Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-21 / 67. szám

Egyéves szerződést kötött a szövetkezettel a kanizsai Vörös Csillag tsz egyik brigádja A Bolsevik Párt. Központi Bi­zottsága 1947 februári határoza­tában többek között a követke­zőket állapította meg: „... Szüksé­gesnek tarí jiilz. hogy a kolhoza}: o. vetésforgó lábiáiból állandó parcelláitól, továbbá állandó szer­számot, jószágot, stb. bízzanak a mezed brigádokra,..“ G. Ru'szakov szovjet közgaz­dász „Egy kolhoz élete“’ einnnel könyvet irt a Vladimir Iljics Le­ninről elnevezett, gorki kolhozról. Könyvében egyhelyüH ezt írja: „A kolhoztagok olyan összeállí­tásban cs olyan mértékben szer- vezendők be a rajokba és a bri­gádokba, hogy a mankó-ért való személyes felelősség., ezeknek a termelői egységeknek a mozgé­konysága és gyors irányítása biz­tosítva legyen; minden brigád részére állandó munkahelyei kell kijelölni, hosszú időre rábízni a földet, a vontatóerőt, az épülete­ket, a szerszámot és a. felszere­lést..." Ami a szovjet kolhozokban régi, jól bevált gyakorlat a Párt útmutatása nyomán, art nálunk most kezdik alkalmazni a termelőszövetkezetek. A nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet már az el­múlt évben tapasztalta, mit je­lent az, ha a tagoknak nincs meg az állandó munkaterületük, szer­számuk, stb. Senki sem tartotta kötelességének, hogy a rábízott munkaeszközöket megóvja, így gyakran elveszett egy-egy ásó kapa, vagy villa. Ugyanez okból a munkafegyelem is laza volt. Aztán nagyon sok időt kellett mindig elvesztegetni azzal, hogy nap mint nap elosztották, ki ho­vá menjen. Már akkor tudták, hogy ez igy nem mellet tovább, mert ez a rendszertelenség a fejlődés ro­vására megy. Csupán a kivezető utat nem találták meg. Nagy se­gítséget jelentett ©tekintetben is a Szovjetunióban járt päraszükül- dötl'ek tapasztalata, valamint a kárpátukrajnai magyar kolhozpa- r as ztok látogatása. A beszámo­lókból megismerte a Vörös' Csil­lag a szovjet kolhozok helyes munkaszervezését. Ekkor határozta el a szövetke­zet tagsága, hogy ők is_ megvaló­sítják azt, ami a szovjet kolho­zok hataimaís arányú fejlődését elősegíti. A közelmúlt napokban zajlott ■le a termelőszövetkezet életének nagyjelentőségű eseménye. A n ö vény term e s z t és i m u nk a b ri g á d és a kertészeti munkabrigád szer­ződést kötött a szövetkezettel a földterület kezelésére, a szerszá­mok megőrzésére és a munkaia­tok pontos, szakszerű elvégzé­sére. A növénytermesztési bri­gád nevében Somodi János elv- társ, munkaérdemrendes brigád- vezető irta alá a szerződést és vette át a szövetkezet vezetőségé­től a brigád által megművelendő 440 hold szántóföldet, a mező- gazdasági gépeket, munkaeszkö­zöket. A termelőszövetkezet és a -IS tagú brigád között, létrejött szerződés többek ’között ezeket mondja: „A Vörös Csillag termelőszö­vetkezet igazgatósága a földet és a munkaeszközöket egy évi idő­tartamra adja át Somodi János brigádvezetőnek. A brigád vál­lalja, hogy a rendelkezésre bo­csátott szántóföldet az üzemterv előírásaihoz mérten beveti, a ve­téseket legjobb tudása szerin• gondozza és időben elvégzi raj­luk a növényápolási és a betaka­rítási munkálatokat. Ar átadott munkaeszközöket a jó gazda gon­dosságával gondozzák, tartják karban a brigád, tagjai, hogy bár­mikor használhatók legyenek.“ Hasonló szerződést köt most a brigádvezeto a négy munkacsapat vezetőjével ■akik viszont a vezetésük alatt áüó dolgozói vk a 1 kötik Uitg a föld megművelésére és a mun­kaeszközök megőrzésére vonat­kozó szerződést. A szovjet kolhozokban alkal­mazott munkaszervezés bevezeté­se egészen uj alapokra helyezi a szövetkezet életét. A tagság tu­datában van annak, bogy ezek a szerződés-elv a • munkafegyelem megszilárdításához járulnak hoz­zá, fokozottabban érvényre jut­tatják az egyéni felelősség elvé;, de mindezeken felül lehetővé te­szik, hogy a dolgozók még job­ban magukénak érezzék a szövet­kezetét és vagyonát, s még jobb munkát igyekeznek végezni. A munkaterület beosztása nagymér­tékben elősegíti a szövetkezeten helüli munkaverseny kibontakozását, valamint a ver­seny értékelhetőségét. A Vörös Csillag termelőszövet­kezet a tavaszi mezőgazdasági munkákat a szovjet példa nyo­mán történt munkaszervezéssel végzi el. Ennek az előnyei lép- ten-nyomon éreztetik majd hatá­sukat mind a szántóföldeken, mind a kertészetben, mind pedig az állattenyésztésben. A békéért folytatott harc nem kampányfeladat Megyei békebizottsági értekezlet Zalaegerszegen A Zala megyei békebizottság értekezletet tartott, amelyen resztvettek a járási és a városíi bc- keaktivák is. Az értekezleten Fincza István a megyei békebi­zottság 'titkára ismertette a béke- bizottságok Gddigi munkájának eredményét, de feltárta a fel­adatokat is, amelyek a közeljö­vőben reájuk hárulnak. Táncos Lajos, a Szabadsághar­cos Szövetség megyei titkára fel­szólalásában többek között eze­ket mondotta: — Mi, szabadság- harcosok a béke védelmében az elsők között akarunk lenni mun­kában és szövetségünkön keresz­tül minden bétkeharcost megmoz­gatunk, minden erőt mozgósí­tunk. Békében akarunk építeni, amit épiteb'ünk, nem engedjük, hogy a háború martalékául es­sék. Mi nem a háborúnak, hanem a békének termelünk és terme­lésünknek oly hatalmasnak kell lenni, hogy azon megtörjön a háboríts akarat. A következő felszólaló Kovács Mária, a zalaegerszegi békebi­Ezf a hibát Sztálin elutárs nyi- latjcozctta óta többé-kevésbbé ki­küszöböltük, de egyes békebizapt- ságok még mindig nem tanulták meg eléggé, hogy a békéért foly­tatott munka nem kampányfel­adat. Például a vasútnál három békebizotitság működik, de csak az osztálymérnökség és a forga­lom bétkebizottságának -munkája lépte j-ul az iroda falait, mert ezek 5—6 kisgyülést is tartottak, ahol ismertették Sztálin elv-társ nyilatkozatát. Legjobban kiveszik a részüket a munkából, a békeharcbói a jugoszláv határ közéjében léyo falvak békebizottságai. Tito szomszédságában értik csak meg valójában, mit jelent a béke. Jól tudja az itteni lakosság, milyen aljas erők ágaskodnak odaát, melyek szeretnék lángba-, vérbe- boritani a világot. Odaátról a Tilo-banda vad gyűlölete árad felénk, de mögöt­tünk áll a 800 milliós bélketábor és tudjuk, hogy a béke erői ál­landóan növekednek. Most, ami­kor az aláírások ismét- tanúságot tesznek erőinkről, több bizalom­mal és szilárdabb hittel állhatunk ki jó munkánkkal a béke front­ján. zotts ág titkára igy kezdte: — j Szükséges, hogy felmérjük eddi­gi munkánkat. Jól dolgoztunk, de hibákat is követtünk el, mert munkánk kampányszerű volt. A tei*melőesopoptok megerősítésén iái most a főfaangsuly Pártunk kongresszusa a hatal­masan niegnövekedett számú tszcs-k megszilárdítását állította fő feladatként pártszervezeteink elé a mezőgazdaságban. Ebben a munkában különösen fontos fel­adat vár a tanácsokra, s ezek kö­zött is főképen a megyei tanács mezőgazdasági osztályára. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának szövetkezeti csoportja bá- romhónapos munkatérvet készített. Ennek alapján a tszcs-k megszi­lárdítása érdekében speciálisan képzett bizottságokat állított be a megye területére. A járásokban külön még 3—4 brigád alakult, hogy állandó segítséget nyújtson a helyi pártszervezeteknek, a ta­nácsoknak a tszcs-k további meg­erősítésében. Meginduljak a tavasai mimkáki’a a verseny­kihívások A brigádok jó munkája által egymásután jönnek létre a ver­senykihívások a tavaszi munkák elvégzésére. Ilyen versenykihívást tett a becsehelyi Szabadság tszcs is. A lebenyei járás összes ter­melőszövetkezeteit. termelőcso­portjait versenyre hívta ki a ta­vaszi munkák elvégzésére'. Vállal­ták. hogy őszi gabona fejlődé­sét elősegítik beronálássa! és mű I trágyával úgy, hogy az ütemterv­ben előirányzóit termésátlagot IS százalékkal tultelfesitik. Bíbor- herénél 25, repcénél 60 százalék­kal emelik a termésátlagot. Ten­geriből megfelelő agrotechnikai munkával, négyzetes vetéssel, négyszeri kapálással, műtrágyá­zással 40 mázsás átlagot érnek el holdankint, A tavaszi gabonák el­vi rését, fúípa, >a|j) i'flal'í-JUa .űrig befejezik. Á kukorica vetései áp­rilis 20-ig. a _ burgonyáét a szük­séges talaj előmunkálatok után ugyancsak április 20-ig befejezik. Komoly liika vasi Zalatárnokon i Vannak a megye területén ter­melőcsoportok, ahol mind a mun­kaszervezés, mind a tavaszi mun­kákra való felkészülés még gyen­gén áll. így van ez a zalaíárnoki tszcs-nél is, ahol március 16_ig nem végezték el még a vetőmag tisztítását sem. A hiányosság megmutatkozik a kíntlévö szervező elvtársaknál is, Bolla János. Révész Domonkos és Eöjus Barna mezőgazdászok nem veszik fel a kapcsolatot a helyi pártszervezettel és a tanáccsal. Ott van az ellenség is. a volt 1000 holdas Bárczai nyilas katonai pa­rancsnok személyében. Ez a cso­port területén lakik, négy hold gyümölcsösét és a kastélyt birto­kolja, és uszít a demokrácia ellen. Nincs aki a tszcs dolgozóinak út­mutatást adjon, hogyan verjék szét a kulák aljas támadásait. A csoporton belül munkaerőhiány is van. A csoportnak 257 hold földje, 9 lova, 35 szarvasmarhája és 164 darab sertése van. ugyanakkor a munkaerő csupán 11 tagból áll. [Ezt a munkaerőt, ha jól akarnak gazdálkodni. egyedül az állat- tenyésztés ígénybeveszi. Nagyobb segítséget! Az a feladat most, hogy a leg­sürgősebben áttanulmányozzák a csoport tagjai Rákosi elvtárs kon­gresszusi beszédét s annak szelle­mében cselekedjenek. A helyi pártszervezet, a gépállomás dol­gozol pedig segítsék minden ere­jűkkel a csoport tagjait. A műszaki értelmiség versenyben „A szocializmus építésében nélkülözhetetlenek a műszaki ér­telmiségiek, nem lehet szocializ­must építeni mérnökök, techniku­sok, mestereik és egyéb műszaki szakemberek nélkül'’ — állapította meg Kovács István elvtárs mint­egy másfél évvel ezelőtt a Nagy- budapesti Pártválasztmány ülé­sén. Ez az ülés felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az értelmisé­get jobban meg kell becsülni. ..Üzemi pártszervezeteinknek és üzemi bizottságainknak nagyobb figyelemmel kell kisérniök a mű­szaki értelmiség munkáját, rend szeresen együttműködni, foglal­kozni kell velük és maximális tá­mogatásban kell részesíteni őket a termelésben előttük álló felada­taik eredményes végrehajtásá­ban'’. — mondotta Kovács elv- társ. Az azóta eltelt idő, a benne el­ért eredményeink bebizonyítot­ták, hogy pártszervezeteink, a dolgozók megfogadták a Pár-lvá- lasztmány útim utalását és megbe­csülésükkel öveztók azokat a mű­szaki értelmiségieket, akik fenn­tartás nélkül, becsületesen és odaadással szolgálják a szocializ­mus ügyét és legjobb tudásuk, te­hetségük szerint támogatják a termelés fejlesztését. Örvendetes az, hogy ezeknek a műszaki ér­telmiségieknek száma épen Pár­tunk fokozottabb gondoskodása, feléjük fordított nagyobb figyel­me következtében egyre szaporo­dott, és méltán állapíthatta meg a Párt II. kongresszusának hatá­rozata: „Az értelmiség zöme is a népi demokrácia felé fordult.“ Ennek a megállapításnak igaz­ságát számtalan példa bizonyítja megyénkben is. Üzemeink fejlő­dését, dolgozóiak megváltozott viszonyát a termeléshez, soron követte a műszaki értelmiség po­litikai fejlődése, megváltozott vi­szonya a munkához, a szocializ­mus építéséhez, a termelés kér­déseihez, a munkaversenyhez. Egyre jobban megértették a mű­szaki értelmiségi dolgozók, hogy a munkások versenyének ered­ményessége igen nagy mértékben függ az ő szervező, segítő, tá­mogató munkájuktól és a mun­kájukban eddig mutatkozó hi­bák kiküszöbölésével igyekeztek megfelelni a fizikai dolgozók, a Párt és az egész nép várakozá­sának. Különösen jelentős a műszaki értelmiség ilyen fejlődése és ma­gatartása megyénk ásványolaj­ipari üzemeinél, ahol a termelés emelkedésében oroszlánrész .ju'I a mérnökök, technikusok, egyéb műszaki szakemberek munkájá­ra. Nagy felelősség hárul az ás­ványolajiparban minden egyes műszaki értelmiségi, mérnök és technikus személyére és a 'köve- élmények is komolyak, amelye­ket a terv teljesítése, módosított ötéves tervünk végrehajtása vár el személy szerint minden műsza­ki értelmiségtől. Ennek a fele­lősségnek és követelménynek ugv “udnak az ásványolaj ipari mű­szakiak legjobban megfelelni, ha a Pártra, a fizikai dolgozókra tá­maszkodnak munkáik végrehaj­tásában, bekapcsolódnak a dolgo­zók teremtő munkalendületébe és résztvesznek teljes aktivitásukkal minden tudásukkal a dolgozók munkavers ínyében, eredményes­ségét az olajtermelés emelésével teljes egészében biztosítják. Ennek bizonyítására kiváló példa a kongresszusi verseny, amelynek kapcsán a zalai olaj­üzemek verseny-mozgalmának tör­ténetében először vállaltak ef­fektiv termelésemelkedést az üzemek a műszaki értelmiségiek felajánlásai alapján. Végre is hajtották vállalásaikat és olyan hatalmas eredményeket értek el, amelyeket eddig lehetetlennek tar­tottak. A Szalánczyak, Varga Jó­zsefek, Bencze Lászlók bebizonyí­tották azt, hogy képesek a meg­lévő berendezésekkel, a kész, de visszaesett termelésű kutak meg­javításával a várt olajterme­lésnél nagyobb termelési ered­ményt elérni és helytelen, veíejélg hibás uz a núi-ct, amely nem egyszer hangsúlyozni. hogy a termelés emelése az olajtermelésnél csupán természeti erők függvénye. De műszaki értelmiségi dolgo­zóink más iparágaiéban is bebi- zonyitO'tták a kongresszusi ver­seny során, hogy igazán vezetői és szervezői, segí tői és eredményes sége biztositói tudnak lenn-j a dolgozók munka versenyének. Az, hogy például a zalaegerszegi ru­hagyár épitkezése országosan is kitűnő eredményt ért el a kon­gresszusi versenyben, nem kis- részben a műszaki értelmiség jó munkaszervezési munkájának eredménye. A munka helyes megszervezésének, az anyag fo­lyamatos biztosításának, a munka • ellátás tökéletesítésének feladata végeredményben mind a műszaki dolgozók feladata, s ha például a. nagykanizsai Magasépítési V-nál csökken a száz százalékon aluli teljesítés — mint ahogy csökkent a kongresszusi verseny során — az art bizonyítja, hogy a műsza­ki értelmiséget: az építésvezető­ket és a műszaki közép kádere­ket is magávalragadla a verseny lendülőx, megjavították eddigi munkájukat. A felszabadulás évfordulójára tett: felajánlások azt: tükröző hogy a zalai műszaki értelmiségi dolgozók a megtalált utón foly­tatják tovább munkájukat. AZ ásványolaj ipari vállalatok tovább­ra is az olaj, gazolin, gáztöbb- termelésre tetteik felajánlást Az cpitőipari műszaki értélfniség vállalta a kongresszusi eredmé­nyek továbbfokozásának biztosi- tásáf. Meg kell azonban javítani a műszaki közép káderek, a mu- ucZelö;k mesterek bekapcsolódását a munkaversenybe. Megfigyelhe­tő, hogy a művezetők felajánlá­saik megtételénél tétováznak, nem ismerik fel eléggé a saját munkaterületükön lehetséges fel­ajánlásokat és a könnyebb ellen­állás vonalát választva általános nem értékelhető felajánlásokat tesznek. A dolgozóknak magié­nak kell segíteni az ilyen mű szakiakat azzal, hogy felfedik a munka ellátásában, a szervezés­ben mutatkozó hiányosságokat és azok kiküszöbölésére buzdítják a műszaki vezetőt. Soha ilyen nagyszerű feladat nem állt munkásosztályunk és a műszaki értelmiség előtt, min' hatalmas,, módosított ötéves ter­vünk maradéktalan végrehaj­tása, ilyen lehetőség nem mu­tatkozott még a műszáki dolgo-' zók ©Lőtt, hogy megszerzett, tu­dásukat érvényesíthessék, a dol­gozó nép javára használhassák fel, mint éppen most: Soha nem volt a nép ügyéért harcoló, érte minden tudását kifejtő mérnök ­nek, technikusnak, mesternek olyan megbecsülésben része, mint mosl, mind népi demokratikus, kormányzatunk, mind a dolgo­zók részéről. Ezzel szemben a dolgozó nép megkívánja minden egyes műszaki vezetőtől, hogy minden tudásút, teljes energiáját a békeharc érdekébe állítsa. Fej­lessze tudását az élenjáró szov­jet tudomány tanulmányozásá­val, hogy a megnövekvő felada­tokat teljes egészében el tudja látni. Biztosítson a dolgozóknak megfelelő körülményeket a mun­kaverseny sikerreviteléhez és ne tévessze egy pillanatra sem szem elől, -hogy a Pár't-vezette magyar munkásosztály ereje, sziklaszi- -árd, acélos erő, amelyre építeni lehel. Használják fel a felszaba­dulás évfordulójának 'tiszteletére kibontakozott versenyt újabb rej­tett tartalékok és szűk kereszt­metszetek felkutatására, ilíc'ue felszámolására, né p ü n k e re jenek gyarapítására, a békefont ma­gyar bástyájának megszilárdítá­sára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents