Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-15 / 87. szám
A Pdrthongresszus határozataiért gaz hazaszeretet és a békéért folyó harc A második világháború befejezésé, 3. fasísztaellenes blokk győzelme megteremtette a tartós béke lehetőségét, Az imperialisták és holdjukba szegődött csatlósaik azonban Hitler nyomdokaiba lépve és babéraira pályázva imperialista háborúkkal fenyegetik a világ népeinek békéjét. Az imperialista, világuralomra törő nagytőke ádáz dühét még fokozta az a félreérthetetlen valóság, hogy a Szovjet Hadsereg által felszabadított országokban szemlátomást erősödik a nép hatalma, egyre inkább saját erejükre támaszkodnak, s a Szovjetunió segítségével szocializmust, a monopolkapitalizmus rettegett ellenfelét építik. A®, hogy a felszabadult népek eredményei, uj és aj sikerei a szocializmus építésében egyre csökkentették az amerikai monopoltőke befolyását a világra és egyben bíztatást, bátorítást adnak a még imperialista elnyomás alatt sínylődő népek szabadságmozgalmához és ez többek közt az egyik legnagyobb kincseskamra, az extraprofit legkitűnőbb aranybányája, Kína fel- szabadulását eredményezte, páni félelemmel tölti el az imperialista hatalmakat. A páni félelem, a sa- rokbaszorííott patkány módjára támadásra ösztönzi a recsegőt, rcpogót yédő, s hozzá foggal, körömmel ragaszkodó imperialista hatalmakat, s úgy szeretnék, hogy az egész világon Korea módjára harmadik világháborút robbantsanak ki. Ilyen tervük érdekében kerestek és találtak hű vérebet Titoban, aki már néhányszor bebizonyította, jó ugródeszka és ágyutöltelék lenne egy esetleges imperialista háborúhoz a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. ★ Ennek az imperialista tervnek tisztán látása, leleplezése után terjedt el az egész világon a mozgalom, amelynek célja megakadályozni a háborút, áthághatatlan akadályt gördíteni az aljas tervek megvalósulásának útjába. Ennek a békemozgalomnak eddigi nagy sikerei ismertek. Ismeri a magyar dolgozó nép és ismerik a világ minden országában és fogcsikorgatva bár, de maguk az imperialisták is bevallják. A stockholmi békefelhívás félmilliárd aláírójának köszönhető, hogy Koreában nem merték alkalmazni az amerikai imperialisták c polgári lakosság tömeges kiirtására való fegyvert, az atombombát. A magyar nép eddigi békeharca és a népi demokráciák eddigi sikerei, erejük növekedése készteti gondolkodásba az imperialista gazdái parancsát leső, veszettül acsarkodó Tito bandát is. Az eddigi békeharc eredményeinek ismeretében és útmutatást, irányítást adva a jövőre, hozta meg Pártunk II, kongresz- szusia határozatát: „Fokozni kell a békéért folytatott harcot, a béke mozgalmat általános tömegmozgalommá kell fejleszteni, amelyben részt vesz hazánk minden becsületes polgára... Egész népünket nagyobb áldozatkészségre, a nehézségek bátor leküzdésére, haza- szer eleire, a békeszerető szabad népekkel, az egész világ dolgozó tömegeivel való szolidaritásra, az emberi haladás élén járó példamutató Szovjetunió iránti szere, tetre és ragaszkodásra kell nevelnénk.'' E határozat felidézésének különös jelentősége van éppen most, amikor országunkban