Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-18 / 89. szám

.1 kékealáirűsi mozgalom nagy lendületet adott a lovászi üzem mun ka versenyé nyék Időszerű kérdésekről tárgyat! a Táró si tanácsülés AZ M»^eAtjAMEeTE^PÄKTB«ZWrTSÄGAMAKWAI»Il,APJA WM VII. évfolyam 89. szám. Ara 50 fillér 1951 április 18. Szerda A szovjet ipar 73 százalékkal termel többet, mint 1910-ben A Szovjetunió Állami Teevbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió negyedik (háború utáni első) 1946—50. évi ötéves terve teljesítésének eredményeiről A Szovjetunió népgazdaság© újjáépítésének és fejlesztésének 1948—1950 évi háboruuíáni ötéves tervét, amelyet & Szovjetunió Legfelső Tanácsa1 1946 márciusá­ban. fogadott el, 'sikeresen telje­sítették, a terv legfontosabb fel­adatait pedig jelentékenyen túl­teljesítették. A terv teljesítése az ipar területén A most befejezett ötéves terv­ben nagy sikerek születtek a Szovjetunió iparának újjáépítése és fejlesztése terén. Az ötéves érv célul tűzte ki a Szovjetunió egész ipari termelésének növelé­sét 1950-re. tsz ötéves terv utol­só évére a háboruL megelőző 19 0).es esztendővel összehasonlU- va 48 százalékkal. A valóságban 1950-ben 73 százalékkal több ipa­ri terméket állítottak elő. mint 1940-ben. A Szovjetunió ipara az ötéves tervet határidő előtt, mégy év és három hónap alatt teljesí­tette. Az ötéves tervben az 1950-es évre az ipari termelés volumene len n kitűzött feladatot 17 száza­lékkal túlteljesítették. A jelentés ezután az ACÉL- ÉS VASTERMELÉS nagyarányú fej. ]őrléséről ©d hirt. Ez a két ág ia háboruelőHi színvonalat 45 száza, .akku! tulkaLadea, -to: /■ elvára- . :iit pedig 35 százalékkal. Felso­rol jai a jelentés, hogy ez Uraiban, Szibériában. Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl uj v©&- és acél- gy árts lepek álltak munkába. Nagy fejlődést értek el a-munka- módszerekben, ti termelékenység emelkedésében. A SZÉNTERMELÉS ötéves ter­vét túlteljesítették 104 százalék­ban, 1940-hez viszonyítva 57 szá­zalék az emelkedés. Helyreállítot­ták a háborusujiotte bányákat a Dcnyec-madenccbo n, f oly talódott a szénip&r termelése az Uraiban, .a kuznyecki medencében, kara- gand3i medencében és az ország más vidékein. Az uj széntelepe­ken a háboruelőüinél kétszer ■nagyobb a széntermelés. Uj szén- iá:-.ist tártak fel a. pecsorai me­rte icében.' A bányákat magasfoku gépekkel ládák el. A KŐOLAJIPAR újjáépítéseés fejleszése is túlhaladta a tervet, a teljesítés 107 százalék. 22 .száza­lékkal magasabb a háboruelőiti- r.él. Újjáépítették és technikailag ujvíu felszerelték a majkopi és groznyiji 1 erűi eteket, valamint N y uga t-Ukra j na, kőolajiparát. Ke ész sor uj kőolajfeldolgozó üze­met létesítettek. Uj kőolajkiterme. lö helyek és feldolgozó üzemek lé­tesültek a Szovjetunió több köz­társaságában, s a keleti vidékek termelése az 1940 évi 12 százalék­kal szemben 44 százalékra nőve­A GÁZIPAR jelentős fejlődése után a VILLAMOSENERGIA. termelés adatait közli a jelentés- A tervet e térén 120 százalékra teljesítették, 80 százalékkal tue haladva az 1940 -évi színvonalat. Egész sor uj villamos energia te­lepe: és vizierőművei újjáépítek •lek, illetve uj vizierőműveket hoztak létre, amelyek már 1951— 52-ben üzemben lesznek. Ezeken már a legújabb energetikai tech­nikát. vezetik be. A GÉPGYÁRTÁS 17 százalék­kal teljesítette fűi tervét, 2.3-sze. re-en mujta felül az 1940 évi ter­melést. Ilats’mas a fejlődés az ön­működő, futórzaiegrendszerü, ezenkívül más- legfejlettebb gé­pek előállításában. 