Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-22 / 68. szám

Dűlő a dűlővel versenyez Bocföldén Befejezés előtt a zab- és árpavetés Bangó Gáspár, Bangó Károly, Rámán István és Farkas Gyula íbocföldei tközépparasztok a ta­vaszi mun.káikról beszélgetnek, Rá­mán István az eget kémleli, úgy mondja: — Az idő jóraiorclul'.» holnap remiiéi megkezdjük a zab és árpa vetéséi. — Úgy, ahogy megbeszéltül'.* — vág közbe Bangó Gáspár. — Úgy maiid gyorsan megy a munka. Mert beszéltem a többiékikel is. akiknek a csúszó-dűlőben van a földjük. Mind azt erősitik, hogy a vetésben megelőzzük a bagocH- d ü löt. Farkas Gyula kissé borúlátóan jegyzi meg. — Hiszen könnyen menne ez, Iia a bagodi dűlőié A - nek nem lenne kezük, meg eszük. — Mit .akarsz i" előre jósol­gatni. —• igy Bangó Károly. — Ha ügy dolgozunk, ahogy megbe­széltük, m?g a többiek is, ahogy Ígérik, jól megfogják a munkát, mi kerülünk ki elsőnek. Ezzel a beszélgetés abba is ma­rad. Megindult ki-ki hazafelé. Bangó Gáspár még figyelmezteti őkc.fc, hogy holnap reggel az ő zabfö 1(1 jén Ia'álkóznak. Reggel a felkelő nap már mun­kában találta őket. .De milyen munkában! Elől Bangó Gáspár nagy vidáman hajtotta a lovakat, végezte a fogas-oíás-t. Utána Far­kas Gyula és Bangó Károly kö­vetkezett a ve tógéppel, leghátul pedig Kómán István végezte a magiiakarást. Mikor befejezték Bangó Gáspár zab és árpa vetését rövid tanácskozási tartottak. Rá­mán István hosszan elnézte a föl­det, aztán megjegyezte. . — Na emd már rendben fagyunk. Nsm mondom,‘gyorsai menfc. Igaz-az a közmondás, hogy ' egységben az erő. A többiek még észba sem kap­nak, mi már végzünk a vetése­inkkel. Jó volt ez az ötleted, Gáspár — szól Beingó Gáspár felé. Farkas Gyula sürgeti őket, — Na, menjünk már a Pista földjé­re. Ne beszélgessük cl az időt. Versenyben vágyóik, az az egy biztos, hogy mi jól beosztottuk n munkánkat. Bangó Károly elneveti magát. — Hogy mi jól beosztottuk, Há‘ he tévedsz, ha azt hiszed, csak ni dolgozunk igv. A bagodi-dü lobén is összeállítsak egypáran. Meg úgy dolgozik az egész iköz- ség, hogy ilyent még nem láp am. — így van ez jól — szói közbe Kómán István. — A mi közsé­günk híven követi a mhuszterta- nács tavaszi munkákról hozott határozatát, sőt a határidőnél hőbb végez a vetésekkel. Na, de menjünk, folytassuk ,a munkát. Egyik földje után a másiké kö­vetkezett -és estére 5 hold zabot és árpát Viefetöek. cl. De min' este tudomást szereztek róla, a községben rajtuk kívül már többen végeztek a zab és árpa vetésükkel. Úgy beszéltek a faluban, hogy egv-két napon belül végeznek a zabbal és az árpával', utána jöhet a töb­bi. — Elvégre versenyben va­gyunk Zalabesenyővel. Jók a gépek, jók a traktoristák, megy ott a munka A. polőskel gépállomás udvara üres és csendes. Szinte szokatlan a látvány. Sehol egyetlen traktor. Milyen máskép nézett ki a tél fo­lyamán, amikor a traktorok liosz_ szu sorban álltak a műhelyekben és a munka zaja verte fel a csendet. Már akkoriban készültek a tava­szi munkára, kijavították, üzem­biztos állapotba helyezték erőgé­peiket a traktoristák. Szorgal­mas. jó munkájukat hirdeti, hogy a megye gépállomásai közül első­nek végeztek a tavaszi munkák elő­készületeiben. Most ezek a kijavított, gondosan előkészített traktorok dolgozó pa­rasztságunk szolgálatában állnak. Segítik, megkönnyítik munkáju­kat. A gépeket most is gondosan ápolják a traktorísták, hiszen szo­cialista megőrzésre vették át és jól tudják, hogy ez mit kíván tő­lük. 10 uj traktorisía lány a voíáukerék mellett A téli időszakban uj szakmunká­sokat nevelt ki a gépállomás. A két régi trakíorista lány mellé 10 uj került, akik ma már biztos kéz­zel vezetik a traktort. Megtaláljuk őket Zalaszentmihályön. Nemeshe- tésén, Szentpéíeruron. Vidáman végzi munkáját Hosszú Erzsébet. Salamon Ella, Sági Magdolna és a többi lány is. A gépállomás 26 vetőgépe állan­dó használatban van kint. A kör­nyék dolgozói géppel vetik a ta­vasziakat, A gépállomás módot ad rá. Szabó József, Jakabfi Ká roly és András Károly dolgozó pa­• * ..................... ..................... 1 rasztok is éppen ebben az ügyben jötáek. Ez igen, a gépi munka áldásos 1 Tóth Dénes raktárossal beszél­getnek. — Vetőgép kellene — mondja Szabó József. — Egy nap­ra bérelnénk. — Jöjjenek csak — mondja Tóth Dénes, — Válasszák ki, melyikét találják jobbnak. Tiz perc sem telik. bele. a há­rom vétőgép elindul útjára, hogy betöltse feladatát. A pölöskei III. tipusu Béke tszcs földjein vidáman kúszik végig a gépállomás két traktora. Az egyik egy harmincsoros vetőgépet húz maga után. A vetőgépet Nagy Mik­lós és Lipics Magda kezeli. A for­dulóban felemelik a csöveket, az­tán a traktor megindul visszafelé. Lipics Magda vidáman kiált oda Nagy Miklósnak. — Ez igen, ez a gépi munka! A felemelt ötéves terv sikeréért Nagy Miklós visszanevet-. — Az igaz, de ez csak olyan földön le­hetséges, mint a tszcs földje.- Végignéz a földön, amelyet nem csúfítanak a sürü barázdák. — Ezért van szükség, hogy egy­be legyenek a földek —- folytatja, Odébb Kovács Antal, a tszcs el­nöke a műtrágyaszóró. gép munká­ját. figyeli. — Nagyszerű ez a gép. Megkönnyíti, meggyorsítja mun­kánkat, amellett minőségileg is utolérhetetlen. Jók a gépek, jók a 1 faktoristák, megy itt- a munka, hogy sikerre vigyék felemelt ötéves tervünk rájuk eső szakaszát. Ünnepélyesem feluvattmU a csesslregi gépállomást Csesztreg és a környező közsé­gek dolgozói nagy számmal jelen­tek még a csesztregi gépállomás avató ünnepségén, hogy köszöne­tét mondjanak a Pártnak, a nép államának a gondoskodásáért. A dolgozó parasztok már a gyű­lés előtt is nagy lelkesedéssel be­széltek a gépekről. a traktorról, amelyeket a csesztregi gépállomás rövid működése óta máris alkal­muk volt megismerniük. Ünnepi beszédében Molnár Ist­ván elvtárs foglalkozott a gépi munka előnyeivel és hangsúlyozta, hogy míg Jugoszláviában Tito ural­ma alatt napról.napra nagyobb nyomorban sínylődik a nép. addig nálunk a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedik és a szocializ­mus építése napróTnapra halad el orz. — Szeresselek őzt a gépállomást és dolgozói! úgy mint amilyen wreréíe 11 e 1 küldte a munkásosz­tály, a Párt Csesztregre. — mond­ta. -— A gépállomás megalakulása Cses'ztregen és , környékén meg­szünteti a kulákok igauzsoráját. Nem kell egy napi fuvarért 4—5 napot dolgozni a kulákok számára. A továbbiakban a tavaszi mun­ka időben és jóminősé'gü elvégzé­séről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a gépállomás ebben a munkában hatalma? segítséget nyújt a. kör­nyék dolgozóinak. A munka gyor­sabb elvégzése mellett jobb mi­nőségű munkát nyújt. A hozzászólásokban a dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel be­széltek és mondtak köszönetét a Pártnak, hegy ők is gépeket kap fák. ígéretet tettek, hogv a gép­állomással szorosan együ'tműköd- ve viszik győzelemre ötéves tér vünk sikerét. A gépállomás veze­tője h ángsulyozta. bogy a béke tankjaival olyan munkát végeznek, hogy minden dolgozó nn-g ,.zf-i c a gépeket, a Iraktoristáka A zalai építőipari dolgozóka* tíztagú művészegyüttes látogatta meg Művészetünk minden területén, láthatjuk a - szocialista realizmus friss, egészséges, fiatal hajtásai­nak növekedését. Kulturális terüle­ten is megkezdtük a felzárkózást a politikai és gazdasági téren elért nagy eredményeinkhez. Révai elv- társnak ezek a szavai a gyakorlat­ban elevenednek meg a megyében az elkövetkezendő napokban, ami­kor hivatásos művészekből álló kulturetfvüttes kezdi meg vendég­szereplését, az építőipari munká­sok között. Örömmel üdvözöljük a kultur- autó együttesét megyénkben és meg vagyunk arról győződve, hogy munkájuk nagymértékben járul majd hozzá építőiparunkban egyre' inkább kibontakozó egészséges munkaverseny további kiszélesíté­séhez, az éberség fokozásához. az anyagtakarékossági mozgalom megvalósításához. A kulturautó művészegyüttese ma Zalaszentgróton, csütörtökön és pénteken Zalaegerszegén a kulturotthonban,. szombaton pedig Zalalövő szocialista községben vendégszerepei. Belépődíj min­denütt egységesen 1 forint. Bagodvitenyéden elvetették a zab és árpa 90 százalékát Bagodvitenyéden gyors ütemben halad a tavaszi vetés. A mákot már elvetették, a zab és árpa veté­sük 90 százalékos, A terménybe- gyűjtésüket is 110 százalékra tel_ :esitették. A tavaszi burgonyaszál­lítási szerződéskötés pedig meg­közelíti a 100 százalékot. Az eredmények azt igazolják, hogy a bagodvitenyédi dolgozó pa­rasztok megértik a Párt és a nép államának útmutatását és követik is azt. Egy hibát azonban talá­lunk, ami éppen a pártszervezet­nél muiatko?ik meg. Közel három hónapja egyetlen tagjélöitíelvétel nem történt. A pártszervezet ve­zetősége elszakadt a tömegektől. Pedig Rákosi elvtárs szavai Vi!e- nyédre is vonatkozik! Ahol ilyen eredmények születnek, ott a párt- szervezet, erősödhet becsületes dolgozó parasztokkal. Ez az, ami: elhanyagolt a bagodvitenyédi párt- szervezet vezetősége és amit sür­gősen pótolniuk kell a legköze­lebbi taggyűlés során. nélkülözhetetlen az agiíációs munkában CstiUirtöií, 1051, mdre. 22. E LM ELEI í lAlSACbúDO A marxizmus-íeninizmus tanitása a paraszt kérdesről r. Munkás.paraszt szövetség a pro­letár diktarurában. Pártunk II. kongresszusán Rá­kosi elvtárs foglalkozott a mező- gazdaság kérdésével. Rámutatott: „Szocialista fejlődésünk meggyor­sításának legnagyobb féke mező- gazdaságunk helyzete? Szocialista fejlődésünkkel nem fejlődött ará­nyosan mezőgazdaságunk, mert fej­lődő iparunk szükségleteit mind- nagyobb zökkenőkkel tudja csak ellátni. Dolgozó népünk életszín­vonala sokkal magasabb lett, sok­kal több mezőgazdasági terméket fogyaszt, nemcsak a város, hanem a falu is. „Ez a rendkívül meg­nőtt kereslet parancsolóan előírja, hogy sokkal többet termeljünk, mint a Horthy-idöben? Ennek feltétele, bogy mezőgaz­daságunkat a kisüzemi jellegű gaz­dálkodásról nagyüzemi szocialista gazdasággá alakítsuk át dolgozó parasztságunk önkéíiteá egyesülé­se alapján. Ennek szükségességét dolgozó parasztságunk is mind jobban felismeri és egyre nagyobb számban fordul a termelőszöve'ke- kezetek irányába. Január 1-én még 106 tcrrnelöcso- port volt Zala megyében. Ma már 174 tszcs működik, 14 szocialista községünk van, A földterület nagy­sága mintegy 37-000 hold. A tér- melöcsoportok taglétszáma több mint 9000. A feszült nemzetközi helyzet parancsolólag írja elő számunkra, hogy a kapitalizmust állandóan szülő egyéni kisgazdaságokat szo­cialista nagyüzemi jellegűvé ala­kítsuk át, „A népi demokráciának, mely a városban annyi sikerrel építi a szocializmust, a falun is meg kel! kezdenie ezt a munkát, a dolgozó parasztság . megerősítésére és fel­virágoztatására.“' — mondta Rákosi elvtárs kecskeméti beszédében. És a zalai példák azt mutatják, nem igaz, hogv a ' mi parasztságunk maradi, mért látja, hogy a szövet­kezeti termelésből az országnak és magának is haszna van. Az előttünk álló feladatok vég rehajfásához legfontosabb teendők egyike a munkás-paraszt szövet­ségről szóló lenini tanítás ismere te’. Ez a szövetség a munkásosztály és a dolgozó parasztság azonos érdekén alapszik, mely minden ki­zsákmányolás megszüntetését Ír­ja elő. Sztálin elvtárs azt mond ja: „A munkásosztály és a pa­rasztság dolgozó tömegei közötti osztály szövetség külön1 eges formá­ja. mely először a munkásosztály hatalmának erősítését, másodszor a szövetségen belül a munkásosz­tály vezetöszerepének biztosítását és végül az osztályok és az osz- tálytársadalom megsemmisítését tűzi célul.“ A munkás-paraszt szö­vetség osztály tart almát ebben az időszakban ez a jelszó fejezi ki. Pártunk a fordulat éve után tért rá ennek a lenini hármas jel­szó következetes megvalósítására: „Támaszkodj a szegény parasztra, köss tartás szövetséget a középpa­rasztsággal, egy pillanatra se szün­tesd be a harcot a kutak elten? Lenin elvtárs jelszavának vele­je meghatározza a Párt falun ki­fejtett munkásságának hármas, de mégis egységes feladatát. A gva korlatban hogy néz ez ki? Zala'ö- vön például a tszcs-fejlesztést ösz- szekötötték a kulákság éles lelep­lezésével. Pellengérre állították őket, A dolgozó parasztság- felis­merte, hogy azért beszéltek a nagyüzemi gazdálkocfas megerősíté­se éllen a. nép ellenségei, mert nem akarták, hogy a kis é.s középpa­rasztok a boldogulás útjára lépje­nek. Széles alapokon nyugvó fel - világcsitó munkával, konkrét he­lyi példákkal alátámasztva szét­verték a népnevelők és a tszcs ta­gok a kulákok támadását. így lett szövetkezeti község Zalalövő Rákosi elvtárs arra figyelmeztet, hogy falun a szocializmus építés.- során szem előtt kell lattanunk az önkéntesség betartásának lemet elvét c,s azt a tanítást, hogy a. dolgozó parasztságnak a szociális!--: útra való átállásához „meghosszab­bított gondolkodási időre uar: szüksége? De a szívós fel világo­sit 6 munkáról nem mondunk le. Ezt bizonyítják a pölöskei, pacsai, zalaszentmihályi példák is. A legfontosabb feladatunk most a falu szocialista átszervezésé. E kérdés megoldásához a m.arxiz- mus-leninizmus tanítását, a Bolse­vik Párt harcának tanulságait k^il megismernünk, mert a Szovjet­unióban a Bolsevik Párt vezetésé­vel valósult meg a történelemben először a szocialista mezőgazdaság, \ Szovjetunió tapasztalata gya­korlatban igazolja, hogy a marx- 'zimus-lenín izmus alapján lehet megvalósítani a falu soha nem lá­tott felemelkedését, felépiténí a szocializmust? (Molnár István,) Góber József elvtárs továfibasSIa a Makszimenko-nsádszeií a ftesl-isri építkezései! A Kossuth-téren a föld mélyéből nyúlik elő valami és monoton mo- torzugás kíséretében szakadatlanul ontja a földet a szekerekbe. Ez a „valami“ nem egyéb, mint egy szállítószalag, mégpedig pontosan olyan, mint amilyeneket sorozatban gyártott a kanizsai Gépjavító Vál­lalat. Nos, ez a szállítószalag arra ’'ivatott, hogv • meggyorsítsa a ka­nizsai Kossuth-térí építkezés üte­mét. Ugyan mennyi ideig kell la_ pátolgaini ide oda számos munkás­kéznek : azt a földét., amit ez a szállítószalag szinte szempillantás alatt felröpit 2—2.5 méter mély­ségből a föld színe fölé egyenesen a várakozó kocsikba? Az építkezés dolgozói ezt nagyon jól tudják és éppen ezért hálásak ennek a sep'i1- ségnek. A szállítószalagot hétfőn állították munkába, és már az első nap eredményei alapján megálla­pítható volt, hogy segítségével ha­táridő előtt befejezhetik a föld­munkákat. Mig az építkezés egyik részén a föld kitermelése folyik, a másik oldalon már javában tart az alap­beton ozás, sőt a pillér falazás is. A hét elején már felkészülték a sorfalazásra is- Hétfőn. a Kossuth lérí építkezésnél állt munkába Gó­ber József elvtárs, aki a kongresz- szusi munkaversenyben Keszthelyen oly nagy sikerrel alkalmazta Mak- sziménko élvtárs sztahanovista ía- lazásí módszerét. Góber elvtárs Nagykanizsán történt munkábaáL lásakor vállalta, hogy hetenként egy-egy kőművesnek átadja a Mak- szímenko-módszert. hogy mielőbb az egész építkezésen szíahánovisí.a munka folyhasson. Elsősorban if­júmunkásoknak adja át módszerét. Jó ütemben tart a Szabad Föld-előíizetésgyüjtő kampány A Szabad Föld dolgozó paraszt­ságunk hetilapja szakszerű taná­csaival és a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak ismertetésével fontos feladatot fölt be annak ér­dekében, hogy dolgozó parasztsá­gunkat felemelje'. Szakszerű útmu­tatást nyújt dolgozó parasztsá­gu’-'--ak minden kérdésben. Tcbbezre.s olvasótábora van Zalában Is a Szabad Földnek, A most megindult előfízetésgyii jtési kampány során újabb dicséretre- máltó eredmények születtek, Za- laszcntgróton például 3 nap alatt 30 uj előfizetőt szerzett a DÉFOSz-titkár. S zen tmar gvi falván 15, Szepetneken 19 az emelkedés. Zalalövő szocialista községben a DÉFOSz akívák vállalták, hogy április 4-re 100, Tótszenimártonhfín példánnyal emelik a lap &é\ dányszámát.

Next

/
Thumbnails
Contents