mindenütt az internacionalizmus nagy ünnepére készülnek és a magyar dolgozó nép aláírásaival követeli, hogy a béke sgent ügye érdekében kössön egyezményt az öt nagyhatalom. ★ A hazát igazán szeretni annyit - jelent, mint a hazát lakó népet szeretni, s minden erővel a nép boldogulására törekedni. Amikor tehát a magyar nép szilárdan elhatározza, tetteivel pecsételi meg, aláírását adja rá, hogy a békét meg akarja védeni, világos, hogy hazaszeretetből teszi. Azért teszi, mert szereti az otthont, ahol lakik, a munkát, amit végez, az ered ményt, amit alkotott. Ez pedig minden becsületes ember kötelessége. De milyen embfer például az olyan, aki mint a kanizsai Hok- mán József, volt nyilas pártszolgálatos, aki kijelenti, hogy „a béke nem érdekli'1, vagy Rákli István, jánkahegyi kulák, aki „békéért, még a szivét is kiteszi, de a békéért nem harcol". Egy percig sem kétséges, hogy nem becsületes emberek ezek. Olyanok, akiknek a haza nem jelent semmit, ősak „életteret", ahol esetleg meg lehetne zsirosodni. Az ilyen elmélet az ellenség behatolási kísérlete. Mi más kellene az imperialistáknak, mint az, hogy a szabad államok dolgozóiban a békeszeretet ürügyén pacifizmust keltsen, s a front egységét ezzel bomlassza meg. Ez annyit jelentene, hogy szabad utat engednénk az imperialisták tervei megvalósulásának és bizony nem átallának *fülhasogtaíó zeneszó mellett elfoglalni országainkat, s • beleterpeszkedni a vezérigazgatói székek plüssébe, s régi urakat, talpnyaló szolgákat: vargabéiákaí és nagyferenceket, cckhardtiboro- kat és bánantalokat ültetni a miniszteri bársonyszékbe. A mi politikánk, s a magyar nép becsületes millióinak elve azonban nem fogja ezt megengedni, A mi elvünk az, amit Sztálin elvtárs igy fejezett ki: „Harcolni a békéért, harcolni az uj háború ellen, leleplezni minden uj háború előkészítésére irányuló törekvést... Nem akarunk sem a gyenge népek ellen kalapács, sem az -erős népek számára üllő lenni. Minket nem lehet hamis zászlókkal megtéveszteni, sem üvöltésekkel megijeszteniA magyar nép és benne a zalai dolgozók ennek az elvnek vezérletével harcolnak a munka frontján a békéért. Szilárd helytállásunkat nem ingatja .meg serp Truman, sem Tito hiénaüvöltése, provokációja. Kibújt égy- szer és kibújt százszor már a szög a zsákból és a magyar nép elhatározott szándéka, hogy éberen vigyáz országára, az igazi hazafi szeretőiével megragadva és soha el nem engedve a Szovjetunió kézét, összeforrva a világ békeszerető dolgozóival, végrehajtja a kongresszus határozatát. 12 uj kulturotthont avatnak május bén Megyénkben a Pártkongresszus óta hatalmasan fejlődik a kukur. otthonmozgatem. Az elmúlt év végén mindössze 39 szervezeti kultúrotthon volt Zalában, s ez 'a szám mostanáig 50-re emelkedett. Ez' azt jelenti, hogy ugyanennyi uj könyvtár, rádió, művészeti csoport) — tánc — vagy szinjátszócsoport, énekkar — szolgálja a Satu kulturális fejlődését. Eredeti terv szerint ebben ez évben 80-ra emelték volna a kuliturotthonok számát. A Párt- kongresszus 'határozata. Révai elv társ iránytmutetó békédé azonban megváltozí'aitta ezt a terveit és a megyei tanács népművelési alosztálya elhatározd, hogy ebben az évben 100 lcukur- otthon működik majd. A terv megvalósulása felé vezető utón az első lépést jelenti az, hog-y május 1-én, a nemzetközi munkásosztály nri'gy békeekmonst 'rációján 12 községben, Garabon- con, Csapiban, Zalacsányban, Pacsán, Lickovadomoson, Anct- ráshidán. Kálocfán, ZaSabaksán, Borsfán, Nemesszenhindráson, Pö- löskefőn és Pákán felavatják a nagy állami segítséggel és nem kérészben társadalmi munkával készült kulturo tthonobaít1. Különösen kifejlődött máris a kulturotjthonmozgalom, s a kuL eur otthonok szervezetei élete a haiiármenti községekben. A terv ezek további fejlesztése mellett, a megye egyik kulturálisan legelmaradottabb vidékének, Göcsejnek kulturális fejlesztésével foglalkozik. Az ötéves terv második esztendejében a göcseji községek nagyrészének lesz kulturotthenj!». Smélefí színvonalunk emelését segíti elő az MSG^imiGÁLTATÁS Vasár»»», mi #pr. TtS. Zalaszentmihály termelőszövetkezeti községben ünnepélyes keretek között alakult meg az MSzT-szervezet 68 taggal. A község dolgozói máris nagy figyele'm- mel fordulnak az újonnan alakult MSzT-szervezet felé. Tudják, hogy működésével megismerteti velük a szovjet kultúrát, a Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát, munka- módszereit és ez nagymértékben elősegíti munkájukat. „Már megint aláírásokat gyűjtenek azok a rongyosok. Népnevelők, hahal" — húzta félre száját Tüke Balázs 47 holdas kulák. Berúgta maga után a konyhaajtót, csak úgy csattant. — Flórí, Floóri te! — rikkantotta el magát a pitvarban. — Elő a legszebb gúnyát, Belákéknál járnak a népnevelők a békeivekkel. Ide is eljönnek. Előgördül hordó alakjával a tisz/ta szobából a kulákné is. — Mi a radai rossebb ütött magába, vén bíl_mg?! Hát eddig csak Amerika Hangja érdekelte, meg a tisztelendő ur. Csak azokkal a kódisokkal nem adja le magát? Ne'm sül ki a szeme?! Hadd lássák, hogjy ki vagyok Most már harsogott ám: elő az ünnepit! Most megmutatom, hogy ki vagyok. Tele az asztalt a legjobb enni-innivalóval, Az árgyé- lusát, hadd lássák, van Tükéék- nél minden, amit a szem-száj megkíván. Hadd csorogjon a nyáluk. Térdepeljen le ide az a tanácselnök, le igenis, ide a lábam elé. Aztán könyörögjön: „lágyén olyan szives Tüke uram, irja alá ezt a békeivet,“ És a mi kulákunk már vérbe- forgó szemeivel látni vélte, hogy Kovács István, a volt urasági cseléd — aki ma a dolgozó nép bi zalmából a község tanácselnöke' és minden munkában élenjár —, idejön hozzá udvarolni, rimán- kodni. Visszaálmodta magát legalább tíz esztendővel. Még össze is ütötte szőrös ienverét. Előkerült a szüzdohány is a kémény egyik rejtekéből. — Na most, jól kidurrantok ¥élűk, Megkönyörögtetem őket, de az atyaistermek alá nem írok. Csak nem ettem meszet. Tüke Balázs nem tagadja meg magát. A nagy sürgés-forgásban megkérdi az asszony. — A zab vetéssel hogy áll? Majd hazudok nekik... — Azt mondom, hogy elvetettem.. Hát ki látta, hogy csak üresen huzattam a gépet? Neal kél ki? Csiraképtelen a ’ mag. Majd így mondom'. Elvégre elhí- betik, mert szakember vagyok. Értem én a csíziót. Több termel és?! Hát még mi a fenét nem. Dögöljön éhen mindenki. Nekem majd hoznak az amerikaiak. Kopognak. Belép a tanácselnök. Kipöffeszti magát a kulák, aztán csak úgy fpghégyről köszön. — Aláírás? Aláírás? — közben bort tölt, de csak magának. Lehúzza. — Magá mindig sir, hogy éhen kell dögölni —1 jegyzi meg úgy mellékesen a tanácselnök és a vele együtt érkezett DéFOSz- titkár. Gangosán odaszól a zsíros. —J Csak akkor nincs ám békeív aláírás, — Na térjünk csak a tárgyra — veszi át a szót a tanácselnök és jó távol az asztaltól leül a székre. — Hogy ál! maga azzal a zab vetéssel? — Elvetettem, méghozzá géppel. Rég elfelejtettem. lift a jegyteő&diiyv, ezt irja alá... A pillanatnyi cséndet a tanácselnök töri meg, — De mi nem felejtettük el. És a máj határjárások' során megállapítottuk, hogy Tüke Balázs kulák üresen huzattá végig másfél holdján a vetögépet Vetésteljesitését elszabotálta. Itt a bizottság jegyzőkönyve, írja alá. Majd leesett az álla a kulák- nak: — Hát, hát nem az a béke- iv?! Azt adják ide. Örömmel aláírom, —Azt nem! Azt a gazemberek' nem píszkolliatják be!. 24 órán belül vesse el a zabot, a többi már nem a maga, hanem, a demokratikus igazságszolgáltatás gondja. — Szűzanyám, kellett ez magának Balázs! — csapja össze a kezét a kulákné. — Pedig milyen biztos volt mindig Amerika hangjában!... (j—e) Sokkal szebb lesz évvégi bizonyítványunk* mint a félévi A béke katonája, Nerphmdsöregünk egyik tagja, a múlt héten részt vett őrsi ülésünkön, amelyen a dicsőséges Szovjet Hadseregről beszélgettünk és néphadseregünk feladataival foglalkoztunk. A honvéd pajtás elmagyarázta nekünk. ők miért katonák és hogyan harcolnak a mi jövőnkért és a béke biztosításáért. Mi is a béke katonái akarunk lenni. Azzal szolgáljuk hazánkat, hogy jobban tanulunk, fegyelmezettebbek leszünk. Nemcsak az iskolában, hanem odahaza, kedves szüléinkkel szemben is. A mi iskolánkban minden úttörő a béke hive és a béke harcosa, majd év végén nézzék meg bizonyifvá- nymukat. Sokkal szebb lesz mint a félévi, mert minden pajtás tudja, hogy a békéért, a mi drága hazáinkért sokkal többet és jobban kell tanulni. Ezzel tartozunk a Pártnak és szeretett Rákosi pajtásunknak, aki harcol az ifjúság szebb és boldogabb jövőjéért. Előre: BEN DE MAGDA IV. a. oszt. lan, Nagykanizsa, Rozgonyi iskola* A. történet ott kezdődött, araikor Semény Ferenc plébánossal verte meg a rédicsieket aimak idején a püspök. Annak az elvnek alapján, hogy nemcsak igével éil az ember, befészkelte magát kosztra Bedő Istvánokhoz. Finom falatok, azután a családi otthon, nem utolsósorban a szemrevaló asszony... Na, de ne vágjunk a dolgok elébe Egyszóval eteszeger tett az isten jámbor szolgája a megtévesztett Bedő Istvánnál. ★ — Jó ember 0 tisztelendő ur, kedves ember — mondogatták a kuiákok, miközben elkvaterkáz- tak vele. Kettőre igaz haragudott; aki nem fizette gondosan a párbért, meg 0 demokráciára'. Szeretni viszont a pénzt, meg a gyöngébb nemet szerette. Az öreg Takács néni fején találta a szeget: — Eldisputál ez nekünk a szószéken, de kilóg ám a lólába. Betyár rossz plébános. Olyan ravasz, mint hét ördög. Nyúzza azt a szegény Bedő Istvánt is hosszú évek óta éhbérért. A felesége meg... .— kuncogja el magát — hisz tudja az egész falu, no. Köténye sarkival szégyenlősem eltakarjál íálszfiwét éz öreg, aztán aprójéptéíwi eltopog. A rédicsi figyelmeztető Másfél esztendővel eze. 1 őtt a szemtelen kakukkfiók állat gondozás meg miegymás ürügyével át csalta a szülői házból a papi rezidenciába az egész családot. Rettenetesen bántotta Bedő István önérzetét az eset, de tehetetlen volt a minden hájjal megkent páterrel szemben. Szégyen- kezeit az egész fate katolikus Ilivé, csak éppen Semény atya nrin. Legutóbb olyanokat kiabáltak nyíltan a páter felé meglett korú egyszerű dolgozó paraszíasszo- nyok, lami, nyomdafestéket sem tűr. Kitudódott a piszkos ügye. k öf szoba, egy konyha. Ez a ré- dicsi^ pap lakosztálya. Mégis egy» szobában van az ágya a Bedőéké- vel. így fest az „igazi* fé'ebaráti szeretet nála gyakorlatban... Adj a papnak szállást — így módosul a közmondás. — Mert Bedő Istvánt e'zavarta a házból! k — Mondja tanácstitkár elvtárs, mikor hozzák már hozzám azt a békeivet, mert isten látja a le' ,f$m, rüpvöri aláírnám. ley kpvetel&tik « Semény. Neveltjei meg uszítanak a községben. Majd megfordul... Ráérünk a vetéssel... Egy aláírás csak egy aláírás.. .* * A ku'ák plébános mind a 24 holdját kishaszonbérletbe adta, a Défosz ébertelensége révén. A magyarázat kézenfekvő. Az uj begyűjtési rendelet szerint a dolgozó parasztság és az ország érdekelnek megfelelően lényegesen magasabb kötelezettségeket ró a ku'ákokra és ez alól igyekeznek kibújni Tehát a kulák terület re megállapított beadási kulcs sze rint kell a kisparass:toknak is a beadási kötelezettséget teljesíteni. így csapta be a 'f e'világosuk t- 10« kisparasztokat, igy akar gazdagodni a kisemberek bőjén. k Ott árt a demolrráciánah ahol csak tud. 'Htokban a lenfi esperes barátjával szövögeti jövő álmait. Már látják, Aogy jön Truman... Arcátlan képpel somfordái' mégis' oda a tanácshoz, mutatva,, milyen hazafi, mert alá alkarja írni a békeivet. Másokat mo7gait. ő meg igv fedez; magát \’k?’ma-'otijónak Bedő Tstvánnnk "s-ak lök oda vahmjt héba-hóka 0 kteSJartiÄftyölö kistaJS. k A mpöiebap. aztán 3 üTOonífcsa- ' Iádba* végkép beütött a menykő. Kitudódott egy újabb disznóság. Mária, a 19 esztendős 'eáhygyerek szégyenkezve vallotta be anyjának, hogy... Egy bizonyos; nem a szentlélek szállta meg. Az elmu'í héten a békéről, a becsületes, tisztességes életről ömlengett a szószéken. Az a néhány idősebb asszony, aki még betévedt a templomba, csak egymásra nézett. — Na ez aztán már több a többnél! Ez beszél nekünk a bá. kéről, az erkölcsről, ez a vén betyár?! Hisz ez a mi ellenségünk! k A falu népnevelői mondták meg neki 'eginkább. — Tolmácsoljuk a község dolgozóinak állásfoglalását, hogy a békeivet itt Rédicsen sem engedjük bemocs- kolni. Ezt csak a becsületes dolgozók írhatják a'á, maga nem! k Alj a harc. Mi legyen? „Rédies csak egy kis határszéli falu, nem számit* — a püspök talán igy gondolkodik Az is igaz, hogy a K-erka «.s-ds patak, a Zala meg fövő. Es a ói1 ágon ma már úgy zoknit az rnygé a esznek 5 fbküií, Szokoöl meg a tenger. A kisfák esete a kékeivrel Zalaszeutmihályon MSzT-szervezet alakult
