Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-19 / 90. szám

Népnevelőink a békekarchae 60 dolgozó fiatal Egerszegről Dunapentelére megy AZ MDP ZALAHERITGI PÁBTBIZOTTSÍ6ÁSIAK SAPIIAPJA \ 11. évfolyam 90. szám. Ära 50 fillér 1951. április 19. Csütörtök A LEGYŐZHETETLEN ERŐ A Szovjetunió — „a haladás és a bé'ke táborának tengelye, mo­torja“ — sikeresen teljesítette, túlteljesítette a negyedik — a háború utáni első — ötéves ter­vét. Ez a világraszóló siker a szovjet népek számára közelebb hozza a kommunizmust, a világ népei számára erőt és biztatást ad, hogy a szoci^izmus végső győzelmo minden nép számára a jólétet, felemelkedést, szabadsá­got jelenti. De bő tanulságul szolgál a háborúra készülődő el­lenség számára is. Az imperia­listák a második világháborúban arra számítottak — nem is tit­kolták ezt a churchillck —, hogy a Szovjetunió a fasiszta rombo­lás után nem képes többé talpra- állni. Nos, a háború után hat esztendővel nemcsak talpraállt, hunéin még megingathatatlanab- bul, egy fejjel még magasabban áll a nemzetiközi politika porond­ján. A béke bástyája, a szocia­lista Szovjetunió olyan erőt kép­visel, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. A haláltusáját vivő tőkés világ­ban — a hadiipart, kivéve — a népgazdaság minden ágában ál­talában a termelés messze alatta maradt ,a bábom előttinek. Ugyanekkor a szovjet ipar 73 százalékkal többet termelt. 1950- ben, mint a háború előtt. öt év alatt több mint félmillió (!)t uj traktor, köze) százezer uj kom-’ bájn került ki a szovjet gyárak­ból. A nehéz testi munkákat egyre inkább kiszorítja a gép a bányákban, a .mezőgazdaságban cs a népgazdaság többi ágában. Az állatállomány átlag másfél- szerese a háború előttinek. Több élelem, több ruha, cipő, könyv, pihenés jut a szovjet dolgozók­nak, mint öt év előtt. A nemzeti jövedelem — amelynek minden fillére a dolgozóké •— ma 64 szá­zalékkal túlhaladja az öt év előt­tit. A dolgozók keresete szünte­lenül emelkedik, a rubel vsáríó- értéke javul, a háború befeje­zése óla négyizben szállították le a Szovjetunióban a kereskedelmi árakat, a Szovjetunióban régen elfeledjék, mi a munkanélküliség. A Szovjetunió egyetemein és kö­zépiskoláin többen tanulnak, mint az imperialista nagyhatalmak országaiban együttvéve. Miből fakadnak ezek a sikerek, mi az alapja -a szovjet nép le- birhatatlan erejének? Mindenek­előtt az, hogy a Szovjetunió: szocialista ország, ahol a terme­lőeszközök (társadalmi tulajdon­ban vannak, uincsenek hadi- anya,ggyárosoK. bankárok, akik a nép hnsán-zsirján élősködnek. A szocialista országot a nagy Bol­sevik Párt, a bölcs Sztálin veze-1 ti a kommunizmus építése, a bé­ke védelme- utján. jS a szovjet nép követi a Pártot, lankadatlan szorgalommal, forró hazaszere­tettel, az egész világ dolgozói iránt érzett felelősségtudattal. A háború előtti sztálini ötévos tervek célkitűzései is bámulatba ejtették annakidején az egész vi­lágot. Még inkább bámulatba pj- ■ leülték űz eredmények. A szov­jet nép a tervek megvalósításá­val izzó-porrá zúzott minden két­kedést, amely a tervekül „fan- t as z L iku sn akf', megvalősi'ha t a t­lannak minősítette, a mostani tervjolentés többet mond minden edd ginéi. Nemcsak azért, mert n. negyedik- ötéves terv a háború romjaiból indult el, hanem az­ért is, mert soha nem volt olyan élesen különböző a világgazda­ság és a világpolitika kéó irány­vonala —- egyfelől a szocialista-; másfelől az imperialista —, mint éppen napjainkban. Az Tnperialista támadók