Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)
1951-05-09 / 106. szám
Pártit írek Zalaegerszegen a városi kultur- otthonban Gáspár Tibor elvtárs a megyei Beruházási Vállalat veze. tője ma este 7 órai kezdettel: „Mit ad a féléméit ötéves terv országunknak“ címmel előadást tart. Kérjük az alapszervezeti, valamint tömegszervezeti tagjainkat, hogy ezen az előadáson minél nagyobb számban jelenjenek meg. MBP liirek Hagykanizsán A Pártmunkás Könyvtár rendezésében ma este kerül eor a Pártkongresszus határozataival foglalkozó előadássorozat második részére. Az előadás cime: Mit ad a felemelt ötéves terv országunknak. Az előadást Dér Ambrus elvtárs,- ,á kanizsai JB titkára farija este 7 órakor a Városi Pártbizottság nagytermében alapszervezeti és tömegszervezeíi funkcionáriusok és a tagság részére. HÍREK — Igiódbödröce dolgozó parasztjai a tanács nyilvános ülésén elhat ároizták, hogy társadalmi munkával május 24-'ig a községben lévő utakat megjavítják. — Zalaegerszegen a Ságvári-ui- cai úttörők és a szülői munkaközösség pünköíd napján délután az ifjúság részére, este pedig a szülők részére műsoros majálist rendeznek. — Aisórajk község dolgozó parasztjai határozatot hoztak^ hogy a felesleges gabonát a cséplőgéptől azonnal beadják, Ennek a munkának megszervezésére 7 tagú aratási és cséplési bizottságot alakítanak, — Gősfán az MNDSz-szervezet alakulásánál özvegy Cocek Istvánná MNDSz járási választmányi tag aktívan vészi ki részét a népnevelőmunkából. — Kilimán községben a dolgozó parasztoknak jő példát mutat, nak a tanács tagjai a termény- begyüjté':sel kapcsolatban, — Bajcsa község tanácsa versenyre hívta ki Fityeháza községet a termény begyűjtés szorgalmazására, A íityeházaiak a versenyfelhívást elfogadták. — Söjtörön május második hétfője (Pünkösd) helyett az átlátás kirakodó vásárt csütörtökön, május 10-éri tartják meg, — Bánokszentgyörgy köztég versenyre hivta ki Borsfát, ugyan, csak a bánokszentgyörgyi Béke. tszcs y Petőfi tszes-t a növénv- ápoiásj munkák elvégzésére és a terménybegyüjtésre, —v A lenti járásban vasárnap burgonya begyűjtési napot Rendeztek, - amelynek eredményeként a C. vételi jegyre a teljesítés Í00 százalékkal emelkedett. — Helyreigazítás! A Zaja május 3-1 számában „Vizet a Rózsa. utcának“ ciftímel cikk jelent még. A cikkbe., tévesen Zalaegerszeg helyett Nagykanizsa került,‘holott nem a nagykanizsai, hSanenv-ä za- ’afegerszegi Mária-utcáról' van-szó, FELSZABADULT FOLD (Felszabadulás filmszínház EgerszegJ Az 19-18-as Maiiaiske Laznci Gőz Jóska és családja a „Felszabadult föld“ c. filmben. nemzetközi filmfesztivál. Munka ■Nagydijá1 » ..Talpa la |uy>i Hold“ cimü magyar film nyerte el, melyet azóta is nagy sikerrel jászának filmszínházaink. Bemutatása óta 19ő0 december 31-ig ki), egymillió háromszázezer nézője volt az országban, gz a szám nem foglalja magában a keske iy mozik látogatottsága1. Ugyancsak elismeréseiéi és ' tetszéssel fogadták a ,,Talpalatnyi fölä“-et a Szovjetunióban és a- népi demokráciák országaiban, de nagy sikere vol1 a kapitalista országok dolgozói körében is, például Franciaországban és Hollandiába í. Góz Jóska és Juhos Marika ilcve ismertté vált az ’ ■egész országban. Az ő történetükön kérésziül tárja,, elénk a „Talpalatnyi föld“ a kapitalista Magyarország elnyomod és kizsákmányolt-, sze- «ényparasztiaina-k helyzetét- A film végső jelenetei (a 30-as1 évek végéi") Góz Jóska bebörtönzését mu'atiák be. A „Felszabadult fölcT’-ben Góz Jóska és feleség? életét ismerjük meg á felszabadulás elő Ti nehéz években és a felszabadulás után. Annak ellenére, bogy a film a Talpalatnyi föld folvlalása, mégis önálló. önmagában