Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-18 / 65. szám

Jó munkával készülök április 4-re, hogy tagjelölt lehessek" Feketére feste bt. 'tekintélyes méretű vers-en.ynábűa áll a ruha­gyári építkezés bejárata előtt. A márciusi napfény melegétől szinte láthatóan párolog _ az •agyagos föld, melyet állandóan kocsikerekek és emberi lábak da­gasztanak. A verseny-táblán jó- íiéhány uj név is látható. de azért mindjárt felfedezem _ azt a régi nevet, amely ugylátszik öröklakásul bérelte ki a verseny- íáblát. Ä magas teljesítmény • dicsőség Juíndouics László. segédmun­kás. Nézem «a táblát, amelyről szikrázva verődik vissza a nap­fény. Vállára terített zsákkal Jando- yics László halad el a tábla, előtt. FiaV.il, izmos férfi. Tejkipt-ct’é nyil. Nyugodt hangjában ei'ö van, mint a munkájában. — Botfán Jakom válaszolja kérdésemre. — Másfél éve nősültem. A mun­kámat megbecsülik és erre bát­ran lehet a ka pó zni. Ebbein az évben majdnem mindig 200 szá­zalékon felül dolgoztam. Munka- mai, értékelik, amit azzal háláink meg, hogy igyekszem mindig a legjobbat adni. Még nem Ingja a Pár mák, ds agy készül április 4-re, hogy ez a lelkesedés -egy párttagnak is dicséretére válna. A tábla ta­núságai szerint a legutóbbi na­pon 107 százalékos teljesítményt ért el cementhordásnál. — Fiatal vagyok még — mond ja —. a békét jó munkámmal erősí­tem, hogy boldog, nyugodt jö- vőm legyen. Amikor kezet szorítunk, tekin­tetében a magyar munkásosztály erejét látom sugározni. Munkámat megbecsülik A másik munkás, Németh István, olyan gonddal bánik a reábizott faanyaggal, mintha minden egyes darab 'aranyat és drágakövet rejtene magában. — Vállaltom, hogy a _ faanyagra., a deiszkára úgy vigyázok, mint a szemem fényére —- mondja. Teljesítménye 215 százalék, de ez az eredmény nem tieszi elbi- zakűdottá, mere máris az- ujj fel- adutokról beszél: —- Április 4, utána pedig május 1, következik s ezekre az ünnepekre jó teljasd- nióuyemmel viszonzom azt a bol­dog életei, amit népi demokráci­ánktól kaptam. Most 42 éves va­gyok, de ilyen megelégedett még sohasem voltam, mint most, pe­dig már 12 éves koromtól fogva az építőiparnál dolgozom. Na­gyot emelkedem az életszínvona­lam. Két kislányom van s bol­dog vagyok, hogy segédmunkás létemre nagyon szépen tudom nevelni őtkiek De az is boldoggá tesz, hogy munkámat megbecsü­lik. A kongresszusi verseny uhui 200 forint jutalmat is kap­tam. Leghőbb vágyam, hogy párttag legyek! — Igyekszem úgy dolgozni, hogy munkámmal aninél ha ha­lasabban szolgáljam a béke ügyét. Legforróbb vágyam, hogy párttag lehessek. Az egyik öcsém párltitkár, a másliki 'is párt­tag. a húgom pádig tanácselnök Ságodon. Két dolgozó a százezrek közül. Egy csepp vizhea az «egész ten­ger. Szerei ik és jól végzik mun­kájukat s így készülnek a derűs jelenből <a boldog jövőbe. így készülnek április 4 méltó ineg- ümipplésére.-- i . i i -i _ A kemendollárí tanácstitkár a kulákok embere volt, szabotálta a begyűjtést öt hónapi börtönbüntetéssel sújtotta igazságszolgáltatásunk „...azon a címen, hogy bizto­sítani kell a közigazgatás zök­kenőmentes folytatását és támo­gatni kell a közigazgatási tapasz­talattal nem rendelkező tanács­elnököket, ugrásszerűen meg­szaporodott a tanácsok apparátu­sában dolgozó volt horthysta tisztviselőknek a száma. Ezekre a titkárokra van bízva többek között a gabona- és ételembe- gyüjtés.“ (Rákosi elvfárs kongresszusi beszámolójából.) „Amolyan „csendes“ «ember a: mi tan ács ti tikárunk. Nem árt ez kérem a légynek sem. Reggeltől estig behúzódik csendben a rnagia irodájába és... mondjuk meg úgy ■ahogy van, a lázas semmittevés- nél «nem csinál egyebet. Szép csendesen meghúzódik az aklák mögött.“ A huták szabotál, u „körjegyző ur“ falaz Igen, igy beszélgetnek Kernen - dolláron Egyed Ferenc tanács­titkárról, az átkos Horlhy-rend- saer „‘beKin'íeíties4’ körjegyző urá­ról. — ügy léit tetszik tudni — mondj.! az öreg Kovácsáé is —, hogy még mostanság is megkí­vánnia« ia „f«ekin'ietiss“ titulál, ha bemerészkedtünk hozzá. Közben az ellenség, Kiss Lajos, Elmondt Béla kulákok, Divalda László, volt' kupec-korcsmáros, meg ia pókaszepefki öspörös- piébános „csendesen, szorgalma­san“ szabotáltak, uszítottak népi demoikráciánk ellen, A tanácstitkár, akinek jelenleg Is 20 hold földje, cséplőgép gar­nitúrája van, laz apjával közösen Aranyod községben, összeszijrte a levet_ lezekkiel. Méghozzá alapo­sain. Lássuk csak. Kibújt a szög a zsákból Hogy menti «a begyűjtés Kemen- doljáron? „Mi kérem szakszerűen \neg- szerve~tük!‘’ — jelentette ki ar­cátlan nyugodtsággal a tanács- titkár. Közben ellátogatoii! a ku- lákoklioz, odasugta a fülükbe: „azért meq ne erők&ssétek cím magatokat!“ Annikor az elszámol- tatiásokpa került a sor, akkor meg egyenesen melléjük állt, mondván, hogy összeszedték azoknak már a betevő falatját is,.. Úgy történt, hogy a község­ijén a „tekin'leies“ főjegyző ur mélységes felháborodása, ellenére mégis elszámoltatták a kulákoktaí Kitűnt, hogy Elmondl Béla ka­jáknál. azután Kiss Lajosnál is, még néhány helye« í nög'Vóbb menii5,jségft gaboíiakfeszlet't'i a- 151 "ah eldugva a padláson, fculco-1 ricaszár alatt a kertben. Kiss La­josnak pedig jogtalanul „kedvez­ményes'’ sertésvágási engedély! adolll P.erszte fa zsivbcszoigálta.- lásról megfeledkezett, a kulák. Bcr'ók Istvánná tanácselnök néni egy végrehaijil'óbizottsági ülésen sarkalna a titkárt, hogy szerve,zzék meg gondosan a be­gyűjtési munkát. — Mii nyugtalankodik, megy az magától is! Nem fájja, hogy 10—15 kiló kát is hoznak? Ad, aki tud adni és kész. Mit izgatja ez magát? — mondja. A Harn ácsiéi nők munkáját egyál­talán nem segitefíe, a kulákok vidáman nevettek a markukba — de csa«k addig, amig a község dolgozó népe ia kulák horthysi.«a tisztviselőről le nem rántotta a leplek 'Kipenderítették — azóta javul a munka Oldalakon keresztül lehetne felsorolni a ketpen doll ári tanács­ba befurakodott ellenség bün- lajstromát. A tanácselnök elől elzárta a helyi tanács pecsétjét. A végrehaiióbizoíltisági üléseket otthagyta minden egyes alkalom­mal, azzal a felkiáltással, hogy megy a vonata. Alamuszi, magá- bazár'kózott, paragrafasrágó, iku- lákokat, kupeceket mentő és (je­ni o km tik us áll arnren dszerü nke ti Is.jár aló „tekintetes főjegyző urat“ a dolgozó nép kiipsnderi- letle hadállásából. A vádlottak padjára került o kegyelme. Ön hónapi hörfcön- büntötéssel sújtották. Fokozzuk az éberséget! A kuiákcsemete eltávolitása után javult a begyűjtés eredmé­nye Kemendolláron. A tanács szorosabbra fűzte kapcsolatait a pártszervezettel és jobban végzi a munkáját mint eddig. A horthysta tisztviselő, mint „nél­külözhetetlen szakember1“ helyet, becsületes dolgozó került) a ta­nácsba. Hogy is mondta Rákosi «elv- társ?: „Ezek. a tengek azt mutat­ják... nem voltunk elég éberek és ha nem szorítjuk gyorsun vissza ezeket az elemekeit, akkor taná­csaink nem fogják beváltani ff hozzájuk fűzött, reményeket.1’ Az a teendő, hogy ezen a téren is fokozzuk az éberségei! Újabb jó eredmények a kehidai állami gazdaságban Ä kehidai állami gazdaságban 'a fogatos munkacsapat derekasan megállta helyét a trágyahordásban és a vetésben. Banícs József írá- gyahordásban 137, vetésben 156 százalékot ért eb A ledolgozott órák száma a kongresszusi válla­lása óta 180 és keresete 468 fo­rint 40 fillér. Pap Károly a trá­gyahordásban 159, a vetésben 140 százalékos eredményt ért el. A ledolgozott órák száma 107, ke­resete 571 forint 73 fillér. Ä pá­rosversenyt tovább folytatják a zalalövői fogatos munkacsapattal, A zalacsányi üzemegységben Komjáti József kanász vállalta 150 süldő 8 kilós sulygyarapitását. Lakos József versenytársa ugyan­ezt vállalta 150 darab süldő után. A vállalásukat 100 százalékban telj esitették, A 300 süldő súly- gyarapodásnak értéke 18.720 fo­rint. 158 aj MSzT-tag a kanizsai IV. körzetben Nagy lelkesedéssel látták a tag- szervezéshez a Magyar-Szovje. Társaság nagykanizsai .szerveze­tei. A cél: a taglétszám jelentős felemelésével ünnepelni a Ma­gyar-Szovjet Barátság Hónapját. Ezzel Nagykanizsán újabb száz és ezer olyan dolgozó lesz, aki MSzT-Lagságávíil is hitet fesz a Szovjetunió iránti sz .reléiéről. . Vasárnap indult illeg az e j itavpm’Yr/ési Lámpán\, amelynek első napján máris 2«J4 uj taggal szaporodtak a kanizsai MSzT­szer vezetek. Legjobb munkát végzet] a IV. körzeti szervezet, ahol 51 uj tagot szervezlek be. A vasárnapi tagszervezés lendü­letét a ‘következő napokban fo­kozták^ a IV. körzeti MSzT-aktí­vák. Jó munkájukkal a hétfői és a keddi napon további 101 tagot szerveztek be a Magyar-Szovjet Társaságba. Vasárnap, 1951. már«. 18, A líeke zászlaja alatt Acheson külügyminiszter sajtó- értekezletet hivott össze — írja a Magyar Jövő című new-yorki lap —, amelyen kijelentette, hogy nem a nácik, újbóli felfegyverzésére irányuló törekvés a zavart okozó probléma, hanem a Szovjetunió és a keleteurópai népi demokráciák hadereje, A béke hatalmas tábora minden­esetre megnyugvással veszi, tudo­másul, hogy Acheson urat aggo­dalommal tölti el, hogy a Szovjet­unió és a vele baráti szövetségben lévő népi demokráciák a békét nemcsak egyszerűen kívánják, ha­nem azt meg is tudják védeni. Erőnk nem tesz elbizakodottá, az azonban mégsem lehet közöm­bös előttünk, hogy a tengeren túl, az imperializmus föfészkében, a háború külügyminiszterének álmat­lan éjszakákat okoz az a hatalmas erő, mely őrt áll a béke kapujánál. Acheson külügyminisztert nem csupán a békéért bátran kiálló or­szágok hadereje aggasztja, mert számtalan más körülmény is forog itt fenn, mely riadalmat kelt odaát, Például nem közömbös a háborúra készülő imperialisták előtt, hogy a Szovjetunió meg tudja változtatni az Ob és a Jenyiszej folyását. Ami a békét akaró né­peknek áldást jelent, az az impe­rialistáknál a tragédia erejével hat, A. kujbisevi és a sztálingrádi vizierömü, nálunk pedig a duna- pentelei vasmű és számtalan ha­talmas építkezés, mely a boldog jövő jegyében készül, sötét baráz­dákat von az imperialista íősakálok arcára, A 800 milliós béketábor, a Béke Világtanács berlini ülésén elhang­zott határozatok, az Országos Béketanács határozata, mely ma­gáévá teszi a követelést, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyez- ményt és a béke híveinek 500 mil­liós aláírása átíörhetetíen szikla­falként tornyosul a koreai tömeg­gyilkosok elé, „Egyetlen napot sem tölthetünk tétlenül, amikor az imperialisták háborús uszításával, fegyvercsörtc» lésével hangos a világ“ hangzik az Országos Béketanács felhívása. A német és a japán fasiszták ke­zébe ismét fegyvert adnak és a hitleri tömeggyilkolást is megszé­gyenítő apparátussal és módsze­rekkel készülődnek temetővé vál­toztatni a világot. A koreai mészárlást az egész világra ki akarják terjeszteni, anyák és gyermekek holttesteinek millióit akarják látni az élet, a béke de’ríije, a virágzó kultúra helyén. Az ötszázmillió aláírás, mely a stockholmi békefelhivás alapján jött létre, visszarettentette az im­perialistákat, de nem szűnt meg a híénaüvöltés, sőt egyre fokozódik. Éppen ezért, a Béke Világtanács berlini határozatát követve, ismét meg kell mutatnunk, hogy a béke erői az első aláírás óta nem fogy­tak, hanem hatalmas mértékben emelkedtek. A békefelhivás aláírása április 8-án kezdődik nálunk, amikor be" bizonyíthatjuk szilárd békeakara- íunkat. Minden egye’s aláírás a hékc erőinek növelését jelenti, minden egyes tollvonás azt mu­tatja, hogy a rombolás helyett az építő munkát, a nyomor helyett a jólétet, a halál helyett az életet választjuk. Ott kell, legyenek az aláírásnál öregek és fiatalok, az üzemek, a földek és a hivatalok dolgozói. az anyák, yikik gyer­mekeik boldog jövőjét biztosítják aláírásukkal, ott kell, legyen az egész magyar dolgozó nép, mely a szebb életért, a boldog jövőért harcol munkájával és. aláírásával is megerősíti, hogy nem a halálért, hanem az életért, nem a háborúért, hanem a békéért dolgozik. Nagyarányú erdümtém munka a lenti erdőgazdaság területén A lenti erdőgazdaság területen az őszi erdősitési idényben 121 holdat erdősítették és 370 holdon elvégezték aj fala] előkés zittésó't a, ta vaszi erdősítésre. A «tavaszi, er­dősitési előirányzatuk 1060 hold, melynek munkáit á ;ió idő beáll­tával megkezdték és 600 holdon elvégezték a talajelőkésziíést, A csemeitiekeirti munkáknál is megalakították ,aiz uj munkaszer­vezetei és a most folyó csemete- kerti munkáknál a sárdipusztai üzemegységnél 15 munkacsapat dolgozik. Uj munkaszervezéssel a munkajcsiapatok átlagos ttfeilje- sitése eléri a 12-7 százalékot. A mezővédő erdősávok létre­hozására és az országfásitás cél­jára a lenti erdőgazdaságból két és fél millió különböző faj­tájú csemetét szállítanak. A zá- gorhidai üzemegységnél 70 hol­das csemetckertlet hoztak létre, ahol döntően az alföldi fásítás céljára megfelelő fajtákat terme­lik. Zsigmondházán is kipenderitették az ellenséget a tszcs bol A felszabadulás előlit« Rónai Lajosné 345 hold. földel bérelt Z«sig mondházán. Botosispánja Pálfi András volt. Az azótia eltelt idő­ben sok minden tör ént. Kiosz­tották a földeket azoknak a dol­gozó parasztoknak, akik Rónai Lajosné földjén dolgoztak éhbérért Róna1 Lajosné „szerényen“ meg- huzódotit 5 szobás villájában, várva a számára jobb időket. Mivel azonbqtn nem neki, hanem a dolgozóknak javul egyre a 'h-diyzet'e, Romaine igyekezett maga módjaként változtatni sorsán. Később segítséget is kapott Gáti Jenő budapesti B-listázofi OTT főtiszt személyében. Nagyon jól megértették egymást és_ Gáti urnák — akinek egyik sógora Rónai Pál. volt löbbezerholdas földbirtokos — sikerült befura­kodni a iiürjai földmüvesszövet- kezetbe főkönyvelőnek. Gáli ur ig yefc e z öli mindenbe mák ad ály ózni mezőgazdaságunk fejlődését. Amikor Zsigmondházán állami gazdaság alakúik Gáti és Rónáimé összedugta’- a fejüket. Minden igyekezettel azon voltak, hogy gátolják az állami gazdaság mű­ködését. A «űrjei füldnuivcsszüvelkezet- nek Zsigmondházán kihasználat­lanul álltak gazdasági épületek Ezi. Gáti Jenő jrányitására nem voltak hajlandók átadni ;«/. álla­im gazdaságnak, Eközben Rónai Lajosné táma­dást inditoőL a fiatal állami gaz­daság ellen. A másik oldalon. I. tipusu eszes szervezéséhez kez­dett, azok iközöft a dolgozó pa­rasztok között,_ akikéit a felszaba­dulás előtt ő kihasznált,' kizsige­rel'’, Meg is alakitolta az I. ti­pusu termelőcsopormt, melynek in.ézőbizot'Jsági tagja Gáti J.enö és Pálfi András, a volt botosis­pán lett. Persze megegyeztek abban, hogy .a tszcs-r mean fej­lesztik ‘tovább. Maradjon csak I. tipusu, .aiztán a dolgozók majd az ő földjeiket is megművelik. Közben megkezd.ék az uszítást az állami gazdaság ellen, A tszcs tagok között «akadtak jó egy nc- hányan, akik ellenséges szemmel nézték az állami gazdaság mun­káját. De végül lehullott a lepel Ró­nai Lajosnéról és társairól. Zsigmondháza dolgozó paraszt­jai észrevét'ék, hogy mennyire felülhették őket. így az ellenség­nek nem sikerült aljas terve. Rájöttek arra, hogy hónai Lajosné és Gáti Jenő nem megkönnyíteni akarja életüké!, hanem munkájüka, akarja ki­használni, úgy ahogy háború elő;t tette. Gáti Jenőt kipemde- i Hot lék a. földmű vesszőre tk e z.- i~ hol. Rónai Lajosné pedig szomo­rúan .apasztalta, hogy a dolgozó nép állama nem ad módot arra neki, hogy félrevezesse és kibasz­na i.i a 2.5 i giiiG u ah A i a he esíVtélc* dolgozói'.

Next

/
Thumbnails
Contents