uj területek, uj nyeirsanyaglelőhc- l'yek és piacok felé vetették ki csápjaikat. Vérben és könnyben gázolnak, virágzó országokat pusztítanak el, népeket taszíta­nak szolgasorba, bogy a dolgo­zók nyomorán tovább tömhessék kincseskamráikat. A Szovjet­unió is „meghódnotU uj terüle­teket. nyersanyagielöhelyeks-t, piacokat. „Meghódította’' az acél és vas-termelés számára Szibériát, Közép-Ázs-iá;, a Kaukázuson túli területeket; a -kőolaj-termelés szá­mára eddig feltáratlan keleti vi­dékeket a szövetséges és auto­nom köztársaságokban. ,,Hódi- to-fct" uj piacokat is azzal, hogy 7 millió 700 ezerrel növelte 194(3- hez képest a munkások és alkal­mazottak számát, leszállította az árakat, dusabbá tette a mezőgaz­dasági termelést, vásárlóképesebbé a szovjet parasztokat. Miközben a tőkés világban 40 millió mun­kanélküli és csaüádja fnélkülöz, mert1 „túltermelési'' válság van, azalatt a Szovjetunióban a belső piac 38 százalékkal több húst, 59 százalékkal több zsiradékot, 34 százalékkal több édességet, 47 százalékkal több ruhát, 39 száza­lékkal több harisnyát és zoknit fogyaszt. „Meghódított“ a Szov­jetunió 1 millió 350 ezer hektár területet erdősítésével egész or­szágrészeket a termelés számára, és tovább „hódit’' villanyerőmű­vek és fe-lepek létesítésével, ön­tözőművekkel, Ez a hódítás az emberi értelem és összefogás győzelme a természet vak és szi­laj -erői felett. Ez a kommuniz­mus hajnala. Ilyen alkotásokra képes az em. fenség, ha békességben, szaba­don élhet. S amennyire nem cso­da, hogy néhány vérbeborult agyú imperialista, atombombával szeretné eltüntetni ezekat az ered­ményeket, épp annyira nem cso­da az sem, hogy a v lág népei kimeríthetetlen erőforrás1 kap­nak a bék-eharcban a Szovjet­uniótól. Imperialista körökben divat manapság, hogy a béke­mozgalmat „kommunista propa­gandának“ nevezik/ Ezért nem engedélyezte az angol kormány iavaly ősszel a Béke Világkon­gresszus megtartását Sheffield- ben, azért -tiltotta meg a francia kormány a Béke Világtanács pá­risi irodájának működését. Ám tiltó rendszabályokkal, rendőr: üldözéssel nem lehet clhqmályo- s;tani, hogy a szovjet nép bol­dogságban és jólétben él — és igy akarnak élni a népek világ­szerte. Az igazság az, hogy „az Amerikai Egyesült Államok és csatlós országainak imperialistái — akik joggal félnek a szocializ­mussal való békés versenytől — a Szovjetunió tervjebntésébőjsorsuk mgigpecsételödését olvashatjuk. „Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió továbbra is iántorit- hatatl-anul folytatja a háború el­hárítására és a béke megőrzésé­re irányuló politikáját“ — mon­dotta a nagy Sztálin. Ezt tá­masztja alá a most -kiadott 'terv­jelentés is amelynek minden adata a békés építés diadalát tükrözi. McgdönilisteMen 'tá­masz a nemzetközi békemozga­lom számára a Szovjetunió újabb, hatalmas erősödése, amely a be­csületes emberek további millióit állítja az emberi haladásért és a béke megvédéséért folyó harc oldalára. Újításokkal, észszeriisitésekkel harcol a fúrási önköltség csökkentéséért a május 1-i versenyben a bázakerettyei fúrási tizem Az Ásvány olajkutató és Mély­fúró Vállalat bázakerettyei üze­mének dolgozói a békéért folyta­tott harc lendületének fokozásá­val, az önköltség komoly csökken­tésével, a terv túlteljesítésével készülnek fel május 1, a nemzeti- közi proletariátus nagy ünnepére. Eddig összes felajánlásukat, 153.972 forintot messze túltelje­sítve 175.000 forint értékkel nö­velték a béketábor erejét. A traktorosok maguk javítják gépeiket A szám. ha mégoly nagy is. keveset mond. Nem mondja el, hogy milyen komoly munka van mögötte. Nem beszél azokról a ldsebb-nagyobb tészszerüsi lések­ről, amelyek iái garnitúrákon meg­születtek, önmagukban kissé, tö­megében 'azonban hatalmasan csökkentve az olaj ipar egyik leg­drágább fázisának, -a fúrásnak ön­költségét. Rangli István és Herman Jó­zsef traktorvezetők traktoraikat már sajátm&guk javítják. nem küldik műhelybe minden hibá­val. Egyikük ilyen módszerrel ed. dig már 4727 forintot, a másikuk, Hermán József pedig 2707 forin­tot takarított meg. Első pillantás­ra -szinte jelentéktelennek tűnik vállalásuk, de az összeg elgondol­kodásra késztet. Hány és hány ezer forintot lehet megi'akariliaini még, ha a gépek kezelői szocia­lista megőrzésre átvéve gépeiket, magúk javítják„ ápolják azokat. Az E 4-<es garnitúra tervelő­irányzatát 147 százalékra tel­jesítette. 9-6 nap megtakarí­tást éri cl három lyukon és ezzel 23.040 forintot adoU vissza népgazdaságunknak. A szürke számok mögött ásvány- olajfúrási módszereink komoly fejlődése Van. Tavaly átlagban 3.6 méter volt óránként egy fú­rás normája. A gyorsfurási mód­szerek elterjedésével ma már ez a szám 4.24-re emelkedett. Az R. 4-es teljesítménye pedig 4.S3 mé­ter ó>'a. Az ii § rendszerű „Jeet véső44 10 százalékkal gyorsabb Az eredmény mögött számos kisebb-nagyobb észszerüsités, újí­tás húzódik meg. Az észszerüsité. sekből elsősorban veszik ki részü­ket a műszaki értelmiségiek, méi*- nökök, furómesterek. Csigó Jó_ ■ zsef bányamérnök például uj- rendszerü vésőt szerkesztett, ame' lyen az úgynevezett „Jeet“ vésők iszapkivezető nyílásainak irá­nyát megváltoztatta. Éppen az R. 4-es fúráson bizonyosodott be, hogy több mint 10 száza­lékkal tudta ezzel meggyorsí­tani a véső előrehaladását, azaz lecsökkenteni a fúrási időt. Az R. 4_es garnitúrán dolgozik Csörgits Pál elvtárs főíurómes- ler. és Ho-rváth Ferenc elvtárs szfaháno vista, a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával ki' tüntetett 'furómester. Az ő mun­kájukat több hasonló, a gyors- fúrás továbbfejlesztését, a fúrási önköltség csökkentését -eredmé­nyező újítás dicséri. A furókötél eddig például igen rakoncátlan holmi volt, amelyet nem lehetett megfelelően irányítani és munka közben nem mindig tért vissza eredeti helyére. Horváth elvtárs szerkesztett egy szerszámot, amellyel a kötél rendszeres mozgását irányítani lehet, ezzel tehát nem telik munkaidő, nincs miatta gépállás. A róka maga fúrja meg a rókalyukat A másik. Az úgynevezett ,,KeL ly~t" — forgató szárat — eddig a ki és beépítéseknél. kézi erő­vei, hosszadalmas munkával emelték át a „rókalyukba** — a forgató szár részére előre elkészí­tett mintegy nyolc méteres lyuk­ba. Természetes, hogy a többmá­zsás szerszámnak átemelése ko­moly időt ven igénybe. Most az átemelést & fúrómotor végzi kötél segítségével. Ugyancsak jelentős időmegtiaíkaritás t eredményezd t Fiilöp József furómester újítása, amellyel a „rókalyuk“ gépi erő­vel •.történő fúrását, oldotta ■ meg. Eddig a „róka“ — a, Kelly — szá­mára a furómunkások kézzel fúr­ták meg a lyukat, most maga a róka fúrja meg saját lyukát, az­az xzí forgatószár végére erősített vésővel fumtják ki a megfelelő mélységet. Ilyen (újítások telték lehetővé, bogy a fúrási üzem Kerettyén 116.650 forint értékű termelésnö­vekedésből .származó .Tnég'lak£ri- tást érjen el. I garuilura átszállítása: 8 óra Nem maradtak le azonban anyagtakarékosságban sem, 29.539 forint értékű vállalá­sukon felül 34.431 forint ér­tékű anyagot takarítottak meg, benne 3 és fél tonna, ce­mentet, 1986 kiló csőacélt Selej Hanyagból hozlak helyre az egyik legszűkebb keresafcmetsze- let képező Hotary.láncokat. A fúrási szállítás munkája az­zal segíti elő a fúrási önköltség csökkentését, hogy a berendezé­seket 8 óra alatt szállítja át. így harcol a. kerettyei fúrási üzem küzdve az anyagban mu­tatkozó szűk kér esz t metszet ekke 1 _ nehézségekkel megbirkózva öt­éves tervünk feszi tett előirány­zatának teljesítéséért, békénk, szabadságunk védelméért, meg- hatványozviai békeaIáirásánsk ere­jét. Minden tavaszi vetőmag május 1-re földbe kerüljön A béke vei és során a zab 115, burgonya 52, napraforgó 48*7 százalékos l Az alkotó békéért, bőséges ter­mésért indított béke-vetési moz­gatom napró'l-napra szebb ered­ményeket hoz. ZalaJövő termelő, szövetkezeti község kezdeménye­zése komoly visszhangra talált a megyében. A zab vetésünk globá­lis 115 százalékos a megyei tanács mezőgaizdasági osztályéihoz kedd délig beérkezett és ellenőrzött jeles,lések alapján. Az árpa 73 százalékot mutat. Befejeződött a megyében a cukorrépa, mák, a ló­here vetése is. Jó ütemben halad a napraforgó <48.7 százalék), a burgonya ültetése (52 százalék) is. A hétfői napon különösen a nagy­kanizsai járásban veit nagyobb tasdülelet a kukorica ültetés. Túl. nyomórészt négyzetesen vetik a termelőcsoportok példája nyomán az egyénü-eg dolgozó kis. és kö­zépparasztok is. Pé?dáf nmfa'nak a Sermelőcsoporfok A -burgom-a ültetés legjobb ütemben halad a zalaegerszegi járásban (52 százalék). Nagykani­zsa városban a Vörös Csillag-ter­mei ősznve.tkg*et ? lendítő ereje a tavaszi munkáknak. A kívülálló dolgozó parasztok szívesen köve­tik példájukat, .aminek űz az eredménye, hogy a burgonyavetés teljesítése is 110 százalékos. Cu­korrépából 190, rostion bői 120 százalékos az eredményük. Meg­előznék a versenyben Zalaeger­szeget, ahol még napraforgót és kukoricát nem is vetettek — a jelentés szerint. Holott a határban igen jó ütemben tart ezek veté­se! Nagyobb gondot fordítsunk tehát az adminisztrációs munká­ra! Kukoricavefésbcfl első a kanizsai járás A járások közötti versenyben továbbra is a zalaegerszegi vezet, de csak néhány százalékkal van •emaradva a zalaszentgróti, ahol viszont a kukorica előirányzat- majdnem kétszerese a zalaeger­szegi járói teljesítésének. És a burgonyaülietés is jobb ütemben halad. A nagykanizsai járás az utóbbi két nap alatt valamennyi iárást megelőzte a kukoricaüUe- fésben A lenn járás is javított vak. mit ° vetési ererbnónyfi-n azrrr.­ban még mindig ,a sereghajtó sze­repét játssza. Lemaradt községek Csatár, V-as. boklogasszony, Z ka szén tgró i, Gél se, Murakeresztur. Zalaszcntb lázs, Zalaujlak, Molnári, Tótszer- dahely, Nemesnép. Hot vannak a DéFOSz -szervezetek ? A pártszervezet és a tanács irányi tója, szervezője a (tavaszi munkáknak, Esztergádban. Szent péteruron, Lentiben, Nován, Pá. kán, Zalalövőn, Nagylengyelben, Nagyradán, Zalabaksán. és Nagy- récse községekben. Feltűnő, hogy a DéFOSz szer­vezetek általában nem kapcsolód­nak be a megyében a 1 av^sz! munkáik szervezésébe. a munka, verseny kiszélesítésébe. Több községben gyengén működik 3 öü'őfeilelősi hálózat is. Nem is csoda ez, hiszen a DéFOSz megyei központjában is édeskeveset tud­nak arról, hogyan is áll a tavaszi munkaverseny a megyében. A DéFOSz megyei titkára már hosszú hetek óta nem vesz részt a megyei tanács végre ha i i óbizodU <i4igt lóérólifrj

Next

/
Thumbnails
Contents