is értbe-1 tő alkotás. Dolgozó paraszisá- ' gunk fejlődése, ö.tudatosodása tükröződik Góz Jóska harcában. — Kovács Gábor és Góz Jóska személyén keresztül a munkás- paraszt szövetség jelentőségét, a város és a falu közötti kapcsola. lot- hangsúlyozza ki a film . — Ugyanakkor a film éles képet ad a kizsákmányolok, különböző rétegeiről Is. akik ncpellcnes koalícióba tömörülve, minden erejükkel akadályozzák a falu dolgozóinak uj éle'ct épitö munkáját- _ * 29 A „Felszabadult föld“ a felszabadulás filmje, az első magyar film. ímeíiy a Szovjet Hadsereg harcának, a szovjet katonák és a magyar dolgozók közötti kapcsolatnak bemutatásával felszabadulásunk tényének hatalmas jelentőségéi közvetlenül kihangsúlyozza. a film földosztással -fejeződik be, de végső jeleneteiben a szocialista mezőgazdaságot, a távolabbi célt tárja elénk. Á budapesti Honvéd Művészegyüttes nagysikerű előadást tartott Zalaegerszegen Nagysikerű előadást lar'-oH bél- főn es'e Zalaegerszegen az ország első népi művészegyüttese, a budapesti Honvéd Művészegyüttes. Az előadás énekszámokkal kezdődött. Magyar és szovjet kato- uaclalo'k hangzottak el. Az énekkar valamennyi tagjának kimagasló tudását és tehetségét tükrözte, vissza az a magávalra- gadó művészi erő, mely a dalok előadásánál megnyilvánult. A rádióból jólismert Béres Ferenc, aki régi magyar katonadalokat énekelve, viharos tapsot aratott. Nagy sikere volt a Kodály: „Felszállóit a páva“ klasszikus dalnak. Az éne'kkal' valamennyi tagja megérdemelné, hogy fkíilön- külön foglalkozzunk véle, mert valamennyien elsőrendű művésze a hangnak, a dalnak; Az énekkar vezetője, • Vásárhelyi Zoltán alezredes, Kossulh-di- jas karnagy méltán megérdemli a dicséretet, és az elismerést. Dicsérőleg kell említenünk a két harmonifkást is, akik közül az egyik, Ilacse.iurján Világhírű szám át „ a kardtáncot adta elő, .amit a közönség, szűnni nem akaró, _dörgő tapssal jutalmazott. A tánccsoport méltatására nehéz volna szavakat találni. Előadásuk a mozgásmüvészel szinpom- pás forgataga volt. Külön-külön tanulmányt lehetne írni az izmok rezzenéséről, az arcok pillanatonként változó játékáról, á kifejezés ha:almas elviéről, Legjobb volt a .,S~é\kchi tánc“ és a „Magyar tájak.1‘ A Honvéd Művészegyüttes bebizonyította a Szovjetunió minden térre kiterjedő segítséget • is. Ugyanis a Moszejev-ec/z/üties ma. gyarországi vendégszereplése alkalmával tanította őket s ők igyekeznek mestereiket minden fc- kinte'ben a lehető log.jobba.n megközelíteni. A művészegyüttestől sokat tanulhattak volna azok a kultur- csoportok, .akik a megyyj knl'ur- bemutatón rcszlvfesznek. Akik az előadáson résztvettek felei 1 belei - len művészi élménnyel távozlak onnan. Büszkék vagyunk, hogy honvédségünk, néphadseregünk \ hazánk védelme mellei 1 kultúránknak is kitűnő hordozója, terjesztője hit. Amikor a bemondó bejelentette, hogy a dalt Jónás Gyula sztahanovista kőművesnek, vagy Balta József segédmunkás: * 29 ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zap megyei Bizottságának lapja. — Fele lös szerkesztő: Szántó JgÉő — Felelő^ kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség: Z;.’ -ggrszeg, Kossuth Lajos.utea 22 Tel. 230. Nagykanizsa- Zrínyi M-n29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger. szeg, Széehenyi.tér 4. Tel. 102. Nagy. kanizsán Zrínyi M.