250-féle uni­verzális rendeltetésű uj típusú fémvágó munkapadot szerkesztet­tek és több hasonló különleges automatagépsort e$ automataüze- met­A KOHÁSZATI FELSZERE­LÉS gyártása 1940-hc% viszonyít­va 4.8-szeresen növekedett, a GŐZTURBINÁK gyártása 2-6- szeresen, a VILLAMOSFELSZE­RELÉS gyártása háromszorosan., A legkorszerűbb, nagytermeié, kenységü gépi felszereléssel lát­ták el a bányákat, olajtelepeket. Uj fővonali mozdonyokait, villany­mozdonyokat. gyártottak, ezenkí­vül billenőszekrényü kocsikat, tel­jesen fémből készült laposkei-ekü önki űri tő kocsikat és teljesen fém személykocsikat. A TRAKTORGYÁRTÁS az 1940 évihez képest 3.8-szeresérc, a kombájnoké 3'6-szeresérc, a trktorekéké 3.1-szeresére, a trak­toros vetőgépeké -5.5-szeresére, a traktoros kultivátoroké 3-1-szere1- sére emelkedett. Több mint 150 uj, nagytermelékenységü - mező- gazdasági gépfajta tömeges gyár­tását kezdték meg. A VEGYIPAR az 1940' évihez képest a tervben kiszabott 1.5- szeres fejlődés helyett 1.3-szere- sen .haladta tűi a háború előtti színvonalait. Egész sor újfajta mű­anyag, lakk, festék, gyógyszer, stb. jelzi a terv túlteljesítését. AZ ÉPÍTŐANYAGOK gyártá­sa túlhaladta a háború előtti szín­vonalat. a cementgvártás 1950- ben 1.9-szieresre emelkedett 1940- hez viszonyítva. A tégla és tető­cserép gyártás valamennyire el­marad a terve{őirányzat;öi és a népgazdaság növekvő szükségle­teitől. A FAIPAR tennelése 1940-hez viszonyítva 36 százalékkal emel. kedett, de a terv feladatát nem teljesítette 100 százalékban. A pa­pírgyártás 1950-bein 47 százalék­kal termeli többet az 1940 évinél. Az ötéves tervben újjáépült és feji-dötf a TEXTIL., KONFEK­CIÓ-, KÖTSZÖVÖTT. LÁBBELI IPAR, valamint a könnyűipar többi ágazata. Az 1950-es terme, lés ezekben az iparágakban' 17 százalékká] múlta' felül az 1940 évit. Az emelkedés a következő: gyapotszövet 2.4-szeres, gyapjú szövet 2.9, harisnya és zokni 5.2, bőrcipő 3.2. gumicipő 7-szeres. A gyapotszövet és lábból] gyártása terén a hatalmas fejlődés ellené, re is némi elmaradás mutatkozik a terv célkitűzéseitől, ugyanak­kor azonban javult és bővült ai minőség. AZ ÉLELMISZERIPAR főbb ágainak fejlődése 1950-ben 1940- hez viszonyítva: áüatízsinadék 57 százalékkal több, növényi olaj és zsiradék 10 százalékkal, hús 7 száza V:kkai,- hal 27 . százalékkal, kolbászfélék 20 százalékkal, kon­zerv 48 százalékkal, cukor 17 szá. zalékkál, cukrászati készítmények 23' százalékkal, szappan 16 száza­lékkal. Nagy fejlődés van a tej: lérmékek és a tápszerek gyártá­sában, valamint a háziiparban. A tervjelent-és ezután leszögezi, hegy az alapvető termelési bázi­sok 58 százalékkal növekedtek, uj nagyteljesítményű gépek, va_ kmint a villamosítás következté­ben nagy iramban szervezik át a legkorszerűbb technikai módsze­rekkel, a nehéz munkafolyamatok gépesítésével a berendezéseket. Mindennek következtében a mun­ka termelékenysége 1950-ben 23 százalékkal túlhaladta az 1940 évit és jelentős fejlődés van az ön­költségcsökkentés terén. Az ötéves terv teljesítése a mezőgazdaság* terén A mezőgazdaság az ötéves terv sikeres teljesítése eredménvekép. pen uj. hatalmas fejlődést ért e1. Növekedett és erősödött a kolho­zok társai gazdálkodásai, tovább gépesítették a mezőgazdaságot. Több mint 20 százalékkal növeke­dett a gabonafélék vetésterülete. A gabona össztermése 1950-ben 354 millió púddal haladta túl ez 1940 évit. ez 13 százaléknak felel meg. 59 százalékkal emelkedett az ipari növények vetésterülete. 5 százalékkal pedig a zöldség, fő­zelékfélék, valamint a burgonya vetésterülete. A tervidőszakban jelentékeny munkálatokat végezlek o nagy ipari városok körül létesített bur­gonya és zöldségtermelő bázisok kiterjesztésére cs megszilárdításá­ra. A takarmány felék vetésterü­lete a tervidőszakban 15 százalék­ban növekedett, de elmarad az állattenyésztés megnövekedő t Szükségleteitől. Az állattenyésztés terén a kol­hozok jelentékenyen túlhaladták a háború előtti állapotot. A szarvasmarhaállcmány 40, a juh és kecske S3, a sertés 49 százalék­kal emelkedett, a baromfié két­szeresére nőtt. Nagy fejlődés mu­tatkozik a, fajállattenyésztés terén. A mezőgazdhság a tervidőszak­ban 536 ezer traktort, 93 ezer kombájnt, 34 ezer traktorekét, 254 szel’ traktoros vetőgépet, 249 ezer traktoros kultivátort és nagy­mennyiségű más gépet kapott. Jelentős munkát végeztek a kol­hozok. gép. és traktorállomások, szovhozok vilÜamositása terén.' Széles körben alkalmazzák a szántóföldi és a takarmány füves vetésforgót. 1950-ben az őszi szán. tás több mint 90 százalékát trak- •orokkal végeztéje. A kolhozok­ban az összes gabonanemüek ve­tésterületének felén kombájnokkal arattak és csépeltek. Sikeresen megvalósulnak az erdősítési fo1 adatok: 1 millió .350 ezer hektár területen történt vé­dőerdőültetés. A szovhozokban alapjában véve befejeződött a mezőgazdasági munkák gépesítése. A szántás-ve- lés.aratás több mint-95 százalé­kát gép végzi. A szovhozokban a háboruelőítihez. képest 20 száza­lékkal több szarvasmarha, 29 szá­zalékkal több a juh és kecske. 36 százalékkal több a sertés. A kolhozokban javul a munka-' szervezés, szilárdul a munkafe­gyelem, emelkedik a jövedelem. A nyugati területeken, amelyek német megszállás alatt álltak, az önkéntesség elvének alkalmazásá­vá 1 befejeződött a parasztgazda­ságok társulása. Ezért növekedett a termelés, amely -kielégítette a Iskosság szükségleteit. A* ötéves terv teljesítése a közlekedés és a híradás terén A. vasút 13 százai élvkai túltel­jesítette az 195a-’e>3 előirányzatot. A (teherforgalom 1940_hez képest 121 százalékos. A jobb munka- módszerek és az uj technika be­vezetésével megjavult i3z eszkö. zek kihasználása. A tehervona­tok terhelése 1950-ben 11 száza, lékkai, a tehervonatok áMagsulya 10 százalékkal növekedett. Az észszerűién szállítások kiküszö bélésével csökkent a szállítások átlaglávolságn, azonban az elő­irányzatot e téren nem érték el. A VASÚT a háború utáni ro­mokból újjáépült, uj mozdonyok és villany mozdonyok beállításá­val jelent ékenyen kibővítet lék ß mozdony, és © vagonparkot. Egész sereg uj vasútvonal épült, köztük villlaimosvonalak. A folyami hajó zás és a tengeri szállítás ered­ményeinek ismertetései után a gépkocsiszállitásra tér rá . © je­lentés. amelynek teherforgalma 1940-hez viszonyítva 2.3 szeresére emelkedett. 16 ezer kilométer hosszúságban építettek kemény burkolatú gépkocsiutit. A tökéle­tesített burkolatú gépkocsiutak hálózata 2.5-szeresen nagyobb, mint a háború előtt. A TÁVBESZÉLŐ, TÁVÍRÓ ÉS RÁDIÓHÁLÓZAT az uj tech­nika alapján tovább bővült. Az ötéves terv teljesítése a nemzeti jövedelem és az állami költségvetés terén A nemzeti jövedelem 1 sz elő­irányzott 38 százalék helyett 64 százalékkal emelkedett 1940 év­hez viszonyítva, nagymértékben javult a munkások, parasztok é? értelmiségiek anyagi helyzete. Míg a kapitalista országokban a nemzeti jövedelemnek több mint a fele a tőkéseké, addig a Szov jetuniób/sm az egész nemzeti jöve­delem a dolgozóké. 