Fehérnemükészitö Szövetkezet MNDSz-Szervezetét. is. Az MNDSz kanizsai alapszerve­zeteinek vezetőségei a szerdai ér­tekezleteken már határozott formában megje­lölték a gyűjtés során \-eg. »endö feladatokat. Az alapszervi nőnevelők alaposan felkészülnek, hogy jó felvilágosi, tó munkává! sikerre vigyék Nagy. karu-ssrr s gyűjtés? akÖTŐtj apigly í stílét fr'iíffiáfóStatja 4 fSf'OT dolgozóit a békt' nagy és legyőz- hfíd'oa ügve ntellagr Mit ad a felemeli ötéves terv országunknak ? Gáspár Tibor elvtárs előadása a Pártoktatcis Házában Zalaegerszegen, a Párioüla ás Házában Gáspár Tibor eivlárs, a Beruházási Vállalat vezetője tar- tott előadást „Mit ad. a felemeli ötéves terv országunknak? cím­mel. Gáspár eivlárs bevezetőjében rámutatott, hogy Pártunk II. kongresszusának egész korszakra kiható jelentősége van hazánk gazdasági életében. — a kon­gresszus lényegében két kérdésre irányitólta Pártunk cs az egész ország dolgozóinak figyelmét: az egyik az ötéves terv felemelésé­vel kapcsolatos feladatok, a má­sik pedig a falu szocialista átala­kításának meggyorsítása. Mindkét kérdés szorosan összefügg a béke védelmével, az ország szocialista építésével, a szocializmus építé­sének: meggyorsításával, A teJ’v módosítása 'egész nemzetünket ál- litj.£j a megnövekedett feladatok elé. A felemelt ötéves terv adatai­nak ismertetése után elmondotta Gáspár elvtárs, hogy fejlődésünk mai fokán eredeti ötéves tervün­ket nagyon könnyep tudtuk volna túlteljesíteni. A feszült nemzet­közi helyzet, országunk védelme azonban szükségessé tette, hogy nagy feladatokra ösztönző, feszi- telt tervet készítsünk. —Amikor ötéves tervünkben 2600 kilométer utat építünk, amikor az elhanya­golt, elzárt községeket bekapcsol­juk a bekö'tőutakon keresztül az ország vérkeringésébe, amikor öntöző csatornákat építünk, ami­kor hidak szalagjával kötjük ösz- sze. a folyók partjait —Petőfi ál­mait valósítjuk meg, a békét vé­delmezzük. Hazánk térképe is megváltozik. Régi, fejlődésükben megállt' vá­rosokból, mint amilyen Zalaeger­szeg is volt, ipari központok lesz­nek. Városunkban épül a hatal­mas ruhagyár, épül a vágóhíd fej- ’ődnek a gépjavító üzanek. asz- alosipari szövetkezét létesült és égy tovább. így lesz a mezőgaz­dasági jellegű városból ipari vá­ros. — Hatalmas beruházást fordí­tott. kormányzatunk a megyénk­ben működő 'téglagyárakra és egyéb üzemekre is. Azzal, hogy a magyar munkásosztály, a Ma­gyar Dolgozók Pártja felemelte ötéves tervünket, a mezőgazda­ság gépesítése is biztosítva van, de Pártunk mezőgazdaságunk fej­lődését biztosította azzal is, hogy felemelte a mezőgazdasági beru­házás összegét. A jövőben még több gépet, még több műtrágyát, villamosáramot és kultúrát kap a falu. 1954-re mezőgazdaságunk termelésének 1949-hez viszonyít­va, mintegy 50 százalékkal kell nőni. Ezért kell jól végeznünk a tavaszi munkákat, .a növényter­melést, ezért kell még jobb mun­kát végezniük állami gazdasága­inknak és a termelőszövetkezeti csoportoknak egyaránt. — A sok közül néhány beruhá­zást megemlítek — mondotta Gáspár Tibor elvtárs. — Bekötő­ül épül Pctrivenfe, Neszelc. Kus- •ánszeg, cs Zalakoppány közsé­gekben. Orvosi rendelő épüt Nagykapornakon. Kehidán, Cson­kahegyháton. Bölcsőde épül s már-már )>? is fejeződik _ Zala­egerszegen, Nagykanizsa óvodát kap és igy sorolhatnánk tovább az épülő kulturházakat, mozikat, villanyt s'tb. A továbbiakban rámmalojt Gáspár e’.vlárs, hogy felem.lt öt­éves tervünk sikeres végrehajtá­sához feltétlenül szükséges, hogy dolgozó népünk tudásban is gya­rapodjék. hogy ki tudja használ­ni az eléje táruló hatalmas lehe­tőségeket. Beszédét ezzd fejez!-.' be: — Mini mindenért ebbei az országban, a féléméit ötéves terv sikeréért is legfőképpen mi, kom­munisták vagyunk felelősek. Több hozzászólás volt. Földes elv társ a tervfegyelem megséri' sere mutatott rá. — Egyes cím­letek — mondotta — elkészít c i’»- után kihasználatlanul állnak. Ha csak később van rájuk szükség, miért fektetik belé a költsége1: Bodnár elvtárs hiányolta, hogy az előadó nem hangsúlyozta elég­gé a kulturális fejlődés iont ossá­gát. pedig tökéletesebb ipar! eszközökkel csak IküUurákabb ember tud Helyesen bánni. Ujszerii teli a ruhagyár irodaépületén Tető alá került a zalaegerszegi ruhagyár, ötéves tervünk legna­gyobb zalaegerszegi beruházásá­nak irodaépülete. A kétemeletes, modern irodaépület a szovjet ta. pasztalatok felhasználásával épült és újszerű tető borítja. Nádnyalá­bokkal bélelt, körülbelül 15 cen­timéter -vastag betonlapokkal fed. ték be. a közepe felé mintegy 20 fokos szögben emelkedő tetői. és a vízelvezető csatornákat is be. tonból készítették, A betonlapok egyenként 120 kilót nyomnak * az építkezés előregyártói készítői ték. A felrakott lapokat újabb beton és cementréteggel, vonják be. majd az egészet háromszor átkenik bitumennel. Az újszerű tető, ha nehéz is, szakemberek szerint örökéietü. „Hadd érezzék, hogy nincsenek egyedül66 Ludvig Józsefné Zalaegerszegen a Tennényforgalmi Vállalat dol­gozója. Tegnap röpgyülés kereté­ben ismertette, dolgozó társai előtt, sajtóbeszámoló keretében a nemzetközi helyzetet és rávilágí­tott arra, hogy mit jelent mind- annyiunknak az alkotó béke. Is. mertette azt, hogy az amerikai— angol imperialisták Koreában mi­csoda vandál módon gyilkolják sz ártatlan anyákat, gyermekeket. Ismertette a koreai gyermekek ré. szere történő gyűjtés fontosságát, Ők miértünk — mi értük — Nem feledkezhetünk meg mi egy pillanatra sem, hogy ők miértünk -is harcolnak, hogy mi békében élhessünk és építhessük a szocializmust hazánkban. A Ter­mény forgalmi Vállalat dolgozói megértették, Ludvig Józsefoó elv. társnő szayaif, mert Halasi László elvtárs javaslatára a dolgozók egyhangúlag felajánlották havi fizetésük 3 százalékát. Rónaszéki Ferencné, Ludvig Józsefié és Ke. viezki Re2ső elv társak havi fizeté­sük $ SSföáríál* áj%ö.ttá'k M. A röh’gjAiíés után, Lüdvig elv. társnő elmondta, hogy ő úgy érzi. 's. £ legkevesebb 'és ~ legkisebb áldozat, amit a koreai gyermeke- kért hozhat. — Nekem, is 6 gyér. nekem van, a legkisebb 6 éves lányka. Amikor a miagam gyerme­keimre gondolok, azon vagyok, hogy segítsem a hős koreai árva gyermekeket is. Ez pedig minden gyermekét szerető a,nyárnak kö­telessége — mondotta. „Ők is legyenek olyan boldogok, mint mi“ — Nemcsak én, hanem a fiam ■is kiveszi részét a Vállalat vala­mennyi dolgozójával együtt a gyűjtési munkából. — Ebben 9 pillanatban lép be Ludvigné Ti­bor fiia; — Megtakarított zsebpén­zemből segíteni fogom a koreai •gyermekeket, hogy ők is hadd legyenek olyan boldogok, mint mi. Ha majd megkapják a koreai gyerekek a Zala megyei dolgozók szeretet csomag j á t érezni’ • fogjuk, hogy nincsenek egyedül, velük vagyunk mi is, de velük van s 800 milliós béketábor és az ügy, amelyért apáik harcolnak, az igaz ügy, amely- győzni fogl S&omhzi. i-351, mái ?J? Rendkívüli értekezleten tárryalták meg az egerszegi járás tszcs elnökei a soron lévi teladatekat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents