Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

kommunista szivet agyonsuj- tauá. olyat még nem gyár­tottak. A mi munkánkat a s&cbb jövőnkért nem fogja megállapítani semmi fegyver- zörgés, semmiféle atoniriasz- .tás. Sok munka vár még reáto-k. De nekünk még nagyobb örömünk lesz. ha meghalljuk, hogy kötele­zettségeteket teljesítettétek, mert hozzá fog járulni a nagy békefront megeicsitéséhez és a kapitalizmus legyőzéséhez. Mi, a csehszlovák 7lép. 1-.ívből sok sikert kívánunk ehhez a győzelemhez! Ormos Erzsébet elvtársnö, a Kistext gvár szfahánovístája, busz., kén jelentette, bogy szövőüzemük másodszor lett éliizem. Eredmé­nyüket annak köszönhetik, hogy átvették Natalia Dubjága munka* módszerét, a dologzók 16-ról 24, 12-ről 16 gépié tértek át­A vasutasok munkaversenyéről Rózsavölgyi József elvtárs, a yasutpO'íUkai osztály helyettes ve­zetője számolt be. A vasút dolgo­zói' ;ó munkáját dicséri, hogy 1952-bér! 27-7 százalékkal nagyobb személy- és 23 százalékkal na. - . óbb áruforgalmat bonyolított le a vasút. Az eredmények fokozásá­hoz az szükséges, hogy felszámol­ják a jelenlegi hibákat: a vezetés konzervativizmusát több vezető munkáekác’er bevonásával, jobb po­litikai munkával, a bürokrácia ki­küszöbölésével, az egyéni felelős­ség helyreállításával. Mindehhez a vasutas pártszervezetek megerő­sítése szükséges, — ígéretet te­szek a kongresszusnak — fejezte be Rózsavölgyi elvtárs —, hogy Rákosi és Gerő elvtársak referá­tuma alapján a Párt vezetésével olyanná tesszük a vasutat, hogy a nép­gazdaság uj ötéves tervéből és a feszült nemzetközi helyzetből adódó minden szállítási fel­adatnak megfeleljen. Rövid szituét után Tatái* Kiss Lajos elvtárs, a. Hajdú megyei tanács végrehajtóbi- zoitsáiráuak elnöke vette át az elnüklést. A következő felszó­laló Zámbó Pál elvfárs, diós­győri mérnök arról beszélt, hogy a régi, passzív műszaki értelmiség- egyre fogy s ma már mind több a munkásokkal cgy kollektívában eredménye­sen dolgozó műszaki értelmi­ségi, akik a Párt vezetésével, a Szovjetunió gazdag tapaszta­latait felhasználva legyőzik a nehézségeket. Ezután '/sofUn/ecz Mihály elvtárs, a Párt Politikai B i- zottságáuak póttagja, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Nemcsak a tervet nem teljesítet­tük, hanem megszegtük azt az alaptör­vényt is, hogy a munka ter­melékenységének nagyobb mértékben kell emelkednie, mint ahogy a munkabér nö­vekszik. A minisztertanács elrendelte a normák okmány szem nyilvántar­tását, előírta a munka utalványo­zásénak és a munkalapok kiadá­sának rendszerét, hogy csökken­teni kell a becsült idő használatát és hogy csak felelős személyek u látvány ózhatnak. Friss elv'társ most több olyan üzemet sorolt fel, amelyek nem tartották be a minisztertanács er­re vonatkozó rendeletéi. — Saj­nos még a kongresszusi verse­nyünk folyamain is nem egy üze­münkön foltot ejtett az a felhá­borító gyakorlat — folytatta —, hogy a 100 százalékon alul teljesítő­ket a norma fellazításával tün­tették cl. Igen gyakori a,z a jelenség, hogy uj munkára rossz, laza nor­mát állapítanak meg. Tudom, hogy ezeket felszámol­ni nem könnyű dolog, de nem azért vagyunk kommunisták, hogy csak könnyű feladatokat vállal­junk el. Az utóbbi belekben sok szó esett arról, hogy Zfsofinyecz Jliliúly elvtárs felszólalása Zsófinyecz elvtárs bevezető­ben megállapította: Ahhoz, hogy a gépgyártás rohamos ütemét biztosítani tudjuk, szükséges alapanyaggyártó iparágaink, például a vasko­hászat fejlődési ütemének meg­gyorsítása. Sőt ennek valamivel meg kell előznie a gépgyártás tervezett szükségletét, mert; csak így válik lehetővé, hogy a gép­gyártás túlteljesíthesse a ter­vet. Zsofinyccz elvtárs hangsú­lyozta, hogy az önköltségcsök­kentés érdekében fokozott fel­világosító munkát kell kifej­teni, továbbá gazdaságosabban kell kihasználni gyáriparunk gépkapacitását. Meg kell szer­vezni — ahol, még nincs — a második és harmadik műsza­kot, ahol pedig már beállítót- ták. ott jobban kell megszer­vezni. Feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok termelési terveiket műszakok­ra bontsák, minden műszak termelésének legyen gazdája, legyen kellő műszaki vezetése. Igen nagy lehetőségeink van­nak az anyagokkal való he­lyesebb gazdálkodás területén is. .V minisztertanács határoza­ta óta a kohó- és gépiparon belül eddig 1200 vagon elfekvő anyagot tártak fel. Jelentős eredményeket ér­tünk el a takarékosság egy másik területén: a forgóesz­közállomány csökkentése te­rén , Egyes vállalatainknál még komoly anyagpazarlás folyik. Az anyagok levágásánál, a le- mezsajtolásnál nincsenek te­kintettel az anyagtakarékos­sá gr a, sok hulladékkal dol­goznak. A Rákosi Mátyás Mű­veli és a MÁVAGr párosver­senye ered meny eké-pen annyi anya-got. sikerült meg takaríta­ni amelyből a MÁVACr egy A rní országunkban a szocialista felhalmozás törvénye érvényesül: a munkásság és a dolgozók jólété- nek, életszínvonalának állandó emelése. Vannak azonban még so­kan. akik sem azt nem értik, hogy az életszínvonal emelkedése magához rendszerünkhöz 'tar­tozik, sem azt, hogy az életszínvonal emelkedésének mik a feltételei. Akik az életszínvonal emeléséhez úgy viszonyulnak, mint a tökés. rendszer kizsákmányolt proletár- iái: igyekeznek a legtöbbet ke­resni megenni, elfogyasztani, mert nem bíznak a jövőben, nem látnak tovább uz orruknál. Ezeknek szól Rákosi elvtársnak az a minapi fi­gyelmeztetése, hogy mi nem va. mozdonyt, egy futódarut, két autóbusz alvázat és hat szi­vattyút, a Rákosi Mátyás Mű­vek 6 ezer kerékpárt, 300 var­rógépet, 300 motorkerékpárt, négy karusszelpadot és 2500 tonna hengerelt árut tud le­gyártani. Ezután az importanyagok, bal, különösen a színes fémek­kel való takarékosságra hívta fel a figyelmet. Zsofinyecz elv­társ, majd igy folytatta: Tízévi tervünket is csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a munkaverseny adta tehetősége­ket helyesen felhasználva ösz- szekapcsoljuk a vezetést a dolgo­zó tömegek kezdeményezésé­vel, lelkes versenymozgalmá­val. Kohó- és gépiparunk fejlesz­tésénél, mint minden más te­rületen is, példaképünk a Szovjetunió, a megvalósult szocializmus orszá g a, A nagy tapssal fogadott be­széd után Gerben Wagenaar elvtárs, a Holland Kommu­nista Párt elnöke, tolmácsolta a Párt üdvözletét. Elmondot­ta. hogy Eisenhower legutób­bi látogatása csak megerősí­tette a háborús készülődést és a nyomor programját Hol­landiában. A holland dolgozó nép azonban, amelyet a náci fasizmus öldöklése és terrorja sem tudott megtörni, teljes erővel harcol a békéért a győ­zelemig, a sztálingrádi és ber­lini győztesek. Marx, Engels és Lenin ügyének folytatója. Sztálin elvtárs és a Szovjet­unió legyőzhetetlen Bolsevik Pártja oldalán. Ligmann Károly elvtárs, dudarbányai üzemi párttitkár számolt be eredményeikről, majd nagy érdeklődés közepet­te lépett a mikrofon elé Friss István, elvtárs, a Párt Közpon­ti Vezetőségének tagja. gyünk hajlandók a mai verébért odaadni a holnapi túzokot. Milyen aránynak kell fennállnia a termelékenység emelkedése és a munkabér növekedése között? A terv szerint öt év alatt leg­alább 90 százalékkal kell emel­kednie a munka termelékenységé­nek és legalább 50 százalékkal a dolgozó nép életszínvonalának. Világos elvtársak, hogyha a terv előírásait akár az egyik, akár a másik területen megszegjük, az egész terv teljesítését . tehetjük kérdésessé. Több munkással dolgoztunk és több munkabért fizettünk ki, mint amennyit a terv előirt, vi­szont az egy munkabérre eső és a 100 forint munkabérre eső ter­melés elmaradt a terv • mögött. idei terveink feszi tettebbek a tavalyinál, „ teljesítésük na­gyobb erőfeszítéseket követel a tavalyinál. Tegyük fel egy pillanatra, hogy feszitett termelési tervünket tel­jesítjük, csak éppen arra a ,cse­kélységre“ nem ügyelünk, hogy a termelékenység emelkedése az előirt mértékben meghaladja a munkabérek növekedését. Mi kö­vetkezik ebből? Az, hogy az elő­irt mértékben növekednék az élel­miszer, ruha, cipő síb. mennyiség, ami munkásaink rendelkezésére áll, de ennél jóval nagyobb lilé­tekben az a pénzmennyiség, ami­vel élelmiszert, ruhát, cipőt stb. akarnak Vásárolni. Általános ver­senyfutás indulna meg a kereset­tebb áruk után és amennyivel egyesek, akik ebben a versenyfu­tásban győznek, jól járnának, any- nyit fizetnének rá a többiek. Az ilyen versenyfutás bátorítás a tár­sadalmunkban meg meglévő spe­kulációra hajlamos elemeknek, melegágya a feketézésnek és ár- felhajtásnak. Az elmúlt hónapok­ban a közelhatás különböző terüle­tein tapasztalt nehézségek bizo­nyítják, hogy nem a mestersége­sen kiagyalt, hanem nagyon is valóságos veszélyekről beszélek. A normák fellazítása, a jogo­sulatlan keresetemelkedések gátjaivá, fékjeivé válnak a termelés emelésének. Ezt tapasztaltuk tavaly tavasszal, bizonyítják az utolsó három hó­nap ternielésszámai is. Ha azt akarjuk, hogy a jó erecU mények ne csak a kongresszusi versenyhez fűződjenek, hanem ál­landósuljanak iparunkban, ha tel­jesíteni akarjuk — és ki kételked­het benne, hogy teljesíteni akar" juk — 1951. évi tervünket, akkor helyre Ve’J állítanunk és biz­tosítanunk kell a megfelelő arányt a termelés emelkedé­se és a munkabér emelkedése között. Akkor ügyelnünk kell a tervezett munkabéralap szigorú betartására. A munka termelékenységének a folyó évben igen jelentékeny mér­tékben, a gyáriparban általában 23.4 százalékkal, egyes vállalatok­nál ennél még lényegesen töb­bét kell emelkednie s ez az emel­kedés sem fog bekövetkezni ma­gától, sőt nem is bizhatók egysze­rűen újítóink spontán kezdemé­nyezéseire. A termelékenység ilyen méretű emelkedését gondosan elő kell készíteni és meg kell szer­vezni. Ez gyárigazgatóink egyik legfontosabb feladata. Feladatukat mégis csak akkor fogják tudni teljesíteni, ha mel­lettük áll, támogatja őket üze­mük munkássága, szakszervezetük és elsősorban a pártszervezetük. A normák fellazítására csak úgy, mint a munkafegyelem lazí­tására irányuló minden törekvés a múltnak támadása a jelen ellen a szocialista öntudat ellen. Ebben a harcban a minden nappal erősödő szo­cialista öntudat fog győzni. A kongresszusi verseny nemcsak bizonyítéka volt annak, hogy az uj eszmé már valóban megragadta a dolgozók legszélesebb tömegeit, hanem eszköz is volt arra, hogy az uj eszme befolyását tovább terjessze és elmélyítse. Ugyanen­nek a folyamatnak jelentős állo­mása kongresszusunk is. Az itt el­hangzottakból és elsősorban Rá­kosi elvtárs szavaiból sokan meg fogják érteni, akik eddig még nem értették, jobban meg fogják ér­teni, akik eddig is értették, hogy ennek az országnak gazdája a dolgozó nép és elsősorban a munkásosztály. Fiz pedig jo­gokat és kötelezettségeket je­lent. Kongresszusunk megmutatta, hogy Pártunk megérti és vállalja a kö­telezettségeket, hogy valóban az ország vezetőjének érzi magát, fe­lelősnek mindazért, ami az ország­ban történik. Ez a legfőbb kezessége annak, hogy terveinket teljesítsük- és túlteljesítsük. A mindvégig feszült figyelem'* mel kisért beszéd után felcsat­tanó taps újra kifejezte a kon­gresszus és ezzel dolgozó népünk elszántságát, hogy teljesítjük » módosított ötéves tervet. Ezután Mezei Ferencné elvtár«- nö, az Óbudai Texilfestő üzemi pártszervezetének titkára beszá*1 molt termelési sikereikről, de meg­jegyezte'. hogy a tervfegyelem la. zaságának kiküszöbölésével tovább lehet emelni a teljesítményt. Ugyancsak a munkaverseny és a tervteljesités eredményeiről szá*> molt be' Vida Gyula elvtárs, a Ganz Villamossági Gyár párttit" kára. A jelentős sikerek mellett hiányosságként említette meg, hogy a munkabéralapot üzemükben is túllépték. Teljesítményüket úgy ja­vítják tovább, hogy a felsőbb szerve­ket közelebb hozzák a dolgozókhoz, szorosabbra fűzik a műszakiak és a fizikai dolgozók kapcsolatát, va­lamint kíméletlenül lesújtanak a nép megbúvó ellenségeire. Ezután az építőipar problémái­ról beszélt Köböl József elvtárs. a Párt központi vezetőségének tagja, a MÉMOSz főtitkára. Időből JózbeX elvtárs felszólalása Az önkéntes munkafegyelem megteremtésével — kezdte be­szedet Köböl elvtárs — renge­teg- rejtett tartalékot tudunk felszabadítani, Az építőiparban például a kongresszusi ver­seny előtt ;t dolgozók több mint 30 százaléka norma alatt tudott csak teljesíteni. Sokan azt mondták, ennek oka az, hogy a norma szoros. Itt ül közöttünk, a küldöttek között a Dunai Vasmű egyik főépí­tés vezetője, Fje vara. elvtárs, akinek nem volt elég- szakmun­kása és segédmunkásokat ál­lított be kőművesek helyett fa­lazásra. Kém á(képzősöket, ha­nem segédmunkásokat, Né­hány hét alatt gyönyörű falat raktak ezek a segédmunkások. Azért tudták elérni ezt az eredményt mert szívvel dol­goztak cs munkafegj-Cicm volt. közösük. Sok szó esik vállalatainknál a munkaerőhiányról, Gyakran azonban megfigyelhetjük azt, hogy ezzel takaróznak, amikor nem tudják teljesíteni tervü­ket, amikor a munka nem megy eléggé előre. A munkafegyelem lazaságá­nak oka, hogy megszűnt a régi kapitalista fegyelem és még nem teljesen foglalta el a helyét az uj öntudatos szocia­lista munkái egy elem. Vájjon csak politikai felvilágosítás­sal harcoljunk mi ez ellen? Persze ez a főeszköz, de emel­lett feltétlenül szükség van arra is, hogy példamutató leltekkel bizo­nyítsuk be a munkásság előtt, hogy a munkafegyelemre a szocializmus építésében annyi­ra szükség van, mint a falat kenyérre, hogy a fegyelmezetlenség- mö­gött igen gyakran az ellen­ség- bújik meg. A munkásság