1950_ben a Szovjetunió dolgozói személyes szükségleteik kielégítéséről a nem­zeti jövedelem 74 százalékát köl­tötték, a többi - 26 százalék az ál­lami és társadalmi szükségletek kielégítésére szolgált. A bevételek minden évben meghaladták a ki­adásokat. Évről-évre emelkedett a népgazdaság, a szociális és tár­sadalmi építés szükségleteinek fe­dezésér? irányuló összeg. A nem­zeti jövedelem és a pénzgazdál­kodás ilyeténv.aJó alakulása letie lehetővé a négy árleszállítást, va­lamint a dolgozók reálbérének nagymérvű emelését, továbbá a rubc] további megerősödésé: a külföldi valutákkal szemben. A/ ötéves terv teljesítése a nép anyagi és kulturális életszín­vonalának emelése terén A Szovjetunióban nem volt és min sincs munkanélküliség. A leszerelt katonák számára bizto­sították az elhelyezkedést. 1950 végén 39 millió 200 ezer volt a munkások és alkalmazottak szá­ma1, ez 7 millió 700 ezerrel több az 19-10 év véginél. A Szovjetunió dolgozómak meg­növekedett jövedelmét a munká­sok és alkalmazottak reálbérének emelkedése, valamint a kolhoz pa­raszt ok közösségi, háztáji és egyé­ni gazdaságból származó kerese­tének emelkedése jelzi. Ez össze­sen 62 százalékkal emelkedett az 1940 évihez képest. Hasonlóan emelkedett, a dolgozók jólét] és kulturális szükségleteire fordito't állami kiadások összege, mint a itársadailombMositás, nyugdijak, üdültetés, szt3D a tóriumok, ingyo. hes oktatás, ösztöndíjak, fizetete; szabadság, stb. Mindezek fejében a lakosság 1950-ben az államtól több minf. 120 milliárd rubelt kapott, azaz háromszor annyit, mint 1940'ben. Tovább fejlődött a lakosság kulturális szinvonala; a kultúra, a tudomány és a művészet min- I den aga. a közoktatás műiden ágazata. Technikumokon és a töb­bi középfokú szakiskolákon 1 millió 298 ezer ember tanult 1950- ben, szemben az 1940 évi 975 ezerrel. A főiskolákon 1950-ben 1 millió 247 ezer volt a hallgatók számö, az 1940 évi 812 ezerrel szemben. A tervidőszak alatt 652 ezren végezték el a főiskolák:-.! 1 millió 278 ezren a középiskola, kát. A szakemberek szánii 1940 hez viszonyítva 84 szándékká ■■ emelkedett. A tudomány és technika külön böző ágaiban eléri felfedezésekor» és kiváló munkáért az ö; éves terv idején több mint 6500 cm bért tüntettek ki Sztálin üü jel te városokban és falvakban 15 S-’.á zajekkal nőit a klubok és kön 1 tárak száma, a könyvkiadás 94 fázza] ékka l< a filmvetbőberende- zések . száma másfélszerásér emelkedett. A kórházi ágyak száma 25 szá­zalékkal nőit, az orvosoké pedig 75 százalékkal. A SZOVJET KERESKEDELEM 1850-ben 1940 hez viszonyítva 38 százalékkal több húst és húsárut. 51 százalékkal több halárui. 59 -zúzalékkal több állati zsiradékot. 67 százalékkal több növényi ote- iat. 34 százalékkal több cukorka, és cukrászkésziiményt, 39 száza­lékká! több cinőt. 47 százalékkal több textíliát, 39 százalékkal több harisnyát és zoknit adóit. el. Nagymértékben megnövekedett az óra. rádió, kerékpár, varrógép, motorkerékpár és háztartási elek- tromoskészü"ékelv eladása, öme­lyek 8—16 szoros-ár;’- növekedtek. 100 millió négyzetméter Iakó.ierü- leí-ü házat építettek fel és ái-r toltak helyre, faluhelyen 2 millió 70é ezer lakóházat állítottak hely­re és építettek újonnan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents