Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-09 / 106. szám

Pártit írek Zalaegerszegen a városi kultur- otthonban Gáspár Tibor elvtárs a megyei Beruházási Vállalat veze. tője ma este 7 órai kezdettel: „Mit ad a féléméit ötéves terv országunknak“ címmel előadást tart. Kérjük az alapszervezeti, vala­mint tömegszervezeti tagjainkat, hogy ezen az előadáson minél nagyobb számban jelenjenek meg. MBP liirek Hagykanizsán A Pártmunkás Könyvtár ren­dezésében ma este kerül eor a Pártkongresszus határozataival foglalkozó előadássorozat második részére. Az előadás cime: Mit ad a felemelt ötéves terv országunknak. Az előadást Dér Ambrus elvtárs,- ,á kanizsai JB titkára farija este 7 órakor a Városi Pártbizottság nagytermében alapszervezeti és tömegszervezeíi funkcionáriusok és a tagság részére. HÍREK — Igiódbödröce dolgozó pa­rasztjai a tanács nyilvános ülésén elhat ároizták, hogy társadalmi munkával május 24-'ig a község­ben lévő utakat megjavítják. — Zalaegerszegen a Ságvári-ui- cai úttörők és a szülői munkakö­zösség pünköíd napján délután az ifjúság részére, este pedig a szü­lők részére műsoros majálist ren­deznek. — Aisórajk község dolgozó pa­rasztjai határozatot hoztak^ hogy a felesleges gabonát a cséplőgép­től azonnal beadják, Ennek a munkának megszervezésére 7 ta­gú aratási és cséplési bizottságot alakítanak, — Gősfán az MNDSz-szervezet alakulásánál özvegy Cocek Ist­vánná MNDSz járási választmá­nyi tag aktívan vészi ki részét a népnevelőmunkából. — Kilimán községben a dolgo­zó parasztoknak jő példát mutat, nak a tanács tagjai a termény- begyüjté':sel kapcsolatban, — Bajcsa község tanácsa ver­senyre hívta ki Fityeháza közsé­get a termény begyűjtés szorgal­mazására, A íityeházaiak a ver­senyfelhívást elfogadták. — Söjtörön május második hét­fője (Pünkösd) helyett az átlát­ás kirakodó vásárt csütörtökön, május 10-éri tartják meg, — Bánokszentgyörgy köztég versenyre hivta ki Borsfát, ugyan, csak a bánokszentgyörgyi Béke. tszcs y Petőfi tszes-t a növénv- ápoiásj munkák elvégzésére és a terménybegyüjtésre, —v A lenti járásban vasárnap burgonya begyűjtési napot Ren­deztek, - amelynek eredményeként a C. vételi jegyre a teljesítés Í00 százalékkal emelkedett. — Helyreigazítás! A Zaja má­jus 3-1 számában „Vizet a Rózsa. utcának“ ciftímel cikk jelent még. A cikkbe., tévesen Zalaegerszeg helyett Nagykanizsa került,‘holott nem a nagykanizsai, hSanenv-ä za- ’afegerszegi Mária-utcáról' van-szó, FELSZABADULT FOLD (Felszabadulás filmszínház EgerszegJ Az 19-18-as Maiiaiske Laznci Gőz Jóska és családja a „Felszabadult föld“ c. filmben. nemzetközi filmfesztivál. Munka ■Nagydijá1 » ..Talpa la |uy>i Hold“ cimü magyar film nyerte el, me­lyet azóta is nagy sikerrel jászá­nak filmszínházaink. Bemutatása óta 19ő0 december 31-ig ki), egy­millió háromszázezer nézője volt az országban, gz a szám nem fog­lalja magában a keske iy mozik látogatottsága1. Ugyancsak elismeréseiéi és ' tet­széssel fogadták a ,,Talpalatnyi fölä“-et a Szovjetunióban és a- népi demokráciák országaiban, de nagy sikere vol1 a kapitalista országok dolgozói körében is, például Franciaországban és Hollandiába í. Góz Jóska és Juhos Marika ilcve ismertté vált az ’ ■egész or­szágban. Az ő történetükön ké­résziül tárja,, elénk a „Talpalatnyi föld“ a kapitalista Magyarország elnyomod és kizsákmányolt-, sze- «ényparasztiaina-k helyzetét- A film végső jelenetei (a 30-as1 évek végéi") Góz Jóska bebörtönzését mu'atiák be. A „Felszabadult fölcT’-ben Góz Jóska és feleség? életét ismerjük meg á felszabadulás elő Ti nehéz években és a felszabadulás után. Annak ellenére, bogy a film a Talpalatnyi föld folvlalása, még­is önálló. önmagában is értbe-1 tő alkotás. Dolgozó paraszisá- ' gunk fejlődése, ö.tudatosodása tükröződik Góz Jóska harcában. — Kovács Gábor és Góz Jóska személyén keresztül a munkás- paraszt szövetség jelentőségét, a város és a falu közötti kapcsola. lot- hangsúlyozza ki a film . — Ugyanakkor a film éles képet ad a kizsákmányolok, különböző ré­tegeiről Is. akik ncpellcnes koa­lícióba tömörülve, minden ere­jükkel akadályozzák a falu dol­gozóinak uj éle'ct épitö munká­ját- _ * 29 A „Felszabadult föld“ a felsza­badulás filmje, az első magyar film. ímeíiy a Szovjet Hadsereg harcának, a szovjet katonák és a magyar dolgozók közötti kap­csolatnak bemutatásával felsza­badulásunk tényének hatalmas je­lentőségéi közvetlenül kihangsú­lyozza. a film földosztással -fe­jeződik be, de végső jeleneteiben a szocialista mezőgazdaságot, a távolabbi célt tárja elénk. Á budapesti Honvéd Művészegyüttes nagysikerű előadást tartott Zalaegerszegen Nagysikerű előadást lar'-oH bél- főn es'e Zalaegerszegen az or­szág első népi művészegyüttese, a budapesti Honvéd Művész­együttes. Az előadás énekszámokkal kez­dődött. Magyar és szovjet kato- uaclalo'k hangzottak el. Az ének­kar valamennyi tagjának ki­magasló tudását és tehetségét tükrözte, vissza az a magávalra- gadó művészi erő, mely a dalok előadásánál megnyilvánult. A rá­dióból jólismert Béres Ferenc, aki régi magyar katonadalokat énekelve, viharos tapsot aratott. Nagy sikere volt a Kodály: „Felszállóit a páva“ klasszikus dalnak. Az éne'kkal' valamennyi tagja megérdemelné, hogy fkíilön- külön foglalkozzunk véle, mert valamennyien elsőrendű művésze a hangnak, a dalnak; Az énekkar vezetője, • Vásárhe­lyi Zoltán alezredes, Kossulh-di- jas karnagy méltán megérdemli a dicséretet, és az elismerést. Dicsérőleg kell említenünk a két harmonifkást is, akik közül az egyik, Ilacse.iurján Világhírű szám át „ a kardtáncot adta elő, .amit a közönség, szűnni nem aka­ró, _dörgő tapssal jutalmazott. A tánccsoport méltatására nehéz volna szavakat találni. Előadá­suk a mozgásmüvészel szinpom- pás forgataga volt. Külön-külön tanulmányt lehetne írni az izmok rezzenéséről, az arcok pillanaton­ként változó játékáról, á kifejezés ha:almas elviéről, Legjobb volt a .,S~é\kchi tánc“ és a „Magyar tájak.1‘ A Honvéd Művészegyüttes bebi­zonyította a Szovjetunió minden térre kiterjedő segítséget • is. Ugyanis a Moszejev-ec/z/üties ma. gyarországi vendégszereplése al­kalmával tanította őket s ők igye­keznek mestereiket minden fc- kinte'ben a lehető log.jobba.n meg­közelíteni. A művészegyüttestől sokat ta­nulhattak volna azok a kultur- csoportok, .akik a megyyj knl'ur- bemutatón rcszlvfesznek. Akik az előadáson résztvettek felei 1 belei - len művészi élménnyel távozlak onnan. Büszkék vagyunk, hogy honvédségünk, néphadseregünk \ hazánk védelme mellei 1 kultú­ránknak is kitűnő hordozója, ter­jesztője hit. Amikor a bemondó bejelentette, hogy a dalt Jónás Gyula sztahanovista kőművesnek, vagy Balta József segédmunkás: * 29 ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zap megyei Bizottságának lapja. — Fele lös szerkesztő: Szántó JgÉő — Felelő^ kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség: Z;.’ -ggrszeg, Kossuth Lajos.utea 22 Tel. 230. Nagykanizsa- Zrínyi M-n­29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger. szeg, Széehenyi.tér 4. Tel. 102. Nagy. kanizsán Zrínyi M.-u. 29. Tel. 54. Ké. szült a Vasmegye nyomdában Szom. bathely, Kossuth L..n. 6. Tel: 75. — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. brigádjának küldik,, a felharsanó taps beszédesen mutatta, £ogy a dolgozó nép és a honvédség ugyanabból a vérből, ugyanabból a testből való. A MÁV válasza Kaptuk ez alábbi levelet: „A Zala április 19-i számában megjeleni cikkre az alábbiakban válaszolunk. A . Zalaegerszegről 18 óra 52 perckor Zalalövő felé induló ve­gyesvonatot ezért nem indíthat­juk korábban, vagyis a kért idő­ben. -mert akkor Rédics, Nagy­kanizsa, Szombathely, Boba, Ta­polca és Budapest irányából a! csatlakozást, fel kellene adnunk, ■ami nagyszámú csatlakozó utas jogos elégedetlenségét váltaná ki. Ezt csak egy újabb vonat beál­lításával fúdnánk biz* ősi tani. me­lyet azonban jelenleg mozdony és mctorhiány miatt nem állít­hatunk be. A 18 óra: 52 perckor induló vonat mindenkor a menet­rend szerint indul Zalaegerszeg­ről. A vonalon to]>a!íást kell vé­geznie s- emiatt kisebb.nagyobb késést szenved: Zalalövöre már csak néhány dolgozó utazik s igy csak keveset érint a vonat ké­sése. Mindemellett a dolgozók hazautazásának lehetősége nekünk is elsőrangú érdekünk. Kocsis Károly s. k. műszaki főtanácsos.“ SPORT A KANlZSA-BlRKÓZÓBAJNOK. SAG EREDMÉNYEI A május 1-én Nagykanizsán megrendezett városi görög-római birkózóbaj lokságon a Lokomotiv birkózógárdáján kívül első ízben szerepeltek az Építők birkózói. A versenyen szép küzdelmeket lá­tóit a közönség. Eredmények: 1'epkesuli]: 1. Szokol József (Épí­tők), 2. Mosdósi László (Lokomo­tív), léqsuhj: 1. Vágó László (Lo­komotiv), 2. Éltes Béla (Lokomo­tív), pehelysük]: 1. Tóth József (Épbők), 2. Széchenyi (Lokomo­tiv), könnyűstül]: 1. Kovacsovics József (Építők), 2. Horváth Lajos (Lokomotiv), váltósuly: 1. Haszon János (Lokomotív), 2. Horvá h József (Lokomotiv), középsiily: 1. Kincses István (Lokomotív). 2. Fejes Ferenc (Lokomotiv), félne, hé.z-suhj: 1- Tarjáni (Lokomotiv), nehézsúly: Szűcs (Lokomotív). Az első helyezettek Kanizsa bajnokai. FELHÍVÁS a kanizsai INGATLANTULAJDONOSOK­HOZ ÉS KEZELŐKHÖZ A nagykanizsai városi tanács VB építési és közlekedési osztálya a 10.670—1951—IV. 10. O. T, szá­mú rendelet értelmében • felhívja a város területén lévő házingat­lanok tulajdonosait és kezelőit., hogy az ingatlanokon lévő épüle­tek fedélszerkezetében, födémében, ajtóiban, ablakaiban és padlóburko. latában észlelt korhadá;os.gombáso dásj. valamint a faanyagnak olyan, gyanús elváltozását, amelyből fa. gomba-f er tűzésre lehet követkéz, tetni, jelentsék az épitési osztály­nál (Ady Endre-ut 1. fsz. 3.). A későbbiekben történő gombásodá­sokat pedig az észlelés napjától számított 30 napon belül jelent, sék. Amennyiben a tulajdonos,- vagy az ingatlan kezelője ezt a bejelentést elmulasztaná, s ha a cselekmény súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást követ cl és 15 napig terjedő elzárással bünte­tendő. Apróhirdetés KISLEÁNYKÁT játszótársnak felveszek két kisleány mellé. Cim a. nagykanizsai kiadóban. (331) SOK PÉNZT f ize fék otthon he­verő Auló-Siphonérl. Szabó Au­lai, Nagykanizsa, Deák tér 15 (334) TÁRSULJON életképes vállalko­záshoz ötezerrel! Havi három­százai biztosítok. Címem Tor­nyos üvegkereskedésben. Nagy. kanizsán. (337) ELADÖ 3 m clupleszéles fehér gyapjúszövet. Cim a. nagykani­zsai kiadóban. (d) BÉKE MOZGÓ NAGYKANIZSA Szerdán: • LEGÉNY A TAJGÄRÖL Szovjet filmjáték egy sztaháno- vLía aranybányászról. Kísérő mű­sor: Cseh erdők virága és Szovjet hiradó. S. BRODZKI : A TITOFASIZMUS TÖRTÉNETE Tito harmadik társa Edvárd Kard élj volt, ez a szlovén kispo' - gári értelmiségi, akinek a kom­munista pártban kifejtett egész tevékenységét ingadozás és állha. tatlanság' jellemezte. , Titonak és környezetének- jeD lemzésére érdemes jjdézm^Mac1. Dean tábornok értékelését. A.