Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-30 / 100. szám

RÉGI MÁJUSOK Ahogy elnéznem a zalacgerszie- *iek lázas, örömteli, ünnepre-ké- ■szölését, eszeinbejutoltak a régi májusok, az a sorsok május el­éé je. amely rendőrkardok pengé­sétől yolt hangos, amikor az ün­neplő arcokra a gumibotok cs a íTendőrkardok nyomán Gclülp az elnyomó osztály elleni gyűlölet. Fiatal festő és mázoló tanuló Tokáin, amikor 1909-ben először- [vettem részt május 1 megümep- uésébsn. A szakszervezet földszintes he­lyisége a Wlasies Gyula-utcában, a jelenlegi Ady-utcában volt. Ili gyülekezett a munkásság. Innen indulunk cl, ki a szabadba, mert u városbai mindennemű gyüleke­zési megtiltottak. Gyülekezni csak a Emploni előtt lehetett. Tudták jói a k api. a list ők, hogy a temp­lomban senki sem kér béremelést, ott gondoskodnak arról, hogy senkinek se jusson eszébe: a munkásságnak; össze iklell íog- nia. hogy szétzúzhassa láncait. Az első május 1-i ünnepem ku­darccal végződött. Már amikor elindultunk, a rendőrség felszó­lított bennünket, hogy oszoljunk' szé.. Valaki visszaszólt, amire aztán a lovesrendörök k-özibónk rontottak. Az ütés nyoma már másnapra nem fájt, de az ütés -o ;a mélyen belém vésődött, mer! eliöl a nap-ói kezdve lettem erei.! a munkásosztály számára, ettől a” naptól számítom annak a harcnak a kezdetét, melyet az iállegalivásban miinkástársaimmal kgyüt-t a szebb jövőért folytattam. Felszabadulásom után, min! fiatal segéd Budapestre kerültem és 21-ed magammal Donátli Fri­gyesnél dolgoz.am. Május 1-re sztrájkot szerveztünk. A rendőr­ség egyik utcából a másikba szó. ri-folt bennünket. Néhány kira­katot, bezúztunk és egy villamost felbori-oftuntk, de á túlerő győ­zött. és mi, akiket nem fogott cl a rendőrség, a budai hegyekben ü mepellük május 1 -él. Donáih Frigyes másnap kiadta a. nmukakönyvemet! A következő év májusa a Pesti Pára fagyárban, az azutáni Zalaegerszegen ta­lált. A városnak minden olyan részében, ahol gyülekezésre szá­míthattak, re időröík: cirkállak ugy, hogy csak kettesével, hár­masával tudtunk. kivonulni ’ a Sziv-hegyre, ahol aztán munkás­mozgalmi daiokat énekeltünk, be­szédeké. tartottunk és szavain lók hangzónak el. Még ide is kiólál­kodtak utánunk a rendőrspiclik, de itt '.lem mer tők megzavarni ünnepünket s mi. amikor eljött aő este, ugy éreztük,• hogy ez a május 1 újabb erői adott <u harc folytatására. A legszebb május 1. 1919-ben köszöntött ránk. . Ekkor -ismét Budapesten voltam. 1918 novem­ber 21-lűi 30-ig alakítottuk meg a Konmumis.a Pártot. A Vi-ss- grádi-uteában volt a propaganda osztályunk és Innen-indult el . az első Vörös Újság is november 7-én. Május 1-et soha nem lá­tott lelkesedéssel ünnepelte Bu­dapest munkássága. A város vö­rös szinfa 'öltöd, a gyárakat fel­ük zavartalan kenyérclliitiis a megyeszékhelyen is nagy meg. nyugvást keltett a dolgozók kö­rében. A kulákok cs más speku­lánsok nem vásárolhatják fel most már a kenyeret, mint ahogy az- i1 ött tették. Minőségileg és meny. nyiségdeg is biztosított a dolgozók kenyérellátása, ez kétségtelen. Van azonban egy olyan jelenség Zalaegerszegen, amellyel jfcapcso- C itba® több panasz érkezett már szerkesztőségünkhöz. Mégpedig az, hogy a népboltok naponkint szá­molnak el a jegyszelvényekkel és ha egyik-másik dolgozót a köte. iesség ket-három napra vidékre szólítja, azt jelenti, hogy Zala­egerszegre visszajövet' érvényte lenné vált két napi kenyérfejadag- ja. Az állami gazdaságok központ­jának dolgozói közül többen jár­tak így. Az lenne a javaslatunk a Nép- bolt központ, illetve a városi ta­nács felé, hogy a népboT tokát mindepjiap, hanem egy héten két­szer számoltassák el a jegyekről és egy-egy napra szóló jegyszel- vényre két nappal előbb, vagy két nappal később is-lehessen kivál­tania kenyeret. JVállatjuk Amikor arról volt szó, hogy a békevetés során minden tavaszi mag május elsejére a földbe kerül, megyeszerie elhangzott ez a fo. gadkozás: vállaljuk. Aztán jöttek a jelentések, Bocfölde április 20-án, Nagylengyel április 24~én végzett a békevetóssel. Így követ­keztek a községek hosszú sorai egymásután. A Földművelésügyi Minisztérium jelentését közölte pénteken a Szabad Nép: Zala megye a napra, forgó vetéssel le van maradva. Érdeklődtünk a Magtermeltető Vállalóinál, mi is hál a helyzet ezen a téren. Mi még szerződésen kívüli vetőmagról is gondoskodtunk! — hangzik a válasz. — Rajtunk nem múlik semmi. Huszonöt múzsa napraforgóvetőrnagoit diszponáltunk or öt járási székhely földmüvesszö. vethezeteihez a nagykanizsai köz­raktárból. még a keddi napon. — Egejp&zggi földművesszövet­k'zgíZ "r&ién!. -yt J&iii'án érdek lődünk, mt van ar ^pnjmafoTgobéiö- maggal. — Hét 'trmfs^ol itt a pa­pír, de vetőmag sehol. Pedig már több községből jöttek hozzánk . . . o közraktár nem szállított.. . — Ez a válasz. Hát ez az egyik oka annak, hogy a megyében néhány községünk egy nappal május elseje előtt nem tel­jesít ette napraforgóvetési előírány. zalát, a másik pedig, hogy a föld­művesszövetkezetek aktívái néhány helyen nem fordítottak kellő gon­dot arra, hogy időben megköttes­sék a termelési szerződéseket. Vállaltak, de teljesít jük-c?!... Vonjuk le a tanulságot! Van jónéhány téglagyárunk9 van két téglagyári egyesülésünk. Most a, másikról szól a lecke. Ez pedig valami hallatlan névvel fel­ruházott egyesülés, lényege, hogy a megyei tanácshoz tartozó kis téglagyárakat fogja össze. Azaz csak kfilüene összefognia, irányíta­nia, egészséges munkaversenyéről, jó tervteljesltéséről, békehetének megszervezéséről gondoskodnia. Szavunkra, ezt nem a téglagyárak hiányában nem teszi. Csupáncsak azért, mert nem tölti be megfele­lően hivatását. Errät egyébként tanakodik a téglagyártás lemara­dása és a. békebét hiányos meg­szervezése. Pacsán például a tég­lagyár telepvezetője a békehét kö­zepén nem tudott arról, hogy bé- keműszak van. Arról, hogy üze­mét párosversenyre hívta a zala- lövői téglagyár, lapunkból érte­sült. A tervtől 400.000 téglával maradtak el. Nem biztosítottak benzint a téglagyár motorjához, három nap kiesés származott eb­ből. S mindez talán a telepvezető felelőtlensége? Van benne valami, de a jelző az ES vezetőségét ille­ti. amely nem intézkedett á béke. hét' beindításáról, nem gondosko­dott a párosverseryek szervezésé­ről. •elmulasztotta az ellenőrzést, nem biztosítottá a benzint. Tudnia fcefl az ES-nek, hogy a megye kis téglagyárai egyáltalán nem közömbösek népgazdaságunk* békeharcunk számára. Felelőssége, feladata pedig aurái nagyobb, mert azt is tudnia keik hbgv a kis t'ég'agyárak dolgozóinak Teg. nagyobb része kétlaki. vezetősége kevés szakmai, politikai .tudást caáólífott el. ]T>e f’ika’T’-k é<= r* '■ i}r fir,aírj ió! 7­T ic, án -r- ■ *---.7',; sa m.agisJatára eme’tr^dlk lé7 tra^'y >—; rym VátrxáttíV ftfOnkl '!«* bVüefe — .föhbah 1>'h Erre jegyen figyelmeit« az EÄ dolgozói számára -a .proletárnem. retköziség nagy békedemonstráció ja. díszítették, az álcákon derűs ar­cú, boldog dolgozóik: hullámzó- lak. Budapest és az egész or­szág népf, «zen a napom szaba­don, boldogan ünnepelt. Vörös katona voltam. Állandó liarco, folytattunk a reakciós, tá­madó erők ellen. Salgótarján mellett megsebesültem. A lába­mat lóUci1' át. Amikor felgyó­gyul lám, Budapestet inár meg­szállóik a reakciósok román lfad- eröi. . Nagykanizsa még a mienk volt. Néhány nap múlva én E olt voltam. Hiába. Sok g'oit az áruló. A jobboldali szoedemek nyíltan is eU-nünk fordultaik. Ma. vaiszerdahelyen kerüljem a fe­hér hóhérok fogságába. Egyik in- *e rh áló tábori.) ól. ui másikba vit­tek. Embertelen kínzásokat kei­len á'élnünk. 1921-ben kerültem ki az in;ernálótáborból. Ezentúl is megfigyelés alatt álltam. He- le fiiként (kétszer keljeit) a rendőrsé­gen jelen tki^znem. Csak mi, akik végig harcoltuk a szabadság útját, imijük 'igazán, mi; jelenlelt 1945-ben az első, va­lóban'szabad május 1. Most ami­kör ezt az épülő, gyönyörű dísz­kaput nézem. 57 harcos május vonul el szemeim elolt. 37 évig hurcoltam a régi munkásokkal és azokkal a márfirokikal együtt, akiknek emlékműve most ott fill a Szabadság-téren, hogy leráz­zak a dolgozók kezéről a bilin­cseket. Soha cl nem múló hálá­val tartozunk a Szovjetunió hős Hadseregének, hogy ezt a boldog napot, a boldog életet ajándékba adta nekünk. Ez. a nap ma is harcos ünnep, a régi ellenségek most is ellenségeink. Fegyvereik csöve felénk irányul. Okuljunk a régi májusokból és ezen a gyö­nyörű ünnepen edződjünk acéllá, ez az ünnep legyen figyelmezte­tés az imperialisták felé, Tito bandája felé, hogy erősek, elszán­tak, kitartók vagyunk és békén­kéi-. száz poklon á-fe is meg tud­juk védeni. Elmondta: BUDaY GYULA a Zalaegerszeg? Közületi Ingat­lankezelő V vezetője. A zalaszentlörinci népnevelők nem egyszer mondták a község dolgozóinak a békekölcsönjegyzés ideje alatt: minél több békeköl­csönt jegyzőnk, annál több térül vissza községünknek. Az alig 100 házat számláló község dolgozói megértették, hogy a békekölcsön jegyzésével ís a nép államát erősí­tik, saját jövőjüket építik. Min­denki erejéhez mértén jegyzett bé­kekölcsönt és a községben több mint 7.500 forint jött össze. Azpta háromszorosan térült visz. sza- a forintokból összeadott ösz- szeg. A község a kultúrotthon át­alakításához 8 ezer forintot kapott, rádiót, maximlámpát, színpadi elő. és körfüggönyt, diapozitív vetítő- készüléket és 300 kötetes könyv­tárat. A falu központja A község dolgozói örömmel fo­gadták a nép államának ajándékát és valóban a község központjává vált a kultúrotthonuk. Itt jön­nek össze esténként fiatalok, öre­gek rádiót hallgatni, tanulni. Már sok olyan kezdeményezés lindult el a kultúratthonból, amely dicsé­retére válik a kis községeknek és nagy mértékben elősegíti a nép ál­lamának, a béketábornak az erősö­dését. A Szabad Föld Téli Esték ideie alatt már sokszor szó esett a ta­vaszi munkákról, a tavasziak idő­ben való elvetéséről, s mire eljött az ideie. minden egyes dolgozó tudta kötelességét. Most már csak a kukorica van vissza és ennek a vetése is javában folyik, hogy má­jus 1-re mindén tavaszi a földbe kerüljön. A legutóbbi Szabad Föld Vasárnapon már a növényápolásról tartott előadást Nagy István, a község tanítója. A falu dolgozói megvitatták az előadás anyagát és elhatározták, hogy mindenben kö­vetik a minisztertanács határoza­tát, hogy magasabb termést érje­nek el. Havonta könyvankét A keddi napokon Csákány Lajos kétholaas dolgozó paraszt fiának van dolga bőven. Ö a kultúrotthon könyvtárosa és ilyenkor 30—40 könyv is gazdát cserél. Minden hó­napban könyvankétot rendeznek. Legutóbb az ,,Egy igaz ember“ c. szovjet könyv tartalmát vitatták- meg a község dolgozói, azelőtt pedig Verés Fétertöl a „Próbaté­telét Jó munkát, tanulást, szórako­zást teremtett a községben a kul­túrotthon. A község fiataljai nem­régen adták elő a „Liliomfi“ c. háromfelvonásos színdarabot, de máris újabbal készülnek, hogy ta­nuljanak belőle és szórakozzanak a falu dolgozói. Mindezt a tervtől kapták, mind­ez a békét jelenti, a szabad életet és a község dolgozói még ennél sokkal többet akarnak. Ezért har­colnak a, tavaszi munkák időben való elvégzésével a békéért, ötéves tervünk sikeréért. Kniturmnidka Bázakerettyén. (A bázakeretfyei olajipari üzemek kultúresoportjai ered­ményesen szerepeltek az Or­szágos Kultúrverseny nagy- kanizsai területi bemutató­ján. A tánccsoport első he­lyezett lett, s a színjátszó- esoDori is továbbjutott „a megyei döntőre. Ennek a knltúrcsoportnak a munká­járól szól beszámolónk.) Megjött a tavasa és mi ün­nepre készültünk. Örültünk az élet­nek, a frissen újjáéledő életnek, 6 valami belső hang megszólalt Jelentkezz szakérettségire Pártunknak az új szocialista ér. lelmiség kialakításáért folytatott következetes harcában, egyik jelen­tős győzelme volt 1948-ban a szak­érettségi tanfolyamok felállítása. Ezen a tanfolyarpon lehetővé teszi mindazon fiatalok továbbtanulását, akik a Horthy-rendszerben nem ta­nulhattak. A kapitalista társadalom a mun­kásokat és a parasztokat a legszá­nalmasabb szellemi elmaradottságra ítéli. Az a gazdasági helyzet, amely­ben a parasztság él, az elzártság, az elszigeteltség elsorvasztja a fa­lusi fiatalság szellemi érdeklődését. A saját, vagy a bérelt föld röge kizárja azt a lehetőséget, hogy a tudomány vívmányait megismerhes­se és alkalmazza s így kizárja a tehetségek kifejlődését is. így nőit fel dolgozó népünk a múltban és így élnek ma is a ka­pitalista államok dolgozói. Nálunk. 1945-ben megnyílt a le. hetőség, hogy a nép kezébe vegye a saját ügyét. Népünk tud élni a Szovjeiúniótól, a hős Szovjet Had­seregtől kapott szabadsággal. A múlt évben 4390 fiatal leány és fiú jelentkezeti szakérettségiző tan- , folyamra, hogy sokoldalú, képzett'; 5 művelt emberek váljanak belőlük, S hogy minél jobban hasznára válja- | nak az épülő szocializmusnak. 1 Az idén 5.500 fiatalt hív Pár- 1 tunk a szakérettségi tanfolyamra, mely 11 hónap alatt egyetemre ké­szíti elő azokat a tehetséges mun­kás. és parasztit jakot, akik a tu­domány várát be akarják venni. Megyénk üzemeiben, DISz helyi­ségeiben a tavaszi vetésnél erről tárgyalnak fiatat ■rönk és ad iák he f 'jelentkező íveiket a párfszcrvr-c* I hoz. | Tobhe.kkel elbeszélgettünk és 1-vYfilnmél hallgattuk a joriojükről. Hétfő, 1951. ápr. 30. terveikről beszéld, kipirult arcú fiatalokat. Dankovics László 19 éves fiatal elmondja, hogy r&ki már két barátja, Török Dénes és Kér. kai Miklós szakérettségi tanfolya­mon vannak, ahol teljes ellátást, tankönyveket, tanszert s még 100 forint ösztöndíjat is kapnak. — Alig várom, hogy én is mehes­sek — mondja lelkesült hangon —. Apám és anyám már rég meghall. Továbbtanulni eddig nem tudtam. Most szüleim helyett a Párt az édes szülőm. Bállá József magasépítési mun­kás így beszél'. —- Mindent elkö­vetek, hogy építészmérnök lehes­sek. Bízok a Pártban, tudom, hogy a Párt segít, amit én azzal hálálok meg, hogy minden erőmmel harco­lok a békéért. Fehér Ilona ápolónő, akinek ap­ja Dunapentelén dolgozik, csillogó szemmel mondja: — Orvos akarok lenni. így akarom kivenni részemet a szocializmus építéséből. Ifjúságunk megértette, hogy mi­nél magasabb tudással rendelke­zik, annál erősebb védelmezője le. hét a békének, mert nagyobb ered­ményeket tud fölmutatni a terme­lés vonalán. Ifjúságunk figyeljen fel Pártunk hívó szavára és jelentkezzék szak- érettségi tanfolyamra a helyi párt- szervezetnél. VECZKO JÓZSEF. ZA LA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele lös szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős riadó: Darabos Iván Szerkesztőség. "<?í>o Kossuth Lajos ntoo ' ■i IV. it k nizsa Zrínyi M . TV • :>4 Kiadóhivatal• Zaiaeger -.ze|j, Széehényi_tér 4 ^'e*’ ^ kanizs&tt íftinyl M.-n. 29. Tel. - M. EV szült a Vasrnegye nyomdában Szóm, IiStliely, Kossuth L._u. 6. Tel: 75. — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. bennünk’. És mi szerettük volna vi­lággá kiáltani: BÉKÉT!.,. * A göcsei lankák, serdülő lánykák' vbolyáztak a ho^szúvirágú mogyo­rók aljában, s víg nótájuk lehal­latszott a kerettyei kultúrház nap­fényben úszó homlokzatáig, A kerettyei kultúrcsoport a béke jegyében kezdte meg munkáját és vz indulás nehézségem a nagy, kö­zös cél segítette át a kultúra úi munkásait: valamennyien békét akarnak, a békéért harcolnak. Ma oédig a megyei döntőre készülnek. Nagy utat tettek meg, míg eddig jutottak. Kijárt a kulturcsoport vidékre. A falvak fehérremeszelt házaiban az esti kultúrműsor után még jő ideig vitatták a dolgozó oarasztok a látottakat, hallottakat, s az eredmény az lett, hogy a kul- túrcsooorí közelebb került a fal­vak népéhez és ma már az üzemi kultúrmunkások q falvak dolgozó oarasztjaival együtt kiáltják: BÉKÉT!... Kultúrcsoportunk megnyerte a járási versenyt. De azután is szor­galmasan járt ki vidékre műsoros estéket tartani. Eredményesén sze­repelt kultúrcsoportunk a területi bemutatón is és most a. megyei döntőre készül. Azzal teszi ezt. tel­jessé, hogy mindjobban elmélyíti a dolgozó néppel kapcsolatait. Ez, legfőképpen ez a jó kultúrmunka alapja. És ennek nyomán már előt­tünk lebeg a távoli — vagy talán nem is olyan távoli? — cél: Báza- keréttyét a Göcsej kultúrközpont- iává fejleszteni. Most május 1-re készülünk dal­lal. tánccal, zenével, színműve!,, bábjátékkal... És mindezek mellett ott lesznek-a jövő kultúrmunkásai. az úttörők. Göcsej olajat ad, de névéin!, tanítani is akar, szórakoztatni a dolgozókat. Göcsej hallatja hang­ját, s a népek nagy kórusának hangjai között ott hallatszik a ml hangunk is. A békét követelő milliókkal együtt harcolunk mi is a békéért, s építjük a szocializ­must, a boldog jövőt. Akkor majd világszerte egyenlő lesz az ember, az egész világ együtt, örül a békének, s akkor így tavasz táján, ha künn a hosszúvirágú mo­gyorók alján tépik ismét az ibo­lyát. akkor is boldog ünnepet ülünk olyan ünnepet, amilyenre p’ost készülünk. IpV járulunk hozzá mi, keréty- tyei kultúrmunkások ís az új világ építéséhez, BADACSONYI LAJOS. Bázakcrettye. Békeharcra nevel a zalaszentlőrinci kultúrotthon

Next

/
Thumbnails
Contents