zöme velünk van ebben a küz­delemben, a munkásság- utálja a rendetlenséget A munkafegyelem megte­remtésében igen nagy szerepe van a műszaki vezetőknek, kü­lönösen pedig az alsó vezetők­nek, a mestereknek és műveze­tőknek. Hiba az, hogy ezeknek a vezetőknek egyrésze nem mer elég bátran fellépni a szo­cialista munkafegyelem meg­teremtéséért. A munkafegyelemért való harcnak állandónak kell len­nie, nem pedig kampánynak. Hiszen állandóan uj munká­sok tízezrei jönnek az iparba, akik nem ismerik az ipari munkás munkafegyelmét. Ren­det kell teremteni, a niimka- yerseny nyilvántartása terén is, mert ma ahány ház, annyi szokás. Befejezésül Köböl elvtárs a munkások testi épségének a védelméről beszélt* A hiba ott van, hogy még nem eléggé közügy a munkásvédelem. Eb­ben elsősorban a szakszerveze­tek és a minisztériumok a hi­básak, .Hivatalnokmódra vég­zik n munkásvédelmet. Hiányosság az is, hogy a rcn- deietek ellen vétőket nem büntetik kellőképpen és az esetleges büntetést nagyou ritkán hozzuk nykvánosságra. Beszedő végén Köböl elv. ars ígéretet tett az épitőmunkások nevében, hogy a módosítóit öi- éves tervet sliteresen végrehajt­ják az ép i'ő iparban is. Sven Nilson elvtárs, dán U-.-l- vérpártun^c küldötte üdvözölte a Kongresszust. Sok sikert ki­vált a magyar népnek s a ina még elnyomott dán munkások nevében megfogadta, hogy le­győzik az amerikai imperialisták lakálykormányát. a jobboldali szocialistákat és kiharcolják a demokráciát, a szabadságot. Ezután Pozsonyi Zoltán elv- tiárs, KossuHh-dijas sztahánovis- ta épitőnnmkás szólalt fel. Építőiparunk — a Szovjetunió és személyesen a szovjet sztahá- novisiák segítségével — komoly eredményeket ért el — kezdte fel­szólalását. De meg (kell mondani őszintén, hogy az eddigi eredményekkel •egyáltalán nem lehetünk megelé­gedve. A mi iparunk hatalmas lét­számához mérten nem eléggé terjed a Sztahánov-mozgalom. Az önköltségcsökkentésről és az anyagtakarékosságról szóló hatá­rozatot sem hajtottuk még meg­felelően végre. Komoly hiba van nálunk a műszaki vezetés­ben is. Nagy többségben ugyan jó munkát végeznek, de egyeseik igyekeznek a dolgozókat lehe- ■szélni a munkaversenyről, nem biztosítanak nekik anyagot és megfelelő területek így a mun­kaverseny nem fejlődik. Nekünk kommunistáknak pél­dát kell mutatnunk a terme­lésben. Sajnos a vidéki dolgozók között van olyan, aki szombaton haza­megy és.hétfőn nem jön vissza, csak kedden cs igy az ütemterv felborul. Ezé a változtatni kell. Komolyabban kell foglalkozni a műszakiakkal. Ahol a műszakiak jó mun­kát végeznek, olt komoly ja­vulás van. Beszélnem kell a munkaveze­tőkről is. .Egyes munkavezetők nem törődnek eléggé a munká­val, nem szervezik meg a mun­kát. kifogást találnak, hivatkoz­nak arra, liogv kevés az ember és nem győzik az anyagok Ugyanakkor, ha. megnézzük a munkahelyeket, azt állapítjuk meg. liogv nem kevés, hanem sok is az ember. Itt a kongresszuson ígérem, hogy még nagyobb odaadással, veszem ki részemet ebből a mun- -ából, hogy a mi munkánkkal még szilárdabbá és erősebbé te­gyük a dicső Szovjetunió és Sztálin elvlárs által vezet eh le­győzhetetlen béketábort — fejez- e be beszédét. A aagv tapssal fogadod beszéd után a Párt kongresszusa ötödik napjának délelőtti tanácskozása végeiért, Friss István elv társ felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents