Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-01 / 76. szám
Ir Á járási tanács, nevelők, iskolabizottságok a jövő évi beiskolázás sikeréért A j'frvő évi beiskolázással kapcsolatos politikai felvilágosító munka jo ütambön halad a zala- szentgróti járásbaai. A pártszervezetek és a tanácsok útmutatásával megalakulták az iskolabizottságok. A nevelők és az iskolabizottságok tagjai által végzett meggyőző és főivilágosító munka eredményekkel járt már eddig is, A jelentkezés során megrendezett szülői értekezletek látogatottsága, a szülőknek itit elhangzott hozzászólásai, főként a nevelőkkel folytatott közvetlen beszélgetések visszatükrözik, hogy a szülők a demokratikus közoktatásügyi minísz- L.feTÍum’ által kiadott értékes, iránymutató brossurákat áttanulmányozták. Látják tehát népi demokráciánk megnyilvánuló gondoskodását gyermekeik jövője érdekében. A mi járásunk területén az üzemi munkásság irányszáma minimális, A felsőbb iskolába jelentkező Tanulók túlnyomórészt egyénileg dolgozó kis- és köz ép paras ztok, kisemberek gyermekei, A járás £61 áÜáilános Iskolái Vm. osztályos tanulója közül tovább tan olásra 136 jelentkezett. örvendetés, hogy a továbbtanulásra jelentkezett leányok arányszáma közel 50 százalékot mutat. Az iskolaf ai ok megválaszt ásában a özvetlenül ipari pályára átlépők száma igen nagy, A nevelők minőségi kiválasztásra törekedtek. A továbbtanulásra alkalmas gyerekeket megfelelő meggyőzéssel irányították a középiskolák felé. A mezőgazdasági és ipari technikumok iránti fokozott érdeklődés arra mutat, hogy a. falu szocialista átszervezése (elé fordul mindinkább járásunkban a figyelem. Az ipari technikámba 43, a mezőgazdasági technikumba7 21 tanuló jelentkezeti. A szövetkezeti, gondolát mély gyökeret vért a járás dolgozó parasztságában, Közgazdasági középiskolába — az elmúlt esztendővel szemben majdnem kétszeres számban — 21 általános iskolai tanuló kérte felvételét. Ä nevelői pályára zömmel leányok jelentkeztek, szánuszerint tizenheten. ami a nevelői hivatás népi demokráciánk részéről Való megbecsülésének eredménye. A további jelentkezésekre buzdító, felvilágosító .munka egyéneu- kint még tovább tart. A diákotthoni elhelyezésekre vonatkozólag elmondhatjuk, hogy a szülők megértették a költségek viselésében mutatkozó áldozatvállalást, Egy-két dolgozó paraszt szülő eleinte idegenkedve fogadta azt a kérdést, de amikor megmagyaráztuk neki félvilágosító munkánk során, helyesléssel fogadták. A közvetlenül ipari pályára készülő gycnrruekek szülei részéről sok eset- bén megnyilvánul az a kérés, hogy gyermekeik tamilóotthoni, illetőleg üzemi tanműhelyi elhelyezését a A szövetkezeti tagtoborzásban igen jó munkát végeztele oi belez- nai szövetkezet aktívái, mert az elmúlt napokban 40 uj tagot szerveztek. Nagykanizsáin 37, Sormáson pedig 23 taggal növelték a földművesszövetlcjezet (taglétszámát. A részvények befizetéséről sem tanügyi hatóságok és a tanácsok vegyék kezükbe. tökös: erűn zaiaszefntgi-öli járási tanács dolgozója. feledkeztek meg a ganabooci föld- mivesszöve'tkezet aktívái, mert 3200 forint értékű részvényt fizettek be, Baliatonmagyaíródon 2200, Bődén a, fogság 1000 forintot. De Gieüsén és. ZaáaEzentlászlón a tagtoborzás, a részvények befizetése is feltűnően vontatottan halad. Túlteljesíti baromfi- és tojásbe gyűjtési előirányzatát a kanizsai Vörös Csillag-tsz Tagértekezletein tárgyalta meg a nagykanizsai Vörös Csillag-termelőszövetkezet az 1951—52. évi ter- ménybegyüjtési rendeletet. A tagság nagy lelkesedéssel határozta el, hogy az áprilistól júniusig terjedő begyűjtési időszakra eső baromfi- és tojásbeadási kötelezettségének túlteljesítve tesz eleget a szövetkezet. Eszerint már április 2-án eladnak a dolgozók államának 150 darab baromfit, melyeknek súlya kb, 300 kiló. A itermelőszövet- kezet begyűjtési előirányzata 75 kg. Tojásból is lényegesen többet adnak, mint amennyi az előirányzat. A Vörös Csillag termelőszövetkezet ezzel példát mutat a többi te'rmelőcsoportnak, valamint az egyénileg dolgozó parasztoknak, , , iuJt ,ui„mvüí »«miirin pásít építés Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában Közelebb kerültünk a nagy kínai néphez N-emrésgiilben a mi kis délszláv kulturgárdántk felutazott Budapestre, hogy megtekútíse az Uj Kína )!riállítást. Nagy őröm volt ez nemcsak a kulfburcsoport tagjai számára, hanem egész Lénává] akaMa lakosságának, is. őrült miadenfci, hogy ingyen utazhatnak el az ország fővárosába -a kulturcsoporí! tagjai, hiszen az egész községből is csak igen kevesen látták még a gyönyörű Budapestet. Mondták is, hogy valaha csafic akikotr láthatott nagy városokat a szegényember, ha a frontra vitték. — Bezzeg a Murán fül motst sincsen alkalma véneinknek, hogy művelődhessenek, láthassanak — mondta az egyik boldog résztvevő. Kora reggel indultunk el Budapesten. Megnéztük az újjáépült Lánchidat és az összes ini©- Vezetességekeiv Aztán gyalog sé- táltunk a kiállítás helyére. A nagy kínai nép évezredes történelmét megcsodáltuk és boldogok voltaink, amikor Mao Ce Tung elvtárs képéhez érkeztünk. Tudtuk: ezután az uj, a nép boldogságát szolgáló Kina következik. A magunk sorsát láttuk a tkinai népben, a mi nagyszerű munikán- katt, az ő áldozatos, felfelétörő munkájukban. Csoportnak minden egyes tagja meghatódva állt, inog a képeknél és még jobban örül, hogy Pestre jöhetett. — Lám, ezt is a Pártnak kössönheffüJc, hogy megmutatta számunkra a kínai népet, közelebb hőseid hozzájuk — mondták. Itthon aztán mindenkinek elmondták a csoport tagjai, mit láttak. Hossziu órákon át mesélték a családoknak, az ismerősöknek. Már másnap 6 lány jelenítik szett a knlturcsoportba és fáradtságot nem ismerve tanul- najk. Szeretnének elmenni vidékre szerepelni, olyan kültrur- csosportot kialabitaai, mint amilyen a katymáriaknafk van, akik itt járták nálunk és jó szórakozást! szereztek nedvünk. Azóta is egyre lelkesebb, komolyabb a mi kuliurcsoporfiunk, mert mindjobban ráébred, hogy a jó kul- turmunka a szocializmus építője, a békéért folytatott harc segítője. IVÁNCSlCS ISTVÁN Vh. titkár. leleznán lél, Gelsén g^engép me§y a félémimszgyetkezeti részvények befizetése Aliitsuk a természettudományi munkát is a békeharc szolgálatába A természettudományi propaganda jelentős helyet foglal el a párt- munkában. Egyrészt azért, mert fontos számunkra, hogy az emberek világnézete tudománytalan téveszmék alapján áll-c, vagy tudományos alapon. A szocializmust építő ember fokozatosan meg kell hogy szabaduljon a „régi, helytelen megszokásoktól, babonáktól és minden olyan régitől, mely akadályozza az újnak, az egészségesnek a kifejlődésért. E munkának jelentőségét és súlyát úgy is le lehet mérni: ennek érdekében mit tettünk, mennyire segítettük dolgozóinkat, hogy a kapitalista csökevényektől megszabaduljanak. Ehhez a közel egy éve folyó szervezett természettudományos propagandamunka több mint 200 előadása nagy segítséget nyújtott megyénkben is. Pártunk II. kongresszusa, Ka nem is közvetlenül foglalkozott a természettudományos propaganda- munkával, de Rákosi, Gérő. valamint Révai elvtárs beszámolói, illetve hozzászólásai e területen konkrét feladatokat tűztek Pártunk elé. Természettudományos propagandamunkánkat is a békéért felyó harc szolgálatába kell állítani. Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójában beszélt arról, hogy tőkés táborban a béketaljesít- ményeket egyre inkább háttérbe szorítja a háborús készülődés, addig a Szovjetunió most fog olyan korszakalkotó művek megvalósításához, amelyek egész országrészek éghajlatát megváltoziatják; a pusztaságot virágzó termőföldekké alakítjákEzek a tervek, mint azokra a Pravda munkatársának adott válaszába^. Sztálin elvtáns rámutatott. szerves részei a Szovjetúnió béke politikájának. A megyében megtartandó tenné- szettudományos előadások tehát ezeknek szellemében mozgósítanak harcos kiállásra a béke ügye mellett. A mi munkánk is a békés építés munkája. Ötéves népgazdasági tervünkkel hazánkat átalakítjuk agrár-ipari országból ipari-agrár országgá. Ennek az átalakulásnak a társadalom területén is végbe kell mennie. Ezt az átalakulást kell, hogy segítse a mi természettudományos oropagandánk. A Szovjetúnió tudományának kimeríthetetlen kincsestárából merítve, ötéves tervünk egyes kérdéseinek tudományos és gyakorlati megvilágítása útján fokozottabban tudjuk mozgósítani dolgozóinkat a terv síkéres és időelőtti végrehajtására. Erről tanúskodik az a tény, hogy amikor az Ásványolcjkxrtató és Tér. melő Vállalat dolgozói előtt az olaj keletkezéséről, vagy egyik másik szövetkezeti községünkben, termelőcsoportunkban. az agrotechnika, a tudományos földmegmunkálásró! beszéltünk természettudományos előadásaink során, utána öntudatosakban kezdtek munkához a dolgozók, Az eredmény meglátszik a nagyobb termelésben, a munka jobb megszervezésében is. Pártszervezeteink a kongresszus határozatainak szellemében így tekintsenek a természettudományos propagandamunkára és így hajtsák végre e területen a rájuk bízott feladatokat. Előadóink pedig a nép nyelvén tartsák előadásaikat, ismertessék meg dolgozóinkkal a hatadó természettudomány kérdéseit. Bachwaíd Béta. Több támogatást a barlabidai DíSz-szervezetnek Barlakíáán az EPOSz-szervezét 1950 márciusában alakult meg. Akkor még közel voltunk a járási központhoz, s időnként kaptunk tanácsot és irányítást is. Amióta a járást kettéosztották, azóta csak ígéretét kapunk, azffc is csak nagyon ritkán. Mi, barlahídai DlSz-Hálálok úgy érezzük, hogy a seocializmus építésében reánk is szükség van. Kérjük az illetékeseket: neveljenek bennünket, mert mi is aktív harcosai akarunk lenni a szocializmus építésének. DISz-vezétőség, Barlahida. Feketén vágott., Fejtegetett, felhalmozott a buták Két évre és 2 ezer forintra ítélték özvegy Németh Istvánná pusz_ tamagyiaródi kulákasszony az 1950—51~e& sertésvágási idényre 3 főből álló háztartása részére 2 darab sertést vágott le, különös fondorlattal. Tudta ezt, hogy a másik sertésre engedélyt nem kap, azért Bánokszenlgyörgyön lakó vöje nevére kérte az engedélyt. A második sertés után a zsírt, mint első után szolgáltatta be. Az elszámoltató bizottság elől 78 kiló búzát, 55 kiló árpát, 114 kiló fejadagon felüli finomlisztéi! és 8 mázsa szénát rejtett el. Ugyanakkor 72 kiló zsírt, 10 kiló szappant és 7 liter petróleumot halmozott fel. A megtalált terményt ;a bíróság' elkoboztál és a rejtegető furfangos kulákasszonyt két évi börtönre, 2 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint! ío hold szántó elkobzásával büntette. Vaspör a fejlődés utján aspőr. Erdők, rételc, szántóv földek, dombok és mély völgyek váltják itt egymást. Rossz időben járművel nehezen megközelíthető, miért útja az esőzések idején járhatatlan. Bár a hároméves tervtől kapott egy utat, de az Vas megye felé vezet, A megyeszékhelytől messzire esik. Jogilag Zalaegerszeghez tartozik, de gazdaságilag erős szálak fűzték a legközelebbi Vas megyei nagyközséghez, Körmendhez. A viszony csak a felszabadulás után változott a megyeszékhely javára, amikor a Párt kinyújtotta segítő kezét a község félé. Az uralkodó elem itt is a kulák volt, aki a földnélküli parasztok munkaerejével szabadon garázdálkodott * írem át állottá a kora hajnaltól késő estig 'tartó munkái, egy VAirlrtuftf». 1951. Apr. 1. bögre aludtejjel, egy darab kenyérrel és néhány fillérrel fizetni. Persze, a néhány fillér legtöbb esetben csak ígéret maradt. A szegényparasztság legnagyobb része messze vidékekre’ szerződött mezőgazda- sági munkára, ahonnan csak késő ősszel tértek haza néhány mázsa gabonával és kizsarolt életük szomorú maradékával. A kulákok erejénél, csak a szószékről hirdetett igék voltak hatalmasabbak, mert az éhező, sok- gyermekes zsellér gyakran csak ezekkel lakott jól. Gyakori volt ebben a faluban — az urak örömére — a verekedés. TVf it törődtek ezzel a régi rend"’*■ szer urai: — Hadd üssék egymást a parasztok. Csak a vegén jelentek meg a kakastollas csendőrök, hogy a győzőket, puska- tus-kurában részesítsék és az esetleges embarhalái esetén egy itt szerencsétlen émberrel növeljék a tekintetes vármegye börtönének létszámát. Amíg a paraszt egymást üti, egymással van elfoglalva, megfeled, kézik az igazi okról, az igazi bűnösökről, akikeit valójában ütni kellene. Vaspör és a Vas megyei Halastó község között fél évszázad óta egészen a felszabadulásig tartott a legádázabb ellenségeskedés. Hogy mi volt ennek az oka? Azt nem tudták volna megmondani, csak annyit tudtak, hogy sem politikai, sem gazdasági ellentétek nem voltak köztük, de még nőügyek sem, mert a gyűlölet, akkora volt. hogy az egymással szembén álló községek semmi pénzért sem nősültek volna az „ellenséges“ területről. Aki mégis megtette, azt- megbélyegezték, árulónak nevezték, mert átállt az „ellenfélhez“. Búcsú alkalmával megtörtén", hogy $)0—60 harcedzott parasztija- tál ment át a búcsút tartó község be. Délelőtt meghallgatták a misét. Arról nincs hivatalos feljegyzésünk, hogy a pap megáldotta e ka róíkat és egyéb ütő és szúró harceszközeiket. Annyi azonban bizonyos. hogy a verekedés soha sem maradt el és hol egyik, hol pedig a másik község „győzelmével'1 végződött. C zerencsére elmúltak ezek a parasztságunkra és általában a dolgozókra nézve tragikus és szégyenteljes idők. Azok az urak, akik a gyűlöletet szították, nagyrészt odaát vannak az imperialistáknál, ahol továbbra is szabadon folytathatják aljas mesterkedéseiket. A béke erői kivetették magukból a dolgozók vérén és verítékén kövérre hízott élősdieket s mint ahogy dolgozó népünk állama a legjobb baráti viszonyban él Romániával. Csehszlovákiával és a többi békc'szeretö és az imperialisták igája alól felszabadult állammal, Vaspör és Halastó is kezet nyújtottak egymásnak s most már nem karóval ütik, hanem munkával és jó tanácsokkal segítik egymást. Vaspör, bár nem tudott lépést tartani a többi, közlekedésből ke- vésbbé elzárt községekkel, mégis, a felszabadulás óta évszázaduk mu la szia sál pólói la. Bekötőutat kapott, amely Szőce—Rimánnyal köti össze a községet. A hároméves terv ajándékaként postahivatal létesült és az ötéves terv jól félszerelt f öl dművesszö vetkezettet adott nekik. — Érezzük a Párt segítségét — mondják a községben. — Az a tanács intézi ügyeinket, amelyet mi választottunk. Aztán munkaalkalom is van bőven. Akik régen a kizsákmányoló uraságokhoz jártak dolgozni, most az állami gazdaságoknál szerződtek le munkára. Örömmel dolgoznak, mert mindenük megvan: jó lakás, jő étkezés és szép fizetés. Sokan jelentkeztek ipari munkára is. A község élete megváltozott. Rövid idő múlva villany is lesz. Vaspör a fejlődés útiéra lépett. A klerikális befolyás érezteti ^ ugyan hatását, de a felvilá- gosultsrV egyre' nagyobb méreteket ölt. A község dolgozó parasztsága művelődni akar. könyvtárat kér. Uj áramlat sodrában, a., boldog jövőben vs'.ett Hitt«! építik' '&z új falut, - a szocialista jövőt. • Takács Elemér. í