-u. 29. Tel. 54. Ké. szült a Vasmegye nyomdában Szom. bathely, Kossuth L..n. 6. Tel: 75. — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. brigádjának küldik,, a felharsanó taps beszédesen mutatta, £ogy a dolgozó nép és a honvédség ugyanabból a vérből, ugyanabból a testből való. A MÁV válasza Kaptuk ez alábbi levelet: „A Zala április 19-i számában megjeleni cikkre az alábbiakban válaszolunk. A . Zalaegerszegről 18 óra 52 perckor Zalalövő felé induló vegyesvonatot ezért nem indíthatjuk korábban, vagyis a kért időben. -mert akkor Rédics, Nagykanizsa, Szombathely, Boba, Tapolca és Budapest irányából a! csatlakozást, fel kellene adnunk, ■ami nagyszámú csatlakozó utas jogos elégedetlenségét váltaná ki. Ezt csak egy újabb vonat beállításával fúdnánk biz* ősi tani. melyet azonban jelenleg mozdony és mctorhiány miatt nem állíthatunk be. A 18 óra: 52 perckor induló vonat mindenkor a menetrend szerint indul Zalaegerszegről. A vonalon to]>a!íást kell végeznie s- emiatt kisebb.nagyobb késést szenved: Zalalövöre már csak néhány dolgozó utazik s igy csak keveset érint a vonat késése. Mindemellett a dolgozók hazautazásának lehetősége nekünk is elsőrangú érdekünk. Kocsis Károly s. k. műszaki főtanácsos.“ SPORT A KANlZSA-BlRKÓZÓBAJNOK. SAG EREDMÉNYEI A május 1-én Nagykanizsán megrendezett városi görög-római birkózóbaj lokságon a Lokomotiv birkózógárdáján kívül első ízben szerepeltek az Építők birkózói. A versenyen szép küzdelmeket látóit a közönség. Eredmények: 1'epkesuli]: 1. Szokol József (Építők), 2. Mosdósi László (Lokomotív), léqsuhj: 1. Vágó László (Lokomotiv), 2. Éltes Béla (Lokomotív), pehelysük]: 1. Tóth József (Épbők), 2. Széchenyi (Lokomotiv), könnyűstül]: 1. Kovacsovics József (Építők), 2. Horváth Lajos (Lokomotiv), váltósuly: 1. Haszon János (Lokomotív), 2. Horvá h József (Lokomotiv), középsiily: 1. Kincses István (Lokomotív). 2. Fejes Ferenc (Lokomotiv), félne, hé.z-suhj: 1- Tarjáni (Lokomotiv), nehézsúly: Szűcs (Lokomotív). Az első helyezettek Kanizsa bajnokai. FELHÍVÁS a kanizsai INGATLANTULAJDONOSOKHOZ ÉS KEZELŐKHÖZ A nagykanizsai városi tanács VB építési és közlekedési osztálya a 10.670—1951—IV. 10. O. T, számú rendelet értelmében • felhívja a város területén lévő házingatlanok tulajdonosait és kezelőit., hogy az ingatlanokon lévő épületek fedélszerkezetében, födémében, ajtóiban, ablakaiban és padlóburko. latában észlelt korhadá;os.gombáso dásj. valamint a faanyagnak olyan, gyanús elváltozását, amelyből fa. gomba-f er tűzésre lehet követkéz, tetni, jelentsék az épitési osztálynál (Ady Endre-ut 1. fsz. 3.). A későbbiekben történő gombásodásokat pedig az észlelés napjától számított 30 napon belül jelent, sék. Amennyiben a tulajdonos,- vagy az ingatlan kezelője ezt a bejelentést elmulasztaná, s ha a cselekmény súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást követ cl és 15 napig terjedő elzárással büntetendő. Apróhirdetés KISLEÁNYKÁT játszótársnak felveszek két kisleány mellé. Cim a. nagykanizsai kiadóban. (331) SOK PÉNZT f ize fék otthon heverő Auló-Siphonérl. Szabó Aulai, Nagykanizsa, Deák tér 15 (334) TÁRSULJON életképes vállalkozáshoz ötezerrel! Havi háromszázai biztosítok. Címem Tornyos üvegkereskedésben. Nagy. kanizsán. (337) ELADÖ 3 m clupleszéles fehér gyapjúszövet. Cim a. nagykanizsai kiadóban. (d) BÉKE MOZGÓ NAGYKANIZSA Szerdán: • LEGÉNY A TAJGÄRÖL Szovjet filmjáték egy sztaháno- vLía aranybányászról. Kísérő műsor: Cseh erdők virága és Szovjet hiradó. S. BRODZKI : A TITOFASIZMUS TÖRTÉNETE Tito harmadik társa Edvárd Kard élj volt, ez a szlovén kispo' - gári értelmiségi, akinek a kommunista pártban kifejtett egész tevékenységét ingadozás és állha. tatlanság' jellemezte. , Titonak és környezetének- jeD lemzésére érdemes jjdézm^Mac1. Dean tábornok értékelését. A.-tábornok később a Tito vezérkara medett működő' angol összekötő misszió vezetője lett. Főfeladata — amelyet jól hajtott végre — az volt, hogy a nemzeti*felszabadító „mozgalomba épüse be az angol kémek és ügynökök hálózatát. „Eastern Approaches* (London 1949. Macmillan) cimü könyvében MacLean mindegybe hangsu'yoz- za: Tífo „más volt, mint a kom munisták*, akikké} addig talál, kozott, „nagyon független* volt „tárgyilagosan... szűk dogniatizmus néikü' ítélt meg minden kérdést.“ Már ebből ,a vázlatos jellemzésből is kibontakoznak a fel- íüvafködott kispolgár vonásai, akjp „ nagyzási 1 Kpbartjában, jtárgyil a. goA“ imperialisták f iráht és ,,'függet'en“ olyan' „pogrtialikus“ intézménytől] mint a paYL „Megkérdeztem tőle — írja MacLean —■, hogy az uj Jugoszlávia független állam lesz.e, vagy pedig a Szovjetunió része?“ Könnyen elképzelhető, milyen feleletet adott volna ' bármely kommunista, bármely internacionalista erre a provokativ kérdésre, amelyet az angol imperializmus képvi-.elöje és Churchill sze. mélyes küldöttje tett fék Minden becsületes ember felháboroldott volna ezen a szemérmei len. kisér létén, amely egy síkra akarta állítani a Szovjetuniót, a népek <?1- p,vom ár. ára törő imperil’ zmuse ni. De Tito éppen „másféle kommunista“ volt, azaz valójában -egyáltalán nem volt kommunista, hanem burzspá nacionalista, aki eladta magát az idegen kémSzolgá- latokp.ak és >a „kommunizmus“ ál. arca alatt, az imperialisták előírása szerint folytatta politikáját. Ezért Tito egyáltalán nem háborodott féij'/awkérdésen. Nem igyekezett Churchill küldöttjének megmagyarázni a Szovjetunió felszabadító szerepét, az internacionalizmus jelentőségét. Tito „...nem felelt mindjárt“ — Írja MjacLean — azután pedig ezt mondta: „Önnek nem szabad megfeledkeznie azokról az áldozatokról, amelyeket függetlenségünkért vívott harcunkban hozunk. Sokszázezer ju goszláv férfit, asszonyt és gyermeket gyilkol tak és kínoztak meg. Országunk nagy réí2e romokban hever. Ön nem téte’ezheti fel, hogy könnyűszerrel odaadjuk azt. amit ilyen óriási áron szereztünk,“ Ez — fűzi hozzá MacLean — felen (be tett ‘-MamU... Ez nagyon, is- sokat jelentett. Ellenséges magatartást jelentett a Szovjetunióval és politikájával szemben, továbbá nyílt ajámaitot jelenteit az angol' imperializmus felé. Valami egész más volt ez — és igy értette MacLean is, aki akaratlanul leleplezi pártfogolná^ — mint a kommunizmus. „Talán még idővel tovább fej. lőd-ik — irja MacLean ennek a fejezetnek végén —és inkább nacionalista lesz, mint kommunista?, .. Érdekes dolgok ezek, érdemes gondolkozni rajtuk.. .“ 6. TITO. A KUTYA ÉS A MANIKŰR „Gyakran nem értettünk egyet — irja továbbá MacLean —, de Tito általában hajlott a vitára és hagyta meggyőzni magát, ha megfelelő érveket tudtam felhozni.. Egyfajta érv, mint erre csakha. maa* rájöttem, különösen hatásos volt: egy-egy megfelelő lélektani pillanatban elhelyezett célzás arra, hogy ez vagy az a lépés nem fér Hssíe egy civilizált nép méltóságává’ és becsületével... Rend. kívül élesen reagált mindenre, faimi csak legtávolabbról is sérthette a jugoszláv nép becsületét. Ez a nagyfokú „nemzeti* gondol, kodás olyasvalami voU, amivel a7 ember kommunistáknál nem találkozik. . MacLean a szépén hangzó „nemzeti gondolkodás“ szóba nyilván á burzsoá nacionalistákat jellemző közönséges gögöj burkolja. Hogyan is lehetne másképpen, hiszen MacLean csakhamar ezt irja Tito klikkjéről: „Valamennyiüknek volt egy közös jellem vonásuk: renjdkivül nagyra tartották a mozgalmat és eredményei}-. A környező világ semmit sem jelentett számukra. Csak egy volt a fontos: az őnem.• zeti * felszabadító harcuk, az ‘ö harcuk a megszállók ellen, az fi hősiességük, az 0 áldozataik. Leg. inkább arra voltak büszkék, hogy senkinek sem tartoznak semmivel, . •* (Folytatjuk)