Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-03 / 77. szám

A tavasai munkát igy keil megszervezni Csácsbozsok a békeharcban is példát mutat Csácsbozsok község dolgozói 0 itcrménybegyüj lésben is kitellek magukért. 114 százalékra teljesí­tették előirányzatukat. A csácsbo_ zsoki dolgozók átérezték a köte­lességüket. a: béke ügye, dolgozó népünk iránt. Jól tudják a csács- bozsokiak. hogy ötéves tervünk jobb életet, magasabb kultúrát, több traktort biztosit 01 mezőgaz­daságban. így megkönnyebbül u falu dolgozóinak is a munkája. Ott van a bekötőút, emit a Terv­től kapott Csácsbozsok Azután oü a villamosítás, kultúrotthon. Jó versenyszervezés, példamutatás A tavaszi munkákban sem ekarn'aik ám szégymt vallani. Mu­tatja ezt a tanácsházon kifüggesz­tett frissen vezetett versenytábla is. A „rivális“ kisbücseá eredmé­nyek is olt vannak rajta. Lássuk mi az eredmény. Hajgató Ferenc tanácstitkárral beszélgetünk. El­mondja, hogyan szervezték meg a munkákért. — Hogy időben el tudjunk vé. Igetzni a vetéssel, első feladatunk volt a megtisztítás megszervezé­se, Nálunk mindenki megtisztítot­ta idejében ra magot. A tal’atjelő- készítés jött sorra ezután A pártszervezet és a tanács tagjai mulattak példát minden munká­ban. El is vetettek a kukoricái, krumpli kivételével. Követték őket a falu dolgozói. Párosver­senyre hívtuk ki Kisbucsa közsé­get. Ez még nagyobb lendületet adott a munkákban. így értük el, hogy a aaib, olajlen, mák 100. az árpa 98. lucerna 95 és a burgonya vetésünk 65 százalékos. Kiépítet­tük a dülöfelélősi hálózatot. A tanács állandó bizottságának tag­jait is beosztottuk az ellenőrző munkába'. Miattunk nem fog szégyenkezni a megye — mondot­ta. A „vizes talaj“: a kulák hang]a — Jó munkaszervezés — ez a siker titka — Persze nem beszélve arról, ha az időjárás még kedvezőbb lenne — szól közbe Németh Jó­zsef 14 holdas középparaszt. — De azért megmutatjuk, hogy nem maradunk űe a kisbucsa isiktől, mert a helyi pártszervezet irányt mutat a munkánkban és ami még fontosabb, at fiatalok is bekap­csolódnak a munkába. Valóra, váltjuk a minisztertanács hatá­rozatát m növénytermesztés fej­lesztéséről. Segítjük az ötéves terv megvalósítását. Nálunk is éppen olyan ,,vizes a t'dlaj“, mint másutt a megyében. Erre nem hivatkozhat- egy község sem. A jó munkamegszervezésen múlik minden. Cinki Kálmán DlSzJtag is lel­kesen beszel az elért eredmények­ről. — A közös összefogás a mi sikerünk titka. A pártszervezet, a tanács és ai tömegszervezetek népnevelői szoros kapcsolatot* teir- tenak egymással és állandó felvi­lágosító munkát végeznek. Be­kapcsolódott eiz MNDSz is. Nagy­ban előre lendítette 01 vetési mun­kát a dűlők közt kialakult vá­rosverseny, a vetőgépek szakszerű ki használása. Táblák szerint osz­tottuk be a gépeket. Ugyanakkor az osztályharcról egy percre sem feledkezhetünk meg. A ikulákok nem az ő ,.tervüket“, hanem a miénket kell, hogy teljesítsék, mert szigorúan ellenőrizzük őket. Ezt tanultuk Rákosi Mályás kongresszusi beszédéből A napi munkák mellett 0 kulturéletrol sem feledkeznek meg, hisz kaptak kullurotthont is a Tervtől. A megyei kulturverse_ nyen egy gyönyörű néprádiói nyertek. Itt szórakoznak és tanul­nak a hetenkint megtartott Szai- bad Föld Téli Estéken. A mező- gazdaság soronlévő feladatait is itt beszélik meg, így érték el, hogy a Szabad Föld Téli Estéken általánosságban 80—100 hallgató vesz, részt állandóan. És micsoda vitákat rendeznek! — A békéről sem feledkezünk ám meg — szól közbe Szilágyi Jánosné, az MNDSz ügyvezetője. — A Párt, ai tanács, a DéFOSz és a DISz már megbeszélte a. Béke Viiágtanács felhívásának fíJáirá- sával kapcsolatos feladatokat. Úgy határoztuk, hogy ebből a ne­mes munkából is méltóképen ki­vesszük fli részünket. Olyanfor­mán, hogy a községünkben nem lesz egyetlen ember, ráki ne tud­ná, hogy miért írja alá a békei­vet. Kisgyüiéseken már beszél­tünk erről. Ezzel fogunk válaszolni mind­azoknak. akik egy újabb háború kirobbantására készülnek. A nő- nevelők is háziagitációt végeznek a faluban. Azt akarjuk, hogy az előttünk álló feladat ólait ne egy­mástól szétesve, hanem egymás­sal párhuzamosan valósítsuk meg. Ezt tanultuk mi Rákosi elvtárs II. Kongresszuson elmon­dott beszédéből. (Druskóczi), 'Áprili 3-ún_ kedden az összes nagykanizsai üzemekben ünnepi értekezleteket tartanak. amelye­ken megjutalmazzák a kongresz- szusi verseny élenjáró dolgozóit. Este 7 órakor fáklyás felvonulási lesz a Szabadság-térre, ahol kultúrműsorral egybekötött tábor­tüzet rendez DISz és az MSzT a honvédséggel karöltve. Április 4-én reggel fél 9 órakor <a nagy- kanizsai dolgozók küldöttsége megkoszorúzza a város felszaba­dításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök sírjait. 9 órakor megkezdődik a felvonulás a Szol. badság-téri Szovjet Hősi Emlék­műhöz, ahol a koszorúzás után Ferenczi-Szabó Béla elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára mond beszédet. Este 7 órakor a városi színházban ünnepi műsor lesz a kanizsai körzeti bemutatón részi- tett legjobb kulturcsoportok köz­reműködésével. Ünnepi beszédet Vukics László elvlárs, a kanizsai Olajipari Művek Pártbizottságá­nak titkára mond. Egésznapos műsor Kanizsán a felszabadulás ünnepén A tavaszi munkákban is példát mutatnak a termeiőcsoporíok Termelőcsoportjaink példát ‘mutatnak az egyénileg dolgozó kis- és középparasztoknaik a (ta­vaszi munkák időben -történő el­végzésében, A novai Vörös Zászló tszcs .a lentíkápolnai tszcs-ve! állt p ár ős versen yben. Eddig be­fejezték már'1Ó hold olajlen, 15 hold árpa, 10 hold zab, 2 hold mák és 20 hold lóheremag veté­sét, ugyaniakkor még 80 hold őszi kalászoson a fej trágyázást é.s a íogaso’jáisif is. Hasonló a helyzet ,a it űrjei Ifjú Gárda-iszcs- nél is. 15 hodid árpa. 20 hold zab- 5 hold zabosbiifcköny, 3 hold rostion, 4 hold máik, 2 hold d u g v áh ys-á ,r g a r épa, 20 hold Telié fti ere és 10 hold vö­röslőre vetésével 8 hold ősz ive- tésien. a kétiszeri fejlrágyázás és a fogasolási munkájával ie vé­gezték. Zalailövő . szövetkezeii község­iben is p áros versenyben végzik a munkákat a tszos-lk, A hiányos­ság azonban az, hogy versemj- ‘szsrződést nem kötöttek még egymással. Eddig a Kosisulh és az Uj élet I-es lermelőcsoporticú érték el a legjobb eredményt. Jól halad a munka Szentliszlón is. A két csoport egymással pá­ros versenyben áll. Az első tipa- mi (tszcs a tlakarrn ány termes ztés .szempontjából olyan nagyobb te­rületekre vehette el az évelő nö­vényeket, amelyek arra alkalma­sabbak. Határjárás során a Ill-as lipimi tszcs lúgjaival együtt állap itat át: meg, hogyan vessék a lóherét. A munkálatok­ban a tagság ,a bevitt földterület arányában vesz részt és a le­dolgozott. napokat, a munka a rá-' nyában számolják el év végén. Javítani való van ezen a té­ren a paosai, zaLaszen-tmihályi és a kcimendollári első típusa cso­portoknál, mert a munkákat nem közösen végzik, haibár jó ered­ményt éritek el a tavaszi munká­ban, de ugyanakkor megsértik ezzel a tszcs alapszabályzatát. Még jobb eredményt (tudtak vol­na már elérni az eddigi munká­jukban is, ha ez a hiba nem áll renn. r> t Kemény helytállással a a békéért Minden erőt forditsnnls falun a vetés meg'g'yersitasára 2 miiéi a zalaszenigróü járás az élen , A TORON? csúcsa a felhőiket keresi és -taltfva alatt, mélyen a földben kutat a fúró. A föld fe­kete vérét keresi és mohón za­bái. Alulról földel, felülről csö­vet és a kapcsolók modern Tol- Idilkéut elégítik ki igényét. To­csog a szürke iszap, s a furó­munkás, aki napjában -ezerszer üs belelép, gumicsizmáján, overall- ján viseli nyomait. A furómunkás szinte a torony- (nyai hál. Az pedig sosem alsziík. A munka nem állhat le -egy pil­lanatra sem és különösen érdekli laz embert, a munka minden pi> 'Ianat-a, ha a sztahanovista cím­ért versenyez. Mert ez a brigád, Sztahanovista fúró-brigád akiar lenni. Már régebben, a ikong-resz- fezusi verseny idején határozták el, hogy valamennyien kiérdemlik ß sztahanovista kitüntetést úgy, (ahogy azt vezetőjük, Szűcs László felvtars főfu rémes tér kiérdemelte. Mert milyen nagy dicsőség az, ha valaki sztahanovista, hát még (ha az egész brigád az. — MI KELL hozzá? Kemény helytállás, jó munka — igy lel- ikesitíette a brigádot Kiss Imre 'elvtjárs., furómester, az alapszer­vezet ititkára, — Helytállni úgy, »ahogy azt Szűcs elvtárs tetíe, •ahogy az edzett furómunkás (tud helytállni azért, amit akar, (amit szeret: a búkéért, a Párt­iért. — a szavaik ennél a brigád­nál nem pusztába kiáltanak. Ke- tnxény emberek, amiilyen csaik Te­het egy furómunkás, akinek nincs hideg és nincs meleg, nincs por és nincs sár, csak munka Van, dörömbölő molor, zajtala­nul forgó asztal, zörögve kapcso­lódó rudazafc. Ott áll ki-ki a maga posztján les minden IdegiszáJa ott van, amit nem lát, csak amit érez. ÍKufcatóíurás. A legnehezebb mim­ika. Ki. lát be a talajba? De a fúrási időt csökkenteni • kell. — Százezreket bizolit kezünkre a (Párt — mondja Farkas Jenő, az egyik legjobb íurós, — Nem sza­kadhat m;\g a furóberendí zés. de n-s-m is lehetünk anyámasszony katonái. Minden nap, amit fu- ■rá'ssaLiőhürík. ezer és ezer fórba- *öi jelent. Minden nap, amivé! (kevesebb idő't fordítunk ia fúrás­ra, többezer forint megtakaritűst jelent mindannyiunknak, az •egész dolgozó népnek. HA FELJÖTT a 'talajminta, -nemcsak Zonda Pál mérnök és iSzüo's László főfurórnester hajolt, fölé, hogy megállapítsa a réteg keménységét, érdekelte a mun­kásokat is. Lehet-e gyorsítani a forgást, lehet-e emelni a íordu- Iatszámot. Maguk is értenek hozzá, hiszen mindannyian szak­mai tanfolyamon tanulnak. Zon- da Pál elmagyarázza az elméleti tudnivalókat, Szüos elv társ a gyakorlati teendőkéi ismerten, ismerik már, milyen talajba, mi­lyen véső kell, s hol lehet fokoz­ni a fúró 'előrehaladását. — Igaz, igy is nehéz volt, az •egyes lyukon — ftmliti meg Szűcs ’elvlárs. — Az 'ismeretlen fálaj, sok Veszélyt rejthet. De a kettes lyu­kon .egy nap már csaknem töb­bet mentünk, mint az egyesen kettő alulit. 24 napot takarító t- lunlk meg. Emelni., csökkenteni tudtuk a forduíatszáimot, ahogy zett a Szovjetunióból a Menyei járás termelőszövetkezeti csoport­jai részére. A csoportok már meg_ kezdték a burgonya elszállítását iá murakereszluri. lenti és nagy- kanizsai vasútállomásokról. A A közelmúltban értekezletet tartottak a letenyei járás lerme- lőcsoporlj'si és a< -tavaszi mun­kákkal kapcsolatos kérdéseket beszélték meg. Megállapítetták, hogy a járás a szüntelen esőzés miatt eléggé lemaradt ezekben 0 munkákba, ElhátáirQziák hogy;’ a jó idő beálltával egy hét lefor­gása alatt elvégzik az eddig el­a iiala.i Ikivánta. Egyszer 50 volt a fordulat, de később már 120- jszal mentünk. . 4Í8 SZÁZALÉK volt a teljesif m-énvátlag. Komoly eredmény egy kutatófúráson. — Ezf a szín­vonalat fogjuk t/artain/i az egész évben —• Ígéri Csillag Ferenc, s erre bólint Szűcs -elvtárs is, meg 'Csörgiís József íürómester, a 'Csörgits furósdinisztia negyedik t'agja. — Kemény hely tállás ti ’kö­vetel tőlünk -a Párt ezen a fon­tos pos-zton — emeli fel hangjá! Szűcs László elvtárs, főfurómes- lter. —• Mi pedig ígérjük, hogy úgy is áljuk meg a sarat, hogy­ne csalatkozzék bennünk a Párt és Rákosi elvtárs, aki le söpörte nyakurdkróil az amerikai jármot. Az már a mi gondunk, hogy oda ■többé ne kerüljön vissza. A fúrótorony hetyke fölénnyel néz le a dombtetőről és masszív meginga.thaíiatíansága, mintha fel- ikiálitójeli lenne Szűcs elvtárs Ígé­rőiének végén. Ez a garnitúra sztahanovista lesz, s mellé feltör az olaj: -a Szűcs brigád munká­jának ragyogó dicsérete. kitűnő minőségű szovjet vető- burgonyával elérik a járás ter­melőcsoportjai. hogy burgonya- termésüket ebben az esztendőben legalább 20 százalékkal növeljék. A burgonyát az őszi termésből ’adják vissza. mulasztott munkákaf. A gépállo­mások traktorai mindenütt 01 helyszínien vannak már és (amint rá lehet menni a földre, megkez­dik a talajmunkát. A járás ter­melőszövetkezetei arról is h'aitá- róztak, hegy mindenütt megszer­vezik a muíikKicsapaiökat Q 'jobb' mtmirs- eloségíiésére. A tavaszi vetések munkájában Zala megye országos viszonylat­ban még mindig az utolsók kö­zött vau. A járási pártbizottsá­gok és tanácsok, a községi párt­szervezetek és tanácsok feladata elsősorban most az, hogy min­den erőt a tavaszi munkák üte­mének fokozására fordítsanak. Persze a többi feladatokról — mint a békéivek aláírásával kap­ós 0 Hatos politikai .(fejlvtilágosíi-tó üiuiaka, :a ivrmelőcsoportok (to­vábbi megszilárdítása, stb. — sem feledkezhetünk meg. Az előttünk álló féladaítok megvaló­sítása csaik akkor lesz (eredmé­nyes, ha azoikat összekapcsol­juk. Leplezzük le a kulákokat! B.azltán, Gyűrűsön, Komárvá- ros-ban a pártszervezet és a ta­nács a tömegszerv-ezetekke 1 kö­zösen tárgyalja meg a teendő­ket és ez meg is muijatlkozik a jó eredményekben. A zalaszent- gróti járásban a járási tanács helyesen irányítja a községi ta­nácsokat a tavaszi vetés végzése terén. A járás kommunista dol­gozó parasztjai, a tanácstago'k jó példával jármaik elől a falu­ban. Nem hallgatnak a ikulákok ..szakvéleményére“, hogy vizes, hideg a talaj. Ellenőrzik a bu­kik okai; a zalaegerszegi járásban is. Ott van azonban az egervári >és a salomvári tanács, ahol nem fordítanak (kellő gondot a tava­szi munkák jó megszervezése mellett az ellenőrzésre sem. A ikulákok vetéstervét a tanács még most sem adta ki!... Ezt a súlyos mulasztást a legsürgősebben pó­tolni kell. AIs<í>1 jól dolgozik a tantáes — van eredmény A tavaszi vetések munkájában újra a zalaszemtgrótí járás ke­rült az élre. A zalaegerszegi ja­ms dolgozó parasztjai azonban A zalászentgrótr járásban a za­bot SS, a ruátíct, rostigáit 90, az árpáj 65 százalékban elvetették. Az utóbbi négy nap alatt meg- •kétszereződött» az olajlennel be­vetett földterület. Viaggat a vő- röshere, lucerna 20—1W százalék íközötíj mozog. Van tehát még bőven ^ audita ni váló. A zalaeger­szegi járásban, mintha egy kicsit •úrrá lejt volna az elbizakodott­ság. Pedig erre igazán nincsen •semmi ck, mert a zab 87, az ár­pa 64, olajlen 37, a rostlen 51 •százalékot mutat. A vöröshere vetési üteme vgy kissé meggyor­sult, de a lucernavetés csa'k IS százalékos. A nagykanizsai járás az el­múlt. héten erősen le volt ma­radva. Most a munkában hizo- avosfoku javulás állott be. Még inkább fokozni (kell a vetés üte­mét a járás dolgozó parasztjai­nak. A lent* járásiban, a megyeszékhelyeit ia ébredjenek fel! Sokkal súlyosabb azonban le­pényei, de főként a kuli járás­ban a helyzet. Mondjulk meg úgy, ahogy van, az asdtályharept .sem kellő módon viszik ebben a ■két járásban. Arról, hogyan uszítanak a kulák ok a vetési terv teljesítése ellen, keveset hallunk. Pedig az a tény, hogy az árpa vetése 15, a zsbe 19 százalékos, a máknak csak 18, a rostosoknak 8 .—10 százaléka van elvetve, iga­zolja, hogy (obbr-n a két határ- menti járásunkban igenis, dol­gozik az ellenség! A járási és községi tanácsok, a pártszervezc- (.ek sokkal komolyabban vegyék tehát ezt a rendkívüli fontos munkát, fokozzák éberségüket a kulákokkal szemben. A példamu­tatásról sem feledkezzenek meg. Kövessék a zaílaszien-tgróLi •járás példáját. A két város közül Nagykanizsa végtett a zab. a rostosok vetésé­vel. A megyeszékhely viszont alaposan lemaradt!... A megyei állag az árpavetés­ben 48.4. zabnál 56.5 máiknál 74.6 százalékot mutat. Ennél is ióval gyengébb a rostién (32.3) Is a lucerna (18-1) vetés-teljeEÍ téáe. . Szovjet vetőburgonyát kaptak a ieíenyei járás termelőesopőrtjai Hat vagon vetőburgonya érke­Behozza eddigi lemaradását a tavaszi munkákban a Ieíenyei járás

Next

/
Thumbnails
Contents