Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-15 / 62. szám
Segít a gépállomás elindulni as utón rA pölöskei gépállomás traktorai már elfoglalták állásaikat, hogy a megfelelő időben harcba induljanak. A gépállomás 20 erőgépe már kivonult a helyszínre, hogy a kellő időben megkezdhesse a ta- vaszi munkákat. Megtaláljuk őket Zalaszentmihály on, Pacsán, Zala- igricén é£ a körzetükhöz tartozó több községben. A. gépállomás dolgozói különösen nagy gonddal készülnék a gépi munkák indítására Zalaszentmihály, Pölöske, Pacsa szövetkezeti községekben. A vetőmag a gépállomás szelektoraival megtisztítva várja a vetés idejét mind a három helyen. Így segíti munkájában a gépállomás a szövetkezeti községet. — A hétszakaszos vetésforgó tervét elkészítettem agy, ahogy megbeszéltük — mondja Szabó Károly mezőgazdász Váci Istvánnak, a III. tipusu Béke-tszcs növénytermesztési brigádvezetőjének. — Az előnyeit már ismerik a tszcs dolgozói, a földek is ki vannak mérve, most már csak a kivitelezése van hátra. Mi hová kerül Váci István hosszan elnéz a földeken. közben elisméíli. — Kivitelezés. — Igen, ez fontos — szól közbe Szabó Károly. — De itt már szükségem van a iszcs-lagok gyakorlati tapasztalataira. Váci István előbbre megy, egészen a föld széléig, megáll, még egy ideig gondolkodik, majd visz- szafordul Szabóhoz, — Ez a darab föld itt, amit kijelöltünk, muH évben rozzsal volt bevetve. Úgy gondolom, hogy most jó fenne rávetni zabol. Olt feljebb — mutat a kezével a domboldalba — ott is rozs voll. Oda meg jó lenne árpa. Még erősítésül hozzáteszi• — Jó föld, jól van művelve. Takarmányra meg nagy szükségünk van. Mi a véleménye? — teszi fel a kérdést Szabó Károly mezőgazdásznak. Szabó Károly egy pillanatig gondolkodik. majd helyeslőén mondja, — Jónak tartom én is. Ahogy látom, a föld minősége megfelel ezeknek a növényeknek. Hanem menjünk csak odébb. Lehet válogatni a földben Megindulnak, közben Váci Ist- ván beszélni kezd. Jó ez a társasgazdálkodás. Mikor még egyénileg dolgoztam, nem igen válogathattam abban, hogy mit hova vessek. Volt úgy, hogy négy évig is egy földben termeit a krumplim. Meg búzából is nem egyszer két évben egymásután ugyanabba a földbe kellett vetnem. Meg is látszott a termésen• — Igen, ezt kiküszöböli a nagyüzemi gazdálkodás — toldja meg Szabó Károly. — Na. nézzük csak ezt a darabot itt. Lucerna volt ebben? Nekem °z a véleményem, jó lenne, bele kukoricát vetni. Jó hogy van a gépállomás Váci István egy ideig gondolkodik, odébb néz, a másik földet vizsgálja, aztán megszólal. — Jó lesz igy. Abba meg — mutat a mellettük lévő földdarabra — jó lesz napraforgót vetni. A ricinust, a mákot, meg a krumplit a másik dűlőbe vetjük majd. Megindulnak visszafelé a faluba. Arról beszélgetnek, hogy ha az idő tartja magát. egy. két napon belül rámehet a földre a gép. A gépállomás kapujánál megállnak, kemény kézfogással bucsuzkodnak. Szabó Károly még utánaszól a távozó Váci Istvánnak. — Akkor a megbeszélés szerint készítsenek el mindent, holnapután majd alaposan megbeszéljük mégegyszer. Holnap délután az andorházai termelőcsoporthoz megyek ki, Er- dödi Ferenc mezőgazdász meg Zalaszentmihályra. Még összemosolyognak, aztán Váci István gyorsabbra veszi lépteit. — De jó is, hogy van ez a > gépállomás — mondja jókedvűen. Igen sokra képes a munkás* ha a Fárt és a béke szeretető vezeti kezét adott emulzióhoz bontási elősegítő vegyszert adagoltunk, ezáltal az olaj és a viz szétválása alacsonyabb hőmérsékleten következett be. Ebből folyt az, hogy a kazánon alacsonyabb lett a nyomás, az előbb már felemelt löketszámu szivattyú szállítóképessége pedig megnövekedett. A harmadik feL adat most már az olajmérőkre várt, hogy pontos átkapcsolásokkal gondoskodjanak a mindig megfelelő anyag feladásáról. Végre is kajlották• A kezelők és a termelési ellenőr pedig végrehajtották a negyedik feladatot: mindig idejében gondoskodtak a szivattyúk esetleges javításáról és igy az üzemzavarok elkerülhetővé váltak. Es volt a nyitja, a mi kongresszusi versenyünk eredményességének. Igen sokra képes a muni»l* a bázakorcllyei üzemben dolgozunk, mint az emulziobontó kezelői, olajmérők és kazánfűtők. Nem azért mondjuk, de nem köny- nyii mesterség. Sok és odaadó figyelem kell hozzá. mert hatalmas értékek fordulnak meg kezünkön. Az ember csak egyszer tévesszen cl valamit, vagy különösen megfeledkezzék a műszerekről, bizony kevesebb lesz az olaj és kevesebb lesz a gazolin is, amikre pedig igen nagy szükség van. De hiszen nem is azért vagyunk mi szocializmust építő munkás- osztály tagjai, hogy ilyesmi előforduljon velünk. Nem is mernénk belenézni a kerettyei munkásiár- sak szemébe, mert abból biztosan az látszana felénk. — ,,Azt romboljátok le, amit mi felépítünk és talán még az egész gyönyörű gazolintelepet, meg mindent, ami itt Kerettyén lehetővé teszi a békés munkát, nem sajnálnátok lerombolni. Oda tudnátok dobni egy imperialista bomba elé-1’ Nem, a mi telepünkből nem fognak Szöult csinálni az amerikaiak. Erre vigyázunk mi kerety- tyei olajosok. Megmutattuk a kongresszusi versenyben, hogy tudunk vigyázni és akarunk vigyázni. Amikor milliós értékekkel termeltünk többet a tervnél, mutattuk meg, hogy kik vagyunk, mik vagyunk mi, akik végre a Párt és Rákosi elvtárs segítségével leráztuk az amerikaikat a nyakunkról. Rövid évek, de nagy idő telt el a szabotázs leleplezése óta. Az idő nagyságát mi a termelés emelkedésén mérjük le és az olyan versenyeken, mint amilyen a kongresszusi verseny volt. Sokan azt mondják, hogy az olajnál nem sokat segít az ember. Mellékkörülmény az a termelés emelésében. Hát jöjjjón el hozzánk valaki. Mit lát ott. Nagy tornyokat, tartályokat. gépházakat, amikben minden „megy magától”, az ember éppen feléjük néz. És mégis mi munkások tudjuk emelni a termelést. 40.200 forint felajánlást teiiünk és 93.506 forint értéket teljesítettünk. Lássuk csak, hogyan értük el ezt az eredményt. Ezt akarjuk elmondani. Először is szoros kapcsolatot teremtettünk az üzem műszaki vezetőségével és elmondottuk nekik is elhatározásunkat: felemeljük a szivattyúk által szállított napi emulzió-mennyiséget. A műszakiak láttak észszer iisé get javaslatunkban és segítettek kivitelezni. Magunk meg nekiálltunk kivitelezni elképzeléseiket. Mindenekelőtt a szivattyúk löketszámát o maximálisra emeltük. A második feladat az volt, hogy u feL kás, ka a Párt és a béke szeretete vezeti kezét és irányítja gondolatait. S mi szeretjük a Pártol, nagyon szeretjük és nagyon szeretjük a kékét is. A kettő jelenti számunkra az olyan örömöket, mint amit akkor éreztünk, amikor sikerült megvalósítani észszerüsi- tésünket és láttuk azt. hogy milyen rfiny értéket tudtunk adni mi, egyszerű munkások, az országnak. De mi most már nem azon forgatjuk az agyunkat, ami volt, hanem ami lesz. És az lesz, hogy április 4-i versenyben nem engedjük magunk elé a lovásziakat. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem ezt mondja minden keretiyei olajos és egymásután teszi meg felajánlását a felszabadulás ünnepére. Lakatos Lajos, Mikó József, Varga József A zalai munkaerőtoborzásról Amilyen lendülettel induk meg Zala megyében is röviddel a minisztertanács határozata u'-án a munkaerő toborzás, később ez a lendüleit legalább dven mértékben esett viasza. Zala a második megye az országban, amelynek a legtöbb munkaerőt kell adnia épülő hatalmas békemüveinkhez. Februárban 131)0 uj ipari munkást és munkásnőit kellett volna utbainditanu'nk Inolára, a Dunai Vasműhöz és más országos jelentőségű építkezései Ilikhez. Ezzel szemben Zala megye mindössze 713 munkaerőt tudott biztosi"a- ni. Zala. megye tehát nem olyan mértékben segítette elő ebben a tekintetben szocializmusunk építését, mint kellett volna. 1 Ennek a hiányosságnak többféle oka is van. Mégpedig olyan — főképp szervezési — okok, amelyek arra mutatnak, hogy nagyon sokan még mindig nincsenek tisztában a lnunkaerotobor- zás hatalmas politikai és népgazdasági jelentőségével. Nagyon sokan vannak megyénkben olyanok, akik elfelejtik, hogy hazánkban a szocializmus építése minden magyar dolgozó — tehát a zalai dolgozóknak is — érdeke és éppen ezért hatalmas alkotásaink építéséhez nekünk, zalai dolgozóknak is hozzá kell járulnunk, hiszen nagy békeműveink Zala megye ipari és mezőgazda- sági fejlődését is elősegítik. A munkaerő'ioborzás sikeres végrehajtásában döntő részük van tanácsainknak. De helyi tanácsaink sok helven nem kezelték jó gazda módjára a munkaerőtoborzást és több esetben maguk a tanácselnökök járultak hozzá ahhoz, hogy a munkaerőket máshová vigyék, minő ahová az ország és népünk érdeke megkívánja. A lenti járás 'több községében módot adtak arra a tanácsok, hogy a felesleges munkaerőket — erős kifejezéssel élve — ellopják a községekből, Az ilyen munkaerő-„szöktötések‘‘ nem is voltak ritkák megyénkben. Mi teöle lehetővé egyáltalán a munkaei'ő-„szöktetést“? Mint már fentebb említettük, megyénkben az Inotai Erőműhöz, valamin"- a Dunai Vasműhöz kellett volna februárban nagyszámú munkaerőt adni. A két nagy építkezéstől el is jöttek megyénkbe a mun- kaerő-toborzók, akik azonban időnek előtte i'ílhagylák Zalát és a sorsára bízták a munkaerőtoborzást. Ezzel mintegy lehetőséget adtak annak, hogy más vállalatok, amelyeknél esetleg nincs olyan szükség a meglévő munkáslétszám nagymérvű nőve«* lésére, egyszerűen elvigyék a már felkutatott munkaerőket. Ebben az esetben nagyszerűen érvényesült a régi magyar közmondás. amely szerint „szemesnek áll a világ“, amiből viszont semmi baszna sem lett népgazdaságunknak, dolgozó népünknek. A munkaerőtoborzásban mutatkozó kezdeti nehézségek másik komoly oka, hogy pártszervezeteink nagyon sok helyen nem karolták fel kellőképpen ezt a kérdést. Nem nyújtottak megfelelő politikai segítséget a inunka- erőtobörzásboz, a népnevelők fel- világosító munkájukban kevéssé foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A kulákok és a klerikális reakció ügynökei bezzeg elkezdtek „agitálni’1 — ’természetesen a dolog ellen. Pártszervezetemkaek .le kell vonniok az eddigi 'tapasztalatokból a tanulságot és hathatós segítséget kell nyuj"aniok a tanácsoknak a munkaerőtoborzásban politikai téren. / N. munkaierőtoborzás — mint) Gerő elvtárs mondta kongresiz- szusi beszámolójában —• „nem könnyű feladat a jelenlegi hely- zeíben‘‘. A munkát a feladat komolyságához mérten keU fokozni, hogy az elkövetkező időkben az eddiginél sokkal jobb eredményt érjünk el Zalában is. Eléhez pedig feltétlenül, szükség van arra, hogy még több nő" irányítsunk ipari munkára főleg a mezőgazdaságból. Megyénkben a. to- borzandó munkaerők kh felének nőkből kell állnia, ami azt jelenti, hogy e tekintetben is meg keli javítani a munkát. Gerő elvtárs n ép gazdaságunk m u n;k ae r ős z ük - séglete biztosításának egyik fő- forrásaként j előlibe meg a nőiknek a termelésbe való tömeges bevonását, ami „a nők gazdasági, politikai es kulturális felemelkedésének és egyenjogúsításuk maradéktalan megvalósításának az útja“. Zala megyében is lehetővé keli lenni, hogy minél több nő vehessen részit a szocializmus építésében. Természetesei ehhez is jó felvilágosító munka szükséges, hiszen jókora maradiságol keli legyűrni — különösen falun — ahhoz, hogy a feladatnak ezt a részét is sikeresen meg "Ildijük oldani. A sok egyéb feladat mellett fokozott figyelmet fordítsunk a munkaerő toborzásra, hiszen eredményessége a mi megyénket is fellendíti és .előbbre viszi a szocializmus. a béke utján. Elhatározíuk, hogy elsők leszünk, igy Zalaszentmiháiy csak utánunk jöhet — mondják Pacsán Amikor Pacsa szövetkezeti község megkapta Zalaszentmihály szövetkezeti község versenykihívását, Kiss János elvtárs, a tanács elnöke magabiztosan jelenléte ki: — Olyan tszcs elnökeink vannak, hogy abban hiba nincs. Most az egyszer Zalaszentmihály nehéz fába vágta a fejszéjét, A zab- és az árpavetés télig már kész És valóban. Zalaszentmihály még éppen, hogy nekigyürekézett a munkának, mikor Pacsán már javában vetették az árpát és a zabot. Kiss János elvtárs beszél erről. — A zab és árp-a vetésével jó előrehaladtunk. Körülbelül 45—50 százaléka már földben van. — Kinéz az ablakon, az időt kémleli, — Ha tartja magát az idő, meg a szél igy szár ogat ja a földet, két- napon belül minden zabunkat, meg árpánkat elvetjük. Horváth Imre tszcs_elnök vág közbe, — A községünkhöz tartozó területeken összesen 10 csoport van. Mindannyian versenyben állunk, munkánkban segítjük egymást. Ez az igazi verseny. Meg is van az eredménye. Mig a zala- szerdmihályiak a dobol verik, hogy igy, meg úgy lefőznek bennünket, addig nálunk az egész nozség végzett a simítással, kihord luk a trágyái, csal: még a kukorica földekről hiányzik valami kevés. A niagtiszíitáí^al hiszen vagyunk. Ebbői nem engedünk Éri Horváth István Iszcs-clnök is belekapcsolódik a beszédbe. — Ami azt illeti, nem lebecsülendő a zalaszentmihályiak ereje. Bebizonyították már egypárszor, hogy a megye legjobb községei közé tartoznak. De mi elhatároztuk, hogy a tavaszi munkálatokban elsők leszünk a megyében. Ebből nem engedünk, igy hát Zalaszent- mihály csak utánunk következhet. Ezen mindannyian jóízűen nevetnek. Majd Kiss János elvtárs jegyzi meg: — Végén csattan az ostor. Meg lebet nézni a minőséget is — Végén bizony! — ismétli meg Éri Horváth István. — És én megmondom, mi lesz az egésznek a csattanója. Az, hogy a mi munkánknak a minőségét is meg lehet nézni. A termés majd megmutatja, jól megszerveztük a munkát, meg segít a pölöskei gépállomás a gépeivel és mezőgazdászával- Mi nemcsak azért dolgozunk, hogy megelőzzük Zalaszentmiháiy t. Olyan munkát akarunk végezni, hogy ezzel megalapozzuk fejlődésünk előbbre jut ásót. Nem akarunk mi ar első típusban megvénülni. Az egész községnek az a véleménye, hogy aratásig jól meggondoljuk, melyik tipusu tszcs-t válasz- szűk az L es után. Legtöbben a III.-at találjuk legcélszerűbbnek. Úgy mondják, hogy az a legjobb, legigazságosabb. Jobb eredményeket is lehet elérni. mint az elsőben. Nahát, erre megy igazán a versenyünk. Jelentős i§koképité§i munkák a megyében Révai József elvtárs kongresz- szusi felszólalásában rámutatott a köznevelésünk területén mutatkozó hiányosságokra és en- ie> kapcsán felhívta a figyelmet a közoktatás fejlesztésének fontosságára. amire ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekében is szükségünk van. Ezzel ismét lőtérbe nyomult közoktatásunk színvonala emelésének kérdése. A minőség javulásának azonban egyik fő előfeltétele, hogy a fiatalság megfelelő körülmények közötti! folytathassa tanulmányait. Rendes jól felszerelt iskolák, tágas tantermek, és a zsúfoltság kiküszöbölése c’-'ősegiti a tanulmányi színvonal emelk dé,rV_ üzen a téren Nagykanizsán eddig hiányosságok mutatkoztak. Különösein azó'tia növekedtek az Év:n értelmű zavarok, amióta a közgazdasági gimnázium az emlékezetes tüzeset óta használhatatlanná vált. Iskolák 'költözködése zavarta meg ezután a tanulás menetét. Ezt az állapotot mobb .sikerült rendezni, de a megoldás természetesen nem , végleges. A kultuszminisztérium a 'közelmúltban nagy összeget utalt _k' Nagykanizsa iskola-problémájának megoldására. 75.000 forintot a közgazdasági gimnázium újjáépítésére fordítanak. A tűz következtében megrongálódott épületrészt rendbehozzák és ezzel cgvidudükg belső átalakításokat is eszközölnek. Az újjáépítés munkája április elején megkezdődik és mire az *uj tanév megkezdődik, a közgazdasági gimnázium épülete tárt kapukkal várja a diákságot. 60.000 forintot fordítanak a ligetvárosi iskola felépítésére. Ismeretes, hogy a várostól eléggé távoleső Ligetvárosban nagyon sok olyan gyermek van, akiknek iskolába kell járniok, A legközelebbi iskola a Vécsey-ut- cában van, ami közel két km-re esik a Ligetvárostól. A városi anács annakidején már berendezett a Lige'tvárosban egy ideiglenes iskolát, ami azonban az uj tanévben már átacl'a helyét az uj korszerű, kéttantermes isko 'ának, amelynek felszerelése már Nagykanizsán is van. Ezzel kapcsolatban még megemlítjük, hogy további 8000 forintot a Zrínyi Miklós-utcai általános iskola telőszerkezetének rendbehozatalára fordítanak. Csütörtök. J951- márc. IS,
