Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-21 / 92. szám

Sikeresen bemutatták Nagykanizsán a Varga—Szakái 1-féle falaz« kalodarendszert Hatalmas megtakarítást eredményez a Makszimenko-mődszer uj segédeszköze Csű.örtökö.i reggel valami kü- Jönös, izgatottsággal telített élénkség uralkodott a kanizsai Magasép Kési V. |Kossuth-téri építkezés én. A nap folyamán egyre fokozódott ez az élénkség, amely a délutáni órákban érte el a tetőpontját. Akkor, amikor már állt a Varga—Szakáll-féle kalodarendszer, s amikor Kovács Géza elvtárs, a Városépítési Be­ruházási Vállalat kőművese be­mutatta, hogyan kelt alkalmaz li az uj falazást segédeszközt. Áll a Varga—Szakáll kalodarendszer Egy délelőtt telt bele, míg az ácsok és lakatosok elkészítették íi kaiodarendszert, s fel is állí­tották. De délben már mintegy 25 méter hosszúságban álltak a 4 méteros oszlopok a fal mind­két oldalán egymástól 5 méter távolságban. Az oszlopokat mind­két oldalon L-vassal ellátott Ic­cék kötik össze: ezek jelentik a fal vastagságát, s a kőművesnek a falazáskor csak ehhez kell iga­zodnia. Nem kell soronként füg­gőzni és vízszintezni, hiszen mindkét műveletet elvégzik a fa­lazás előtt, amikor a kalodát felállítják. Munkaközben pedig minden sor után fel ikell emelni «z oszlopokat összekötő léceket, s a falazás zavartalanul halad 'tovább. Délutánra nagyszámú érdek­lődő sereglett össze a Kossuth- ‘iéren. Több vidéki munkahely építésvezetője, munkavezetői, ki­váló szakmunkások jöttek el, is a vállalalvezetöség mellett ott volt a Dunántúli Magasépítési Ipari Központ kiküldöttje is. S ott 'voll -a Városi Pártbizottság képviselője is. Od agy ültek az építkezésen dolgozó szakmunká­sok, átképzősök, segédmunkások és ekkor kezdődött a bemutató. 408 százalék! elvtárs, az építkezés egyik mun­kavezetője hangoztatta, hogy a kalodarendszer alkalmazása nagyban elősegíti a termeié, lccnység növelését. Ezért az építkezés valamennyi dolgozójának köszönetét tolmá­csolta a kaloda készítői és be­mutatói felé, s kijelentette, hogy alkalmazzák is az uj munkamód­szert az építkezésnél. Horváth János elvtárs, a keszthelyi épít­kezés egyik munkavezetője kérte a vállalatvezetőséget, hogy minél több kalodarendszert készíttes­sen, hogy a módszert valamennyi építkezésen a legrövidebb időn belül alkalmazhassák. Mennyi a megtakarítás? Pintér Ferenc elvfcárs. a DUMlK kiküldöttje rámutatott arra, hogy míg- a Maksizjmenkó-módszcr a mennyiséget javítja, a Varga—Szakáll (kaloda a mi. nöséget emeli, s a kettő együttes alkalmazása jelentősen elősegíti az építőipar fejlődését. Megállapította, hogy az ujitás segítségével hatalmas megtakarítást) lehet elérni. 40 millió forintnál egy 18—20 laká­sos bérházat lehet megtakarítani, s egy 10 milliós munkán legkeve­sebb 500.000 forint a megtakarí­tás összege — csak, anyagban. Ehhez járul még a munkabérben elérhető megtakarítás. Az ilyen számítások döntően bebizonyít ják az újítás jövedelmezőségét. En­nek kapcsán bejelentette Pintér elvtárs, hogy az újítást a legrövidebb időn belül bevezetik a DUMlK valamennyi vállalatánál­Végül buzditólag szólt a kani­zsai Magasépítési Vállalat dolgo­zóihoz, akik jó munkájukkal el­érték, hogy vállalatuk a Dunántúl legjobb építőipari vállalata lett. .Ez természetesen fokozott, felelős­séggel jár. s a‘z eredmények to­vábbi fokozására kötelez. Ehhez nagy segítséget jelent a sikeresen bemutat,ott kalodarendszer. Az ujitás kiegészíti a Makszimenko-módszert Az uj munkamódszert bemu­tató Kovács Géza elvtárs han­goztatta, hogy örömmel jöttek Budapestről a munkamódszert átadni, s örül, hogy a kanizsai vállalat dolgozói az ujitás széles­körű alkalmazása mellett dön­töttek. A hozzászólásokra Varga György elvtárs válaszolt, s ki­emelte, hogy az ujitás lényegé­ben a Makszimenkó-módszer se­gédeszköze, amely hatásosan se­gíti elő a szalagszerü falazás al­kalmazását. Erre különösen fel­hívta a figyelmet és ismételten megállapította: hogy az ujitás és a Makszimenkó-módszer nem he­lyettesítik, hanem kiegészítik, eredményesebbé teszik egymást. Végül Tarcsay Mihály elvtárs, a Magasépítési V. igazgatója szó­lalt fel és hangoztatta, inogv a váüalatvezelőség mindent meg­lesz a kaloda-rendszer széleskörű alkalmazására. Bejelentette, hogy az egerszeigi Magasépítési V. és a kanizsai vállalat közötti páros- versenyben jelenleg a kanizsai van az élen, s az ujitás helyes alkalmazásával a szocialista mun­kaverseny kiszélesítésével meg is tarthatja az elsőséget. Ezzel mutassák meg a vállalat dolgo­zói. hogy hűek, ragaszkodnak Pártunkhoz, szeretik hazánkat és elszántan harcolnak a beikéért. Ext láttuk a határon».. Kovács elvtárs előtt egy segéd­munkás a habarcsot terítette. Egy külön erre a célra készített „ko­csit“ húzott az L-vassai ellátott 3’écek között. A „kocsi“ egyenle­tesen terítette el a habarcsot a fa­lon. Egy másik segédmunkás pe­dig Kovács e-tvtárs mögött ado­gatta a kezébe szaporán egymás­után a téglát. A fal pedig szem­látomást nőtt, s a háromtagú brigád — bár éppen a szemléltetés céljából egyáltalán nem dolgozott gyorsan — 408 százalékos tel­jesítményt ért el mintegy félméteres fal felralkásá- i.i ál. A bemutató után Góber József elvtárs, az építkezés legjobb1 kő- műveszakmunkása próbálta meg az ujrendszerü falazást Kovács elvtárs, valamint a kalodarend­szer egyik tervezője, Varga György elvtárs útmutatása alap­ján. Egész Dunántúlon alkalmazzák az újítást A munkaidő befejezésével t.a- paszalatcsere-értekezíletet tartot­tak az építkezés éttermében a megjelentek bevonásával. Beveze­tőben Varga György elvtárs is­mertette röviden a kaloda-rend­szer jelentőségét, amely abban áll, hogy kevesebb szakmunkás igénybevételével is minőségi mim­ikát, lehet végezni, hiszen a kalo­dával rakott fal sikja egyenlete­sebb, mint a régi módszer szerint rakott falé. Rámutatott arra, hogy a kalodarendszer előállítá­sának költsége elenyészően cse­kély az általa elérhelő megtaka­rításhoz képest. Külön kiemelte, 'hogy a Varga—Szakáll-rendszerü fal azok a: oda alkalmazásáról rövidesen miniszteri rendelet fog intézkedni. Számos hozzászólás hangzott c.1 ezután* amelyek mind elismertét a kalodarendszer előnyeit és több kisebb javítást ajánlottak. Radies Tó taserda helye n szánta­nak a traktorok. Vidám bugásuk, dübörgésük betölti a levegői; és a dolgozó parasztok, akik ezen a roggogó tavaszi napon a viruló, zöld mezőkön szorgalmasan vég­zik munkájúkat, boldogan, sugár­zó arccal tekintenek ezekre a ha­talmas gépekre, a Párt ajándé­kára. Mert mi lenne nálunk, ha a Párt ébersége nem leplezi le Rajio és társainak aljas árulását? Erre mindjárt meg is adhatom a feleletet. Nem kell semmi mds, csak tekintsünk át a határon. Amig nálunk a traktorok a szebb jövő zenéjét Zugjak, odaát a Murán túl, innen alig ölszáz méterre, a népelnyomó, gyilkos hóhéruk országában, Jugoszláviá­ban, meggörnyedt paraszt bácsi­kat lettünk, akik izzadva nyomják oviromba faekéjüket a kemény, sovány földbe. Be nézzük csak, mivel von­tatják ezt a múzeumba illő, le­hetetlen ekét? Egy sovány tehén és egy még soványabb ló van egymáshoz fogva. Csontjuk, még igy messziről is látni, élesen ki- nyomjd a bőig. Szánalomra méltó jószágok, nűként az a szerencsét­len, Tito igájában nyögő jugo­szláv nép. A faekét vonó állatok minden ötlépésre megállnak. Ho­gyan is bírnák a nehéz munkái ilyen iarkitlan állapodban. Vég­elgyengülésben vannak. Azonkí­vül a ló mellé fogott állat inkább borjú, mint tehén. Szegény pa­raszt kénytelen ezt a fiatal jó­szágot kínozni, mert más nincs neki. Hiszen Tito hóhérai min­denüket elszednek. A borjú most elesett. Gazdája hiába nógatja, csak nagy so\kára Lid felkelni. Mi az innenső ol­dalról nézzük ezt az élethalál harcol. Nem egyedül vagyok Talán nem is hinnék szememnek. Nem hinném el, hogy odaát oly nagy a nyomor, hogy még ilyes­mi is előfordulhasson. De ill van velem Kukuruzsngák Rémus és Horváth Emil is, a pártth.kár Több szem Többet lát és több szívben több gyűlölet is forrna,, a: aljas Tito ellen. Mi, akik itt élűnk a hatá­ron, akiket csaík néhány méter választ el a börtönök országától, napról-napra látjuk a jugoszláv nép rettenetes szenvedését, látjuk azt a középkori elnyomást, amely­ben sinylődniök kell, látjuk, mit •kaptak a Marshall-lervtől, l’út­ink mit kell kiáltani a dollárért áruba bocsátott dolgozó népnek. Amit mi látunk, hűen tükrözi vissza a szerencsétlen jugoszláv nép életét. A levelek, amelyeket hozzánk küldenek ottani rokonaink és is­merőseink csak alátámasztják, amiről mi saját szemeinkkel is meg győződhetünk. Ezeku.án érthető, miért oly megelégedett itt Ma­gyarországon a népi demokrácia áldásai és a Párt szeretettét, meg­becsülését élvező délszláv lakos- 'dg. Minket a múlt urai mindig elnyomtak és szították bennünk a gyűlöletet. Hiábavaló volt szán­dékuk. Akikor xiern a határon 'ul élőke\t, hanem az ország urai! gyűlöltük. Most szeretjük az or­szág vezetőit, szeretjük testvére- nke.t, a dolgozó népet, de annál lángolóbban gyűlöljük Titat, aki az egész becsületes dolgozó nép­nek az ellensége. Mi, Tótszerdahely község dél­szláv lakossága azt üzenjük a Pártnak és szeretett Rákosi elv- társnak, hogy a békéért vívott harcban reánk mindenkor szá­míthatnak. JAKOBOVICS BÉLA Tótszerdahely Területi kulturbemutató .Nagykanizsán Szombaton és vasárnap este bo­nyolítják le Nagykanizsán az olaj­központ kultúrtermében a városi és üzemi kulturverseny területi bemutatóját, amelyen a, kanizsai körzeti bemutató legjobb kultur. csoportjain kívül lovászi, kerety- tyei és molnári üzemi kulturcso- portok is indulnak. A területibe, mutató legjobb csoportjai a má­jusban megrendezendő megyei döntőn mutatják be tudásukat, A verseny ellenőrzése egyik, legfontosabb előfeltétel ahhoz, hogy üzemeink dolgozói fél- jesitsék május i-i felajánlásaikat és a verseng megjavított ellenőr­zése járul hozzá ahhoz, liogg dolgozóink hosszúlejáratú verseny- szerződésükben vállalt kötelező ínségeiket maradéktalanul teljesít­sék, sőt túlteljesítsék. Sötétben tapogatózás volna az a munkaver­seny, amelyet rendszeres időközönként nem ellenőriznének, nem hasonlítanák össze a teljesítést a vállalással. Ez elsősorban feltét­lenül a dolgozók munkalendületéneSk csökkenéséhez vezetne éppen azért, mert az eredmények és hibák menetközbeni ellenőrzésének hiányában a verseny nyilvánosságát sem tudnák megszervezni, másrészt az a súlyos hiányosság állna elő, hogy nem ismerve a tel­jesítés és vállalás időközi viszonyát, nem tudnának a termelés ve­zetői segíteni a bajokon, sől elszakadnának a mimkaversenytöl, nem érvényesülne irányításuk, ami szintén a lendület elsorvadá­sához vezetne. Ha általánoságban nézzük megyénk üzemeit, azt láthatjuk, hogy a kongresszusi versengten nyert tapasztalatokat jól hasznosítják üzemeink és rendszeresen értékelik a május 1-i versenyszakasz eredményeit is, s ez különösképpenáll két olajüzemünkre, ezek közül is főleg a bázakere'ttyei termelő és fúrási vállalcyra. Ezekben a~ üzemekben rendszeresen adnak tiszta képet a dolgozók felé fel­ajánlásaik teljesítéséről, az eredményekről és a hibákról, ebből folyik, hogy f aközött segítséget is rúdnak adni a lemaradások be­hozásához, a hibák, az akadályok kiküszöböléséhez, meg tudják szervezni a verseny nyilvánosságát. Tapasztalható azonban megyénk üzemeinél, főként az építő­iparban a vasúti fütőházaknál és kisebb üzemeinknél bizonyos babérokrutizmus a verseny ellenőrzésénél és úgy látszik, hogy az üzemi bizottságok, a vállalatvezetők nem elég komolyan végzik el ezt a munkát, megelégednek csupán részleteredményekkel egyes dolgozók teljesítményei értékelésével — és az egész üzem teljesítéséi nem tekintik át, nem ismerkednek a mutatkozó szűk keresztmetszetekkel, hogy oda összpontosítsák támogatásukat akár politikai, akár technikai vonatkozásban. Úgy gondolják ezek a vezetők, hogy az eddigi szép eredmények után már nem is követ­kezhet visszaesés, most már minden megy magától, a felajánláso­kat simán teljesíti mindenki, vagy ha netán nem is teljesíti vala melyik üzemrész, majd behozza a lemaradást a másik üzemrész — értékben. Pedig hiúba teljesiti túl terven felüli 300 ezer tég­lára teát vállalását a zalaszentgróti téglagyár, ha a tervenfelüli 150 ezer cserépre tett vállalását nem iteljesíti, mim ahogy nem tel­jesíti. Ezt most látja már a téglagyár, ezelőtt egy hékel pedig még foqadkoztak, hogy teljesítik. Eogadkozlak azért, mert nem ellenőrizték versenyüket, nem ismerkedtek meg a lehetőségekkel, sőt vállalásuk megléteiénél sem ismerték azokat,. Békéért folytatott harcunk nagyszerű állomása lesz május el­seje. Azzá teszik az uj munkasikerek, amelyeket a dolgozók lel­kesedése, áldozatos munkája eredményez. Hogy ezek a sikerek I komolyabbak, nagyobbak, igazán békegyőzelmek legyenek, az ép­pen pártszervezeteink, szakszerveZeteink, műszaki vezetőink meg- javitutt verseny ellenőrző munkájától függ. Ehhez pedig nem kell más, mint aZ, hogy üzemi termelési és politikai vezetőink lás­sák az ellenőrzés fontosságát és mindent megtegyenek annak hi- bátlanilására, segítve ezzel is dolgozóink szocialista kötelezettség­vállalásának teljesítését. „...hogy a Komszosnol méltó követni tegyünk a békéért folyó karcban“ A DISz nagykanizsai városi bizottságának versenyfelhívása A DISz nagykanizsai városi bizottsága versenyre hívta a megye összes DISz szervezeteit a választmányi küldő ttválaszló gyű­lések jó előkészítésére, az előt­tük álló feladatok tervszerű vég­rehajtására, amellyel valóban el­érik azt, hogy a Párt első segéd- csapatává válnak. 400 főre emeljük az ifjugárdisták létszámát A versenypontokban ismertetik az eddigi eredményeiket és a hiányosságok kijavítását vállal­ják. „A város területén — ismer­teti a versenyfelhívás — a béke- aláirásgyüjtésben 268 aktívánk kapcsolódott be, ezek közül száz- kilencen önálló területet kaplak. Vállaljuk, hogy a békeagvációbo.n résztvevő ifjugárdisták létszámát 400 főre emeljük és a pártszerve­zetek támogatásával 300 fiatalnak önálló területet biztosítunk. A békealáirásóknál gondot fordítunk a politikai felvilágosító munka megjavítására. Tudatosítjuk a Berlinben megtartandó III. Vilóig Ifjúsági Találkozó jelentőségét, hogy erre Kanizsa ifjúsága jobb munkával, iünulással készüljön, A bék&agitáció során 400 uj tag. gal erősítjük DISz szervezetün­ket. A termelőszövetkezetben ifi munkacsaoatot szervezünk Fokozzuk a munkaversenyl és május 1. tiszteletére 6 ifibrigá­dot szervezünk, a Vörös Csillag­ász-ben pedig egy ifi munkacsa­patot. A brigádok között ver- ~enyt indítunk. Pártunk II. Kongresszusának határozata, hogy a DISz a Párt ifjúsági szervezete, a Párt első­számú segédcsapaíe. A DTSz-szgr­vezeieknek kall kinevelni azokat ai fiatalokat, akik Pártunk svai­ban, az államapparátus különböző helyére kerülve valóban népünk érdekeit képviselik. Éppen ezért a termelésben, a tanulásban ki­tűnt, jó munkát végző fiWaloteat javasoljuk a Pártunk soraiba. Mindezeket a feladatokat úgy végezzük el. hogy elősegítsük vele ia DISz küldöttválasztó taggyűlé­sek sikerét. Nagykanizsa terüle­tén április 16-tól május 4-ig bezá­rólag alapszervezeti taggyűléseket tartunk, ahol megválasztjuk a küldötteket a DISz felsőbb érte­kezletére. A ti kár elvtársakat a városi bizottság tagjai segítik a beszámoló elkészítésében és min­den politikai támogatást meg­adnak nekik. A taglétszám 80 százalékát bevonjuk oktatásba A DISz alopszerveze:eink tag létszámának 80 százalékát bevon juk az oktatásba. uj politikai- köröket és Szabad Ifjuság-oivasó- köröket indítunk. Május 1-re munkatervünket húszadikáig elkészítjük és az alapszervezeiekkel megbeszéljük. A városi bizottság, hogy a DISz- szervezetek munkájáról állandóan tájékozódva legyen, ez ellenőrzés mellett megszervezi _ az informá­ciót ez aiapszervezeíek részéről. Ezeknek & versenyszempontok­nak a teljesítésével DISz szer­vezeteink munkáján javítunk, hogy valóban a Párt segédcsapa­ta legyen, a Komszomol méltó kö­vetője. a külső és belső ellenség ellen a békéért folyó harcban. A DISz nagykanizsai városi bizottsága.

Next

/
Thumbnails
Contents