-tá­bornok később a Tito vezérkara medett működő' angol összekötő misszió vezetője lett. Főfeladata — amelyet jól hajtott végre — az volt, hogy a nemzeti*felszaba­dító „mozgalomba épüse be az angol kémek és ügynökök háló­zatát. „Eastern Approaches* (London 1949. Macmillan) cimü könyvében MacLean mindegybe hangsu'yoz- za: Tífo „más volt, mint a kom munisták*, akikké} addig talál, kozott, „nagyon független* volt „tárgyilagosan... szűk dogniatiz­mus néikü' ítélt meg minden kér­dést.“ Már ebből ,a vázlatos jel­lemzésből is kibontakoznak a fel- íüvafködott kispolgár vonásai, akjp „ nagyzási 1 Kpbartjában, jtárgyil a. goA“ imperialisták f iráht és ,,'függet'en“ olyan' „pogrtialikus“ intézménytől] mint a paYL „Megkérdeztem tőle — írja MacLean —■, hogy az uj Jugoszlá­via független állam lesz.e, vagy pedig a Szovjetunió része?“ Könnyen elképzelhető, milyen feleletet adott volna ' bármely kommunista, bármely internacio­nalista erre a provokativ kérdés­re, amelyet az angol imperializ­mus képvi-.elöje és Churchill sze. mélyes küldöttje tett fék Minden becsületes ember felháboroldott volna ezen a szemérmei len. kisér létén, amely egy síkra akarta ál­lítani a Szovjetuniót, a népek <?1- p,vom ár. ára törő imperil’ zmuse ni. De Tito éppen „másféle kommu­nista“ volt, azaz valójában -egy­általán nem volt kommunista, ha­nem burzspá nacionalista, aki el­adta magát az idegen kémSzolgá- latokp.ak és >a „kommunizmus“ ál. arca alatt, az imperialisták elő­írása szerint folytatta politikáját. Ezért Tito egyáltalán nem hábo­rodott féij'/awkérdésen. Nem igye­kezett Churchill küldöttjének megmagyarázni a Szovjetunió fel­szabadító szerepét, az internacio­nalizmus jelentőségét. Tito „...nem felelt mindjárt“ — Írja MjacLean — azután pedig ezt mondta: „Ön­nek nem szabad megfeledkeznie azokról az áldozatokról, amelye­ket függetlenségünkért vívott har­cunkban hozunk. Sokszázezer ju goszláv férfit, asszonyt és gyer­meket gyilkol tak és kínoztak meg. Országunk nagy réí2e romokban hever. Ön nem téte’ezheti fel, hogy könnyűszerrel odaadjuk azt. amit ilyen óriási áron szerez­tünk,“ Ez — fűzi hozzá MacLean — felen (be tett ‘-MamU... Ez nagyon, is- sokat jelentett. Ellenséges magatartást jelentett a Szovjetunióval és politikájával szemben, továbbá nyílt ajámaitot jelenteit az angol' imperializmus felé. Valami egész más volt ez — és igy értette MacLean is, aki akaratlanul leleplezi pártfogolná^ — mint a kommunizmus. „Talán még idővel tovább fej. lőd-ik — irja MacLean ennek a fejezetnek végén —és inkább nacionalista lesz, mint kommunis­ta?, .. Érdekes dolgok ezek, ér­demes gondolkozni rajtuk.. .“ 6. TITO. A KUTYA ÉS A MANIKŰR „Gyakran nem értettünk egyet — irja továbbá MacLean —, de Tito általában hajlott a vitára és hagyta meggyőzni magát, ha meg­felelő érveket tudtam felhozni.. Egyfajta érv, mint erre csakha. maa* rájöttem, különösen hatásos volt: egy-egy megfelelő lélektani pillanatban elhelyezett célzás ar­ra, hogy ez vagy az a lépés nem fér Hssíe egy civilizált nép mél­tóságává’ és becsületével... Rend. kívül élesen reagált mindenre, faimi csak legtávolabbról is sért­hette a jugoszláv nép becsületét. Ez a nagyfokú „nemzeti* gondol, kodás olyasvalami voU, amivel a7 ember kommunistáknál nem ta­lálkozik. . MacLean a szépén hangzó „nem­zeti gondolkodás“ szóba nyilván á burzsoá nacionalistákat jellem­ző közönséges gögöj burkolja. Hogyan is lehetne másképpen, hiszen MacLean csakhamar ezt irja Tito klikkjéről: „Valamennyiüknek volt egy kö­zös jellem vonásuk: renjdkivül nagyra tartották a mozgalmat és eredményei}-. A környező világ semmit sem jelentett számukra. Csak egy volt a fontos: az őnem.• zeti * felszabadító harcuk, az ‘ö harcuk a megszállók ellen, az fi hősiességük, az 0 áldozataik. Leg. inkább arra voltak büszkék, hogy senkinek sem tartoznak semmivel, . •* (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents